Bátor, 1991 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1991 / 1. szám

Kitekintés a szomszédba Mindennapi közérzetünk Erdélyben A falu nyugtalan. A falu tanácstalan. A falu nem tudja, mit tegyen: együtt, közösen avagy részeire szakadva, egyénileg gazdálkodjon tovább? Hangok innen, hangok onnan. Erre menjünk, arra menjünk. De mit hoz az „erre” s mit nyújt az „arra”? A kilencven közös gazdaság közül tizenkettő felbomlott—a földfoglalás, az állatok elosztása még csak ment valahogy. De mi legyen a gazdasági épületek sorsa, s mi a gyümölcsösö­ké? A nagy egységek kisebbekre, faluközösségekre oszlottak. Az év jól ment: terményeikkel azt tették, amit akartak, a szabad piac előttük is megnyílt. Az ügyesebbek, az élelmesebbek sok jó fogással, húzással gyara­podtak. De ezzel még nincs béke. A privatizálás szele, az érdekeltség elvének általánosítása, érvényesítése még most sem teljes. Megjelent egy földtörvénytervezet. Mindkét út előtt kaput nyit. Ez a kormány javaslata. Legalább van miről beszélni, van mit vitatni. Például a 24. és 25. cikkelyekben foglalt előírást miszerint a kiosztás után fennma­radt földterületet kioszthatják olyan fiatal családoknak, akik lakhelyükön nem jutottak földhöz, de hajlandók elköltözni s máshol földet igényelni. Mi ez? Újkori népvándorlás, avagy a földosztás 1920-beli politikai indí­tékainak felélesztése, ami egész vidékek demográfiai, nemzetiségi térké­pének átrajzolásához vezetett? Elnéptelenedő sváb és magyar falvai­nk jö­vőbeni képe tárul elénk, az az elkerülhetetlen folyamat, amely abból a valós és objektív tényből indul ki, hogy a föld nem maradhat megművelet­len. Vagy talán fiataljainkban mégis feltámad a vállalkozó kedv, megta­nulják, újratanulják őseik mesterségét, ismét benépesítik árván maradt szülői házaikat? De ez csak a dolog egyik oldala. A továbblépés, a­hogyan s miként kérdések megválaszolásakor sokan abban a hitben élnek, hogy ez 1949, a kollektivizálás kezdete és 1962, a szövetkezetesítés befejezése egyenes folytatása volna s nem egy új realitásé, amelyet 1990, az egész elmúlt időszak jelent. Az agrárértelmiségi réteg, több száz személy tanácstalan. Ki s mi mellett szóljon. Ha a privatizálás mellett áll ki, önmaga állását szünteti meg, ha úgymond a „régi” rend mellett szól, akkor is ő húzza a rövidebbet, hisz mi sem könnyebb manapság mint valakire rásütni a bélyeget. Te a múlt rendszer embere vagy, pusztulj innen! így hát többnyi­re hallgatnak, szurkolnak­­ önmagukért, várnak, várakoznak, új tavasz­ra. De ki és mi határozza meg annak gyors vagy késleltetett eljöttét. A naptár kérlelhetetlen. De a gondolkodás, a cselekvés új tavasz meghoza­talát kár volna mástól, jelesen, a hatalomtól várni, túlságosan is betörtek, letörtek minket ahhoz, hogy a magunk lábára álljunk? Olyannyira eszköz­emberré váltunk, hogy kihalt belőlünk az önálló cselekvés ösztöne, akarása? Félő, hogy a tavasz készületlenül talál bennünket. S annak nem csak a vetés, hanem az aratás is kárát vallja! Máriás József Szatmárnémeti Novemberi anyakönyv 1990. november hónapban szü­lettek: Bajnok Péter Bajnok László­-Nagy Erzsébet, Szilágyi Sándor Szilágyi Sándor­-Horváth Eszter, Szilágyi Gyula Szilágyi Gyula-Szilágyi Anna, Spanyol Zsanett Spanyol Gyula-Berki Ibolya, Varga László Varga Ibolya, Varga Sándor Nagy Ágnes, Koszkócsák Szabina Koszkócsák Mihály-Hajek Anna, Fekete Barbara Adrienn Fekete Zsolt-Ivánka Edit, Veres László Veres László-Józsa Enikő, Miju Tünde Miju János-Barna Ildikó Anikó, Nagy Róbert Nagy Adalbert­­-Asztalos Katalin,Múzsa Dávid Múzsa István-Pál Ilona, Virág Dávid Virág János--Burzán Beatrix, Rézműves László Rézműves Mi­klós Lajos-Varga Rozália, Páll Sándor Páll Ernő-Varga Regina. 1990. november hónapban há­zasságot kötöttek: Béri János — Varga Erzsébet, Kiss József — Domokos Mónika Olga, Almási István — Lőrincz Erika, Var­ga Zoltán — Zámbó Ildikó, Gere György — Demeter Ilona, Csíki Ala­dár — Farkas Erzsébet. 1990. november hónapban el­hunytak: Daragó Erzsébet, Balogh József, Szilágyi Sándorné, Szabó Jánosné, Vágó Ferenc, Ary Andrásné, Mad­­zig Józsefné, Hernádi János, Batay Józsefné, Hamza József, Kremper József, Makrai Albert, Szilágyi Sán­dorné, Penkházi Jánosné, Heim József, Vadon Sándor, Szabó Jenő­­né, Kállai Endréné, Tornai László, Papp Mihályné. A Szabadság filmszínház műsora Előadások kezdete: 1/2 5 és 1/2 7 óra. JANUÁR 17—18. Baj búj ördög 19—20. Dick Tracy 21—22. Karate kölyök III. 23. Roxanne 24—25. Halálos nyugalom 26—27. Pali Madár 28—29. Szemenszedett szenzáció 30. Vaklárma 31. Total Recall — Emlék­más FEBRUÁR 1. Total Recall — Emlékmás 2—3. Szörnyecskék II. 4. Vak végzet 5—6. Tango és Cash Helyreigazítás Előző számunkban közöltük képviselő-testületi tagok nyilat­kozatait, melyben sajnálatos módon tévesen jelent meg Le­­vendáné dr. Lengyel Valéria kép­viselő születési évszáma, amely helyesen 1949. Az érintettől és olvasóinktól el­nézést kérünk. Érződik a gazdasági változás hatása A „Báthory” Sport Club egy éve Az 1990-es év társadalmi, gaz­dasági változásai a sportéletben is érezteti hatását. Az önálló sportegyesület szak­osztályai — labdarúgás kivételé­vel — még jelentős összegű me­gyei támogatásban részesültek, mely költségvetésük egy részét biztosította. A még működő városi tanács, helyi vállalatok, szövetkezetek, gazdasági lehetőségükhöz mér­ten biztosítottak anyagi támoga­tást. A határőrség parancsnoki kara messzemenően biztosította az ál­lományban szolgálatot teljesítő sportolók sportegyesületünkben történő versenyeztetését. A szakosztályokat mérlegelve, kiemelni senkit nem lehet. Sajná­latos az a tény, hogy a férfi röp­labda-csapatot az őszi bajnoki idény közben vissza kellett léptet­ni a versenyzéstől. Itt elsősorban a játékosállományban bekövetke­zett nagymérvű fluktuáció, vala­mint szakmai és morális prob­lémák miatt döntött az egyesület vezetősége a bajnokságból törté­nő visszaléptetésről. A sport­egyesület csapatainak bajnok­ságban történő szereplése, ha nem is minden esetben, de az elői­rányzott célkitűzésnek megfele­lően alakult. Az asztalitenisz, sakk, súly­emelés ,,hozta” a kitűzött eredmé­nyeket, a röplabda, kézilabda, lab­darúgás teljesítménye elmaradt az elvárásoktól. Az atlétika erősen visszaesett, itt generációs problémák az okok. A szakosztály vezetésének megerősítése nem minden eset­ben sikerült. A labdarúgásnál ismertek a kö­rülmények, személyi ellentétek miatt nem akadt olyan személy aki a vezetést, illetve működőképes szakosztály kialakítását vállalta volna. November 6-án az egyesület társadalmi elnöke Lehoczky Pé­ter lemondott elnöki tisztéről, el­nökségi tagságáról. A közgyűlésig e tisztséget Csa­pos János a jelenlegi elnök­helyettes látja el. 1990. december 4-én megtar­tott elnökségi ülésen mindezek ismeretében az 1991. év egyesü­leti működésének és működteté­sének lehetőségeit mérlegelte, tárgyalta a vezetés. A városi önkormányzat vezető­jével Petróczki Ferencz polgár­mesterrel ismertettük elképzelé­sünket, támogatását kértük. Ezt követően kibővített elnök­ségi ülésen - melyen a szakosztá­lyok vezetői, edzők, csapatkapi­tányok vettek részt — ismertettük az elnökség álláspontját. Ismert tény, hogy 1991. évben megyei pénzügyi támogatásra nem lehet számítani. Teljes a létbi­zonytalanság, hiszen a város ipari üzemei a növényolajgyár kivéte­lével, már ebben az évben sem tudtak a korábbiakhoz hasonló pénzügyi támogatást nyújtani. Sportra, a versenysportra szük­sége van a városnak, de jelenlegi formában gazdaságosan nem működhet, nem működtethető az egyesület. Nincs szó szakosztályok meg­szüntetéséről. Arról viszont igen, hogy részben önállósodjanak a szakosztályok. Ennek feltétele működőképes szakosztály létrehozása mely kar­öltve az egyesület központi veze­tésével teremtené meg a műkö­déshez szükséges anyagi fede­zetet. Ezt az összeget az egyesület számláján, de szakosztályonként elkülönítve lehetne kezelni, így minden szakosztály felmérhetné versenyeztetési lehetőségeit, szakosztályon belül döntenék el, mikor, mire és mennyit használ­­nak fel. A szakosztályoknak a verseny­eztetéshez szükséges fel­szerelései—ha nem is kiválóak— rendelkezésre állnak. Lehetőség lenne az is, ha kivál­nak az egyesületből a szak­osztályok és önálló klubot alakíta­nak, vállalva az ezzel járó anyagi és jogi következményeket. Mindenre 1991. január 10-én vár választ a szakosztályok veze­tőitől az egyesület elnöksége. Ezt követően a soros közgyűlé­sen az egyesület tagsága dönt az egyesület további működéséről. Havasi Sándor Gyógyító természet Reumára, hajhullásra, fejfájásra Csalán (urtica herba) csípős csalán, nagy csalán Kétlaki, évelő aljnövényzet szőrökkel borítva, mely a bőrünkhöz érve csípős, égető, viszkető érzést kelt. Az egész ország területén megtalálható. A növény minden része igen sokrétűen használható gyógyításra. A nép­gyógyászatban régen csalánággal történő beveréssel gyógyították a reumatikus testrészt. Méltánytalanul került feledésbe ez a rendkívül fontos gyógynövényünk. Önállóan vagy komplex teakeverékek alkotórésze­ként került felhasználásra. Forrázatát külsőleg: aranyeres bántalmakra ülőfür­­dőként, borogatásként különböző bőrbetegségekben (pl. ekcéma, körömgomba), mosóvízként hajhullásra, kor­­pásodásra, zsírosodásra, gargalizálóként torokgyulla­dás esetén használhatjuk. Teáját ihatjuk vércukorszint csökkentésére, reuma, köszvény, magas vérnyomás, érszűkület, erős fejfájás, csalánkiütés, hólyaghurut, vesehomok, gyomor- és bél­hurut, gyomor- és bélvérzés esetén, vizelethajtóként és vértisztítónak. Közismert az antibiotikus hatása, de bizonyos rossz­indulatú daganatok esetén is hasznos. Teakészítés módja: 1 kávéskanál drogot leforrázunk 3 dl forró vízzel. Fedő alatt állni hagyjuk kb. 10 percig, majd leszűrjük. Kellemes íze miatt nem szükséges íze­síteni. K-ne Teremfoci Hazai sikerrel ért véget decem­ber 30-án a nyírbátori sportcsar­nokban rendezett Nívó Kupa te­remfocitorna, melyet 6 csapat részvételével rendeztek meg. Mintegy nyolcszázan voltak kíváncsiak a mérkőzésekre, melynek szponzorai a Nyírkémia, ÁFÉSZ, Határőrség, Nyírgyulaji TSZ, BÁTORGÉP Kft. és a BSC Labdarúgók Barátai Köre. Az egész napos mérkőzés­sorozaton a következő sorrend alakult ki. Első Nyírbátor, máso­dik Mátészalka, harmadik Nagy­­kálló, negyedik Baktalórántháza, ötödik a Nagykárolyi Viktória, hatodik Fehérgyarmat. A torna különdíjasai: gólkirály: Golovin János Bakta­lórántháza legtechnikásabb játékos: Be­­rettyán Gábor Nyírbátor legjobb kapus: Sántha Árpád Mátészalka legsportszerűbb csapat: Nagy­károlyi Viktória Románia Nyírbátor Város Tanácsának lapja Felelős szerkesztő: Dr. Angyal Sándor Szerkesztőség: Nyírbátor, Szabadság tér 7. Telefon: 11-155 Kiadja: a Szabolcs Megyei Lapkiadó Vállalat 4400 Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 3—5. Telefon: 10-003 Felelős kiadó: dr. Kárpáti Imre Nyírségi Nyomda, Árok u. 15. Felelős vezető: Jáger Zoltán HU ISSN 0864—7259 1991.­ 7367

Next