Bányászati és Kohászati Lapok - Öntöde, 1965. (16. évfolyam, 1-12. szám)
1965-10-01 / 10. szám
Dr. Mocsy Á.: A formafalmozgást befolyásoló tényezők végezte. A kísérletek eredményei igazolták, hogy a növekvő öntési hőmérséklet a formafalmozgást is növeli, továbbá, hogy a vízüveg- és cementkötésű homokformák kisebb öntvény- és odvasodási térfogatot eredményeznek, mint a kevésbé merev nedves homokformák. Újabban Nicholas, K. E. L. és Roberts, W. R. [10], Tornello, L. I. és Wallace, J. F. [11], valamint Nicholas, K. E. L. [12] végeztek kísérleteket különböző összetételű és tömörségű homokformákkal. Megállapították, hogy a szerves töltőanyagok, mint pl. a kőszénliszt, szurok, tőzeg és faliszt adagolása a homokformák tágulását jelentősen csökkentik. Hasonló tulajdonságú a homok víz- és bentonittartalmának csökkentése is. A formatömörítés is jelentősen befolyásolja a homokformák tágulását, így pl. nagynyomású sajtoló gépen 28 kp/cm2 nyomóerővel készített homokformák sokkal ellenállóbbak voltak, mint a 14 kp/cm2 nyomóerővel tömörítettek. A formafalmozgás mérése ma még eléggé bonyolult feladat. A gyakorlatban úgy végzik, hogy a formaüreg és az öntvény méreteit összehasonlítják, vagy a próbatest öntés utáni hosszváltozásait magában az öntőformában mérik. Erre a célra rúd alakú próbatestet használnak, amelynek két véglapján kvarcrudakat építenek be a formaüregbe. A kvarcrudak szabadon maradó végei nyúlásmérő szerkezethez csatlakoznak. Gittus, J. H. [6] a kvarcrudakat nem magába az öntvénybe fagyasztotta be, hanem attól távolabb a homokformában helyezte el, így a folyékony fém okozta formatágulást is ellenőrizni tudta. 2. A kísérletek ismertetése A formafalmozgás mérésének ismertebb módszerei közül Gittus, J. H. mérési elvét választottuk. A próbatest egy fekvő helyzetben formázott és öntött 100 mm átmérőjű és 200 mm hosszú öntöttvas rúd volt, amelynek hosszváltozásait a két véglapon tengelyirányban elhelyezett kvarcrudakkal mértük. A kvarcrudak végeit 10—15 mm mélységben befagyasztották az öntvénybe, másik végük pedig egy felfüggesztett szögvaskeret közbeiktatásával nyúlásmérő szerkezethez csatlakozott (la ábra). Ezzel párhuzamosan a kvarcrudakat tapintófejekkel helyettesítettük, amelyeket már nem a formaüregben, hanem a próbatest két véglapjától 20—20 mm-re a formázóhomokban helyeztünk el (lb ábra). A próbatest és a 20 mm-es homokréteg elmozdulását 0,01 mm beosztású körszámlapos óra mutatta. Az eredményeket az öntés után 20 percen keresztül félpercenként, majd percenként olvastuk le. A leolvasást a perlitátalakulás végéig általában 90 percig folytattuk. A folyékony vasat egy 100 kg befogadóképességű Junker-kemencéből csapoltuk. A betét 100 kg LK 2 minőségű szovjet öntészeti szürke nyersvas volt. A próbatestek kémiai összetételét az 1. táblázatban láthatjuk. A csapolási hőmérséklet bemártó pirométerrel mérve 1400—1430 C°, az öntési hőmérséklet 1320—1340 C° volt. 1. táblázat A próbatestek kémiai összetétele 0,035 0,89 A formahomok összetételét a 2. táblázat tartalmazza. összesen 7 kötő- és töltőanyag hatását vizsgáltuk, amelyeket növekvő mennyiségben adagoltunk egy ún. alaphomok keverékhez. Az alaphomok összetétele az alábbi volt : 100 s.r. 0,3 — 0,6 mm szemnagyságú mosott, osztályozott homok, 5 s.r. OA-jelű aktivált öntödei bentonit, 5 s.r. víz. A keverékeket egy 150 liter űrtartalmú görgős homokkeverő gépen készítettük 10 perces keveréssel. A kész keveréket felhasználás előtt 24 óráig pihentettük. A homokformák merevségét a forma keménysége is befolyásolja, ezért a formákat mindvégig azonos módon tömörítettük. A formaszekrények szétemelése és a minta eltávolítása után az alsó és a felső formarész döngölési keménységét az osztósíkban és a próbatest két véglapját képező A vizsgált ho-2 e Kémiai összetétel, °/ Tf mokadalék ala! 'C Si MnP s Víz 3462 3,27 2,18 0,59 0,312 0,034 0,94 Bentonit 3459 3,12 1,82 0,42 0,181 0,034 0,86 Kőszénliszt 3460 3,08 2,12 0,66 0,388 0,034 0,89 Melasz 3465 3,14 2,03 0,56 0,321 0,056 0,90 Dextrin 3461 3,08 2,07 0,62 0,385 0,035 0,885 Szulfidlúg 3464 3,16 1,77 0,41 0,146 0,040 0,865 Vízüveg 3463 3,21 1,82 0,44 0,213 Öntöde 1965. 10. sz. 225