Bátor, 1991 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 1. szám
Márciusban nyílik Egészségügyi központ városunkban Egészségügyi központ épül Nyírbátorban. A befejezéséhez közeledő munkálatok nyomán tetszetős középülettel gazdagodik a város. December utolsó napjaiban megtörtént az előzetes műszaki átadás is, melynek elsődleges célja az esetleges hibák összegyűjtése, a hátralévő tennivalók felmérése volt. Ha minden a tervek szerint zajlik, március végén már birtokba vehetik az intézményt, melyben öt körzeti orvosi rendelő, tüdőgondozó, KÖJÁL, Vöröskereszt, s számos egyéb egészségügyi szolgáltatás kap helyet. Az épületben található az a hat korszerű orvosi lakás is, amely a legkényesebb igényeket is kielégíti. Elek Emil felvétele III. évfolyam 1. szám 1991. január Ára: 5 Ft. A NYÍRBÁTORI ÖNKORMÁNYZAT LAPJA Nyírbátor Város Önkormányzati Képviselő-testülete 1990. december 22-én harmadízben ült össze megalakulása óta. Most az ülést mindössze egy érdeklődő állampolgár kísérte figyelemmel, de a déli órákban távozott. A tárgyalt napirendi pontok közül a legtöbb időt mindjárt az első, a Szervezeti és Működési Szabályzat igényelte. Ez a szabályzat a képviselőtestület működése, hatékony munkája érdekében kitüntetett fontossággal bír, tulajdonképpen a testület „házszabályának” nevezhetjük. Szinte nem volt olyan képviselő, aki a vita során ne nyilvánított volna véleményt az előterjesztésről, sokan módosító javaslataikkal is hozzájárultak a végleges formába öntéshez. Oldalról oldalra és pontról-pontra tárgyalták, pedig az Ügyrendi és Jogi Bizottság az ülést megelőzően már átdolgozta és az addig beérkezett javaslatokat beépítette a szabályzattervezetébe, így sem tekinthető véglegesnek, mert vonatkozó központi jogszabályok hiányoznak, később átdolgozásra kerül. E napirenden belül választották meg a testület bizottságainak elnökeit, képviselőtestületi tagjait. A megválasztott elnökök és tagok az alábbiak: Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnöke Levendáné dr. Lengyel Valéria képviselő, tagjai Lehoczky Péter és Harcsa Kálmán képviselők. Gazdasági-Városfejlesztési-Vagyonkezelői Bizottság elnöke Miterli János képviselő, tagjai dr. Veres János és dr. Petis Mihály képviselők, valamint Koczkás János. Egészségügyi Szociális Bizottság elnöke dr. Nagy Béla képviselő, tagjai dr. Gaál Mihály alpolgármester és Papp János képviselő. Közszolgáltatási Közbiztonsági Bizottság elnöke Somogyi János képviselő, tagjai Lehoczky Péter és Sáfár Pálné képviselők. Etnikai Bizottság elnöke Buga Rudolf képviselő, tagjai dr. Sztanojev Péter képviselő, valamint Lakatos Imre. Oktatási-Kulturális-Sport-Ifjúsági Bizottság elnöke dr. Sztanojev Péter képviselő, tagjai dr. Dám László és Csekő Sándor képviselők, valamint Báthori Gábor és Szabolcsi Miklós. Ügyrendi és Jogi Bizottság ötödik tagja dr. Somogyi János. (Az előző ülésen már megválasztották elnökét és négy tagját.) Eltérő véleményt fogalmaztak meg a képviselők, amikor javadalmazásukról esett szó. Dr. Nagy Béla havi vagy negyedévi folyósítása, szerény tiszteletdíjat javasolt a képviselő-testületi tagok számára. Dr. Gaál Mihály alpolgármester a képviselői díjazását egy közérdekű alapítvány céljára ajánlaná fel. Dr. Dám László szerint csak a bizottsági elnököket illetné fizetség, mivel az ő munkájuk jár számottevő költséggel. Matolcsi Zoltán a képviselők emlékezetébe idézte, megválasztásukkor mindannyian azzal foglalták el helyüket, hogy szolgálni akarnak. Ezért semmiféle díjazást nem javasolt megállapítani. A testület végül abban állapodott meg, amennyiben igazolható keresetkiesést okoz a képviselői munka, visszatérnek a kérdésre. Érdekes helyzet alakult ki a lakástámogatási keret felhasználásánál, miután a testület módosította a lakás- és telekellátás helyi szabályozásáról szóló tanácsrendeletet. Csak kölcsöntámogatáshoz járultak hozzá a képviselők, a kamatterhek 30%-át az igénylők viselik, 70%-át pedig az állam. A támogatások elosztásánál a képviselők úgy döntöttek, hogy a még idén rendelkezésre álló összeg lehető legnagyobb részét kiosztják az igénylők között, most egyet sem utasít el. Erre az egyszeri alkalomra azért került sor, hogy a központilag biztosított pénzeszköz — mely december 31 -éig áll rendelkezésre — minél nagyobb hányada a városban maradjon és csak kisebb részt vonjanak el. A jelenlegi szabályozás akadályainak elhárításához dr. Veres János javasolta, módosítsák úgy a rendelet vonatkozó részeit, hogy minden igénylő hozzájuthasson a kölcsönhöz. Dr. Dám László felvetette, hogy a korábbi igénylők egy részét a rendelet szabályai és a törvényesség betartása mellett elutasították, ezért ő személy szerint nem tud résztvenni a szavazásban. Dr. Veres János szerint így visszamenőleg is felül kellene vizsgálni az elutasítottak körét, és a testület két ünnep között tartandó ülésén döntsön a támogatás elosztásáról. A képviselők elvetették a javaslatot, majd módosították a rendelet egyes kitételeit, és az előterjesztett igénylőket támogatásban részesítették. A képviselő-testület 0,20 Ft/m2-ről 0,50 Ft/m2-re emelte a zártkerti ingatlanok haszonbérleti díját, azok elidegenítését 1991. december 31-éig felfüggesztette. Az önkormányzat hozzájárult a tulajdonába átment telekkiegészítések elidegenítéséhez. A napirend kapcsán Matolcsi Zoltán javasolta, a jövőben a testület az ilyen jellegű elidegenítések során szigorúbban járjon el, hiszen sokan engedély nélkül vesznek igénybe más tulajdonába tartozó földterületet. Meg vannak győződve arról, hogy az önkormányzat eladja részükre a szóban forgó területeket, így előzetes költségeibe már bekalkulálják az eladási árat és ezzel a folyamattal tulajdonképpen legalizálják szabálysértésüket. A javaslathoz csatlakozott Lehoczky Péter képviselő is, aki büntető jellegű értékesítési ár kiszabását kezdeményezte. Végül a testület megbízást adott a szóban forgó területek az ingatlanforgalom napi piaci árán történő értékesítéséhez, továbbá hozzájárult garázs- és pavilontelkek elidegenítéséhez. A korábbi tanácsi Építőipari és Költségvetési Üzem nevét Nyírbátori Önkormányzati Építőipari és Szolgáltató Vállalattá változtatta, s megbízást adott a Gazdasági-Városfejlesztési-Vagyonkezelői Bizottságnak, amennyiben a vonatkozó jogszabályok megszületnek, tisztázódik a vagyoni helyzet, tárgyalja meg az üzem átalakításának optimális módját. Az ülést záró bejelentések sorában Papp János képviselő több lakos kérését tolmácsolva javasolta a házasságkötő terem falán található 1919-es tábla eltávolítását. Az üggyel kapcsolatban Matolcsi Zoltán elmondta, hogy a tábla valójában az 1918-as őszirózsás forradalom idején megalakult nyírbátori direktórium emlékét őrzi, inkább az akkori események hiteles feltárására és a valóság megörökítésére lenne szükség. Ismét kisebb vitát kavartak — az előző ülésen már felbukkant — a korábbi városi tanács hiányos vagy nem hiányos pénzügyi gazdálkodását forszírozó képviselői vélemények. Dr. Veres János és Levendáné dr. Lengyel Valéria sürgették a kérdés tisztázását, végül a polgármester azzal zárta le a polémiát, hogy az év végi pénzügyi mérleg zárásakor visszatérnek és tisztázák az ügyet. Giczey Péter Ülésezett az önkormányzati képviselő-testület íme a „házszabály Nehéz év elején Amikor drágább lett a mindennapi kenyerünk, akkor beszélgettünk Nyírbátor néhány polgárával az idei elképzelésekről, meg arról, hogy mit várnak, mit szeretnének ebben az igencsak nehéznek ígérkező esztendőben. A szabolcsi emberek — köztük a nyírbátoriak is — érzékenyebben reagálnak minden áremelésre. Értekő, hiszen ez a fiatal város az elmúlt években nem kapott annyi mindent, amint a Pest környéki, vagy a dunántúli települések. Optimista nyilatkozatokra nem számítottunk. Viszont jóleső érzéssel tapasztaltuk, hogy az emberek a panaszkodás mellett reménykednek is. Az áremelések és sok egyéb kedvezőtlen hatás mellett az is rontja a városlakók hangulatát, hogy Nyírbátorban és vonzáskörzetében egyre több a bűneset. A városi rendőrkapitányság dolgozói igen mostoha körülmények közt dolgoznak, a kapitány szobájában egy öreg cserépkályha adja a meleget, a hamut és a füstöt, az utcáról is jól látni, hogy a rendőrautók oldalfal nélküli fészerben garázsíroznak. Ezek után érthető, hogy megkérdeztük Szabó Sándor városi rendőrkapitányt: mit vár ettől az esztendőtől, milyennek képzeli a jövőt? Rendőrség jobb feltételekkel íme a válasza: — Régen, 1985 óta sürgetjük, hogy új kapitányságunk legyen. Akkor, illetve négy évvel ezelőtt 28 millió forintért épülhetett volna meg a kapitányság, most hamarosan 70 millió forint lesz a végszámla. Igaz, nem a város fizeti, hiszen BM-beruházásról van szó. A tanácsnak, az önkormányzatnak és a lakosságnak is köszönhetjük, hogy egy vezetékmeghosszabítás révén gázfűtés lesz az új épületünkben, amelybe február végén, március elején költözhetünk. Jobb körülmények között dolgozunk, de ami legalább ilyen fontos: kulturáltabb körülmények közt fogadhatjuk végre ügyfeleinket. Azt a jókora helyiséget, ahol most vagyunk, visszaadjuk az önkormányzatnak. Gondolom, a helyi vezetők jól tudják majd hasznosítani ezt a régi épületet. Azt is remélem, hogy az új helyünkön nemcsak a technikai, hanem a személyi feltételek is javulnak. Létszámbővítésre is gondolok. A rendszerváltás alatt jó és kiegyensúlyozott volt a kapcsolatunk a városi tanáccsal, illetve az új önkormányzattal. Remélem, ez a jó kapcsolat idén folytatódik. Azt nem is remélem, hogy a bűnügyi statisztikánk javul ebben az esztendőben. Ám azt szeretném és azért teszek is, hogy ez a statisztika ne romoljon tovább. Szeretném, ha az új rendőrségről szóló törvény megteremtené a jogi hátterét a jó rendőri munkának. Jó volna, ha megkapnánk a kellő társadalmi megbecsülést. Mi rendőrök idén sokat akarunk tenni azért, hogy javuljon a városlakók közérzete, pontosabban biztonságérzete. Több figyelmet az iskolákra Godra Katalin közművelődési előadó mondta a következőket: — A környéken leromlottak a körzetesített iskolák. A városban lévő iskolákra is ráférne a modernizálás. A pedagógusok központi béremelését idén a helyi önkormányzatok kiegészíthetnék. Tudtommal városunkban sajnos erre nem kerül sor. Egyre több a cigánygyerek a városban. Jó volna, ha minél többen óvodába, s mindnyájan rendszeresen iskolába járnának. Még idén is, amikor nehezednek az iskolába járattatás feltételei. Végül, de nem utolsó sorban szeretném, ha az országgyűlési képviselők nagyobb erőbedobással küzdenének a megye és az ország felemelkedéséért. Növekszik a rezsi Terdik Pálné nyugdíjas: — A nyugdíjam alig ötezer forint. Ezért már alig kapni valamit. Nőtt a lakás rezsije, a telefondíj is. Már nincs min spórolni. Van telefonom a lakásban, eddig néha-néha felhívtam a Miskolcon lakó gyermekeimet. Most már nem jut telefonra, csak igen ritkán. Januártól lemondtam a Népszabadságot is. Azt is szeretném, ha a lap többet foglalkozna a nyugdíjasok, az idős emberek napi gondjaival. Az sem ártana, ha az itt lakó emberek jobban becsülnék, tisztelnék egymást. A város egyik meghatározó üzeme a Csepeli Szerszámgépgyár Nyírbátori Gyára. Itt gyártmányfejlesztő Kovács László. Ő így nyilatkozott: Bérek és árak . A gyártmányfejlesztő csoportunk idén minden eddiginél többet tesz, hogy olcsón előállítható, piacképes és nyereséggel eladható termékeket készítsünk. Ha nyereség lesz, jobban tudjuk dolgozóinkat anyagilag megbecsülni. Sajnos, a bérek így sem tudják követni az árakat. Jó volna hát gátat szabni a sok áremelésnek. Azt is szeretném, mint a többi társam, hogy a műszaki értelmiség ebben a nehéz gazdasági helyzetben is kapjon értelmes feladatokat és a feladatok teljesítéséhez teremtsék meg a kellő anyagi feltételeket. Akkor a műszakiak nem hagyják el a várost, illetve a megyét. Mindenek felett azt szeretném, ha idén gyárunk valamennyi dolgozója megtarthatná a munkahelyét. S jó volna, ha a felsőbb vezetők ebben a nehéz helyzetben is ebben az elmaradott térségben munkahelyteremtő beruházást valósítanának meg. Vigyázzunk a tisztaságra! Lakatos Péter szabadnapos, járókelő a központban: — Maradjon legalább ilyen jó a boltok ellátása. Vigyázzunk a város tisztaságára, az illetékesek fordítsanak nagyobb gondot a régi szép épületek tatarozására. Szeretném, ha új építkezések is elkezdődnének idén. Kívánjuk, hogy minél több vágy váljék valóra! N. L.