Bányászati és Kohászati Lapok - Öntöde, 1974. (25. évfolyam, 1-12. szám)

1974-01-01 / 1. szám

Szerkesztésért felelős: ÓVÁRI ANTAL Szerkesztő: dr. MOCSY Árpád Másodszerkesztő : KOVÁCS LÁSZLÓ Szerkesztő bizottság: CSEH MIKLÓS, HAJAS SÁNDOR, DR. HAJTÓ NÁNDOR, HOLLÓSI BÉLA, DR. NÁNDORI GYULA, PETŐ MÁRTON, DR. PILISSY LAJOS, PINTÉR ANDRÁS, SZY GÉZA, TRAJKO­­VICS JÓZSEF, V.-NÉ DR. FARAGÓ ELZA A rajzokat készítette: LOÓSZ JÓZSEFNÉ BÁNVASZATI ÉS KOHÁSZATI LAPOK ÖNTÖDE AZ ORSZÁGOS MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI EGYESÜLET ÖNTÖDEI SZAKOSZTÁLYÁNAK FOLYÓIRATA 25. évfolyam 1. szám 1974. január Az öntöttvas minősítésének problémák KOVÁCS LÁSZLÓ okl. kohómérnök Vasipari Kutató Intézet DK. 669.131.002.612 A szerző ismerteti az öntvénygyártással kapcsola­tos ellenőrzés feladatát és lehetőségeit, különös tekin­tettel a lemezgrafitos vasöntvények szakítószilárd­ságának roncsolásmentes meghatározására, össze­foglalja azokat a publikált összefüggéseket, amelyek­kel a szakítószilárdság a telítési szám, továbbá a külön öntött próbákon és közvetlenül az öntvényen mért mechanikai tulajdonságok alapján becsülhető. Saját vizsgálatai alapján összehasonlítja a szövet­alkotók jellemzői, a telítési szám, a mechanikai tulajdonságok és a sűrűség közti kapcsolatok, vala­mint a Colland- és a Pohl-féle összefüggés determi­­nációs együtthatóit és regressziós egyenleteit. Az öntöttvas mechanikai tulajdonságait befolyásoló tényezők Az öntvénygyártás korszerűsítése, az öntvé­nyekkel szemben támasztott fokozódó követelmé­nyek szükségszerűen igénylik az ellenőrző módsze­rek tökéletesítését. A hagyományos vizsgálati mód­szerek lassúságuk miatt nem alkalmasak a gyártás­közi ellenőrzésre, a roncsolásos mechanikai vizsgá­latok pedig csak korlátozott számú öntvény ellen­őrzését teszik lehetővé. Az öntvények mechanikai tulajdonságait a kris­tályosodás körülményei ill. következményei sok­kal nagyobb mértékben befolyásolják, mint a hen­gerelt vagy kovácsolt gyártmányokét. A kristályo­sodást viszont elsősorban a vegyi összetétel és a lehűlés sebessége határozza meg. Ezzel a technoló­giai paramétereket természetesen nem merítettük ki, mert a szövet kialakulásában más tényezők is szerepet játszanak, mint a betétanyagok, az olvasz­tás módja, a folyékony vas csíraállapota stb. Mind­ezek egyidejű áttekintése azonban alig lehetséges. Az öntöttvas szövete alapvetően két részből te­vődik össze: a grafitból és a fémes alapszövetből. A grafit gyengíti a fémes alapszövetet, ezenkívül bemetsző hatást fejt ki. A szövetnek a szilárdsági tulajdonságokra kifejtett hatása tehát három részre­­ bontható: a grafit mennyiségének és alakjának, valamint a fémes alapszövetnek a hatására. Az öntöttvas főbb mechanikai tulajdonságainak (és egy jellemző fizikai tulajdonságának, a sűrűség­nek) összefüggését a szövetalkotókkal az 1. ábra szemlélteti. A lemezgrafitos öntöttvasra nézve megvizsgál­tuk, hogy a szövetalkotók jellemzői milyen kapcso­latban vannak a mechanikai tulajdonságokkal. A korrelációs elemzést egy 121 próbából álló minta adataival végeztük. A próbákat különböző öntö­dékben gyártott öntöttvasminőségekből vettük. A változók terjedelme a következő volt: Telítési fok Grafit mennyisége Kötött karbontartalom Grafitlemezek hossza Szakítószilárdság Rugalmassági modulus Keménység $c = 0,81 —1,09 Ggr = 2,02-3,26% Ck8t = 0,13—1,15% Lgr = 0,06 — 0,5 mm k­m = 129 — 369 N/mm2 (13,2 — 37,6 kp/mm2) A70 = 87 —147 kN/mm2 (8,9—15,0 Mp/mm2) HB = 135 — 240 Grafit­ mennyisége Grafit alakja és mérete Fémes alapszövet Sűrűség Rúg­modulus Rezgés csili, képesség Keménység 1. ábra, összefüggés az öntöttvas szövetalkotói és mechanikai tulajdonságai, valamint sűrűsége között . Kivonatosan elhangzott a VII. Kohászati Anyag­­vizsgáló Napokon, Balatonszéplak, 1973. június 1-én.­ ­ Bányászati és Kohászati Lapok — ÖNTÖDE 25. évfolyam 1974. 1. szám

Next