Bányászati és Kohászati Lapok - Öntöde, 1974. (25. évfolyam, 1-12. szám)
1974-01-01 / 1. szám
Szerkesztésért felelős: ÓVÁRI ANTAL Szerkesztő: dr. MOCSY Árpád Másodszerkesztő : KOVÁCS LÁSZLÓ Szerkesztő bizottság: CSEH MIKLÓS, HAJAS SÁNDOR, DR. HAJTÓ NÁNDOR, HOLLÓSI BÉLA, DR. NÁNDORI GYULA, PETŐ MÁRTON, DR. PILISSY LAJOS, PINTÉR ANDRÁS, SZY GÉZA, TRAJKOVICS JÓZSEF, V.-NÉ DR. FARAGÓ ELZA A rajzokat készítette: LOÓSZ JÓZSEFNÉ BÁNVASZATI ÉS KOHÁSZATI LAPOK ÖNTÖDE AZ ORSZÁGOS MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI EGYESÜLET ÖNTÖDEI SZAKOSZTÁLYÁNAK FOLYÓIRATA 25. évfolyam 1. szám 1974. január Az öntöttvas minősítésének problémák KOVÁCS LÁSZLÓ okl. kohómérnök Vasipari Kutató Intézet DK. 669.131.002.612 A szerző ismerteti az öntvénygyártással kapcsolatos ellenőrzés feladatát és lehetőségeit, különös tekintettel a lemezgrafitos vasöntvények szakítószilárdságának roncsolásmentes meghatározására, összefoglalja azokat a publikált összefüggéseket, amelyekkel a szakítószilárdság a telítési szám, továbbá a külön öntött próbákon és közvetlenül az öntvényen mért mechanikai tulajdonságok alapján becsülhető. Saját vizsgálatai alapján összehasonlítja a szövetalkotók jellemzői, a telítési szám, a mechanikai tulajdonságok és a sűrűség közti kapcsolatok, valamint a Colland- és a Pohl-féle összefüggés determinációs együtthatóit és regressziós egyenleteit. Az öntöttvas mechanikai tulajdonságait befolyásoló tényezők Az öntvénygyártás korszerűsítése, az öntvényekkel szemben támasztott fokozódó követelmények szükségszerűen igénylik az ellenőrző módszerek tökéletesítését. A hagyományos vizsgálati módszerek lassúságuk miatt nem alkalmasak a gyártásközi ellenőrzésre, a roncsolásos mechanikai vizsgálatok pedig csak korlátozott számú öntvény ellenőrzését teszik lehetővé. Az öntvények mechanikai tulajdonságait a kristályosodás körülményei ill. következményei sokkal nagyobb mértékben befolyásolják, mint a hengerelt vagy kovácsolt gyártmányokét. A kristályosodást viszont elsősorban a vegyi összetétel és a lehűlés sebessége határozza meg. Ezzel a technológiai paramétereket természetesen nem merítettük ki, mert a szövet kialakulásában más tényezők is szerepet játszanak, mint a betétanyagok, az olvasztás módja, a folyékony vas csíraállapota stb. Mindezek egyidejű áttekintése azonban alig lehetséges. Az öntöttvas szövete alapvetően két részből tevődik össze: a grafitból és a fémes alapszövetből. A grafit gyengíti a fémes alapszövetet, ezenkívül bemetsző hatást fejt ki. A szövetnek a szilárdsági tulajdonságokra kifejtett hatása tehát három részre bontható: a grafit mennyiségének és alakjának, valamint a fémes alapszövetnek a hatására. Az öntöttvas főbb mechanikai tulajdonságainak (és egy jellemző fizikai tulajdonságának, a sűrűségnek) összefüggését a szövetalkotókkal az 1. ábra szemlélteti. A lemezgrafitos öntöttvasra nézve megvizsgáltuk, hogy a szövetalkotók jellemzői milyen kapcsolatban vannak a mechanikai tulajdonságokkal. A korrelációs elemzést egy 121 próbából álló minta adataival végeztük. A próbákat különböző öntödékben gyártott öntöttvasminőségekből vettük. A változók terjedelme a következő volt: Telítési fok Grafit mennyisége Kötött karbontartalom Grafitlemezek hossza Szakítószilárdság Rugalmassági modulus Keménység $c = 0,81 —1,09 Ggr = 2,02-3,26% Ck8t = 0,13—1,15% Lgr = 0,06 — 0,5 mm km = 129 — 369 N/mm2 (13,2 — 37,6 kp/mm2) A70 = 87 —147 kN/mm2 (8,9—15,0 Mp/mm2) HB = 135 — 240 Grafit mennyisége Grafit alakja és mérete Fémes alapszövet Sűrűség Rúgmodulus Rezgés csili, képesség Keménység 1. ábra, összefüggés az öntöttvas szövetalkotói és mechanikai tulajdonságai, valamint sűrűsége között . Kivonatosan elhangzott a VII. Kohászati Anyagvizsgáló Napokon, Balatonszéplak, 1973. június 1-én. Bányászati és Kohászati Lapok — ÖNTÖDE 25. évfolyam 1974. 1. szám