Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 1986 (119. évfolyam, 1-12. szám)

1986-06-01 / 6. szám

A Paksi Atomerőmű üzembe helyezése* PÓNYA JÓZSEF okf. villamosmérnök, vezérigazgató (Paksi Atomerőmű) ETO: 621.311.25.621.039. A Paksi Atomerőmű az ország első atomerőműve. Építése sok összehangolt tervezői, beruházói és kivi­telezői munkát igényelt. A cikk az erőmű blokkjai­nak üzembe helyezését, az ennél szerzett tapasztala­tokat, az üzemeltetés gyakorlati és biztonsági kö­vetelményeit foglalja össze. 1982 decemberében üzembe helyezték a Paksi Atomerőmű 1. blokkját, és ezzel az ország első atom­erőművét. Az atomerőmű a hagyományos hőerőmű­vektől abban különbözik, hogy az előbbiben a gőzfej­lesztés atomreaktorban termelt hővel történik. Emiatt az atomerőműben az eddig megszokottnál lényegesen nagyobb és működésében pontosabb biztonsági be­rendezések kiépítése szükséges. A Paksi Atomerőmű felépítése és működése Egy reaktorhoz 2 db, egyenként 220 MW telje­sítményű gőzturbina tartozik. A turbinákat a Harkovi Turbina és Gépgyár gyártotta. Szerelésük és beállítá­suk nagyon pontos munkát igényelt. Egy turbina összsúlya a közvetlenül hozzá tartozó csővezetékek­kel, szerelvényekkel együtt mintegy 1400 t. Minden turbinához két cseppelválasztó túlhevítő, egy gáztala­­nító táptartály, kis- és nagynyomású előmelegítők, kondenzvíztisztító berendezés és egyéb segéd­rendszerek tartoznak. A turbinák egy nagynyomású és két kisnyomású házból állnak. Névleges telje­sítménynél egy turbinához óránként 1338 t gőz érkezik, 255 °C-on és 44 bar nyomáson. A reaktorbe­rendezés 29 m magas és a nukleáris rendszerrel együtt közel 1000 t összsúlyú. A paksi reaktor volt a csehszlovák ipar első ilyen gyártmánya. Az erőmű a korábban megvalósultakhoz képest sokkal szigorúbb biztonsági előírások szerint készült. Ezek egyik megtestesítője a 24x42x50 m-es lokalizációs torony. A torony egyik részében van a 12 db párhuzamosan kapcsolt, rozsdamentes buboré­­koltatókondenzátor, amelyben üzem közben 1200 m­* boros víz van. A primer kör — rendkívül kis valószínűségű — üzemzavar esetén a reaktorépület hermetikus helyiségeibe jutó radioaktív gőzt kényszerpályán azonnal a tartályban levő boros vizen vezeti keresztül, ahol az kondenzálódik. Az elhasznált levegőt a radioaktivitást lekötő szűrőkön keresztül, állandó ellenőrzés mellett, egy 100 m magas ké­ményen engedik a szabadba. Hálózati zavar esetén a létfontosságú segédberendezések energiaellátását az 1600 kW-os automatikusan induló dízelgeneráto­rok biztosítják. A környezet állandó ellenőrzését és ezzel védelmét az erőmű 30 km-es környezetében, tudományos elvek alapján telepített mérő-megfigyelő dozimetriai állo­mások szolgálják. Fontos szerep jut ebben az ellen­(Az 1985. május 30-án Tatabányán, a Technika Házában, az OMBKE-szabadegyetem keretében elhangzott azonos című előadás rövidített, átdolgozott változata) őrzésben és védelemben a 120 m magas, többszintű mérésre alkalmas meteorológiai toronynak. A külső dozimetriai állomásokon gamma-sugárzás-, radiojód­­koncentráció-, aerosol- és kobaltmérések történnek. A mozgólaboratórium a talajszintet érő helyszíni sugárzást méri. A kibocsátott hűtővíz ellenőrzését a melegvíz-csatornába telepített állomáson nagy érzé­kenységű szcintillációs detektorral végzik. A külső sugárzásmérő ellenőrző hálózat központja az erőmű lakótelepén van. Ez közvetlen kapcsolatot tart az üzemmel is és a legfontosabb külső ellenőrző állomá­sokkal is. Itt végzik a begyűjtött minták laborató­riumi vizsgálatait és itt értékelik a meteorológiai viszonyokat, a környezetbe kikerülő sugárzásokat is figyelembe véve. 1982 végéig 25 országban összesen 294 atomreak­tort helyeztek üzembe. Ezek eddigi üzemviteli ta­pasztalata az, hogy a környezetükbe a hatóságilag megengedettnél csak jóval kisebb sugárszennyező­dést bocsátanak ki. Az atomerőműben mind az ott dolgozók, mind a hatóságok képviselői elektronikus beléptetőrendszeren keresztül juthatnak el. A belé­pők a rendésztől egy mágneseskártyát kapnak, és az ezen levő mágneskód nyitja ki a kaput, miközben az azzal összekapcsolt számítógép regisztrálja a belé­pést. Az ellenőrzött zónába utcai ruhában belépni tilos, teljesen át kell öltözni. Az utcai ruhát le kell venni, ruhátlanul kell belépni az öltözőbe, ahol alsóne­műt, felsőruhát, cipőt, kesztyűt és sapkát vesz fel a belépő. A beöltözés után a dozimetriai vezénylőnél megkapja a doziméterét, és csak ezután léphet be az ellenőrzött zóna területére. Az ellenőrzött zónából ki­lépni csak a dozimetriai kapun keresztül lehet. Ez a kapu ellenőrzi a kilépő sugárszennyezettségét. Amennyiben ez a megengedett szint alatt van, a kapu automatikusan kinyílik. Az ellenőrzött zóna folyosóin a reaktor üzeme alatt is lehet közlekedni. Az ellenőrző lámpák zölden világítanak. A primer a szekunder kör és a többi segédberende­zés kipróbálása után megtörtént az üzemanyag bera­kása és a fizikai indítás. 1982. december 28-án kap­csolták rá először a blokkot az országos hálózatra. Nézzük meg, hogyan szabadul fel az atomenergia és hogyan termel­het. Az összeszerelt reaktor közel 24 méteres, ebből a reaktortartály 12 m-es, amelybe maga az aktív zóna 2,5 m magas. A tartály átmérője 2,88 m. Az aktív zónában 312 db hatszög alakú fűtő­­elemköteg található. Egy fűtőelemkötegben 126 fűtő­­elemrudat helyeztek el. Egy-egy rúdban 82 db urá­­nium-dioxid fűtőelem-tabletta van, amely átlagosan 3% hasadóképes uránium 235-ös izotópot tartalmaz. A láncreakció során az urán 235-ös izotópjának atommagjai hasadnak. Az atommag részecskéit kötési energia tartja össze. A cél ennek az energiának az atommag hasítása révén történő felszabadítása. A maghasítást végrehajtó termikus neutron beleütkö­zik az atommagba, ami ettől gerjesztett állapotba kerül. A hasadáskor újabb atommagok és két vagy három gyorsneutron keletkezik, miközben energia szabadul fel. A gyorsneutronok termikus szintje 421

Next