Bányászati és Kohászati Lapok - Öntöde, 1951. (2. évfolyam, 1-12. szám)

1951-01-01 / 1. szám

ÖNTÖDE Ц AZ ORSZÁGOS MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI EGYESÜLET ÖNTÖDEI TAGOZATÁNAK FOLYÓIRATA * 11. ÉVFOLYAM 1. SZÁM, 1951. Január Amikor ötéves tervünk második évének kü­szöbén a béke új esztendejének örömeit élvez­zük, amikor boldogan és büszkén tekintünk vissza az elmúlt év teljesítményeire, számot ve­tünk lelkiismeretünkkel és önkritikát gyako­rolva meg kell állapítani a következőket: Az előirányzott terveket idő előtt befejeztük és túl­teljesítettük a terveket, de mégsem végeztünk olyan munkát, amit szocialista országunk, nép­gazdaságunk tőlünk megkíván. Visszamarad­tunk és lemaradtunk a műszaki káderképzés vonalán. Az 1951-es esztendő hatalmas feladatokat ró az öntödékre. Ezen fela­datok megoldása úgy a fizikai, mint a szellemi dolgozók kezében van. A fizikai dolgozók kezében olyan értelemben, hogy munkamódszereiket javítva, észszerűsítve, nagyobb termelékenységet tudjanak kifejteni. Munkamódszereiket a szovjet nép által kipróbált felvilágosító munkával, a kevésebbé szakképzett munkástársaknak átadva, a szocialista ország részére a gyakorlati vonalon a szakkáderek ne­velését biztosítják. A szellemi dolgozóktól az ötéves terv má­sodik éve komoly feladatokat és kötelességeket kíván a most beállítandó szakmunkásoknak el­méleti síkon való kiképzésének végrehajtásában. Ez a feladat nehéz, mert a fizikai munkában elfáradt dolgozók figyelme a munka után már nehezen köthető le. Meg kell tehát találni azokat a módszereket, amelyeknek segítségével az öntö­dei szakmunkások figyelmét elméleti síkon is le tudjuk kötni. Erre vonatkozik az 1950. december 2-án megjelent öntödei szaklapban megjelenő felhívásom a „Tanulj, hogy taníthass“ brigád keretében. Az 1951. év küszöbén erős elhatározással és harcos békeakarattal megkezdjük az ötéves ter­vünk második évét. A fizikai dolgozók és a mű­szaki értelmiség, együtt haladva a szocializmus útján, hatalmas erőt fejt ki a békemozgalmunk­­ban. A szavak útjáról most a cselekvés útjára kell lépni, hogy kinyilváníthassuk a jóakaratú emberek békeakaratát. Munkával és jó politikai neveléssel, jó műszaki káderképzéssel olyan ha­talmas lendületet vesz népgazdaságunk, hogy az eddigi életszínvonalunk még jobban fog emel­kedni. A Szovjetunió nagy segítséget nyújt ne­künk tapasztalatcserék ismertetésével, jó, ki­próbált munkamódszerek átadásával és jó szak­­könyveik bevezetésével. A műszaki értelmiség, ha olyan formában adja tovább tudását, hogy a fizikai dolgozók azt megszívlelve és kipróbálva örömmel és ered­ménnyel tudnak dolgozni, a selejtjük is csök­kenni fog. Minden jó forint, amit selejt for­mában elvonnak népgazdaságunktól, a dolgozók életszínvonalának csökkentését hozza létre. Tel­jes erőnkből küzdenünk kell a selejt ellen, kül­denünk kell a termelékenységért, hogy a Szov­jetunió által hozott felszabadulásunkat és bé­kénket biztosítani tudjuk. Munkával har­colunk a békénkért, mert a háborús uszítók politikája a háborúhoz vezet, mi pedig békés országban, békés emberek között munkával és jó ideoló­giai képzettséggel nem rombolni, hanem épí­teni akarunk. Be kell kapcsolni a politikai munkába, politikai képzésbe a széles töme­geket, fel kell mindenkit világosítani, hogy miért és hogyan kell a szocialista Magyaror­szágért dolgozni. Békeakarattal és élniakarással kezdjük az ötéves terv második évét és legyünk büszkék majd az eredményekre, amit el fogunk érni. Minden dolgozó legyen olyan építője az or­szágnak, mint példaképünk, a szovjet ember! Cs. M. Elégési veszteségek csökkentése és pontos megállapítása a kupolában JAKÓBY LÁSZLÓ A vasöntödék ma sincsenek tökéletesen tisz­tában a kupolóban történő olvasztásnál fellépő tényleges vasveszteségekkel, amelyek a vas­öntödében számos tényezőtől függnek és rend­kívül nagymértékben befolyásolják az öntvény árának a kialakulását. Az alábbiakban oly egy­szerű formában foglalom össze ezt a lényeges kérdést, mely a műszaki üzemkönyvelés zsinór­­mértékéül szolgálhat min­den kúpoló üzem ré­szére, másrészt öt oly javaslatot teszek, ame­lyek megvalósítása a kúpolómérleg egyszerű 869.163 felállítását s így a selejtokok könnyű megálla­pítását teszi lehetővé. Az elégés, vagy leégés fogalma nem egyér­telmű, gyakran e fogalom alatt a betétnek többszöri átolvasztása során fellépő azt az ösz­­szes vasmennyiségét értjük, amíg a betétből kész öntvényt kapunk. Vagyis a leégés szám­szerű nagyságát, például egy öntödében egy­szerűen úgy határozzuk meg: eredeti készlet— raktárkészlet­­ a felhasználással. Ez a szám adná meg az elégést. Ez az elégési mérleg, bár

Next