Bányászati és Kohászati Lapok - Kőolaj és Földgáz, 1997 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1997-06-01 / 6. szám
A Miskolci Egyetem Tanácsa és a Bányamérnöki Kar Tanácsa mély megrendüléssel és fájdalommal tudatja, hogy Dr. Kabil JAMBRIK ROZÁLIA egyetemi tanár 1997. április 23-án, életének 51. évében tragikus hirtelenséggel elhunyt. A Miskolci Egyetem volt kiváló oktatóját, kutatóját saját halottjának tekinti és emlékét kegyelettel megőrzi. a Miskolci Egyetem Tanácsa a Bányamérnöki Kar Tanácsa a Környezetgazdálkodási Intézet Hidrogeológiai és Mérnökgeológiai Tanszéke Hazai hírek 100 éves a Szabadság(Ferenc József-)híd c. tudományos konferencia A Közlekedéstudományi Egyesület nagyrendezvénye keretében került sor 1996. október 1-jén a Budapesti Műszaki Egyetem dísztermében „100 éves a Szabadság-híd” című tudományos konferenciára. A mintegy 100 fő hallgatóságot dr. Iványi Miklós üdvözölte, majd dr. Gyurkovics Sándor, a KHVM közigazgatási államtitkára, a Közlekedéstudományi Egyesület elnöke nyitotta meg a tudományos konferenciát visszapillantást téve a 100 éves Ferenc József-híd történetére, szerepére a múltban és jövőbeli feladatvállalására. A konferencián négy szekcióban hangzottak el előadások. Az első részben dr. Iványi Miklós elnökletével a következő előadók számoltak be az eseményről: • Dr. Gáli Imre: 100 éves a Szabadság-híd • Dr. Iványi Miklós: A híd tervezése (Feketeházy János és társai tevékenysége) • Dr. Gálos Miklós: 100 év az évmilliókban - a Szabadság-híd mérnökgeológiája • Csath Béla: A Fővám-téri, ill. Ferenc József-híd előkészítő munkálatai • Laár Tibor: Seefehlner Gyula, a hídépítő Az alábbiakban Csath Béla előadásának vázlatát ismertetjük: „Már Budapest második hídjának, a Margit-hídnak 1872-75. évi építési ideje alatt nyilvánvaló volt, hogy a belváros közelében további hidakra lesz szükség. Az 1885. XXI. tc. határozata alapján az 1893. évi XIV. te. kimondta az Eskü-téri és a Fővám-téri híd építését. A Fővám-téri Ferenc József Duna-híd építése 1894-ben indult meg, midőn Zsigmondy Béla cége megkezdte a hídfő pilléreinek alapozásához szükséges „kém” lyukak, fúrások kivitelezését. Zsigmondy Béla gépészmérnök, Zsigmondy Vilmos unokaöccse 1872-ben Zürichből való hazatérte után - ahol gépészmérnöki oklevelet szerzett - nagybátyjával társulva számos fúrást végzett. Nagybátyjának halála után, 1888-tól a mérnöki vállalat egyedüli tulajdonosa lett. Fúrási vállalkozói tevékenységi körét 1894-ben jelentősen bővítette, amikor a hídépítést és az alépítményi munkákat is munkakörébe vonta. E sorozat kezdődött a fentebb említett Fővám téri Duna-híd pillérei részére, altalajvizsgálathoz szükséges fúrások mélyítésével, mely munkálatokra Zsigmondy egy fúróhajót használt. A fúrások mélysége a Duna „0” pontja alatt 3,5 és 13,4 m között volt. A híd felépítése után a Zsigmondy cég végezte el a vámszedőháza és a híd feljárójának építését is. 1896. október 4-én történt a híd átadása. A híd létesítése körül szerzett érdemeinek elismeréséül a király Zsigmondy Bélának a „Ferenc József-rend lovagkeresztjé”t adományozta, akinek neve a híd pilonján elhelyezett táblán olvasható. A második szekcióban dr. Verőd Béla vezetésével az alábbi előadásokra került sor: • Dr. Domanovszky Sándor: A Ferencz József-híd építése • Dr. Verőd Béla: A Ferencz József-híd és a korabeli Gerber-hidak • Földi András-Földi Eszter: A Ferencz József-híd várostörténeti és művészettörténeti jelentősége, megítélése a korabeli sajtóban és irodalomban • Dr. Mistéth Endre: A SzabadságFerencz József-híd átépítése • Dr. Träger Herbert: Háborús károk és azok helyreállítása • Winkler László: Vizi repülőtér a Szent Gellért tér melletti Duna-szakaszon. A téma érdekessége miatt összefoglaljuk az előadó muzeológus előadását: 1922 végén a nagyhatalmak feloldották a repülési tilalmat hazánkban. A német Junkers cég közreműködésével Jankovics Bélán Endre Aeroexpress néven légiforgalmi vállalatot alapított és vízirepülő-állomást létesített a Szt. Gellért téri Duna-parton. Úszótalpas vízirepülőgépei ugyanolyan FS 3 típusúak voltak, mint amilyen gépen IV. Károly Svájcból hazarepült. Ilyen hatüléses gépet vehetett igénybe az, aki a Ferencz József(ma Szabadság) híd és a Déli összekötő vasúti híd közötti Duna-szakaszról felszállva sétarepülést tett a város felett, vagy elrepült a naponta induló járatokon Bécsbe vagy a Balatonra. A repülőállomás a város szívében nagy szenzációnak számított. A Bécsbe repülő utas egyenesen a Gellért Szállónál szállhatott gépre és egy óra múlva már kiszállt az ugyancsak Dunán lévő Reichsbrücke légikikötőben. A vízi repülőgépek forgalma, műszaki előkészítésük, a kikötői tutajoknál való be- és kiszállás látványa mindig sok látogatót vonzott. Ebédszünet után került sor a hídon elhelyezett emléktábla és a híd koszorúzására. Dr. Dalmy Tibor irányításával került sor a harmadik részben elhangzó előadásokra. • Kozma Károly: Tapasztalatok a Szabadság-híd üzemeltetése és fenntartása során • Apáthy Endre: A Szabadság-híd felújítási munkái (1979-1986) • Bácskai Endréné: A pályalemez átépítése 1980-ban • Dr. Szittner Antal-Dr. Kalló Miklós-Dr. Köröndi László: Mérések a 100 éves Szabadság-hídon • Bors Ernő: Az UVATERV-nél végzett statikai és szerkezeti vizsgálatok a Szabadság-híd rekonstrukciójához • Németh Tamás: A Szabadság-híd állapotát folyamatosan követő adatértékelési rendszer létrehozása A negyedik részben Schulek János elnökölt és az ekkor elhangzott előadások a következők voltak: • Nagy Zsolt: A Szabadság-híd fáradásvizsgálatának speciális problémái • Dr. Platthy Pál-Dr. Papp Ferenc: A Szabadság-híd főtartójának erőtani vizsgálata • Dr. Papp Ferenc: A Széchenyi lánchíd vizsgálata • Horváth Adrián: Hogyan tovább? - Budapest kincsei a Duna-hidak • Schulek János: Budapest közlekedési hálózatának fejlesztése a hiányzó Duna-hidak tükrében, hídprogram A résztvevők a regisztrálás alkalmával megkapták az előadások tartalmi kivonatait összefoglaló kiadványt. A jól sikerült tudományos konferenciát dr. Iványi Miklós értékelte és zárta be. Csath Béla Kőolaj és Földgáz 30. (130.) évfolyam 6. szám, 1997. június 13.