Bányászati és Kohászati Lapok - Kőolaj és Földgáz, 2003 (136. évfolyam, 1-12. szám)

2003-01-01 / 1-2. szám

Hogyan tovább? Gondolatok a 17. Kőolaj Világkongresszusról ETO: 620.9 A­z olajszakma legjelentő­sebb összejövetelének szá­mító világkongresszusok legutóbbi rendezvényére 2002. szeptember 1-5. között került sor Rio de Janeiróban. Ezek a kong­resszusok az olajipar történetében mérföldköveket jelentenek, utánuk, az elhangzott számos információ alapján valószínűleg mindenkiben felmerül a címben felvetett kérdés. A mostani kongresszus alapgon­dolata annak bemutatása volt, hogy milyen kiválóság és felelősség az­­ajszakma számára a társadalom mlgálata. Ennek a kérdéskörnek­­ áttekintésére 74 országból 320 r rsztvevő érkezett. A rendezvényt gyanabban az épületegyüttesben irtották, ahol tíz éve az ENSZ­örnyezetvédelmi világkonferenci­­ját (Rio Earth Summit). Ez utóbbi folytatása az a Johannesburgban rendezett ENSZ-összejövetel, amelyre a Kőolaj Világkongresz­­szussal párhuzamosan került sor. Valószínűleg ez (is) a magyarázata, hogy az olajszakma jelen megbe­szélésén az egyik központi kérdés volt a környezetvédelem, mint a társadalom szolgálata. A konferencián délelőttönként plenáris előadások folytak, majd négy „blokkban” (olaj-gázkutatás és -kitermelés, -finomítás és pet­rolkémia, tiszta energia és földgáz­ból előállított termékek, valamint gazdaság, környezet és társadalom) hangzott el összesen 12 összefogla­ló ismertetés (ún. review and fore­cast paper), továbbá 25 témakör­ben (ún. fórumban) előadások. Minthogy a „blokkokban” egyide­jűleg folyt a munka, a szerző igye­kezett azokon a tájékoztatásokon részt venni, amelyek a Magyar Ás­ványolaj Szövetség tagvállalatai szempontjából a legérdekesebbek voltak, és ennek megfelelően készí­tette a jelen áttekintést - remélve, hogy más témá(k)ról ezt meg­teszek) más(ok). I. A készletek és a fenntartható fejlődés John Mihm, a Philips Petroleum [1] képviselője rámutatott, hogy a be­látható jövőben nem várható, hogy a motorhajtóanyagok területén az olajalapúakat tömegesen helyette­síteni lehetne, mert­­ a hidrogén tárolása megoldat­lan,­­ a bioüzemanyagok drágák,­­ az akkumulátorok (villanyau­tó) feltöltése lassú. A közlekedésben azonban növe­kedés várható, és a forgalomban levő gépkocsik száma is nőni fog. Jean-Paul Vettier [1] a Total- FinaElf elnöke bemutatta, milyen hatalmas eltérés van a világ egyes régióinak „gépkocsi-ellátottságá­ban”, illetve ez hogy fog változni a lakossági bevételekkel. Jellemző, hogy a legfejlettebb országokban az ezer főre jutó gépkocsik száma mintegy százszorosa a legfejletle­nebb országok hasonló értékének (1. ábra). A lakossági bevételekkel együtt a gépkocsik száma is nőni fog, min­denekelőtt a fejlődő országokban. Kínában, Indiában és a délkelet­ázsiai térségben a gépkocsik száma megtízszereződik, de minden régi­óban növekedést prognosztizálnak. Ez nyilván a motorhajtóanyag iránti igényt is növeli, de - az egyre jobb hatásfokú motorok következtében - ez a növekedés kisebb lesz. (Ez egyébként nemcsak a gépkocsiknál van így; a méretükben nagyjából egyező, 1995 óta forgalomban levő Boeing 777 fogyasztása 27 liter/(h-t), szemben az 1989 óta forgalomban levő Boeing 747-400 32 liter/(h-t) értékével, ami a motorhajtóanyag 14%-kal jobb felhasználását jelen­ti.) A fejlődés ütemével és az azt már lezártnak tekintőkkel kapcsolatban elmondta, hogy az első motorhajtó­anyag-szabványt 1914-ben vezették be az USA-ban, és ez mindössze a forráspontgörbe egy pontját hatá­rozta meg - ma azért több feltétel­nek kell, hogy eleget tegyen egy fi­nomító. A gépkocsival kapcsolatban pedig azt említette meg, hogy a Scientific American 1908-ban pub­likált egy cikket, mely szerint a gép­kocsin már nincs mit fejleszteni, el­érte fejleszthetősége határát. Mint Ali Rodriguez Araque [2], az OPEC főtitkára beszámolt róla, ki­dolgozták az úgynevezett OPEC Világenergia-modellt (angol rövi­dítéssel OWEM), melyben feltéte­lezték, hogy az olaj hordónkénti ára 2000 és 2020 között az általuk korábban javasolt 22-28 dolláros sávban lesz. Eszerint régiós bon­tásban az olajigények az 1. táblázat szerint nőnek. DR. WILDE GYÖRGY okf. vegyészmérnök, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára Kőolaj és Földgáz 36. (136.) évfolyam 1 -2. szám, 2003. január-február

Next