Bányavidéki Új Szó, 1992. január-április (4. évfolyam, 196-228. szám)

1992-01-07 / 196. szám

MÁRAMAROS MEGYEI DEMOKRATIKUS LAP IV. (XXXV.) évf. szám­ , 1992. január 7. kedd , 4. oldal, ára 10 lej gű Emberek, vigyázzatok!... Csodálatos volt az a karácsony. . . feloldódott a gyűlölet és helyét mind­nyájunk becsülése is tisztelete vál­totta fel. Négy ember karácsony szom­batjának délutánján a karácsonyvárás helyett azért gyűlt össze, hogy létre­hozza nemzetiségünk éltetőjét — egy politikai szervezetet Nagybányán, amely ma az RMDSZ nevet viseli. A kétéves évforduló egyben a számveté­sé is. És nyugodt bátorsággal vallhat­­­juk, hogy ez a szervezet mindeddig be­csülettel állt helyt ebben a gazdasági­lag és politikailag válságos időben. Különösen vonatkozik ez parlamente­reinkre, név szerint Csiha Tamás sze­­nnátorra és Zonda Attila képviselőre. Minden elismerésünk és tiszteletünk nekik, hogy bírták idegeik a megpró­báltatások pokolbugyrait. Az RMDSZ ereje viszont a '90 májusi választáso­kon mutatkozott meg : a legerősebb el­lenzéki szervezetként vállalta a demok­rácia felé vezető rögös utat. Nyugod­tan mondhatjuk, hogy az RMDSZ ma Románia legerősebb demokratikus szer­vezete, amely nem egy esetben nem­csak­ a magyarságért szállott síkra, ha­nem az egyetemes emberi jogokért, a­­többséget alkotó románok demokrati­kus jogaiért is. Nem csoda hát, hogy a mindenkori fiatalomnak szálka a szemében ez a .­Szervezet. Először partnerként próbálta kihallgattatni. Miután ez nem sikerült, a burkolt megosztottságot erőltették ránk. Hajdú Győző nem véletlenül lett a jelen hatalom kiszolgálója is. Hogy­­ez nem ment, jött a nyílt harc a sajtó­ban, a társadalmi szervezeteken, végül e parlamenti harcon át az alattomos le­­­aratási hadjáratig. Ez folyik most. Mi­ Tatán nem sikerült megosztani sorain, ■kát, ellenségeink most a rágalmazást választották fő fegyverü. Azt híresztel­ik, hogy az RMDSZ vezetői egytől egyig korrupt, a saját meggazdagodást hajszoló karrierista elemekből áll.. Mi sem könnyebb, mint ezt elhitetni a közvéleménnyel,­­ ha egyáltalán be­szélhetünk Romániában közvélemény­ről. Mert a pártdiktatúra ezen a téren is mélyen szántott, megszüntette a köz­véleményt. Ezt az a pártapparátus kép­viselte, amely mindenkori kiszolgálója volt a hatalomnak és a mindenkori új­ságíróin keresztül a közvélemény szó­szólójaként tüntette fel magát. Joggal mondhatjuk, hogy a hazai közvélemény még mindig a múlt emlőiből táplálko­zik. Sajnos, a közvélemény még nem a közösség véleménye, hanem azoké a hordószónokoké, akik a demagógia fegyverével hintik a gyűlölet magvait. Sokaktól hallani manapság, hogy csa­lódott az RMDSZ-ben. Miért ? Mert az RMDSZ nem azonosította magát sem a fasisztoid, sem a sovén vagy populista irányzatokkal ? Mert nem vezette né­pünket egy jugoszláviaihoz hasonló etnikumközi háborúba ? Mert ehelyett a politikai küzdelmet választotta egy olyan porondon, ahol edddigelé ennek nem voltak előzményei ? Hogy vádas­kodások helyett a józanság érveivel igyekszik a közvéleményt meggyőzni. Egy olyan közvéleményt, amely talán nincs is mert profit demagógok köny­­nyűszerrel vezetik a téves utakra ? Ezzel szemben nem veszik figyelembe azt, hogy mit is vállalt magára ez a szervezet. Nehéz megvilágítani egy olyan fejet a parlamentben, amely ma is az 1867.es magyar alkotmány cikke­lyeire hivatkozik és azokat veti fel összehasonlítási alapul. Közben elfelej­ti, hogy azóta 124 év telt el, csak az ő BOTÁR EDIT. A havason (Akvarell) \ értelmi szintje maradt ott ! Hogy a szocializmus olyan visszamaradottságot hagyott maga után, aminek szellemi pótlása csak egy nemzedékváltással korrigálható ! Magam képviselőjelölt­ként vettem részt a '90-es választáso­kon. A szavazóhelyiségekben több vá­lasztóval is beszélgettem. Nagy volt azoknak a száma, akik azzal a feltett szándékkal­ jöttek, hogy Iliescura sza­vaznak, SENKI MÁSRA! Ezért aztán a másik két szavazólapot üresen, vagy érvénytelenítve dobták az urnába. Hát, az ilyen fejekben is világosságot kell gyújtani! Most ismét választásra készülünk. Ez indokolja ellenségeink lépéseit, hogy a mass media minden eszközét felhasz­nálják ellenünk. Ez is a választási harc egyik oldala: az ellenfél lejáratása. Kárpátukrajnában a legutolsó nép­szavazáson a rutének egy része is megszavazta a magyar autonómiát. Bí­zik a magyar testvérei demokratikus törekvéseiben. Akkor mi most a vá­lasztások küszöbén kiben bízzunk, ha nem az RMDSZ-ben ? Ezért, EMBEREK VIGYÁZZÁTOK! . . . KIS KORNÉL h­ni­amarosszigeti RMDSz jelöltjei A Tisza parti város RMDSZ választ­­mánya megtette javaslatát amely 12 jelöltet tüntet fel az 1992. február 9-i helyhatósági választásokon. Szóróla­pokat fénymásoltanak, amelyeket szét­osztottak a város magyar ajkú lako­sai között. Igaz, hogy nem mindenki­hez juthatott el a névsor s így a magyar nemzetiségű lakosok nagy ré­sze még mindig nem mondhatta ki vé­leményét a jelöltekről. Akiknek a ke­zükbe jutott a lista, azoknak lehető­ségük adódott módosítani az RMDSZ választmányának javaslatai, az Önök jelöltjei a rovatban. (Kár, hogy nem fo­­lyamodtak szerkesz­­ségü­nk­h­öz, hogy idejében közöljük a jelöltek neveit). Ismertetni kellett volna a körzet­ben a jelölteket. Esetleg a kör­zet lakói közül talpraesettebb, rátermettebb jelölt is akadt volna, aki közismertebb népszerűbb, megbecsül­tebb. Szerintem az is kifogásolható, hogy a jelöltek között egy hölgyet sem találunk. Pedig számosan közülük be­­bizonyították rátermettségüket Íme az RMDSZ választmányának je­löltjei : Balázs Mihály — technikus; Gáspár Árpád — közgazdász; Kalmár Géza — orvos; Mazalik Alfréd — tanár; Pántlik Ferenc — technikus; Román János — tanár; Szörösy György — tanár; Ta­kács János — főgondnok; Terdik Ká­roly — mérnök; Várady László — ta­nár; Villand Ernő — technikus; Zaho­­ránszki Mihály polgármesterhelyettes. A szórólapok a jelöltek módosított, vagy módosítatlan névsoraival már visszaérkeztek az RMDSZ székházába. Ezekben a napokban véglegessé válik, ki melyik körzetben lesz jelölt. Elvár­juk minden becsületes magyar érzelmű honpolgártól, hogy a tőle telhető igye­kezettel támogassa az RMDSZ jelölt­jeit, hisz a jövőben (megválasztásuk esetén) ők képviselik majd a helyha­tósági szervekben a lakosok érdekeit, nem utolsó sorban magyarságunkat. Szigeti magyarok! Nekünk újból bi­zonyítanunk kell, akárcsak az előző választáson. Ez most létkérdés, tehát adjuk voksunkat a Tulipánra ! RÁCZ MIKLÓS Ma kezdőik a népszámlálás és a lakások összeírása Amint azt a tömegtájékoztatási esz­közök már hetek óta hirdetik, 1992. január 7 és 14 között Románia egész területén megejtik a népszámlálást. A kijelölt ,,népszámlálók“, ún. recenzorok lakásról lakásra, házról házra járnak és számbavesznek embert, ingót és in­gatlant. A népszámlálás nem újkeletű dolog. Jézus születésekor is egyfajta nép­­számlálást rendelt el Heródes király és bizony aki nem találtatott megfelelő­­nek, azt kíméletlenül kiirtották! Az el­járás azóta változott, de nem volt mindig mentes a „miskulanciák"-tól. Gondoljunk csak az elmúlt 45 év ilyenszerű megnyilvánulásaira. A kom­munista hatalom — hasonlóan a faszi­gálódó Németországhoz — homogén összetételű államot akart létrehozni. Ha nem is járt közvetlenül felvétellel, de aki „könnyűnek“ találtatott, az nem mindig úszta meg szárazon ! Ceau­­şescu odáig ment, hogy már előre meghatározta a népesség összetételét, a többi porhintés volt. A népszámlálók­nak az volt a feladatuk, hogy betartsák az értékes útmutatásokat Hogy így sem sikerült teljesen megszüntetni a kisebbségeket, új taktikához folyamo­dott : elkezdte „rendezni“ a falvakat. Nem akarom részletezni a dolgot, de kissé szorongással gondolok az idei népszámlálásra. Nagyon félek, hogy „sikerült átmenteni egyet s mást a régi eljárásokból. Az ország Alkotmá­nya eleve kimondja, hogy Románia nemzetállam. Tehát van egy uralkodó nemzet (ami nem hiba !) és itt-ott van­nak még kisebbségek is, akik hűséggel tartoznak a nemzetalkotó többségnek és a sorok között érthető, hogy. . . kuss ! Nem lehetnek „külön“ jogaik, mint a többségnek ! Persze tisztában vannak azzal is, hogy ez nem megy könnyen, ezért egyes nemzetiségeket szeretnének megosztani. Példa erre a romániai magyarság. Most nem mint szakember beszélek, hiszen nem isme­rem az összes népszámlálással kapcso­­latos eljárást, csak hallomásból tudom, hogy a hatalom szerint Romániában lé­teznek: románok, magyarok, széke­lyek, csángók stb. Tehát, a magyarok ne ugráljanak azzal, hogy Európában a legnépesebb kisebbséget alkotják a több mint kétmilliós létszámukkal, mert a népszámlálás fényesen be fogja bizo­nyítani, hogy ez nem igaz! Szeretném megkérdezni, hogy azzal, hogy homogén állam vagyunk és „be­bizonyosodik“ a kisebbségek elenyésző aránya, több lesz majd az egyszerű román állampolgárnak a betevő falatja, kevesebb lesz a munkanélküli, mele­gebbek lesznek a lakások, jobban öl­tözöttek a gyerekek, lesz gyógyszer, tankönyv, papír ? Nagyobb lesz Romá­nia nemzetközi elismerése ? Nem fér a fejembe, hogy mivel rövi­dül meg a becsületes román ember, ha továbbra is jó szomszédjának tudja a magyart, németet, ukránt ? Évszázadok bizonyítják, hogy a becsületes embe­rek megtalálják a közös hangot, még ha más nyelven is beszélnek ! Enged­tessék meg egy kis vicc az egymást segítés illusztrálására: egy magyar ember román szomszédjának a kútjá­­ból vederszámra önti saját kútjába a vizet, mire kis idő múlva rászól a ro­mán ember: „Ne értsen félre szomszéd, nem sajnálom a vizet, de ha már ki­húzza az én kutamból, akkor miért nem viszi be a házba, miért önti a kút­jába ?“ „Beleesett az anyósom a kútba és csak a nyakáig ér a víz !" De félre a tréfával. Január 7 és 14 között újra megmé­rettetünk. Felhívnám a honfitársaim fi­gyelmét egy néhány népszámlálással kapcsolatos dologra. Az ember olyan nemzetiségű, ami­lyennek vallja magát. Mindenki úgy írassa be adatait, ahogy a lelkiismere­te diktálja (vagyis a nemzetiségét). Vigyáznunk kell, hogy az űrlapokat szemünk előtt tollal vagy golyóstollal töltsék ki (nem ceruzával!) és ellen­őrizzük, hogy mit írnak! Az nem lehet kifogás, hogy „épp most fogyott ki a tinta, vagy a paszta a tollamból“ ! Mielőtt személyesen aláírnánk az űrla­pot, győződjünk meg az adatok valódi­ságáról. Ez nagyon fontos ! SIMORI SÁNDOR

Next