Bányászati és Kohászati Lapok - Kőolaj és Földgáz, 1990 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1990-12-01 / 12. szám

Helymeghatározás műholdflottával Hol is vagyok?... Hányszor megesik az autóssal, hogy elté­ved, különösen egy számára ismeretlen város forgatagában. Ma már vannak olyan német és japán személygépkocsik, amelyek­ben ilyenkor a tépelődő vezető csak megnyom egy gombot, autója műszerfalán kivilágosodik egy képernyő, feltűnik rajta a város térképe és egy kis világító nyíl, mely pillanatnyi helyzetét mutatja, sőt az az útvonal is kirajzolódik rajta, amelyen a leg­rövidebben érheti el úticélját. Ez persze ma még csak ritka ku­riózum az űrmódszerekkel való helymeghatározás sokféle egyéb lehetőségei között. Mert a kozmikus geodéziát, illetve annak módszereit már jó néhány év óta használják szerte a világon a földméréssel, helymeghatározással, térképészettel összefüggő fel­adatok megoldására, a háromszögelési pontok, birtokhatárok, különféle mérnöki pontok stb. kijelölésére, sőt hajók, repülőgé­pek, földi járművek, de még rakéták pillanatnyi helyzetének gyors és pontos meghatározására is. Milyen hasznos például a nagy szállítmányozási vállalatok számára, hogy mindig tudják a diszpécserközpontban, hol száguldoznak, vagy netán vesztegel­nek kamionjaik forgalmi, szállítmányozási szervezés és ellenőr­zés szempontjából egyaránt. Ezt bármely pillanatban leolvas­hatják, megjeleníthetik képernyőn. De például a földkéreg, illetve a talajfelszín parányi mozgá­sai, elmozdulásai is felderíthetők e módszerrel, és így a tervezők biztonságosabban kijelölhetik a telepítendő atomerőművek, ve­gyi üzemek stb. baleseti, környezetvédelmi szempontból leg­biztonságosabb helyét, építészeti megoldásait. Ma már ugyanis globális helymeghatározási műholdrendsze­rek működnek földi műszerek, megfigyelőállomások, illetve bolygónk körül keringő, e célra kifejlesztett műholdak felhasz­nálásával. Ezek közül a legtökéletesebb az amerikai GPS mű­holdrendszer, melynek jelzéseit nálunk is felhasználják külön­féle földmérési, térképészeti célokra, főleg azok az intézetek, melyek már rendelkeznek GPS vevőkészülékekkel. A GPS technika szerepének számbavétele a magyar geodéziai gyakorlatban és a hazai kozmikus geodéziai kutató-fejlesztő munkák eredményeinek bemutatása volt a célja annak a kül­földi előadók részvételével rendezett tanácskozásnak — immár a kilencedik tárgykörben —, melyet a Magyar Asztronautikai Társaság, a Geodézia és Kartográfiai Egyesület, valamint a Föld­mérési és Távérzékelési Intézet szervezett november 14-én Kozmi­kus geodéziai szeminárium címmel. Környezetvédelem A környezetvédelem jelenlegi kulcskérdése a környezetszeny­­nyező hulladékokkal való ésszerű gazdálkodás, ezen belül egy­részt a hulladékszegény technológiák elterjesztése, másrészt a keletkező hulladékok eddigieknél kiterjedtebb feldolgozása, hasz­nosítása a jelenleg alkalmazott átmeneti tárolás, illetve végleges lerakás helyett. A gazdálkodó szervezetek a hulladékgazdálkodás szempont­jából két csoportba sorolhatók: kényszer- vagy esélyhelyzetben levők. Az elsőn azt értjük, hogy a környezetszennyező hulladé­kot termelő egységek (az idevágó környezetvédelmi rendeletek miatt) jelentős költség- és szervezési ráfordítás mellett kénysze­rülnek hulladékaik elhelyezéséről gondoskodni. Az esélyhely­zetben levő cégek közé azon gazdálkodó (kutató-, tervező-, termelő-, tároló-, szállító- stb.) egységek tartoznak, amelyek számára a hulladékgazdálkodás kihasználható üzleti vállal­kozást jelent. A jelenlegi hulladékgazdálkodás alapproblémája, hogy az érintett cégek nem rendelkeznek a működésükhöz szükséges technológiai és piaci információkkal, vagy csak jelentős szer­vezési ráfordítással képesek ezeket beszerezni. Az LSI és a hardverfejlesztés Nemzetközi tapasztalatok igazolják, hogy a számítástechnikai, informatikai rendszerek gyakorlati alkalmazása során egyre nő a szoftverek jelentősége és aránya. Ezért már az LSI korábban felhívta a magyar ipari vezetők figyelmét: a hazai fejlesztő- és termelőtevékenység súlypontját — a mikroelektronikában — nem a katalógus-áramkörökre, a tömeges chipgyártásra, hanem egyes 380 speciális perifériákra és a szoftverfejlesztésekre célszerű helyezni, így az oktatási központ hardverfejlesztése is ezeknek az elvek­nek megfelelően alakult. Az LSI munkájának fő célja e területen: az oktatást, az egyéni tanulást, valamint az ipari alkalmazást segítő speciális berendezések fejlesztése és hazai gyártásának megszervezése volt. Ennek során különösen figyeltek arra, hogy javítsák az üzemel­tetés, a működtetés, a karbantartás színvonalát, korszerűségét. Az LSI eredményei közül említésre érdemes: az új, a nyitott rendszerű oktatási formát támogató, az otthoni egyéni tanulást segítő berendezések (szakmai nyelven: oktató hitek) kifejlesztése és gyártásának megszervezése — a munkához az OMFB nyúj­tott segítséget —, amelynek eredményeként analóg és digitális áramkörök születtek, továbbá létrehoztak egy helyi hálózatok oktatását előmozdító oktatási szemléltető eszközt is, így a tan­folyamok résztvevői a gyakorlatban ismerkedhetnek meg az al­kalmazástechnika minden jelentős kérdésével. A saját fejlesz­tés eredményeként létrejött egy olyan berendezés is (intelligens nyomtatóvezérlő), amely a számítógép és a nyomtató közé kapcsolva jelentősen felgyorsítja az adatátvitelt. Ez tulajdon­képpen mentesíti a számítógépet a hosszú listák, dokumentumok kinyomtatása alól, így a számítógép egyidejűleg más célra is használható. Különösen figyelemre méltó az az új személyi szá­mítógépekhez kapcsolható berendezés (szakmai nyelven: video­­jel-digitalizáló), amelynek segítségével a videokép bevihető a számítógépbe, ahol további feldolgozás végezhető vele. Ez az eszköz jól használható oktatási demonstrációra, továbbá kép­feldolgozási feladatokra is. K. L. EGYETEMI HÍREK Ünnepélyes tanévnyitó a Miskolci Egyetemen 1990. szeptember 1-jén került sor a tanévnyitó ünnepségre a Miskolci Egyetemen. A tanévnyitó ünnepség bevezetőjeként a Bányamérnöki Ka­ron 51 fő elsőéves hallgató ünnepélyes fogadalomtételére került sor. A tanévnyitó alkalmából a Bányamérnöki Kar oktatói és hallgatói előtt álló feladatokról dr. Somosvári Zsolt dékán tar­tott beszámolót. A Bányamérnöki Kar ünnepségének befejezéseként a követ­kező kitüntetéseket adományozták: Bányász Szolgálati Érdemérem gyémánt fokozata: dr. Tarján Iván, dr. Kolozsvári Gábor. Bányász Szolgálati Érdemérem arany fokozata: dr. Tompos Endre, dr. Debreczeni Elemér, Harsán László. Bányász Szolgálati Érdemérem ezüst fokozata: dr. Somosvári Zsolt, dr. Boh­us Géza, dr. Janositz János. Bányász Szolgálati Érdemérem bronz fokozata: dr. Wallacher László, dr. Féderer Imre, dr. Zergi István, dr. Lénárt László. A bányamérnöki kar tanács a Kar emlékérmét adományozta: — dr. Érsek Elek okleveles bányamérnök, címzetes egyetemi docens részére a Bányamérnöki Kar munkáját segítő tevékeny­ségéért, több évtizedes oktatómunkájáért; — dr. Faltér Gusztáv okleveles bányamérnök, a műszaki tudomány doktora, címzetes egyetemi tanár, nyugalmazott mi­nisztériumi főtanácsos részére a Bányamérnöki Kar munkáját segítő tevékenységéért, több évtizedes kiemelkedő oktatómun­kájáért, a magyar bányászat és a Bányamérnöki Kar közötti együttműködés ápolásáért és fejlesztéséért; — dr. Fazekas János okleveles bányamérnök, a Bakonyi Bauxitbányák vezérigazgatója részére a Bányamérnöki Kar mun­káját segítő tevékenységéért, a bányamérnökképzés támogatásá­ért, a bauxitbányászat és a Bányamérnöki Kar közötti együtt­működés fejlesztéséért; — dr. Horn János okleveles bányamérnök, okleveles gazda­sági mérnök, okleveles szakgazda, a Központi Földtani Hivatal főosztályvezetője részére a Bányamérnöki Kar munkáját segítő tevékenységéért, a Központi Földtani Hivatal, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete és a Bányamérnöki Kar közötti együtt­működés fejlesztése érdekében végzett munkájáért; — dr. Tompos Endre okleveles bányamérnök, a műszaki tudo­mány kandidátusa részére a Bányamérnöki Karon több évtize­den át végzett kiemelkedő oktató-, nevelő- és kutatómunkájáért. KŐOLAJ ÉS FÖLDGÁZ 23. (123.) évfolyam 12. szám, 1990. december

Next