Bécsi Napló, 1981 (2. évfolyam, 2-6. szám)
1981-03-01 / 2. szám
VARGA LÁSZLÓ Az új elnöktől az amerikai republikánusok csodát várnak, az európaiak, egy erős Amerikát, a harmadik világ több dollárt, míg a Vasfüggöny mögött, azt hogy a Kreml tartó oszlopait meglazítja. Az amerikai elnöknek, mint általában minden politikai vezetőnek céljai eléréséhez négy feltétel szükséges: tehetség, döntési képesség, a körülmények kedvező alakulása és nem utolsó sorban szerencse. Trumant az amerikai nép egy része, de különösen az európaiak lekicsinyelve, kis emberként fogadták. De nagy elnök lett, mert a körülötte sürgölődő tudálékosokat, a testetemésztő intellektuálisokat félretolta és jól működő ösztönére hallgatott. Nem volt intellektuális, de intelligens volt. (A kettő nem ugyanaz, így a magyar paraszt sem intellektuális, de magasan intelligens.) Igaz Trumannak kedveztek a körülmények, atombombája is volt. De legalább ilyen erős volt, ha dönteni kellett. A szürke kis Truman, fényes elnökként írta be nevét az amerikai történelembe. Elődje Roosevelt rendkívüli intellektuális, intelligens is, a külső körülmények is kedveztek neki, Amerika összeroppant gazdasági életét rendbehozta, a kis ember istápolója,de — máig is titok miért — a Vasfüggöny mögötti népek sírásója lett, így 35 év után is, a legnagyobb dicséretek és keserű átkok között pihen, a festői, New York állambeli Hyde parkban. Eisenhowert a szerencse a tenyerén hordozta. Minden sikerült neki. A választási küzdelemben szinte elsöpri az amerikai politikai élet fényes intellektuális csillagát, Stevensont. Népszerű, hatalma korlátlan, Amerika gazdag, de a körülményeket nem tudta kihasználni. A magyar forradalmat sem. Fényes generáisként vonult be Washingtonba, de szürke elnökként marad a történelemben. Kennedy brilliáns intellektuel. A Fehér Házban reggelenként munkatársaival Shakespearet szavalnak, könyv nélkül, szinte versenyeznek. Miközben szelleme száguld a levegőben, a földön mindig megcsúszik. A szerencse messze elkerülte, a kubai fiaskótól haláláig, szinte semmi sem sikerül neki. Megtört fény lett, de Amerika népe a szívébe zárta. Johnson a század politikai tüneménye. A belpolitikában varázsló, a Kongresszust az ujjai köré csavarja és minden kívánságából temény lesz. Egymás után hajtja át a kis embert megsegítő törvényeit. De miközben a törvényhozással úgy játszik, mint macska az egérrel, Vietnamban ezt teszi vele Ho Chi Minh, mert a külpolitikában járatlan. Ténfereg. Ott voltam New Yorkban a Freedom Házban, amikor Johnson mérgesen felemelte jobb kezét, jól megszúrta a levegőt és indulatosan mondta: „És mégis győzni fogunk!”... De nem győztek, mert nem az ösztönére, hanem a katonákra hallgatott. Ez tette keserűvé. Az amerikai elnökök között, mint a szociális igazság támogatója, a kis ember megsegítője, neve aranybetűkkel íródott. Nixon a század politikai csalódása. A külpolitikában úgy úszik, mint a pisztráng a hegyi patakban, de a belpolitika nem ínyére való. A Vasfüggöny mögötti népek tőle várják, hogy Brezsnyev meggyengül és így sorsuk jobbra fordul. Nem ez történt. A politikai élet nagy fintora, hogy éppen Nixon alatt, a hetente szerelmes Kissinger révén a megszállott népek sorsa nem javul, sőt Brezsnyev megerősödik. Nixon áldozata lett az amerikai politikai élet betegségének: a sikert összetévesztik az eredménnyel. Nagy érdeme, hogy Peking kapuját kinyitotta Washington és Nyugat felé, de hogy Washington fényes ajtaja mögötte becsapódott az az ő hibája. Még akkor is, ha a sajtó kíméletlenül bánt vele. Bár a külpolitika a kisujjában volt, az egész világot ismerte, de önmagát nem. Nem tudott felejteni. Belpolitikai ellenfeleit jobban üldözte, mint Brezsnyevet. Ezért fizetett. Nagy árat. A nagyság elkerülte, mert az nem megy kicsinyesekhez. Ford, derék, tisztességes, kedves ember volt. Carter üstökösként jelent meg és kedvenc szólás-mondásával azonnal népszerű lett. Nem Washingtonból jöttem és nem vagyok ügyvéd, mondta legalább százszor. Meg is látszott rajta. Kevés ember indult el annyi reménnyel és hittel, mint ő. De sem a bel-, sem a külpolitikában nem volt gyakorlata és mire megszerezte, már mennie kellett. Igaz, a körülmények sem kedveztek, a rosszabbodó gazdasági helyzettel és Iránnal nem tudott megbirkózni. A feladatok túlnőttek rajta. Szerencséje sem volt. Elnöksége elején az emberi jogok érvényesüléséért küzdött. Szinte bombát dobott a nemzetközi levegőbe. De ez sajnos nem Moszkvában, hanem Közép-Amerikában robbant, aminek következményei nem értek véget. Az amerikai történelemben nem üstökösként, hanem kialudt csillagként emlékeznek róla. Reagan beiktatása fényűző volt, Washington fényárban úszott. Ez a remény kisugárzása volt. Végre egy határozott férfi, mondták. Reagan nem intellektuális, de ösztöne, intelligenciája erősnek látszik. Gyakorlati ember, a szóbűvészeknek nincs helyük kormányában. Páratlan sebességgel kezdett: beiktatása után 9 nappal sajtókonferenciát tartott, ahol egyénisége jól megmutatkozott: a gazdasági kérdések megoldására összpontosít. Itt otthon van, bár inkább a tőke, mint a kisember oldalán áll. Ha azonban az izgága újságírók kérdéseikkel a külpolitika területére vitték, izgett-mozgott, nem volt olyan otthonos, mint a gazdasági vonalon, ahol hibátlanul, sőt fölényesen válaszolt. A diplomácia ásatag nyelvét félretéve a Szovjetunió politikáját nevén nevezte: „félrevezetnek, hazudnak”. Ezt a kétségtelenül erős, de igaz megállapítást Moszkva visszautasította és Reagant tájékozatlansággal vádolta, de a szerencse Reagan mellé állt. Amit ui. Gromyko a Haig külügyminiszterhez intézett levelében a lengyel és afgán kérdésben írt: „félrevezetés és hazugság”. Reagan valószínűen azért összpontosít a belpolitikai kérdésekre, és főleg a gazdaságiakra,arrol a bürokratikus hínárokat le akarja szakítani az egyéni kezdeményezésről és a vállalkozás szabadságáról), mert azt tartja, ha Amerika belül erős, tekintélye kifelé is megnő. Ez igaz. Naiv, aki azt hiszi, hogy Reagan a rá váró óriási feladatokat négy év alatt megoldja. Erre még a zseni sem képes és Reagan nem zseni, de praktikus, cselekvő, ösztönös, intelligens elnök, aki, ha kell dönteni is képes. Hogy ez elég lesz-e, még nem tudjuk. És azt sem, hogy a körülmények miként alakulnak - elsősorban a lengyel kérdés — és Fortunával milyen viszonya lesz. Fél év múlva azonban már látni lehet — amit minden jóhiszemű ember kíván —, hogy Amerika elindult-e egy szellemi és gazdasági reneszánsz útján, ami egyben a Kreml hatalmi törekvéseinek végét is jelenti, vagy a washingtoni fények megfakulnak, ami a Kreml erősödését jelentené és nem utolsó sorban Amerikának és a Vasfüggöny mögötti népeknek további megpróbáltatást. Igen Tisztelt Kormányelnök Úr! Alulírott Dr. Janics Kálmán, nyugdíjas orvos, vágkirályfai lakos, kötelességemnek tartom, hogy Önt társadalmunk egyes negatív jelenségeiről tájékoztassam Ismeretes, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja 1963-ban ünnepélyesen biztosította a Csehszlovák Szocialista Köztársaság lakosságát arról, hogy soha többé nem térnek vissza azok a tévedések, amikor az államhatalom szervei a polgárság rovására visszaéltek a hatalommal. Sajnálattal kell megállapítani, hogy az elmúlt három évben a hatalommal való visszaélés és törvénytelenségek több esetével kerültem szembe. 1978. március 31-én orvosi állásomból a rozsnyói járásban hamis vádaskodás és zsarolás útján távolítottak el. Ezt az eljárást kénytelen vagyok a szocialista törvényesség durva megsértésének és hatalommal visszaélésnek minősíteni. 1979. január 24-én Szatmáry Ádám álnév alatt rejtőző cikkíró tollából az Új Szóban személyem ellen irányuló cikk jelent meg, teljes egészében hazug felépítésben, nyilvános megszólás és gyalázkodás céljából, melynek következtében második orvosi állásomat is elvesztettem. Ezen törvénytelen eljárásért elsősorban az Új Szó főszerkesztője Dr. Rabay Zoltán felelős. A cikk állításaival szemben panasszal éltem, de a bizonyítható hazugságok ellenére egy kihallgatáson kívül (1979. június 4.) jogorvoslatot elérni nem sikerült. A fenti tényeken kívül a szocialista törvényesség több hatalmi megsértéséről is tudomásom van. Levelem megírását azért tartottam szükségesnek, mert úgy látom, hogy a Szlovák Szocialista Köztársaság Főállamügyészsége esetemben tanácstalan, ezért kérem a szövetségi szervek vizsgálatát. 1980 június Dr. Janics Kálmán s.k. ELNÖKÖK JANICS KÁLMAN LEVELE a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Szövetségi Kormány elnökének Lubomir Strougalnak A SZOVJET PÁRTKONGRESSZUS 17 millió szovjet kommunista párttag 5000 küldötte előtt zajlott le a meglehetősen komor hangulatú 26. szovjet pártkongresszus. Leonyid Brezsnyev beszéde 3 óra 40 percig tartott. Különösen tanulságos, amit Lengyelországról mondott. Szerinte a „testvéri Lengyelországban” „a szocializmus ellenségei a külső erők támogatásával, anarchia létrehozásával igyekeznek ellenforradalmi mederbe terelni az események alakulását. Mint a LEMP KB legutóbbi plénuma megállapította, Lengyelországban olyan veszély keletkezett, amely fenyegeti a szocialista állam alapjait. A lengyel elvtársak most azon munkálkodnak, hogy leküzdjék a válságos helyzetet. A párt harcképességének fokozására, a munkásosztályhoz, a dolgozókhoz fűződő kapcsolatok megszilárdítására törekszenek, konkrét programot dolgoznak ki a lengyel népgazdaság rendbehozására.” .....A lengyel munkásosztály, az ország dolgozói bizton számíthatnak barátaikra és szövetségeseikre. A szocialista Lengyelországot, a testvéri Lengyelországot nem hagyjuk el a bajban, nem engedjük bántani!” Erre mondták régen a lengyelek, hogy „az oroszokkal jóban lenni olyan, mint a tigrist simogatni: az élvezet csekély, a veszély nagy.” Milyen erős a keleti tömb ? 7. NDK A Német Demokratikus Köztársaság soha nem látott katonai propagandabevetéssel ünnepli az ún. Nemzeti Néphadsereg (Nationale Volksarmee, NVA) 25 éves fennállását. A tömegtájékoztató eszközök naponta oldalnyi cikkeket szentelnek megdicsőítésére, melyekben minden alkalommal rámutatnak „a Szovjetunió hősies hadseregével való testvériségre”, vagy a „fegyveres testvériségre”. A Nemzeti Néphadsereget 1956-ban létesítették és minden tekintetben a szovjet haderőkhöz igazították. Az NDK-t két katonai körzetre - a III. körzetre (Lipcse) és V. körzetre (Neubrandenburg) — osztották fel, amelyekben ma 6 aktív páncélos és motorizált üteghadosztály áll. A páncélos tartalék számát mintegy ezerre becsülik. A két páncélos hadosztály, a 7-es és a 9-es Drezda, illetőleg Eggesin térségében, a motorizált üteghadosztályok (az 1., 4., 8. és a 11. számú) Potsdam, Erfurt, Schwerin és Halle környékén állomásoznak. A Nemzeti Néphadseregnek ezenkívül van 2 független tüzérségi és 2 légelhárító ezrede, különböző speciális egységei zászlóaljnyi nagyságrendben, valamint 2 gyalogsági (földi) rakétabrigádja. A Nemzeti Néphadsereg aktív állományát 180 ezer főre becsülik. A tartalékosok száma 250 ezer emberből áll. Mind a hat hadosztályt állandóan első számú riadókészültségben tartják. A két katonai körzet parancsnokságának vezérkari rangja van. Az információk szerint háború esetén a keletnémet csapatoknak nem lesz nemzeti főparancsnoksága, hanem alárendelik a Varsói Szerződés frontparancsnokságának, ill. front-vezérkarának. Jelenleg 5000 keletnémet katonai állományban levő szemág működik „tanácsadóként” és kiképzőként Afrika és Ázsia legalább 14 országában. A páncélos és a motorizált üteghadosztályokat 1700 harci páncélossal, főképp T-54-es és T-55-ös, 1979 óta néhány T-72-es típusú páncélossal szerelték fel. A Nemzeti Néphadseregnek az aktív egységekhez beosztott harci páncélosokon kívül van mintegy 1000 tartalék páncélosa. A kötelékek felszereléséhez ezenkívül 880 BRDM típusú, 500 BMP, 1000 BTR típusú csapatszállító páncélozott gyalogsági harci járművek és a legmodernebb szovjet ütegek tartoznak, részben önmeghajtású talapzaton. A 38 ezer fővel és 30 ezres tartalékkal rendelkező légierőknek mintegy 350 harci gépe van, melyeket 4 vadászbombázó-, 19 vadász-, 3 csapatszállító- és 6 helikopter-rajra osztották fel. A harci gépek a MIG-17-es, MIG-21-es és a MIG-23MF típushoz tartoznak. A csapatszállító gépek típusa: 11-14, Tu-134, An-2 és An-14. Az Mi-2-es és az Mi-8-as idősebb helikoptereken kívül 1979 óta van az NDK hadseregnek Mi-24-es harci helikoptere is. A légelhárító egységeket a légierőkhöz csatolták. Az ún. népi tengerészet (Volksmarine) Wilhelm Elm admirális parancsnoksága alatt 16 ezer főből áll. A tartalék 25 ezer ember. Jelenleg 181 harci egysége van és kb. 32 iskola- és segédhajója. 1978-ban ill. 1979-ben kapták a Szovjetuniótól az első két fregattot az ún. „Konn” osztályból; ezek a „Rostock” és a „Berlin” elnevezésű hajók. Most várják egy további egység érkezését. A tengerészetnek van ezenkívül egy fregattája a „Riga” nagyságrendből, 52 aknakereső- és eltávolító hajója, 15 rakétával felszerelt gyorscsónakja az „Osa” osztályból, 14 vadász-tengeralattjáró a „Hai” osztályból, 18 „Shershen” osztályú nehéz torpedó-gyorscsónak, 30 könnyű („Libelle”) torpedócsónak, 10 („Iltis”) könnyű torpedócsónak, 18 partvédelmi hajó (KB-123) és 12 csapatszállító, inváziós célokra alkalmazható hajó („Frosch”). A néptengerészet támaszpontjai a Keleti-tengeri kikötőkben van, Rostock, Warnemünde, Peenemünde, Sassnitz, Tarnewitz és Wolgast közelében. Ezekhez a reguláris csapatokhoz hozzá kell még számítani az 500 ezer főből álló munkás harci egységeket („Kampfgruppe der Arbeiterklasse”), mely nem más mint a pártmilícia, — van T-54-es és T-55-ös páncélosa is, — valamint a 46 ezer főből álló határvédelmi egységeket és a 25 ezer főből álló államvédelmi csapatokat. A katonai jellegű és félkatonai szervezetekhez az említetteken kívül még hozzá kell vennünk a Günter Teller altábornagy által vezetett technikai és sportszövetséget (Gesellschaft für Sport und Technik), melynek több mint 300 ezer tagja van. Az ifjúság katonai iskolázása már a népiskolákban kezdődik a 10. életévtől. A mindkét nemű gyerekeket kiképzik a fegyverek használatára is. A népiskolák utolsó két osztályában a tanulóknak évente egyszer katonai terepgyakorlaton kell résztvenniök. A keletnémet fiatalságnak azonban nem nagy kedve van katonáskodni. A tiszti és altiszti képzésben állítólag hiányosságok észlelhetők, úgyhogy a kommunista ifjúsági szervezet kénytelen volt verbuváló csoportot felállítani, hogy a fiatalokat rábeszélje a katonai pálya választására. TAUBINGER LÁSZLÓ A PAX ROMANA hagyományos tavaszi találkozóját Assisiben rendezik meg a húsvét utáni héten. A tavalyi kongresszus témáját folytatva az emberréválás, az ember és természet kapcsolata után a változó korunkban alakuló emberről, a személyiség kibontakozásának kérdéseiről lesz szó. Érdeklődés a Katolikus Egyetemi Mozgalom címén: München 81., Oberföhringer Str. 40. Az EURÓPAI PROTESTÁNS MAGYAR SZABADEGYETEM 1981. évi akadémiai hetét a nagyhéten a dél-tiroli Bozen/Bolzano melletti Schloss Korb nevű szállodában rendezi (április 11-18). A találkozó témája: Tolerancia és pluralitás a jövő magyar életformája. Magyarországról érkezik Benda Kálmán történész, Losonczi Ágnes szociológus és Andrásfaly Bertalan pécsi etnográfus. A külföldi magyar előadók: Vass György innsbrucki teológiai tanár, Balla Bálint berlini szociológus, Bárczay Gyula ref. esperes, Kiss Sándor strassburgi jogászprofesszor, Szépfalusi István bécsi ev. lelkész, Szöllősy Árpád, a szabadegyetem elnöke, Tóth János genfi nemzetközi jogász. Részt vesz ezenkívül Ferdinandy György (Puerto Rico) és Vekerdi László (Budapest) író, valamint Lohinszky Lórándné a marosvásárhelyi állami színház tagja. BALATONI ÖSSZKONFORTOS HÁROMSZOBÁS HÁZ KIADÓ AZ ÉSZAKI PARTON. BÉR (VALUTÁBAN FIZETHETŐ) HETI 1.000, SCHILLINGTŐL. Cím a kiadóban.