Bátor, 2001 (11. évfolyam, 1-11. szám)

2001 / 1. szám

Bátor 3 Új lakások épülnek A 2001. évi költségvetés főössze­ge 1.873 millió forint. Ez az előző évi elfogadott költségvetésnél 350 millió forinttal magasabb össze­gű-A bevételek fajtái és aránya nem változott. Nagy fájdalma az önkor­mányzatnak, hogy az elmaradott térségek támogatására létrehozott pénzalapból nem részesülhet. En­nek fő oka, hogy a regisztrált mun­kanélküliek száma nem magas. A nyilvántartott létszám és a tény­leges létszám egymáshoz közelíté­se érdekében azt tervezzük, hogy minden szociális pénzbeli ellátás folyósításánál kérni fogjuk a mun­kaviszonnyal nem rendelkezőket arra, hogy jelentkezzenek be re­gisztrációra. A legjelentősebb helyből származó bevételi forrás továbbra is a helyi adó. Az iparűzési és a gépjármű adó új tételei január 1. óta érvénye­sek. Az iparűzési adó mértéke a maximumra emelkedett 2 %, kivé­ve a termelő-szolgáltató tevékeny­séget folytatókat, ahol anyaghá­nyadtól függően 1,5 vagy 1,9%. A gépjárműadó a 100 kg-onkénti 750 forintról 900 forintra emelkedett, mely még mindig nem éri el a ki­szabható legmagasabb tételt. Ez évben is kénytelen önkormány­zatunk hitelfelvétellel számolni, melynek összege növekedett. A költségvetés 10,6 % -át kitevő hi­tel, mint forrás biztosítja az elmúlt évről áthúzódó hitelfedezet mellett a több mint 34 millió forintot ki­tevő - a hivatásos tűzoltókat megil­lető, elmaradt éjszakai és egyéb pótlék miatt jelentkező­­ fizetési kötelezettségünk fedezetét. A közalkalmazottak béremelésére, a minimálbérek biztosítására min­denhol sor került. A város a január­ban és szeptemberben esedékes b­érfejlesztésekre összesen 63 mil­­li­ó forintot különített el. Ennek rendelkezésre bocsátásával olyan döntés született, hogy az önkor­­m­ányzat nem kötelezi a költség­vetésből gazdálkodó munkáltató­kat 2 %-os létszámcsökkentésre (melyet az állami költségvetés elfogadásakor számításba vettek a jogalkotók). A város által elköltésre kerülő ösz­­szeg közel fele az intézmények működtetésére szolgál. Ezen belül o­­­tatási feladatokra több mint 500 millió forint jut, mely az intézmé­nyi kiadások közel 65 százaléka. Szociális feladatokat ellátó intéz­ményeink működtetésre és egyéb szociális címen kifizetésre kerülő kiadásokra közel 300 millió forin­tot költünk, melynek 65 %-át biz­tosítja az állami költségvetés. He­lyi erőből ez évben is biztosítjuk a tankönyvtámogatást, mellyel kap­csolatosan a képviselő-testület igényként fogalmazza meg, hogy rászorultságtól függően kerüljön szétosztásra, csakúgy mint a távol­­tanulók támogatása, valamint az iskolatej. Az évek óta működő nyári napközi megszervezésére ez évben nem tartalmaz kiadást a városi költségvetés. A felügyelet nélküli gyermekek ellátásához az iskolák segítségét várják, illetve pályázati lehetőségek után kutat­nak. Sport, kulturális támogatásokra 27 m­ilió forint került jóváhagyásra, melyből a sportegyesületek támo­gatásra 5 millió forint, sportlétesít­mény, sportpálya fenntartására 2 m­ilió forint. Ez évben először kul­turális megállapodások megköté­sé­vel támogatja a kulturális felada­tok , ellátását az önkormányzat. Városüzemeltetésre 385 millió forintot irányoz elő a költségvetés, forintot irányoz elő a költségvetés, melyből a parkok, közvilágítás, közkifolyók működtetése, a Pol­­g­ármesteri Hivatal és a Kép­­v­selő-testület kiadásai mellett az u­tak karbantartása, fenntartása k­erül kifizetésre. Sajnos építési, beruházási felada­to­k megvalósítására igen kevés jut. Az elmúlt évben elnyert pályázati összegből a mezőgazdasági célú belvízhálózat felújítása folytató­­d­ó, melynek keretében az ipari park vízelvezetése és a Széna-réti tó kotrása valósul meg. Ezen túl­­menően egészségügyi gép-műszer beszerzésre kerülhet sor 4,5 millió forint értékben. Ennek keretében - amennyiben a környező települé­sek is hozzájárulnak -, részt ve­szünk a röntgen gép kicserélésére irányuló pályázaton. Az elmúlt évben elnyert pályázati összeggel és az Országos Mentő­szolgálat anyagi támogatásával várhatóan ez évben felújításra ke­rül a Mentőállomás. Szintén pá­lyázati pénzeszközök felhasználá­sával tovább folytatódik a város­ban és a környékén a jelzőrendsze­res házi gondozói hálózat kiépí­­té­se. A költségvetéssel egy időben elfo­ga­dásra került lakáskoncepcióban m­egjelölt feladatokra több mint 40 m­illió forintot szán az önkormány­zat. Ebből - a pályázaton elnyer­hető összeggel kiegészítve - ösz­­szesen 29 lakás valósul meg az alábbiak szerint: 12 új lakás épül a Fű­tőmű melletti területen, 8 új lak­­ás a József Attila utcán, 4 lakást vásárolunk, illetve 5 lakást alakí­tunk ki a volt Földhivatal Kossuth i­ Sz­ezam alatti panilotphon­jai­n. Elsősorban a városunkban megépülésre kerülő tanu­szoda építési költségeihez való hozzájárulást, vala­mint az előkészületek koordinálását tűzte zászlajára a nemrég alakult " Egészségünkért Alapítvány”, mely­nek alapítói: dr. Ruzsinszky Judit, Kenézi Miklós, Pet­­róczki Ferenc, Somogyi Géza és Szabó László. Az alapítvány teljesen nyitott, minél többen csatlakoz­nak hozzá, annál nagyobb az esély a tanuszoda lét­rehozására. Erre annál is inkább nagy szükség van, mivel a városban több mint 300 gerincferdüléses gyer­meket tartanak nyilván, aminek köztudottan kiváló el­lenszere az úszás. Nem véletlen, hogy Nyírbátorból je­lenleg sok gyermeket Nyíregyházára hordanak a szü­lők uszodába. Az alapítvány létrehozóinak távlati cél­ja, hogy az általános iskolában valamennyi gyermek megtanulhasson úszni. Az alapítók elsőként egy szervezőbizottságot szeretné­nek létrehozni, mely szakemberek bevonásával segí­tene meghatározni az uszoda helyét, illetve ideális fel­szereltségét. A kuratórium tagjai: Kenézi Miklós, Somogyvári Jánosné, dr. Gaál Mihály, dr. Tóth Árpád és Szabó László. Az alapítvány számlaszáma: Kereskedelmi és Hitelbank Rt 10404467 - 44600974. Március közepére elkészülnek a befizetési csekkek is, melyeket várha­tóan a kuratórium tagjainál, valamint a Polgármesteri Hivatalban lehet majd beszerezni. u­k­r/ Szilvási Judit a Polgármesteri Hivatal osztályvezetője Nyírbátorban a derzsiek Komlósi János, Nyírderzs pol­gármestere nemrég levélben fordult Nyírbátor képviselő­testületéhez, melyben java­solja, hogy a két település hozzon létre oktatási társulást. Ennek indoka, hogy egyre több nyírderzsi szülő járatja álta­lános iskolás gyermekét Nyír­bátorba, ebben az oktatási évben például a 10 első osztá­lyosból kilencet ide írattak be. Egyben indítványozza azt is, hogy 2002-ben a két települést összekötő földút kapjon szilárd burkolatot, ebben az esetben ugyanis fel tudnák vállalni a gyermekek iskolába járatását a meglévő sulibusszal. Ez a javaslat újabb bizonyítéka annak, hogy városunkban ma­gas színvonalú oktatás folyik, amelyre büszkék lehetünk. tiz­i­kai kereset Legutóbbi ülésén a város képviselő-testülete elfogadta az idei költségvetést. Ezt a döntést mindig nagy viták előzik meg. Dr. Nagy Lászlót, a város jegyzőjét arról kérdeztük, mi­lyen alapelvek és követelmények határozzák meg egy költségvetés elkészítését. - Minden év elejének egyik legnehezebb feladata a költségvetés elkészítése. Elsősorban azért, mert az önkormányzat bevételeinek zömét a központi költségvetésből kapjuk, ami azt is jelenti, hogy je­lentős mértékben ki vagyunk szolgáltatva a központi költség­vetésnek. A saját bevételünk kevés, egyrészt, mert szegény a város, így korlátozottak a helyi adó kivetésének lehetőségei, másrészt pedig hatalmas összegeket emészt fel a szociális ellátás. Ezért a képviselő-testület mindig nehéz helyzetben van, hiszen még 100 millió forint sincs az az összeg, amivel szabadon rendelkezünk, ami az összköltségvetésnek csak töredéke. - M­ilyen főbb törvényi előírásokat kell figyelembe venni a költségvetés elkészítésekor? - Abból a törvényi előírásból kell kiindulni, hogy vannak kötelező és önként vállalt feladatok. A kötelező feladatokra mindenképpen biztosítani kell a fedezetet. A maradék felosztása nagyon nehéz, mert a jogos igényeket messze felülmúlják. Két nagyon fontos fejlesztési, felújítási területre alig jut. Ezek különösen pénzigényesek: az egyik az útépítés, a másik pedig az önkormányzati épületek felújítása, állagmegóvása. Mindkettő nagyon nagy ráfordítást igényel, még pályázati pénzekkel kiegé­szítve is, hiszen harminc-negyven százalék saját erő szükséges hozzá. - Mennyire érzékelhető­ ezeken a területeken a költségek növekedése ? - Azt mondják a szakemberek, hogy az utóbbi három év alatt az útépítés költségei megháromszorozódtak. Tavaly a Szőlő utcán például egy 700 méteres szakasz megépítése ÁFA-val együtt 14 és félmillió forintba került. A lakosság ebben ingatlanonként 28 ezer forint hozzájárulással vesz részt. - Milyen jellegű kiadásokra kell a legtöbbet fordítania a városnak? - A működési kiadások a szigorú takarékosság ellenére is mindig magas arányt képeznek. Az idén a képviselő-testület - nagy meg­értést tanúsítva -, nem ragaszkodott a 2 százalékos létszám­leépítéshez, amellyel egyébként a kötelező bérfejlesztéseknél központilag kalkuláltak. Mi - Mivel kapcsolatban folytak a legnagyobb viták a költségvetés elkészítése során ? - Mindig megoszlanak a vélemények a fontossági sorrendet ille­tően. Az egyik embernek a kultúra, a másiknak a sport a fontosabb. Százszázalékosan jó, mindenkinek megfelelő költségvetést talán akkor sem tudnánk készíteni, ha sokkal több pénzünk lenne. Sok vita folyt azzal kapcsolatban is, hogy mekkora hitelt vegyen fel a város, mert az nyilvánvaló, hogy ma már költségvetési hitel nélkül nem lehet csinálni. Sokan féltik a várost az eladósodástól, a va­gyonfeléléstől, és ez reális veszély is. Mindezek ellenére az idei költségvetés látszólag magas hitel­állománya valószínűleg nem lesz olyan magas, mint azt első ránézésre hinnénk. Például azért, mert a bevételi oldalon csak azt lehet tervezni, ami már teljesen biztos. Az idén viszont talán hozzájuthat még a város a gázközműva­­gyonból visszajáró összeghez, illetve ígérik, hogy az állam kompenzálja a tűzoltóknak kifizetendő pótlékokat is. Csak ez utóbbi mintegy 34 millió forint. Én egyébként optimista vagyok, mert a korábbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy év közben mindig jobban alakult a helyzet, mint ahogyan azt a költségvetés elkészítésekor elképzeltük. Orémus Kálmán

Next