Bátor, 2019 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 1. szám
KULTÚRA 4 •2019 BÁTOR 100 éve született Szalontai Barnabás Az egyetlen Állami-díjas múzeumalapító, -igazgatóra emlékeztünk A Szalontai Barnabás, Nyírbátor díszpolgára születésének évfordulóján rendezett visszaemlékező ünnepségre megtelt a díszterem mindazokkal, akik ismerték, szerették a kedvelt pedagógust, néprajzost, múzeumalapítót, múzeumigazgatót. Azokkal, akiknek az életét befolyásolta az, hogy a megyében másodikként Nyírbátorban is megnyitotta kapuit egy múzeum. Szalontai Barnabás színes életutat járt be, rengeteg ötlete volt, merészek, formabontóak, de nem lehetetlenek. Máté Antal, polgármester beszédében elmondta: „2019-ben 740 éves város Nyírbátor. Ez komoly feladatokat ró az itt élőkre. Szalontai Barnabás aktív formálója volt a városnak. Tudta, hogy az utókor számára is elérhetővé kell tenni a múltat, a város múltját, történelmét. Hatalmas örökséget hagyott ránk, a ma itt élőkre. Olyan örökséget, amely az ideérkezők számára is megmutatja e hely történelmét. A múzeum fontos helyszíne a városnak és ennek a vidéknek is. Ebben a városban mindig voltak és vannak olyanok, akik értik ezt az örökséget. Nemcsak értik, hanem védik és gyarapítják is azt. Barna bácsi egy álmodó volt. Az ő álmaiból mára már több is megvalósulhatott. Ilyen például a várostörténeti sétány, amely az ő nevét viselő teret is érinti. És ma már lehet tudni, hogy az a sétány tovább fog épülni. Dr. Szalontai Barnabás munkájára a következő generációk is tisztelettel tekintenek, és vélhetően továbbviszik és becsülettel őrzik majd a jövőben is." Dr. Báthori Gábor, a Báthori István Múzeum igazgatója „Múzeum születik a homokon" címmel elmondott ünnepi beszédében méltatta azt az életutat, amelynek sokadik, ám végső állomása volt Nyírbátor Dr. Szalontai Barnabás életében. Báthori István erdélyi fejedelem és lengyel király születési helyét járva talán akkor indult el Szalontai Barnabás a sorsa útján, mely Nyírbátorba vezette. Fest, portrékat és csendéleteket ábrázolóakemlékeit: törékeny edényeket, bútorokat, szerszámokat, fényképeket, történeti-régészeti tárgyakat és írásokat. Miközben hadakozva a gyéren csordogáló pénzekért, küzdve a mindig felbukkanó gáncsoskodókkal, az ellendrukkerekkel, makacsul harcolva a szaporodó, tekintélyt parancsoló számban összegyűlt tárgyak elhelyezésére az általa legméltóbb, romos kolostor múzeumként való megmaradásáért. A gyarapodás számai önmagukban is imponálóak: 1961 végén a múzeum összesen 14.508 tárgyat őrzött, ez a szám 1968 őszén már meghaladta a 31.000 darabot. Ahogy az aláhulló vízcseppek kivájják a sziklát, úgy hat év kemény munkája után, 1961. november 19-én nyithatta meg kapuját az egykori kolostorépület -részben a nagy ősök nevét viselő intézmény, a Báthori István Múzeum. Kissné Szalontai Judit nemcsak családtagjaival, hanem egy emlékező közösséggel látogatott el a temetőbe édesapja születésének 100. évfordulóján. - Természetesen nagyon jó érzés. Azért is, mert nemcsak a múzeum dolgozói és vezetője, nemcsak a város vezetői emlékeznek meg, hanem a város lakossága is. Azt tapasztaljuk nap, mint nap a különböző megszólalásokból, megszólításokból, a múzeumi bejegyzésekből, hogy igen sokan emlékeznek édesapámra. Ő az etalon. Ha ő ezt nem csinálja meg, itt nincs múzeum, nincsenek múzeumi munkatársak, igazgatók, muzeológusok, és nincs az a fajta kulturális hagyatékőrzés, amelyet egy múzeumnak el kell látnia. A tárgyak 99 százaléka még az ő idejéből származik. Ott van a szelleme - mondta a Báthori István Múzeum jelenlegi igazgatója, Báthori Gábor. varelljei és szénrajzai jelennek meg. Korábbi bőrintarziás technikája 1949-ben szabadalmat nyert. Nem véletlen, hogy a képzőművészeti szövetség felveszi tagjai közé. Ismét tanulni kezd, tanítói, rajztanári majd történelemtanári oklevelet szerez. Egy sikeres rajzkiállításáért kapott balatonfüredi üdüléséről hazafelé utazva, a vonaton született meg benne a gondolat: Nyírbátorban múzeumot szervez. A művelődési ház két helyiségében 1955. május 1 -jén megnyílt kiállítás e terv beteljesülését jelentette. Szalontai Barnabás klasszikus példák folytatójaként kezdte el gyűjteni egyre szélesedő koncentrikus körökben a múlt Szalontai Barnabás a Bereg vármegyei Ilosva szülötte nemcsak képletesen, hanem valóságban is hosszú utat tett meg, míg munkásságának, életművének elismeréseképpen 1981-ben Nyírbátor Város díszpolgára címet megkapt - mondta. Szilágynagyfalu, Mezőkövesd, Nyíregyháza, Debrecen, Pécs, Polgár után 1947 júliusában 28 évesen a Pécsi Jogtudomány Egyetemen szerzett abszolutóriummal, humán műveltségéből táplálkozó tenni vágyással és néhány éves közigazgatási gyakorlattal érkezett Nyírbátorba. Ettől kezdve 37 éven keresztül, 1984-ben bekövetkezett haláláig hű maradt Nyírbátorhoz, amely nemcsak a lakhelye, hanem otthona is volt, ahol tanult, alkotott, egy művön, a múzeum ügyén dolgozott