Bányászati Lapok, 1964 (97. évfolyam, 1-12. szám)
1964-01-01 / 1. szám
Dr. Tarján G.: Energetikai szenek mosásának ^OOO -- S 5V gazdaságossági^^ APR 1-Bányászati Lapok 1964. 1. sz. 3 tékát m„ függvényében különböző nedvességekre a 3. ábra mutatja. Pl. m0 =50%, n =30% (h =30,5%, F = — 2250 kcal/kg) mellett a szénportüzelés, mechanikus, illetve kézi rostélytüzelés esetében a hatásfok — a 2. ábra szerint — rendre 81—51—21%, s ez értékek m0-nak 1%-os változásakor — a 3. ábra szerint — kb. 0,4—1,0—1,7%-kal, illetve h hamu 1%-os változásakor 50/30,5 = 1,64-szer erősebben, tehát kb. 0,7—1,6—2,8%-kal változnak. Vagy pl. m0 = 20%, n — 10% (h = 15,6%, F = 4970 Kcal/kg) esetében a rendre 89—73— 57% tüzelési hatásfokok m³nak 1%-os változásakor rendre kb. 0,11—0,35—0,50%-kal, illetve ("УУ1п "2°g 1%-os változásakor kb. 0,14—0,45— —0,64%-kal változnak. Hőerőművek költségei Ha a hőerőmű névleges teljesítménye N (MW), amelyből az időegységben (pl. 1 év alatt) 1 órán át / hányadrész van effektív üzemben (és 1 —/ hányadrész a tartalék), akkor az erőmű évi energiatermelése E = Nfi (MWó) = 103 Nfi (kWó) = 8,6 • 105 Nfi (Kcal). Ha a kazánhatásfok t], a turbina-generátor egység hatásfoka r11 és az eltüzelt szén fűtőértéke F Kcal/kg, a hőerőmű évi szénszükséglete m 8,6-10Wfi ,, 4 860Nfi /x T =-------- (kg) =------=+ (tonna). ViVF ViVF Pl. legyen N = 100 MW, / = 0,75, i = 5500 óra, rii = 0,335, akkor 1 évre az energiatermelés E = 100.0,75-5500 =412 500 MWe = 412,5-106 kWó = 355 • 109 Kcal és az ehhez szükséges szénmennyiség^ 355.106 1,06.109 J#, 0.3351,FtVFt/eT' Az évi gőzköltség Ka (Ft/év), az évi szénköltség (Ks), üzemi költség (Ktj) és beruházási leírás (Kb) összegeként adódik : Ke = Ks + Ко + Кв-A Ka (It/év) gőzköltségnek és az évi E (kWó) energiatermelésnek a hányadosa a p = = Ka/E (Ft/kWa) fajlagos áramköltséget adja. A Ks (Ft/év) szénköltséget megkapjuk, ha az évi T tonna szénmennyiséget megszorozzuk a szénárdíjszabás (II. árkategóriája) szerint adódó P Ft/t szénárral : Ks = PT (Ft/év). Az üzemi költségek (Ко) a szénmennyiséggel (T) arányosak. A tonnánkénti üzemi költség ( Ft/t) a saját áramfogyasztás (a), a tisztítás, kopás, salaktalanításhoz és csapágyhűtéshez szolgáló víz (b), a szénszállítás (c), a salakkezelés és szállítás (d) költségeiből és a fajlagos munkabér (e) Ft/t költségéből tevődik össze. Vagyis 0 · · rz —(— & —]— n —f— r7 —1— ^ Ft/t. Az egyes költségrészlegek közül c az m0-tól független, értékét a bánya közelében levő erőmű esetében 5 Ft/t-ra választhatjuk, b és d értéke m0-val arányos, a és e értékek m0 növekedésével csökkennek. Jó átlagértékekként ι ш 20—5 m0, b ; 20 mn, d Szí 10 e ш 20—20 m0 (Ft/t) összefüggések vehetők fel. Ekkor a tonnánkénti fajlagos üzemköltségre 0 =45 + 5 m0 = 5(9 + m0) (Ft/t) összefüggést kapunk, amit T (t/év)-vel szorozva kapjuk az évenkénti λ о üzemi költséget. 1,06 -109 T = esetén rjF 5,3 • 109 (9 + m0) sqF 5300 (9 + m0) rjF н, az TV — (Ft/év) = (MFt/év).