Bányászati és Kohászati Lapok - Kőolaj és Földgáz, 1993 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1993-05-01 / 5. szám

sem lehetnek közömbösek, különösen olyan körülmények között, amikor a gazdasági fejlődés és a verseny éleződése az oktatás és a tudomány fejlesztését kívánta meg, míg a recesszió a közpénzek vis­szafogását hozta magával. Az OECD-országokban az egyetemek és a kutatóintézetek értéke­lése és minősítése a tudománypolitika feladatává vált a 80-as években. Az értékelés módját intézményi és szervezési hátterét az egyes országok kultúrájában, szemléletmódjában gyökerező értékkategó­riák befolyásolják és a megoldások eltérnek egymástól. Az értékelési rendszerek és módszerek tanulmányozása elősegítheti az adaptációt, azt, hogy itthon is kialakítsuk a hazai feltételnek leginkább megfelelő intézményértékelési formákat és eljárásokat. Az OMFB ezért tűzte napirendre e téma vizsgálatát. Mosoniné Fried Judit és Jávorka Edit 1992 szeptemberében elkészí­tett tanulmánya vizsgálja az értékelés mechanizmusát Franciaország, Németország, Japán, Nagy-Britannia, Egyesült Államok, Svédország, Hollandia, Finnország, Spanyolország viszonylatában, valamint az Eu­rópai Közösség keretprogramját ismerteti. Ez a tanulmány szolgált alapjául a január 18-án 9 órakor kezdődött konferenciának, amelynek helye az OMFB székház II. emeleti 218. tanácsterme. A rendezvényt Pungor Ernő tárcanélküli miniszter az OMFB elnöke nyitja meg, majd Berényi Dénes a kutatásértékelés nem­zetközi tapasztalatiról és a hazai teendőkről tart előadást. Ezután Láng István tájékoztatta a résztvevőket az MTA kutatóintézeteiben lefolyt teljesítményvizsgálatról. Róna-Tas András az egyetemek érté­kelésének tapasztalatairól és a hazai teendőkről számolt be. Korreferátumot Inotai András tartott. A kutatás értékelése a köz­­gazdasági kutatóhelyet tapasztalatai címmel, továbbá Mosoniné Fried Judit Hazai tudósok, külföldi szakértők az értékelésben címmel. Ná­­ray-Szabó Gábor előadásának címe: Egyetemek és kutatóintézetek Magyarországon. Botos Balázs az ipari kutatóintézetek átvilágításáról és átszervezéséről tartott előadást. A vita után Pungor Ernő zárszavá­val ért véget a konferencia. K. L megjelentek a Szilas család tagjai, az egyetem és a kar vezetői, a hazai olajipar vezető képviselői, egykori tanártársak, tanítványok és mai hallgatók. A kiállítást 1993-ban a Magyar Olajipari Múzeum is bemu­tatja. Erre az alkalomra jelent meg a MOL Rt. anyagi támogatásával a Szilas professzornak emléket állító kiadvány, melynek szerzői (Mating Béla, Zsámboki László, Buda Ernő, Takács Gábor, Csete Jenő, Csath Béla,­­ Szalavatov) a gazdag életút kiemelkedő mérföldköveiről emlé­keznek (Dr h.c. Dr Szilas A. Pál (1921-1991). Összeáll. Mating K. Szerk. Zsámboki L. Közread. ME olajtermelési tsz., könyvtár és levél­tár Miskolc, 1992. 99 p.­­ Kapható ME Levéltár 3515 Miskolc-Egye­­temváros. Ára 100 Ft. Zs.L EGYETEMI HÍREK Kandidátusi értekezés Kovács István ny. okt. olajmérnök 1993. január 19-én a Freibergi Bányászati Akadémián védte meg „Érclelőhelyek fúrástechnikai kuta­tása nagy mélységben, kis átmérőjű irányított fúrásokkal” című kandidá­tusi értekezését. Az értekezés tényleges ipari tevékenység friss ered­ményeire épül, a Mecsekben végzett kutatások és fejlesztések ered­ményeit foglalja össze. Értékeli a hazai különleges szilárdanyagmentes öblítőfolyadékokkal elért eredményeket, az alkalmazott szerszámo­kat, a geológiai nehézségek elhárításának lehetőségeit. Foglalkozik a hatékonyság és gazdaságosság növelésének lehetőségeivel is. A freibergi, clausthali és miskolci egyetemek tanáraiból összeállí­tott bírálóbizottság nagyra értékelte azt a tényt, hogy a kérdéses tárgykörben igen kevés irodalom áll rendelkezésre, a disszertáció te­hát hiánypótló. Gratulálunk az eredményes munkához! Szepesi József 159 KŐOLAJ ÉS FÖLDGÁZ 26. (126.) évfolyam 5. szám, 1993. május Szilas A. Pál (1921-1991) professzorra emlékeztek az egyetemen (1992. december 15.) Szilas professzor gazdag életművét bemutató reprezentatív kiállí­tás nyílt a Miskolci Egyetem könyvtárának aulájában. Emlékbeszédet dr. Mating Béla egy­ docens, az olajtermelési tanszék vezetője mon­dott. A kiállítást, amelyet az egyetemi könyvtár, levéltár és múzeum munkatársai rendeztek, dr. Szarka Zoltán ny. egy. docens, az egyetem­­történeti bizottság elnöke nyitotta meg. A bensőséges ünnepségen IPARÁGI HÍREK Megkezdte működését az iparági távközlés újjáalakult szervezete Létrehozása óta több szervezeti átalakuláson ment keresztül az iparági távközlést fenntartó és üzemeltető szervezet. Az 1960-as évek közepén kényszerű szükség hozta létre a KW szer­vezetén belül a hírközlési építésvezetőséget. A felgyorsult csőveze­ték-építés olyan szállítóhálózatot hozott létre, amelynek folyamatos, biztonságos üzemvitelét csak egy megbízható, állandó rendelkezésre állású távközlőrendszer biztosíthatta. A távközlési rendszerrel szem­ben támasztott követelményeket az akkori Posta nem vállalta, ezért az 1970-ben kiadott KPM-M­M együttes utasítás alapján hivatalosan is létrejött az iparági önálló, zárt célú távközlő-rendszer és az azt létesítő és üzemeltető szervezet. A következő változás szétválasztotta a létesítést és az üzemelte­tést. Az utóbbi az 1974-ben létrejött Gáz- és Olajszállító Vállalat te­vékenységi körébe került. A szervezet szakmai irányítását a távköz­lési főosztály végezte. Az ország különböző területén a távközlési üzem végezte a hálózat karbantartását, hibaelhárítását és üzemeltetését. Az 1982-ig tartó időszakban szakmai és szervezeti szinten dinamikus fejlődés volt ta­pasztalható. Az újabb változás 1982-ben következett be, amikor a GOV komp­lex üzemeket hozott létre, így 14 területi egységben működött táv­közlési részleg, ill. csoport. Ennek a szakasznak a 10 éve alatt a szak­mai fejlődés vesztett a lendületéből, a szervezet pedig önállóságából. 1993-ban a megmérettetés időszaka kezdődött el. Január 1-jével megkezdte működését az új távközlési szervezet Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság Kutatás-Termelési Ágazat Gáz- és Olajszállító Üzem Távközlési Főmérnökség Siófok megnevezéssel. Az önelszámoló egységet, amely három központi egységből és 6 területi szervezetből áll, a távközlési főmérnök irányítja. A központban működik a műszaki osztály, a forgalmi osztály és a gazdasági csoport. A területi egységekben mintegy 360 fő dolgozik különböző szak­mai és földrajzi tagozódásban a tiszaújvárosi, szolnoki, algyői, budafo­ki, siófoki és nagykanizsai székhelyű szervizközpontokban. Az elkövetkező időszakban a távközlési tevékenység mérése kerül sorra, amikor a költség és árbevétel aránya számszerűen is megmu­tatja a tevékenység rentábilitásának mértékét. Az új szervezet működési rendjének kialakítása mellett a főmér­nökség célul tűzte ki maga elé.

Next