Bátor, 2022 (30. évfolyam, 1-12. szám)

2022 / 1. szám

2 • 2022 BÁTOR INTERJÚ A CÉL: MEGŐRIZNI A VERSENYKÉPESSÉGET Folytatás az 1. oldalról - Helyi vállalkozókkal is találkozik, vagy már találko­zott? - Természetesen a leg­nagyobb helyi foglalkoztatók tulajdonosaival is voltak meg­beszélések. Az egyik megbe­szélésem a Bátor Trade Kft. tulajdonosával, a másik a Szarka György-féle cégcso­port tulajdonosával zajlott. Mind a két nagyfoglalkoztató döntően mezőgazdasági te­rületeken érdekelt. - Milyennek gondolják az új évet a magyar tulajdo­nú cégeknél? - Itt élelmiszer-ágazatról van szó, ahol borzasztó nehéz a piaci folyamatokat meg­jósolni, s ezért tele vannak bizonytalansággal. Az biztos, hogy a megváltozott bérsza­bályok a magyar vállalatoknál okozzák a legtöbb gondot. A külföldi cégeknél ez már csak azért sem akkora gond, mert közben jelentősen gyengült a forint, s szinte kiegyenlíti a bérnövekedést. Euróban szá­molva nem túl nagy a bérek eltérése a korábbiaktól. Na, a magyaroknál ez a tényező in­kább ront a helyzeten. - A kötelező béremelé­sek jelentősen kihatnak az önkormányzati szférára is, s ezen keresztül a város költ­ségvetését is próbára teszik.­­ Ez azért is erős „próba­tétel", mert nálunk nemcsak minimálbér, illetve kötelező bérminimum emeléssel kel­lett számolnunk, hanem az un. ágazati béremelésekkel is. Ez a leggyakrabban úgy szokott történni, hogy a kormány dönt, az önkormányzat pedig kény­telen (kompenzáció nélkül) finanszírozni. Ha önkormány­zati szinten számolunk, akkor a teljes bérköltségünk 20-25 százalékát fedezi az állam. - Januárban mennyivel nőtt a bérköltség? - Ha a teljes kört nézem, akkor kb. 15 százalékos bér­növekedésről beszélünk. Ez abból is adódik, hogy több helyen minimálbéren vannak munkavállalók, s náluk a kö­telező 20 százalékos eme­lést kellett végrehajtani. Az általános béremelés egyéb­ként 10 százalék körül lesz, de ezt a képviselő-testület­nek, a költségvetéssel együtt kell elfogadnia. Vannak még olyan ágazataink - kulturá­lis, illetve szociális szféra -, ahol eleve jóval magasabb az államilag meghatározott bér­emelés. - Összeget tud mondani, hogy mennyivel nő a bérkölt­ség? - Nagyjából 300 millió forinttal emelkedik a bérkölt­ség a teljes önkormányzati szférában. - Mennyiben korlátozza a nyírbátori költségvetést ez a 300 millió is?­­ A város ezzel együtt is működőképes marad. Ezek a növekedések, mert itt beszél­ni kell a közüzemi költségeink növekedéséről is, miközben díjemelést nem tervezhetünk, nagyjából együtt kb. 500 mil­liós tétel. Ma azt látom, hogy a saját bevételeink növekedé­sével és ingatlanok értékesí­tésével tudjuk fedezni. Az a baj, hogy már harmadik éve erre vagyunk kényszerítve. - Ezek a pluszkiadások milyen mértékben hatnak ki a városi fejlesztésekre, beru­házásokra? - Az elmúlt 3 évben, ezek a nem várt plusz költségek, drágulások milliárdos tételt jelentenek Nyírbátornak. Ha pedig még kezdenénk kibon­colni, hogy ma már 500 millió forint fölött van, amit az ipar­űzési adóbevételünkből befi­zetünk az államnak, azután a gépjárműadó, amit ideigle­nesen, de tartósan vettek el, szintén vagy 60 millió forint... Azért ez már tud fájni. - Nyírbátor, mint 25 ezer lélekszám alatti település, kap valamilyen szintű kom­penzációt. - Igen, de ez kizárólag a helyi kis- és közepes vállal­kozások esetében a kedvez­mény, ami 65 millió forintot jelent. Tavaly ezt térítette az állam, és nagyon reméljük, hogy hasonló lesz idén. Úgy tudom, hogy a re­formátus egyház megkapta a pénzt a református iskola megvásárlására. Ezzel a kb. 600 millió forinttal már szá­molhatnak idén. Mire szán­ják ezt a jelentős összeget?­­ Semmiképpen nem szabad felemészteni műkö­désre az ilyen forrásokat. Ma már ebben a városban nem kell magyarázni, hogy egy település versenyképessége azon múlik, hogy egy város hogyan és milyen irányba tud fejlődni, fejleszteni, hogyan tudja kiszolgálni a városlakók igényeit. Az elv, amit az elmúlt évtizedekben alkalmaztunk, azt a gyakorlatot szeretnénk a jövőben is folytatni. Azt tudjuk, hogy mit szeretnénk elérni. Szerintem a városla­kók nagy része pont úgy tud­ja, mint a képviselő-testület, hogy milyen irányba szeret­nénk haladni. Haladni pedig akkor lehet, ha tudunk hozzá forrásokat szerezni. Amire tudunk uniós, vagy hazai tá­mogatást nyerni, azt abból valósítsuk meg. A saját for­rásainkat pedig optimálisan használjuk fel. Azt kell tehát látni, ha a fejlesztések nagy részét pályázati forrásokból valósítjuk meg, de van, lehet olyan ehhez szükséges to­vábbi fejlesztés, amihez nem nyerünk támogatást, akkor arra használjuk a saját pén­zünket. Épül a Várostörténeti sé­tány egy román-magyar kö­zös projekt keretében. Idén ez elkészül. A tó körül lesz egy gyönyörű sétány, rendezett zöldfelület, egészen a gö­rögkatolikus templomig. Ezt pályázati pénzből valósítjuk meg. De nem lehet úgy ren­dezni a környéket, hogy előt­te a tavat nem kotorjuk ki. A tó rendbetétele kb. 60-100 millió forintba kerülhet. S ezt, nyilván még a sétány építése előtt el kell végezni. Na erre való ez a pénz.­­ Mennyi ilyen „tarta­lék" pénze van a városnak?­­ Ha az előbbi összeget is belevesszük, akkor kb. 800- 900 millió forint lesz hasonló célokra. Persze senki ne gon­

Next