Bányászati és Kohászati Lapok, 1914 (47. évfolyam, 1-24. szám)

1914-04-01 / 7. szám

454 Szemle. — Szabadalmi h­írek. Az állami kőszénbányászat kiadásai 121.000 koronával csökkennek, főképen azért, mert a személyzet igen lényeges redukc­ióját haj­tottam végre. A kiadások csökkenésének meg­felelően az üzleti mérleg is 130.000 koroná­val javult. Ennek ellenére a jelen költség­­vetés keretében a kőszénbányászat mérlege még 700.000 korona defic­itet tüntet fel, remélem azonban, — minthogy az állami kőszénbányászat körülbelül egy év óta igen kedvező fejlődést vett — hogy az 1914—15-ik év folyamán sikerülni fog ezt a defic­itet teljesen eloszlatni. A költségvetés realitása érdekében nem akartam olyan tételt beállí­tani, a­mely csak reményen nyugszik s nem pozitív tudomáson, de kifejezhetem azt a reményemet, hogy az 1914—15. évi költség­­vetésben sikerülni fog eltüntetni a defic­itet, sőt a jövőben bizonyos superplus is elő fog állani és a kőszénbányászat, a­melyet az állami kezelésben feltétlenül meg akarok tartani, idővel az államnak, ha nem is jól, de tűrhetően jövedelmező üzlete lesz, az általunk termelendő 8—9 millió méter mázsa kőszén pedig bizonyos fokig szabályozólag fog hatni a kőszénárakra is. A pénzügyi tárc­a kiadásai emelkedésé­nek túlnyomó része, tudniillik 9,900.000 K az állami vasgyárakra esik. Ezzel szemben azonban az állami vasgyárak bevételei is emelkednek 11,500.000 koronával, úgy hogy az állami vasgyárak mérlege 1,600.000 koro­nával javul és összesen 8.800.000 korona felesleget mutat fel, a­mely felesleg föltét­lenül be fog folyni, miután az 1913-iki ked­vezőtlen üzleti évben is 10 millió korona volt az állami vasgyárak fölöslege, úgy hogy ezen a téren határozottan kedvezőbb előirányzatot terjeszthettünk volna elő, a­mit azonban a költségvetés realitása érdekében mellőztünk. K. L. Technológia. Aluminiumötvözetek. Egy 90% rezet és 10% bóraluminiumot tartalmazó ötvözetet előállíthatunk, mely hengerelhető s bármely keménységű szerszámok, kések anyagára alkalmas, a következőképen. Tűzálló tégely­ben megolvasztunk 3 rész földpátot és 1 rész bórsavat. Ha már a tömeg erősen füstölög, az alumíniumot kis adagokban hozzáadjuk. A teljesen egyenletessé vált bóraluminiumot kiöntjük formába. Szén és mangánoxid jelen­létében megolvasztunk 90% rezet és ehhez 10% bóraluminiumot adunk s az ötvözetet kiöntjük a kívánt alakra. (U. St. Am. Pat. 1,076.973. 1913 okt. 28. E. Mason New-York.) — Erős, nagyon fényes, szépen csengő ötvö­zetet úgy nyerünk Adams szerint, ha ma­gasra hevített olvadt alumíniumhoz rezet és ezüstöt adagolunk, kellő lehűlés után még czinkkel ötvözzük a következő összetételnek megfelelően: 60 r. aluminium, 20 r. czink, 1612 r. ezüst, 5 r. réz. (U. St. Am. Pat. 1,076.137. okt. 21. 1913.) Perez. Szemle. Vaskohászat. Kemenczelej Martinkemenczékhez. (Lein­­weber Alfréd mérnök Chemnitzben. A bejelen­tés napja 1912 junius hó 18-ika. 59513. sz. XH/d. 0.) A regenerativ és rekuperatív rend­szer szerint, épült pl. aczél, üveg és egyéb anyag olvasztására szolgáló Siemens—Martin­­kemenczéknél a kemenczefejek olyan építési módja van jelenleg szokásban, hogy a lég­­bevezető nyílásoknak a gázhuzamcsatornák fölött elrendezett léghuzam csatornái a kemen­­czefejeknél a középső, vagy a főboltozattal összefüggően boltoztatnak be. Éppúgy a gáz és a levegő bevezetésére egy előépítmény is van a kemenczetűzhely boltozatához csatlako­zóan elrendezve. A kemenczetűzhely boltoza­tának a kemenczefej boltozatához való csat­lakozása helyén, az ismert szerkezeteknél, a jobb elégetés és lángvezetés elérésére czélszerűen meredeken lefelé vezetett kemen­­czefejboltozat következtében éles behorpadás képződik. Az ilyen behorpadás már most a kemencze üzemére való tekintettel mindaddig nem okoz ugyan nehézségeket, a­míg a kemenczefejek a megfelelő hosszúsággal bír­nak és a­míg a gáz és a levegő egyesülése magában a tűzhelytérben úgy megy végbe, hogy a láng nem ütközhetik a boltozathoz. Minthogy azonban a kemenczefejek idővel «visszaégnek», azaz rövidebbek lesznek, ezért a lángvezetés is nehezebb lesz és így a Szabadalmi hírek.

Next