Bárka, 2011 (19. évfolyam, 1-6. szám)
2011 / 5. szám - MŰHELY - Fenyő D. György: Széténeklés: József Attila Születésnapomra című versének utótörténetéről – másodszor
Fenyő D. György születtek és születnek azóta is. Az újraírás folyamata tehát messze nem fejeződött be Varró Dániel versével, inkább új lendületet kapott. I. Kultusz és apoteózis Rigó Béla: Születésnapomra II. (József Attila öregkori verseiből) Immár száz éves lettem én, üzenet ez a költemény esemesen. Hálóként rángó idegen át szellemem egy idegen kezet vezet. Száz évem szépen elszelelt. A kor keresztre felszegett, ezért vezért csinált belőlem posztumusz. Van már négy sírom. Sok humusz s babér a bér. Időközben megjelent a Születésnapomra-parafrázisok egy részének iskolai feldolgozása: Pethőné Nagy Csilla: József Attila. Szövegértés — szövegalkotás 11-12. évfolyam 9. füzet. Tanári útmutató. Bp. 2008. SuliNova - Educatio. 28-33. old. A fejezetben tárgyalt művek: Tóth Krisztina két parafrázis-verse, Orbán Ottó és Kovács András Ferenc költeményei. Szintén megjelent néhány más tanulmány is: Kornyáné Szoboszlay Ágnes: „... csecsebecse ajándék. ■ ■ ”■ In: József Attila, a stílus művésze (Tanulmányok József Attila stílusművészetéről). Szerk. Szikszainé Nagy Irma. Debrecen, 2005. (A Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének kiadványai. Szerk. Jakab László. 84. sz. 85—99. old. — A tanulmány stilisztikai szempontú elemzés, amely kitér az újraírások problémájára is. Harkai Vass Éva: Születésnapok — újra(írás). Hungarológiai Közlemények, Újvidék, 2010. XLI. / XI. évf. 3. sz. 1-27 old. A tanulmány a születésnapi versek problémakörét tárgyalja, elsősorban Kosztolányi Dezső Ha negyvenéves... kezdetű versének parafrázisaival, továbbá József Attila Születésnapomra és Kosztolányi Ha negyvenéves.. . című versének kapcsolatával foglalkozik. Harkai Vass Éva: A félrecsúszott nyakkendőtől a félrecsúszott „élet"-ig. Diskurzusok párbeszéde: az újraírás. Irodalom, nemzet, identitás. A VI. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson (Debrecen, 2006. augusztus 23-26.) elhangzott előadások. Szerkesztette:Jankovics József, Nyerges Judit. Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, Budapest, 2010. 51-59. old. (www.mek.oszk. hu/08100/08170/08170.doc) A tanulmány több posztmodern parafrázist elemez, és többek között kitér a Születésnapomra két átiratára is. Megértem azt is: Szegeden tőlem kapott az egyetem levett nevet. Túlnőttem minden mesterem, annyira, hogy már restellem. (Be szép beszéd!) Bár hivatásos híveket néhány kikoplalt rímetet, kudarc e harc: ma sem tanul a nép, s az a falon penészfolt szép haza megint megint. Ez a mennyből jött vers hanyag. Még nem törvény, de nyersanyag: tüzem üzen belőle, bokrom egyre ég... Ki jönne fel a hegyre még? Felemelem. Rigó Béla versének beszélője a százéves, centenáriumát ünneplő József Attila. Van a versnek egy lejegyzője, írnoka is, aki a túlvilágról üzenő költő szavait felírja, mintegy közvetíti a túlvilági üzenetet. Arra az ellentmondásra épül a vers, hogy milyen más volt a költő korabeli megítélése, mint amilyen az utókoré, illetve hogy mennyire más lett az utókor értékítélete, mint amit a költő sorsa sugall. A kor keresztre felszegett - hangzik a versbeli József Attila önértelmezése sorsáról, vagyis életét mártíriumnak, mégpedig krisztusi mártíriumnak állítja be. Az Imitatio Christi József Attila életének és halálának egyik lehetséges, mi több, egyre gyakrabban olvasható értelmezése. Ebben az értelmezésben a költő alakja felnő Krisztuséhoz, szenvedése és halála pedig a krisztusi szenvedéstörténet újraélésévé és újraírásává válik. Nem indokolatlan ez: József Attila versének jelentésében lényeges elem, hogy a Harminckét éves lettem én mondat a krisztusi korba érés tényének bejelentése. A vers továbbolvasásából tudjuk ugyan, hogy a vers önajándékként határozza meg önmagát, hogy ironikus és önironikus han g Rigó Béla: Születésnapomra II. (József Attila öregkori verseiből). Elhangzott 2007 december 3-án a Gát utcában tartott megemlékezésen. Köszönöm Rigó Béla segítségét, hogy rendelkezésemre bocsátotta a vers legautentikusabb szövegét. 46