Bátor, 2022 (30. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 1. szám
2 • 2022 BÁTOR INTERJÚ A CÉL: MEGŐRIZNI A VERSENYKÉPESSÉGET Folytatás az 1. oldalról - Helyi vállalkozókkal is találkozik, vagy már találkozott? - Természetesen a legnagyobb helyi foglalkoztatók tulajdonosaival is voltak megbeszélések. Az egyik megbeszélésem a Bátor Trade Kft. tulajdonosával, a másik a Szarka György-féle cégcsoport tulajdonosával zajlott. Mind a két nagyfoglalkoztató döntően mezőgazdasági területeken érdekelt. - Milyennek gondolják az új évet a magyar tulajdonú cégeknél? - Itt élelmiszer-ágazatról van szó, ahol borzasztó nehéz a piaci folyamatokat megjósolni, s ezért tele vannak bizonytalansággal. Az biztos, hogy a megváltozott bérszabályok a magyar vállalatoknál okozzák a legtöbb gondot. A külföldi cégeknél ez már csak azért sem akkora gond, mert közben jelentősen gyengült a forint, s szinte kiegyenlíti a bérnövekedést. Euróban számolva nem túl nagy a bérek eltérése a korábbiaktól. Na, a magyaroknál ez a tényező inkább ront a helyzeten. - A kötelező béremelések jelentősen kihatnak az önkormányzati szférára is, s ezen keresztül a város költségvetését is próbára teszik. Ez azért is erős „próbatétel", mert nálunk nemcsak minimálbér, illetve kötelező bérminimum emeléssel kellett számolnunk, hanem az un. ágazati béremelésekkel is. Ez a leggyakrabban úgy szokott történni, hogy a kormány dönt, az önkormányzat pedig kénytelen (kompenzáció nélkül) finanszírozni. Ha önkormányzati szinten számolunk, akkor a teljes bérköltségünk 20-25 százalékát fedezi az állam. - Januárban mennyivel nőtt a bérköltség? - Ha a teljes kört nézem, akkor kb. 15 százalékos bérnövekedésről beszélünk. Ez abból is adódik, hogy több helyen minimálbéren vannak munkavállalók, s náluk a kötelező 20 százalékos emelést kellett végrehajtani. Az általános béremelés egyébként 10 százalék körül lesz, de ezt a képviselő-testületnek, a költségvetéssel együtt kell elfogadnia. Vannak még olyan ágazataink - kulturális, illetve szociális szféra -, ahol eleve jóval magasabb az államilag meghatározott béremelés. - Összeget tud mondani, hogy mennyivel nő a bérköltség? - Nagyjából 300 millió forinttal emelkedik a bérköltség a teljes önkormányzati szférában. - Mennyiben korlátozza a nyírbátori költségvetést ez a 300 millió is? A város ezzel együtt is működőképes marad. Ezek a növekedések, mert itt beszélni kell a közüzemi költségeink növekedéséről is, miközben díjemelést nem tervezhetünk, nagyjából együtt kb. 500 milliós tétel. Ma azt látom, hogy a saját bevételeink növekedésével és ingatlanok értékesítésével tudjuk fedezni. Az a baj, hogy már harmadik éve erre vagyunk kényszerítve. - Ezek a pluszkiadások milyen mértékben hatnak ki a városi fejlesztésekre, beruházásokra? - Az elmúlt 3 évben, ezek a nem várt plusz költségek, drágulások milliárdos tételt jelentenek Nyírbátornak. Ha pedig még kezdenénk kiboncolni, hogy ma már 500 millió forint fölött van, amit az iparűzési adóbevételünkből befizetünk az államnak, azután a gépjárműadó, amit ideiglenesen, de tartósan vettek el, szintén vagy 60 millió forint... Azért ez már tud fájni. - Nyírbátor, mint 25 ezer lélekszám alatti település, kap valamilyen szintű kompenzációt. - Igen, de ez kizárólag a helyi kis- és közepes vállalkozások esetében a kedvezmény, ami 65 millió forintot jelent. Tavaly ezt térítette az állam, és nagyon reméljük, hogy hasonló lesz idén. Úgy tudom, hogy a református egyház megkapta a pénzt a református iskola megvásárlására. Ezzel a kb. 600 millió forinttal már számolhatnak idén. Mire szánják ezt a jelentős összeget? Semmiképpen nem szabad felemészteni működésre az ilyen forrásokat. Ma már ebben a városban nem kell magyarázni, hogy egy település versenyképessége azon múlik, hogy egy város hogyan és milyen irányba tud fejlődni, fejleszteni, hogyan tudja kiszolgálni a városlakók igényeit. Az elv, amit az elmúlt évtizedekben alkalmaztunk, azt a gyakorlatot szeretnénk a jövőben is folytatni. Azt tudjuk, hogy mit szeretnénk elérni. Szerintem a városlakók nagy része pont úgy tudja, mint a képviselő-testület, hogy milyen irányba szeretnénk haladni. Haladni pedig akkor lehet, ha tudunk hozzá forrásokat szerezni. Amire tudunk uniós, vagy hazai támogatást nyerni, azt abból valósítsuk meg. A saját forrásainkat pedig optimálisan használjuk fel. Azt kell tehát látni, ha a fejlesztések nagy részét pályázati forrásokból valósítjuk meg, de van, lehet olyan ehhez szükséges további fejlesztés, amihez nem nyerünk támogatást, akkor arra használjuk a saját pénzünket. Épül a Várostörténeti sétány egy román-magyar közös projekt keretében. Idén ez elkészül. A tó körül lesz egy gyönyörű sétány, rendezett zöldfelület, egészen a görögkatolikus templomig. Ezt pályázati pénzből valósítjuk meg. De nem lehet úgy rendezni a környéket, hogy előtte a tavat nem kotorjuk ki. A tó rendbetétele kb. 60-100 millió forintba kerülhet. S ezt, nyilván még a sétány építése előtt el kell végezni. Na erre való ez a pénz. Mennyi ilyen „tartalék" pénze van a városnak? Ha az előbbi összeget is belevesszük, akkor kb. 800- 900 millió forint lesz hasonló célokra. Persze senki ne gon