Bányászati és Kohászati Lapok, 1874 (7. évfolyam, 1-24. szám)
1874-09-15 / 18. szám
VII. évi folyam. 18. szám. 1874. Szeptember 15-én. Megjelenik minden holnap 1-én és 15-én. Előfizetési ár: Egy évre 6 frt. Fél 23 „ Hirdetések kis sora................8 kr. Az előfizetési pénzek és minden közlemények a szerkesztőhöz czimzendők, mely tetszés szerint nyomatás után, vagy félévenként fizettetik. A M.K. BÁNYÁSZAKADÉMIA KÖZLÖNYE. Szerkeszti (Selneczen) Szerpely Antal, m. kir. bányatanácsos, akad. rendes tanár. Tartalom : A Gotthard-alag vajasa. — Kovácsvasgyártás vaskövekből. — Szerkesztési hibák gőzkazánokon. — Akna-mélyités. — Műszavak. A tiszteletdij eredeti dolgozatokért ivenként 25 ft. Kivonatokért................. . . . 15 „ Forditásokért ..........................10 „ A Gotthard-alag vajasa. Közli: báró Mednyímszky Dénes. (Vége). A Mont-Cenis vajúdásaiban tett s drágán megfizetett tapasztalásokon okulva, elhagyták az ottani siritek rendszereit; ezek elsejét nagy hydraulikus kosok képezték, 26 met.esésre építve, mely magasságra mesterséges víztartókba nyomószivattyúkkal emelték a gyűjtött vizet. Modane oldalán, hol 10 vizkos géppel, perczenként 3 lökéssel, 259,200 köbmet. 5 légke feszerejű levegőt reméltek egy hóban előállíthatni, de soha 117,000 kbm-nél többre nem vitték: mindig javítgattak, szüneteltek, sokat elpazaroltak és semmire sem mentek. A seraingi Cockerill-gyár, mely ezen gépeket készítő, most más óriásokat teremtett: sűrítő szivattyúkat, melyekben víztömeg hatott dolgozó toronyul, s melyek valóban 3-szor annyi feszített léget adtak mint amaz elsők. Eszméjök szinte régi. 1828-ban Dumas alkalmazta, vegytanában leírva s rajzolva találjuk; később Parisban légszeszt sűrítettek azokkal 30 légkörre, hordozható tartókba. De ezen sűrítők főhibája az, hogy roppant súly mozgatását feltételezik; példa Mont-Cenis szivattyúinál két-két kapcsolt gépre, rudazattal együtt, meghaladta a 2800 kgrot minden emelésre. Ily súly csak igen lassú, óvatos járást enged, melynek maximumát perczenként 8 tengelyforgásra szabták, s igy kizárja, vagy rendkívül nehezíti a gyorsabb forgásu motorok alkalmazását. Mind e bajokat mellőzte s a legszebb eredményeket adta Colindon Dániel genfi tanár rendszere, ki e szakbeli speciális tanulmányokkal 1850 óta foglalkozik, s melynek eredménye 1871-ben a helvét mérnök s építész nagygyűlésen kimerítő emlékiratban előadatott. Lényege abban áll, hogy aránylag csekély méretű, fekvő fúvóhengereket alkalmaz, hármanként együtt egy ágyazaton, 3 könyökös hajtótengelylyel; két ily hármas csoport egy érintős turbina által hajtatik, mely egy kúpkoronggal közvetlen áttételben, lendkerék nélkül, két függélyes nagy fogaskereket forgat cirka 250 lóerő hatással. Főjavítása abban áll, hogy a toronynak úgy köldöke mint tolórudja csatornaüreggel van ellátva, melyben egy ép oly elmés mint egyszerű és eddig legkisebb igazítást sem igényelt kis szerkezet segítségével folyvást friss hűtővíz kering, valamint hasonlag a henger oldalfalai és fedéllapjai körül ; továbbá, hogy egy külön apró nyomószivattyúval, ha kívántatik, a henger légüregébe permeteg porrá szétszórt vizet be lehet lökni, s tehát tetszés szerint szárazon vagy nedvesítve lehet előállítani a feszített léget; végül hogy sikerült az úgynevezett káros űrt annyira leszorítani, hogy ártalmas hatása észrevehetlenül elvész. A hűtővíz külön szűrő készüléken átmegy, először homokrétegek azután fémfonadékok által tisztíttatik. A motor és a légszürítők főadatai következők : a süritőket a „de la Rive által alapított Société genevoise de construction“ készítette; fekvő szívóhengerek, hármanként összecsatolva egy csoportban, egy ágyazaton, egy háromkönyökű aczélhajtótengelyen 120°-ra egymás iránt álló könyökökkel ; a hengerek átmérője 0'46 met., a járás középsebessége 135 met. másodperczenként, s az éjszaki és déli oldal külömböző hajtóvíz-viszonyaihoz képest, melyek folytán a hajtókerekek éjszakán 160 ,délen 390 forgást teljesítenek perczenként, a torony útjának síkbázza 0-65, illetőleg 0,45 m. A munkaakadály oly sikeresen van egyensúlyozva, lendkerék mellőzésével, hogy még ha felére is le