Bányászati és Kohászati Lapok - Öntöde, 1962. (13. évfolyam, 1-12. szám)

1962-01-01 / 1. szám

XIII. évfolyam 1. szám 1962. január KOHÁSZATI LAPOK ÖNTÖDE AZ ORSZÁGOS MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI EGYESÜLET ÖNTÖDEI SZAKOSZTÁLYÁNAK FOLYÓIRATA Rekuperátorok forrószeles kupolák részére Dr. SCHEFELS, «ERHARD (Stuttgart) Míg a nagyolvasztó üzemében a forrószeles fúvatás természetessé vált és manapság már elkép­zelhetetlen a kohó járatás hideg széllel, a kupoló­­üzemben a forró szelet csak sokkal később vezették be. Ennek okát elsősorban abban kell keresnünk, hogy a kupoló torokgáza alacsony fűtőértéke és nagy szállóportartalma miatt nem jó tüzelőanyag rekuperátorok fűtésére. A második ok az, hogy a kupolókemencék számára nem voltak megfelelő rekuperátorok, azokat először ki kellett alakítani. Ennek ellenére már a század elején építettek néhány forrószeles kupolát, ezeket azonban később leállították, mert sok üzemzavarral küszködtek. Azonkívül pedig a kupolát hideg széllel is lehetett járatni, tehát a forró szélre való áttérés nem volt kényszerítően szükséges. Az elmúlt világháborúban bekövetkezett tüzelőanyaghiány és az a tény, hogy kényszerű­ségből rossz kokszot is fel kellett használni a kupo­­lóban, arra kényszerítette az öntőket, hogy ismét foglalkozzanak a forrószeles eljárással. Az első kísérleti forrószeles kupolót Svájcban, a schaff­­­hauseni Georg Fischer cégnél építették. A forró­szelet egy generátorgázzal fűtött léghevítőben melegítették fel. A léghevítőt az 1. ábra mutatja. Ebben a klasszikus felépítésű szerkezetben a füstgáz a csövek körül áramlott. A szél felül lépett be a rekuperátorba és bejutott egy elosztószek­rénybe. Onnan átáramlott egy csőkötegen és alul a forró gázgyűjtőben gyűlt össze. Ebből a gyűjtő­ből lépett ki az 500 C° hőmérsékletű forrószél. A léghevítőt generátorgázzal fűtötték. Az égőben elégetett gáz körülöblítette a rekuperátor csöveit és fent a füstgázgyűjtőtérből lemezkéményen át hagyta el a rekuperátort. A füstgáz útját terelő­lemezek hosszabbították a csőköteg között úgy, hogy a gázok áramlásának iránya még legnagyobb­részt merőleges is a csövek tengelyeire, így a csö­vek felé igen jó volt a hőátadás. A csöveket az ellensúlyos berendezés állandóan felfelé húzta és így megakadályozta a csövek forró részének ki­hajlását. A rekuperátort nagyrészt hőálló anyagból készítik, mert a falhőmérséklet messze meghaladja a folytacélra megengedhető értéket. A tűztérben az égéskor keletkező nagy hőmérsékletet hűtő­­levegő adagolásával kb. 900 C°-ra csökkentik és ezáltal a megengedett határok között tudják tar­tani a cső falának hőmérsékletét­ és el tudják ke­rülni annak túlhevülését. A hatásfok növelésére a léghevítőt visszatérő füstgázzal is lehet üzemel­tetni. Ilyenkor a rekuperátorból távozó gáz egy részét szivattyúval visszanyomják a tűztérbe, hogy annak hőmérséklete elérje az előírt 900 C°-ot. 1. ábra: Kupola léghevítő, amely 4000 Nm3/óra szelet hevít 600 C°-ra. Schaffhausen, 1939. DK. :­­521.746.542 Hidegszk 20 Г A II. Magyar Öntő Napokon, 1961. szeptember 18—20-án elhangzott előadás.

Next