Bátor, 1995 (7. évfolyam, 1-9. szám)
1995 / 1. szám
^^Bator x£ HIHHHHHHHHHHHH KÉPVISELŐI ARCKÉPCSARNOK A tavaly december 11-ei önkormányzati választás után Nyírbátorban is megalakult az új képviselő-testület. Sorozatunkban a város választott vezetői “vallanak” majd terveikről, céljaikról. Petróczki Ferenc Vásárosnaményban született 1955-ben. Iskolai tanulmányait Tiszaviden, Sárospatakon és Nyíregyházán végezte, általános iskolai tanító, tanár és külkereskedő diplomákat szerzett. Jelenleg is tanul, a budapesti Eötvös Lóránt Tudományegyetem politológia szakán. Nős, felesége Nyírbátorban tanít. Két fia a nyolcosztályos Báthory Gimnázium tanulója. - Az elmúlt négy esztendőben is ön látta el a polgármesteri teendőket Nyírbátorban. Miért vállalta decemberben a megmérettetést? - Nagyon kemény és eredményes négy esztendőt tudhatunk magunk mögött. Ebben az időszakban sok olyan kezdeményezés született, melyeknek befejezése hosszabb időt igényel. Gondolok itt például a gázberuházásra, útépítésre, telefonfejlesztésre vagy a szennyvízprogramra. De nem torpanhat meg a vállalkozások segítése sem. Vannak hagyományos rendezvényeink - Zenei Napok, Szárnyas Sárkány Hete melyeket szintén folytatni kell. Mindezeket is figyelembe véve jutottam arra az elhatározásra, hogy polgármesterjelöltként indulnom kell a választásokon. - Milyen év vár Nyírbátorra 1995-ben? - Sokkal rosszabb, mint amilyet szántam a városnak és magamnak. Minden képzeletet felülmúl az az önkormányzatokat sújtó intézkedés-sorozat, melyet Bokros-programként emlegetnek. Ezek a megszorítások túlmennek az ésszerűség határán, csapongóak és megalapozatlanok. S a következményeit nekünk kell elviselni, itt a végeken. Ebben a helyzetben minden döntéselőkészítésben és a kritikus lépések előtt teljes nyilvánosságot hirdetek a képviselő-testülettel és a hivatallal együtt. A megoldásokat az érintettekkel közösen kell megtalálnunk - A kormány megszorító intézkedéseinek hatását tudja az önkormányzat - ha kis mértékben is - kompenzálni? - Ilyen döntéseket csak az hozhat, aki messze áll a néptől. Sajnos az önkormányzat gazdasági lehetőségei rendkívül beszűkültek. Mi mindent megteszünk, hogy a lehetőségeket úgy használjuk fel, hogy a perifériára kerülők támogatást kapjanak. Sajnálatos, hogy a kormányintézkedések hatására a korábban erősödő középréteg is egyre nehezebb helyzetbe kerül. - Milyen távlati tervei vannak az elkövetkezendő négy esztendőre? - Terveim nagy része az elmúlt négy esztendőben fogant. Alapvető elképzeléseim - a szorító intézkedések hatására - némileg módosultak ugyan, de nem változtak. Célom, hogy tevékenységemmel erősítsem a városban a polgárosodást. Azt szeretném támogatni, hogy minél több ember megálljon a saját lábán, fenn tudja tartani magát, családját és gazdagodjon. Ezt nem lesz könnyű tartani, hisz az országos politika ez ellen hat. - Nemrég a Magyar Demokrata Fórum megyei elnökévé választották. Hogyan tudja összeegyeztetni a polgármesteri és az elnöki tevékenységet? - A megyei közgyűlésnek is tagja vagyok, de az időtényező nem jelent gondot. Mióta politizálok, azóta kiszámítható, és elkötelezett vagyok, de össze tudom egyeztetni a pártpolitizálást és a városért folyó munkát. A nyírbátori testületben korábban sem a pártcsaták domináltak, hanem a helyi érdekek. polgármesterBáthori Gábor alpolgármester Nem véletlen, hogy Báthori Gábort a gimnáziumban találtam meg. Régebben igazgatóhelyettes itt, mint alpolgármester a városban. Arra kérem, mesélje el azt az utat, ami e kettős feladat vállalásához vezette. - Tősgyökeres nyírbátori vagyok, itt születtem 1956. február elején. Itt végeztem iskolai tanulmányaimat, majd a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán szereztem történelem-népművelés szakos diplomát, illetve kiegészítő szakként Debrecenben a Kossuth Lajos Tudományegyetemen történelemből középiskolai tanári végzettségre tettem szert. Visszatértem szülővárosomba, hogy egzisztenciát teremtsek magamnak, és továbbvigyem a családi gyökereket. A városi tanács művelődési osztályán tanulmányi felügyelőként dolgoztam 1984 és ’87 között, melynek köszönhetően megismerhettem a város és vonzáskörzetének művelődési intézményeit. Az egykori alma materben igazgató-helyettesi állást töltöttem be 1989 novemberétől. - Fontos állomás az életemben, hogy három évvel később megbízott igazgató lettem. Erre az időre esik a cipőipari szakközépiskola helyébe lépő nyolcosztályos gimnázium szervezése, amely mai szemmel is jó döntése volt az akkori tantestületnek. A helyi politizálásba 1990-ben kapcsolódtam be, s a Kereszténydemokrata Néppártban láttam azt az erkölcsi tartalmat, amellyel azonosulni tudtam. Sajnos a képviselői tagság akkor nem sikerült. A múlt évben bizalmat kaptam egykori lakókörzetemtől, majd a képviselő testület első ülésén egyhangúlag alpolgármesternek választottak. Természetesen főállásom nem adtam fel. Hogyan lehet összeegyeztetni a két felelősségteljes feladatot? - Nagyon nehéz, főleg az időt és a munka tartalmát jól beosztani, így jelentős feszültség is felhalmozódott bennem. Az ember mindenesetre mindenütt megpróbálja önmagából kihozni azt, amit elvárnak tőle. Elvem az, hogy a felelősség és a lelkiismeret legyen jelen minden pillanatban. - A családjáról még nem szólt. - Szüleim egyszem fiúgyermeke vagyok, ami természetesen kötelezettségeket is ró feléjük. Feleségem óvónő a 2. számú óvodában és van egy kislányunk, Gabriella, aki első osztályos. - Melyek azok a feladatok, amiket mint alpolgármester a legfontosabbnak tart? - A legfontosabb a túlélés, a város működtetésének folyamatos biztosítása, s ezen belül is az intézményhálózattal kapcsolatos jó döntések. Mint bátort ember nagyon tudnám, melyek azok az elmaradott területek, melyek segítésére égető szükség lenne, például az utak, az infrastruktúra fejlesztése, nem beszélve a munkanélküliségről. Viszontlátom azokat a pénzügyi korlátokat és betonfalakat is, melyek a lakosság által joggal elvárt intézkedéseket gátolják, avagy megbénítják. Persze ez nem jelenthet automatikus lemondást, így ezekben az időkben meg kell tanulnunk örülni a nagyon apró előrelépéseknek is. Fontos, hogy Nyírbátor polgársága érezze a lakókörnyezete iránti felelősséget, legyen igénye a tiszta környezetre és a mások iránti odafigyelésre.