Bányászati és Kohászati Lapok - Öntöde, 1963. (14. évfolyam, 1-12. szám)
1963-01-01 / 1. szám
KOHÁSZATI LAPOK 1. szám XIV. évfolyam 1963. január ÖNTÖDE AZ ORSZÁGOS MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI EGYESÜLET ÖNTÖDEI SZAKOSZTÁLYÁNAK FOLYÓIRATA Duszil-dugattyúötvözet gyártásának és felhasználásának egyes újabb szempontjai NÉMETH LAJOS gépészmérnök (Járműfejlesztési Intézet) . Diesel motor dugattyúnak motoralkatrészként sok feltételt kell kielégítenie. Dr. Selve, V. által 1913-ban beadott könnyűfémdugattyú szabadalom, valamint a Mahle, K. G. által 1920. évben elsőnek megvalósított sorozatgyártás óta a könnyűfém dugattyúanyagok alkalmazása elterjedt és fejlődött. Külföldön és hazánkban is a dugattyúk jelentős részét A1—Li eutektikus ötvözetből készítik. Ez az ötvözet sokáig minden zavaró körülmény nélkül megfelelt működő motorokban. A hazailag gyártott Diesel-motorokban anyaghiba miatt sok esetben fordul elő dugattyú beszorulás, berágódás, törés [5, 8]. Ezek szükségessé teszik, hogy felvesszük a hazailag, az MSZ 2676 szerint gyártott Duszil jelzésű A1—Si 12 CuNiMg dugattyúötvözet minőségével kapcsolatos kérdéseket. Ahhoz, hogy a Duszil-ötvözetet az emelt teljesítményű és nagyobb hőterheléssel dolgozó Diesel-motorok dugattyúinak anyagául továbbra is használhassuk, már nem elég anyagszerkezete, konvencionális jellemzőinek ismerete és ezek szabványában előírt biztosítása. A fokozott mechanikai és hőigénybevételek miatt azoknak az anyagszerkezeti tulajdonságoknak az előtérbe hozása vált szükségessé, melyek pár évvel ezelőtt még nem képezték a gyártási és járatási feltételek tárgyát. Ezek a tulajdonságok természetesen mindig szerepet játszottak, azonban oly nagy biztonsági tényezővel vettük őket számításba, hogy miattuk járatási zavarok még nem keletkeztek. Az újabb nagy teljesítményű Diesel-motorok az A1-Li eutektikus ötvözetből készített dugattyúk anyagának összes tulajdonságait, a szabvány által előírt felső határértékek közelében használják ki, igen minimális biztonsági tényezővel. E kis biztonsági tényező már nem engedi meg, hogy az ötvözet tulajdonságainak jellemző értékei dugattyúnként nagy szórással eltérjenek, hanem azonos értékeket biztosító gyártást kíván. Ehhez érkezett: 1962. X. 6. a jellemző értékek méréséhez megbízható módszerek ismerete szükséges, hogy ezekkel a jellemzőket egzaktul, üzemileg is pontosan mérhessük. 1. Duszil-ötvözet tulajdonságai A Duszil-ötvözet az alábbi tulajdonságok megszabott értékeivel jellemezhető : 1. anyagösszetétel, 2. az anyagszerkezet tömörsége és folytonossága, 3. szövetszerkezet, 4. keménység, 5. szakítószilárdság és törőszilárdság, 6. folyáshatár, 7. nyúlás és kontrakció, 8. rugalmassági tényező, 9. ütőmunka, 10. kifáradási határ, 11. fajsúly, 12. hővezetőképesség, 13. melegszilárdság, 14. térfogatállandóság, 15. hőtágulás és 16. a hőterhelhetőség felső hőmérsékleti határa. A számításba veendő és az ötvözet tulajdonságaként a gyártástechnológiával biztosítandó fenti tizenhat jellemző közül az első tizenhárom anyagvizsgáló berendezéseken a közismert módszerekkel mérhető. Egyedül a melegszilárdság mérése teszi szükségessé különleges berendezés a „melegszakítókemence” felszerelését a szakítógépre. Kevésbé ismertek a 14., 15., 16. pontokkal jellemzett tulajdonságok. Mérésükre kidolgozott vizsgálati módszerek csak részben vannak és azok sem eléggé közismertek. E dolgozat keretében a három utóbbi tulajdonság megállapítására, javítására végzett vizsgálatainkkal, mérésükre kidolgozott módszereinkkel foglalkozunk.