Bátor, 1996 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1996 / 1. szám

VÁLLALKOZÁSBAN A MŰVELŐDÉSI KÖZPONT Nemrég a televízóban a Művelődési és Közoktatá­si Minisztérium egyik szakembere megemlítette, hogy célszerű lenne ha 1997. január 1-jétől min­den művelődési központ és művelődési ház vállal­kozási formában működ­ne. Úgy látszik Nyírbátor­ban eléje mentek az ese­ményeknek, hisz az el­múlt év végén a képvise­lő-testület elfogadta, hogy 1996. január 1 -jétől egyé­ni vállalkozó üzemeltesse a­ nyírbátori művelődési központot. Alapvető do­log, hogy minden épület és berendezés az önkor­mányzat tulajdonában marad, csak magát a tevé­kenységi kört privatizál­ják. Ennek részleteiről Dózsa Györgyöt kérdez­tük, aki korábban igazga­tóként vezette az intéz­ményt, most pedig vállal­kozóként látja el a fela­datokat. Mi indokolta a válto­zás létrejöttét? Elsősorban pénzügyi okai voltak, hisz felvető­dött az a kérdés, hogy az egyre szűkülő anyagi ke­retek között miként lehet megtartani a korábban be­­­­vezetett tevékenységi for­mákat. Ha minden maradt volna a régiben, akkor a tavalyi önkormányzati tá­mogatást jelentősen meg kellett volna emelni így­­ ,vállalkozási formában él-­­ előbb az üzemeltetés, ami elsősorban az apparátus létszámának csökkentésé­­­ ­­ ből adódik. A korábbi 14 he­lyett jelenleg 7 dolgozó vég­zi a munkát. Szakmai érv­ként hozható fel, hogy ke­vesebb pénzből, de a tevé­kenységi formák megma­radnak. Tulajdonképpen én kezdeményeztem a változ­tatást, mert úgy láttam, hogy csupán az intézmény rezsi­költsége felemészti azt a pénzt, amit az önkormány­zat rendelkezésünkre tud bocsátani. Milyen feltételeket sza­bott az önkormányzat?­­ Igen kemény megköté­sek vannak, így például az, hogy ha a rendezvényeink nem megfelelő színvona­lúak akkor felbontja a szer­ződést. Nem engedhetjük meg, hogy az általunk szer­vezett események rosszul si­kerüljenek. A szerződés az önkormányzattal erre az üzemeltetési formára öt évre szó. Minden esztendőben kötünk azonban egy megál­lapodást a szakmai prog­ramokra, melyben rögzítjük, hogy melyek azok, ame­lyeket el kell végeznünk, s ezekhez milyen anyagi kon­díciót tud biztosítani az ön­­kormányzat. Elsősorban tehát az ön­kormányzatra támasz­kodnak. Van-e más le­hetőség bevételeik nö­velésére?­­ Sajnos el kell monda­nom, hogy minimális lakos­sági bevételre számíthatunk, maradnak tehát a szponzo­rok és a pályázati lehetősé­gek. Ez utóbbihoz azonban komoly saját erővel is ren­delkezni kell. A szponzorok - elsősorban a vállalkozók és a nagyobb cégek, de a magánszemélyek is - azokat a rendezvényeket támogat­ják, melyeket fontosnak tar­tanak. Mennyiben más igazga­tóként illetve egyéni vál­­lalkozóként végezni ugyanazt a tevékenysé­get? - Lényeges dolog, hogy megszűnt - s nemcsak körülöttem, de kollégáim közül is - az a védőernyő, ami a közalkalmazotti stá­tuszból ered. Ha hibázik az ember, akkor csak önmagá­tól várhat segítséget. Milyen tervekkel vág­nak neki az új esztendő­nek? - Ez az év tanulóév szá­munkra. Kevesebb a pénz mint amikor intézményi formában működtünk, en­nek ellenére a korábbi pro­filból minden tevékenységet megtartunk, így például a különböző művészeti ágaza­tok patronálása (színjátszó stúdió, néptáncegyüttes, fúvószenekar stb.), továbbá gyerekelőadások megren­dezése. Ezen túl pedig a kul­turális vállalkozás feladata lesz a nemzeti ünnepeinkre történő megemlékezés meg­rendezése is. Rendhagyó órákat tartunk az iskolák­ban. Az irodalomórákon szí­nészek és zenészek segít­ségével dolgozunk fel egy­­egy témát, míg az osz­tályfőnöki órákon külön­böző tréningekkel pró­bálunk segíteni abban, hogy a gyerekek meg­találják helyüket a mai világban. Gondolok itt például a különböző szi­tuációs- és beszédgyakor­latokra. Szervezünk ka­maraszínházi előadásokat is. Természetesen a prog­ramok között szerepel az Országos Színjátszó Tá­bor és a Nemzetközi Ut­caszínházi Fesztivál meg­rendezése. Ez utóbbihoz kapcsolódik Környe­zetvédelem címmel egy regionális kiállítás és vá­sár a sportcsarnokban. Eh­hez segítségünkre van a Kárpátok Eurorégió Ala­pítvány. Örömmel mond­hatom el, hogy az Utca­színházi Fesztivál helyszí­nének fejlesztésére pályá­zatot nyújtottunk be az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium Tur­izmus fő­osztályára, melyre megér­kezett a válasz is: ötmil­lió forinttal támogatják a környék rendbetételét. Itt szeretném megjegyezni, hogy ez a maximális ösz­­szeg amit ilyen célra ad­hatnak. Mire fordítják ezt a pénzt? - Elsősorban építészeti átalakításokra, például egy stabil színpad létre­hozására a minorita temp­lom udvarán és ennek a technikai felszerelésére, de említhetem a vizes­blokkok kialakítását is. I ---------------------------——­

Next