Nyíri Tükör, 1999 (1. évfolyam, 1-6. szám)
1999-06-01 / Mutatványszám
Nyírbátor és környékének független közéleti havilapja 1999. június Mutatványszám Ára 62 Ft Az Olvasóhoz! Olyan korban élünk, amikor az információ létszükségletté vált. Különösen így van ez azokkal a hírekkel, eseményekkel, melyek településünkre, mindennapi életünkre is hatással vannak, hiszen mi itt élünk. Nagyon fontos lenne, hogy tudjuk, mi történik Nyírbátorban, hogy közösen próbáljuk megoldani, vagy legalább megvitatni gondjainkat, problémáinkat. Ezért vettem a bátorságot, hogy útjára bocsássam az első olyan nyírbátori lapot, mely előbb-utóbb talán ott lesz minden családban, hogy tájékoztasson, segítsen, szórakoztasson, vagy éppen lehetőséget adjon a véleménycserére. Köszönöm a majdani vásárlók, előfizetők és hirdetők segítségét, bízom abban, hogy a lap a legigényesebb várakozásoknak is megfelel majd. Reményeim szerint rövid időn belül sikerül megoldani az újság kétheti megjelenését. Tisztelettel: a kiadó-szerkesztő. LEGINKÁBB ELADHATÓ „NYÁRON VÁROSUNK TÚL LESZ A NEHÉZSÉGEKEN" Beszélgetés Petróczki Ferenccel, városunk polgármesterével a válsághelyzetről, a megszorító intézkedésekről, meg arról, hogy van-e halastava Bár a Polgármesteri Hivatal illetékeseinek véleménye szerint elvben bármely önkormányzati ingatlan értékesíthető, amelyikre előnyös ajánlat érkezik, felmérték, hogy melyek a potenciálisan leginkább eladható önkormányzati tulajdonú ingatlanok. A listán számos üzlethelyiség mellett többek között a Totózó, a volt Kereskedelmi Bank épülete, a káptalanfüredi úttörőtábor, a pártok és társadalmi szervezetek székházai, az alkotóház, a volt pártház, a mozi, és a Báthori úti technikai termek szerepelnek. Természetesen, a konkrét ajánlatok, azaz a piac dönti majd el, hogy mi a leginkább eladható. Ezzel kapcsolatban a Polgármesteri Hivatalban Enyedi László nyújt felvilágosítást, aki elmondta, hogy elsősorban azokat az ingatlanokat szeretnék értékesíteni, melyek nem hoznak bevételt az önkormányzatnak, ezért indokoltnak tartaná a bérlakások eladásának meggyorsítását, akár a kedvezmények növelésével is. Ehhez azonban a képviselő-testületnek rendeletet kell módosítania. Először is köszönteni szeretném ezt a most induló lapot, mert megnyugvás számomra, hogy egy közszolgálati feladatokat is felvállaló újság jelenik meg városunkban. Biztos vagyok abban, hogy ez sokak igényével találkozik, hiszen hiányt pótol, mivel segíti a lakosság tájékoztatását közös dolgainkban. — Hogyan tudná ön jellemezni a város jelenlegi, köztudottan súlyos helyzetét? — A város helyzete, mint arról az itt lakók több forrásból is tudomást szerezhettek, 1999-ben rendkívül nehézzé vált. Ennek oka egyrészt az, hogy az önkormányzatok finanszírozása szerint mintegy 200 millióval kevesebb az idei forrásunk. Ez általános probléma, mellyel a többi önkormányzat is kénytelen szembe nézni. Városunk helyzetét nehezíti, hogy korábbi beruházásaink céltámogatásából egy számvevőszéki megállapítás szerint vissza kell fizetnünk az államnak 210 millió forintot. Mi ezt a megállapítást vitatjuk, s jogi úton keressük igazunkat. Mindemellett azonban a törvényben rögzített kötelezettségünknek ebben az évben eleget kell tennünk, ellenkező esetben ugyanis az állam csődeljárás keretében szerezné tőlünk vissza ezt a pénzt. Érdekes adaléka a dolognak, hogy eközben a magyar állam a közművagyon elszámolása, valamint az egyházi ingatlanok kárpótlása miatt jelentős öszszeggel tartozik Nyírbátornak. — Mit jelent az imént említett jogi út? Azt, hogy az önkormányzat az alkotmánybíróság elé viszi az ügyet? — Nem egyedül Nyírbátor fordul az alkotmánybírósághoz, hanem a Magyar Önkormányzatok Szövetsége. A jogászok véleménye szerint is jó esélyünk van arra, hogy a testület hatályon kívül helyezze a számunkra rendkívül hátrányos törvényt. (folytatás a 2. oldalon) Felnőtt és gyermek szépségkirálynő-választást rendeztek a Kakukk étteremben. A felnőttek mezőnyében Simon Edina (Nyírbátor) szerezte meg a büszke címet, a második Jászai Mariann (Nyírbátor), a harmadik pedig Kristóf Linda (Nyíregyháza) lett.