Bátor, 1992 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 1-2. szám
A NYÍRBÁTORI önkormányzat lapja IV. évfolyam 1—2. szám Ára: 10 Ft 1992. január—február Lássuk csak közelebbről Megszűnő és új adók 1992-ben Nyírbátorban A decemberi számban már tájékoztatást adtunk a helyi idő bevezetésével kapcsolatos képviselő-testületi vita egy részéről, a téma fontossága ígérli az alaposabb információt, ezért térünk erre vissza. A népszerűtlen döntések mindig nehezek annak is, aki azt meghozni kényszerül. A városi képviselő-testület alapos megfontolás után mindaddig nem vezette be a helyi adókat, míg az elkerülhető volt. Az 1992. évi költségvetés igényei—a városi intézmények többségének leromlott műszaki állapota, a működőképesség fenntartása — olyan többletkiadásra kényszerítik az önkormányzatot, melyhez elkerülhetetlen a helyi adók átgondolt, körültekintő és a lehető legjobban megalapozott bevezetése. Még ezzel együtt sem sikerül a legszükségesebb felújítási, karbantartási kiadásokat maradéktalanul biztosítani. Az adórendeletek előkészítése közel 1 éve folyik, ennek során a helyi viszonyok, az érdekeltek véleményei is figyelembevételre, illetve meghallgatásra kerültek. A képviselő-testület is értékelte a nem mindennapi munkát és a tett erőfeszítéseket azzal, hogy elismerte, az előkészítés körültekintő, alapos volt, és ezzel az egyáltalán nem könnyű döntés meghozását a polgármesteri hivatal jelentősen elősegítette. A rendeletekkel kapcsolatos részletesebb ismertetést a hivatal illetékes munkatársa — Juhászné Némethi Gyöngyi csoportvezető-helyettes állította össze az alábbiak szerint: Már közel egy éve, hogy az Országgyűlés elfogadta a helyi adókról szóló törvényt (Magyar Közlöny 138.1990. évi száma), mellyel az önkormányzatok számára megteremtődött a helyi adóztatás lehetősége. Különbsége az ún. lakossági adókkal szemben, hogy az ebből származó bevétel az önkormányzatot illeti meg, ez tőle el nem vonható, valamint adóalanyi körébe nemcsak az itt élő lakosság, hanem a vállalkozók is beletartoznak. Ezek az ún. lakossági adók 1992. január 1. napján hatályukat vesztik: a telekadó, a házadó, a nem lakás céljára szolgáló építmények adója, a belterületi földterületek adója, a gyógy- és üdülőhelyi díj, az út- és közműfejlesztési hozzájárulás és a gazdálkodó szervezeteket érintő telekhasználati- és igénybevételi díj. A lakosság borforgalmi adója és a településfejlesztési hozzájárulásról szóló jogszabályok már 1991. január 1-jén hatályukat vesztették. Mindezek azonban nem azt jelentik, hogy ezen együttesen kezelt adókból és hozzájárulásokból fennálló tartozásokat nem kell megfizetni. Nyírbátor város önkormányzata 1991. évben még nem élt a helyi adóztatás lehetőségével, azonban 1992. évtől a megszűnő lakossági adókból származó bevételek pótlása miatt rákényszerült a városban élők és tevékenykedők jövedelmének ,,megcsapolására”. Annál is inkább, mivel a régi adók, díjak, hozzájárulások megszűnésével a város költségvetése megközelítőleg 10 millió Ft bevételtől esik el. 1991. november 23-án megtartott képviselő-testületi ülésen döntöttek a képviselők két helyi adó 1992. január 1. napjától történő bevezetéséről; a helyi iparűzési és a telekadó. A megalkotott rendeletek figyelembe vették a lakosság és a vállalkozók teherviselő képességét, ezért 1992. évben közvetlenül a lakosság nincs helyi adó fizetésére kötelezve, és a fizetendő adók mértéke egyike sem éri el a törvényben meghatározott maximumot. Nézzük konkrétan az egyes adónemeket: A helyi iparűzési adót azon vállalkozónak (magánszemély, gazdálkodó szervezet) kell fizetnie, akinek az adóévben a nettó árbevétele elérte az 1 millió Ft-ot, valamint, aki a város területén nem alkalmi jelleggel végez iparűzési tevékenységet. Az adókötelezettség független attól, hogy van e itt az adóalanynak székhelye vagy telephelye. Pl.: egy gáz- és központifűtés-szerelő kisiparos telephelye Nyírbogáton van, de egész évben vagy éves szinten 30 napot meghaladóan Nyírbátorban végezte tevékenységét. Az így keletkező nettó árbevétel után Nyírbátorban fog a kisiparos adózni, melyet nyilvántartásában is elkülönítve kell kezelnie. Az adókötelezettség a nettó árbevételhez és nem a nyereséghez kötődik. Az értékesítés,a szolgáltatás ellenértékéből keletkező árbevétel ÁFA-val csökkentve, a fogyasztási adóre fogyasztói árkiegészítéssel korrigálva képezi ■tó árbevételt. Az adó mértéke a törvényben meghatározott maximum 1 %-a, azaz 2 ezrelék. Az efeboi példa esetén a kipáros 1 millió Ft nettó árbevétele után az adóévben 000 Ft adót fog fizetni. Menteséget élvez a jogutód nélküli, működését újonnan kiélő vállalkozó a kezdés évében, valamint azon mag személy, akinek a kommunális beruházásra feltett befizetése eléri, vagy meghaladja a helyi adószegét. Adókedvezményben részesül a kommunálberuházást végző, valamint az adóévet közvetlen,, megelőző évhez képest a többlet foglalkoztatotti szám után az adóalany. Csökkenhető az adóalap szakmunkástanuló foglalkoztatássetén tanulónként évi 100 ezer Ft-tal. A telek- , a nem érinti a magánszemélyeket, csak a jogi személyeket és egyéb szervezeteket. Ezen adónem csk a belterületi beépítetlen földterületeket adóztatja. Amennyiben a terület beépített, akkor annak teljes alapterületének 15%-a mentes a telekadó alól (ez képezi az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges teleknagyságot). A rendelet szerint mentes, az építési tilalom alatt álló telek, a közhasznú közlekedés céljára szolgáló terület (MÁV, VOLÁN), az egyházak, az egészségügyi, a szociális, a gyermekvédelmi, a nevelési-oktatási intézmények területei. A rendelet támogatja a város területén végrehajtóti munkahelyteremtő beruházásokat is. Ezen váltakozó adókedvezmény vagy adómentesség iránt nyújthat be kérelmet. Az adókötelezettség a teleknek a adóév január 1. napja szerinti tulajdonosához kötődi. Az adó alapja az adókötelezettség alá eső terület egyzetméterben számított alapterülete, a mértéke 20 Ft/m2, mely a törvényi maximum 20 %a. A két idelet eljárási szabályai hasonlóak, az adóalanyé önadóznak. A bejelentési kötelezettségüknek 1992. évben február 15-ig, a bevallás benyújtási kötelezettségüknek az adóévet követő február 28-ig kelleget tenni az adóalanyoknak. Helyi iparűzési adó esetén a vállalkozók adóelőleget fizetnek az adóévett megelőző év nettó árbevétele alapján. Az adóelőleg és a telekadót évi két egyenlő részletben kell megírni március 20-ig és szeptember 20-ig. Várható ? 1992. év elején az érintett adóalanyok a bejelentéshez megkapják a szükséges nyomtatványokat a rendeleteket. Azon vállalkozók, szervezetek. t .k érintettek és nem kapnak nyomtatványokat. v. nini, akik bővebb felvragosúal szeretnének kap. a Nyírbátor Város Polgármesteri Hivatalában (N Tbátor, Szabadság tér 7 új épület I. emelet 3. szóba) személyesen, levélben vagy telefonon is éreklődhetnek (telefon: 43/11-155 47, 49 vagy 75-ös mellék). Bár bán bátran lehet állítani: kitűnő minőségű kenyeret, péüteményt készítenek. A sütőipari vállalatnál 8 féle kénytől mintegy 1200 mázsát sütnek naponta, emellett 60 ezr darab péksütemény is készül A FIH által engedélyezett pénztárgépek magyarországi forgalazója a nyírbátori Észak-Kelet Rt. A múlt évben 6 ezer dabot forgalmaztak, az idei első szállítmánnya 1500 darab érezett a cég raktárába Sz lakások a Kelemen Didák közben EL : EMIL FELVÉTELEI Képes krónika