Bátor, 2001 (11. évfolyam, 1-11. szám)
2001 / 1. szám
XI. ÉVFOLYAM 1.SZÁM NYÍRBÁTOR VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK LAPJA ÁRA: 80 FT Jönnek a hollandok, épül a baromfiüzem. Sürgetik a határátkelőhely megnyitását. A város, sőt az egész vonzáskörzet lakossága évek óta várja, hogy olyan cégek települjenek Nyírbátorba, melyek jelentős számú munkahelyet teremtenek. Ezért is váltott ki nagy érdeklődést az elmúlt évben a hír, mely szerint holland-amerikai befektetők zöldmezős beruházásként egy nagy gyárat építenek a városban. Milyen stádiumban vannak most az ezzel kapcsolatos tárgyalások, erről, illetve a város idei helyzetéről kérdeztük Petróczki Ferenc polgármestert. -Ami a város pénzügyi helyzetét illeti, azt hiszem, hogy az idei év a korábbiakhoz képest kiegyensúlyozottabb, nyugodtabb lesz. Nem csupán az intézmények működtetése biztosított, hanem még más jellegű kötelezettségeket is tudunk vállalni. Támogatunk kulturális- és sportegyesületeket, gondolkodhatunk fejlesztésben, megfelelő módon tudjuk méltatni ünnepeinket. Pénzügyileg a költségvetésünk stabil, és bár szükségünk van folyószámlahitelre, ez nem terheli meg a város költségvetését. A környék, és ezen belül a város életének talán legfájóbb pontja a munkanélküliség. Történt-e előrelépés ennek felszámolása terén ? - Az önkormányzatnak egyik legfontosabb célja, hogy a város gazdaságát, az itteni vállalkozókat segítse. Nem korlátlanok a lehetőségek, de olyan környezetet kell teremtenünk, amelyben a vállalkozások biztos jövőt látnak. Nagy öröm számomra, hogy holland-amerikai vegyesvállalatokkal sikerült túljutni a szándéknyilatkozatokon összesen több mint 1000 főt foglalkoztató elektronikus öszszeszerelő üzem létrehozásáról. Ebben a folyamatban segítségünkre volt a Területfejlesztési Tanács, a Gazdasági Minisztérium és az ITD Hungary, a gazdasági és a külügyminisztérium vállalkozásösztönző cége. Bár egy ilyen milliárdot meghaladó beruházás nagyon körültekintő, időtörlő folyamatban valósulhat meg, mégis türelmetlenül várom, hogy megtörténjen az első kapavágás. Mind a Megyei Területfejlesztési Tanácstól, mind pedig a gazdasági Minisztériumtól sikerült biztosítani a letelepülni kívánó cégeknek a munkahelyteremtő támogatásokat. Ebben a folyamatban segítséget kaptunk parlamenti képviselőktől, de mindenki rendkívüli jóindulattal kezelte a "nyírbátori ügyet". - Meg tudunk-e már nevezni valamilyen konkrét időpontot? - El kell mondanom, hogy két üzem idetelepítéséről folynak a tárgyalások. A kisebbik esetében a beruházók szándéka, illetve az elnyert pályázatok 2001 -re szólnak, tehát ebben az esztendőben meg kell valósulniuk a fejlesztéseknek. A vezetők kiválasztása folyamatban van, és remélem, hogy rövid időn belül, még a tavasz folyamán, mindenki által érzékelhető módon megindul a megvalósítás. A nagyobbik üzem esetében a beruházások zöme várhatóan a jövő évre húzódik át. - A nyírvasvári út jobb oldalán jelenleg is folyik egy beruházás. Erről mit kell tudni? - Örömmel mondhatom, hogy Földművelésügyi Minisztérium területén is komoly fejlesztés kezdődött városunkban. Egy európai színvonalú baromfifeldolgozó építéséről van szó, mely már az elmúlt év őszén megkezdődött. Ehhez majd egy biogáztermelő üzem is társul. Ez a beruházás is milliárdos értékű, és ami még fontosabb, munkahelyeket teremt. Nagyon örülök ezeknek a beruházásoknak, de természetesen számomra legalább ilyen fontosak azok a munkahelyeket biztosító vállalkozások, amelyek a városban jelenleg is működnek. Az ő figyelmüket is szeretném felhívni azokra a lehetőségekre, amelyeket a Megyei Területfejlesztési Tanács és a Széchenyi-terv lehetőségei biztosítanak. Ismeretes, hogy az uniós pályázatoknál elsősorban azokat a projekteket létesítik előnyben, amelyek a települések összefogásával valósulnak meg. Mi a helyzet az együttműködés terén? Kétségtelen, hogy Nyírbátornak a városhatáron túlmutató feladatai is vannak. Akkor, amikor városunkban munkahelyeket teremtünk, ezzel a városkörnyék is jobb helyzetbe kerül. Vannak ugyanakkor olyan feladatok, pályázati lehetőségek, amelyek csak konkrét kistérségi összefogással valósulhatnak meg. Ilyen például a hulladékhasznosítás. Ezért is tartom fontosnak, hogy a város és a környező települések építő, jó kapcsolatban legyenek egymással. Ezeket a kapcsolatokat kívánjuk ápolni azokkal a találkozókkal, amelyeket munkatársaimmal a környékbeli polgármesterekkel szervezünk. - Úgy hírlik, Nyírbátor önkormányzata nemrég ismét sürgette a vállaji határátkelő megnyitását, kiépítését... - Nagyon fontos lehetőség a térségnek és a városnak a vállaji határátkelőhely sorsa. Évek óta húzódik a megnyitása, annak ellenére, hogy a magyar kormány többször kifejezte ezirányú szándékát. Jelenleg a magyar oldalon a szükséges épületek elkészültek, nemzetközi pályázatot nyújtottunk be a Vállajt Nyírbátorral öszszekötő út szélesítésére, felújítására. Ugyanakkor a határ túloldalán még nem történt említésre méltó előrelépés. Nyírbátor város önkormányzata a térség településeivel együtt kérte a magyar kormányt a határátkelő mielőbbi megnyitására. Ehhez a kérésünkhöz csatlakozott a megyei önkormányzat is. A válasz tartalma szerint a magyar fél"... törekszik a határátkelőhely mielőbbi megnyitására. A román partner viszont 2003. december 31-ét jelölte meg a legkésőbbi időpontnak." Új térítési díjak (2. oldal) Okmányirodai tapasztalatok (2. oldal) Új lakások épülnek ■ 3. oldal Alapítvány a tanuszodáért (3. oldal) Vállalkozásélénkítő -4. oldal pályázatok | Egy reneszánsz kastél Hunyadi-hét (6. oldal) Csapataink tavaszi sorsolása (6. oldal) Beköszöntő Tisztelt Nyírbátornak! Örömmel jelentjük Olvasóinknak, hogy két esztendei hallgatás után a "Bátor" újság, Nyírbátor Város Önkormányzatának lapja újra megjelent. Alig múlt el nap ezalatt az idő alatt, hogy ismerősök, a város mindennapjai felől érdeklődők, ne kérdezték volna meg: mikor olvashatunk helyi hírekről, a városban élőket joggal foglalkoztató kérdésekről, a pletykaszintű hírforrásokat mikor söpri el és váltja fel hiteles és időben megszólaló tájékoztatás. Jogos elvárása volt ez a városlakóknak, hiányát érezte az írott média adta kapocsnak az Önkormányzat is. Hisz önmagát fosztotta meg információs társadalmunkban a párbeszédtől, a közélet, a település iránt felelősséget érzők, Nyírbátorért tenni akarók mozgósításától. Talán többen jöttek volna el a század és egyben évezred záró rendezvényeinkre, a Millennium évének nagy helyi alkalmaira. Talán többen örültek volna apró városi sikereknek, segítettek volna a közérzetünket javító városszépítő tetteinkben, és megfogták volna a virágokat megcsonkító, a hangulatos utcatábláinkat meggyalázó kezeket. Hiszem, hogy a minden hónap első hetében megjelenő "Bátor" újság színes hírei, aktuális kérdésekkel foglalkozó cikkei, mindennapjainkat, terveinket bemutató írásai, a városért való együttgondolkodás és cselekvés új forrásait fogják felszabadítani, s erősíteni fogják korunk egyik nagy alapigazságát: az önkormányzat, a helyi közösség csak akkor érhet el sikereket, teheti szebbé környezetét, alakíthatja életét, ha közösen fogalmaz meg helyi értékrendet, teremt és formál egy olyan szokásrendet, melyet mindnyájan, Nyírbátor lakói Nyírbátorért, egymásért fel tudunk vállalni. Az újrainduló "Bátor" újság ezt a célt kívánja szolgálni, ezt a szellemiséget akarja sugallni. Báthori Gábor alpolgármester Ünnepi program Március 14-én a Papok rétjén, a Minorita téren kerül sor a nemzeti ünnepünket méltató rendezvényre. 18.15-18.30 Gyülekezőt fúj a Nyírbátori Koncertfúvószenekar 18.30 Himnusz 18.35 Köszöntőt mond Petróczki Ferenc, Nyírbátor város polgármestere, valamint dr. Helmeczy László, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke. 18.40 Ünnepi beszédet mond dr. Dávid Ibolya, igazságügyminiszter, az MDF elnöke. 18.50-19.20 Ünnepi műsor. A Magyar Golgota című nemzeti folk-rockot a Talán Teátrum adja elő. Koreográfia: Demarcsek Györgyné, rendező: Buzogány Béla. A rendezvény, melynek szervezője a Szárnyas Sárkány Kulturális Vállalkozás, tűzijátékkal zárul. Szimbólum, tanulság, biztatás. Úgy is mondhatnók, a magyarság többezer éves történetének kivonata van egy jelszóban, amelyet egyszerűen, hétköznapiasan " március 15-nek" mond a magyar, immáron 153 éve. E jelszó, melyről azt gondolták korok, ideológiák, hogy torzítható, lényegében megváltoztatható, örökül, legyőzhetetlenül bizonyítja: egy kis nemzet, amely a népvándorlás hullámain legkésőbb érkezett Keletről, de amely minden érzelmi és érdekszálával a nyugati kultúrába kapcsolódik bele, minden leveretés után talpra tud állni, hogyha felül a szabadság hajójára. Ama XIX. századi 30-as, 40-es éveknek, a reformkornak, az akkor élő, a magyar jövőben gondolkodóknak, azért cselekvést is felvállaló hazafiaknak is ezt a kérdést tette fel a haladás; eljuthat-e a magyarság saját erejéből a fejlődésnek ama fokára, amelyen a nyugati civilizált népek állottak, legyőzve az útjába szándékosan gördített akadályokat, legyőzve önmagát? 1848 márciusának pozsonyi és pesti viharos eseményei, a kinyomtatott nemzeti kívánságok 12 pontja, megadják e dilemmára a magyarság válaszát. Az akkori döntés helyességét nem változtathatta meg sem a nemzetközi erőszak, sem pedig az időlegesen győzedelmeskedő 17 éven át tartó súlyos abszolutizmus. A megtorpanás időleges lehet csak, nemzedék léptekben ugyan mérhető, ám a civilizációban működő csodálatos, titkos erő, az egész világra kiterjedő átalakulás, fejlődés feltartóztathatatlan. Hirdetni a szabadságot, nem engedni a vérvesztett idők nemzeteket, hazát, egyént emésztő rángásának, hanem tudni azt: a jövő csak a szabadság útján található; ez Március 15. üzenete, nemcsak a magyar hazának, hanem az egész Emberiségnek. Báthori Gábor alpolgármester