Bécsi Napló, 1989 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1989-01-01 / 1. szám
BÉCSI NAPLÓ BURGENLAND A felsőőri karácsonyi játékokat az idén huszadszor rendezték meg a plébánia melletti Kontaktzentrumban, december 8-án délután. Felsőőri és környékbeli gyerekek közösen szerepeltek erdélyi és magyar menekültek gyerekeivel. A műsort dr. Galambos Iréneusz alsóőri plébános régi karácsonyi játékokra emlékeztetve vezette be. Utána a szereplők nagy sikerrel bölcsőcskés- és pásztorjátékokat mutattak be, versekkel és köszöntőkkel szórakoztatták a közönséget. A műsor végén Rácz Mihály Felsőőr polgármestere szólt a közönséghez magyar és német nyelven, méltatva a karácsonyi játékokat és a műsor szervezőit. A közönség és a szereplők a műsor után sütemény és italok mellett együtt maradtak és elbeszélgettek egymással. • 1988. NOVEMBER 22-ÉN a burgenlandi Stadtschlaining/Városszalonokon megalakult az Európai Békeegyetem (European University Centre for Peace Studies — Europäische Friedensuniversität). Az alakuló közgyűlés a következő személyiségeket választotta vezetőségébe: Gerald Mader (Ausztria), Valki László (Magyarország), Esko Antola (Finnország), Denis Lucey (Írország), Jean-Guy Vaillancourt (Kanada), Helmut Klein (NDK), Dieter Lutz (NSZK), Kurt Tudyka (Hollandia), Juraj Cutz (Csehszlovákia), Dorota Gieryze (ENSZ-Bécs), Alexander Likkotal (Szovjetunió), Nigel Young (USA), akik közül Gerald Mader tölti be az elnöki funkciót. Alelnökök: Valki László, Esko Antola, Denis Lucey, míg a pénztáros: Jean-Guy Vaillancourt. Az alakuló közgyűlés tudományos igazgatónak a svéd Dr. Karl E. Birnbaum professzort választotta, akinek feladatává tette, hogy a kinevezett főtitkárral (Josef Binter) együtt szervezze meg az 1990 márciusában megtartásra kerülő háromhónapos bemutatkozó szemináriumot. • AZ 1988. NOVEMBER 24-i tartományi gyűlésen Hans Lipötz tartományi főnök kérdésekre válaszolva kifejtette a burgenlandiak azon kívánságát, miszerint Pamhagen Pomogynál nyissanak újabb közúti- és vasúti átkelőhelyet az osztrák-magyar határon. Ennek szükségességét azzal indokolta, hogy az utóbbi időben egyre növekvő magyar bevásárló-turizmus roppant nagy megterhelést rótt a már meglévő határátkelőhelyekre. „Ráadásul egy ilyen határátkelőhely Pamhagen/Pomogynál kereken 80 km-el rövidítené meg az utat Közép-Burgenlandból a Fertőzugba.” - jelentette ki Sipetz, aki emellett a Güssing/Németújvári járásban is szükségesnek tartja egy újabb határátkelőhely létesítését, amely a Heiligenkreuz/rábakeresztúri és a Schachendorf/ csajtai átkelőhelyeket tehermentesítené. Végezetül azt is bejelentette, hogy a tartományi kormány levélben javasolta az osztrák külügyminisztériumnak: kössenek államközi megállapodást a Burgenland és a szomszédos Győr-Sopron megye ill. Vas megye közötti kishatárforgalom megindításáról. • ISMERKEDÜNK SZOMSZÉDUNKKAL. Dr. Franz Sauerzopf tartományfőnök-helyettes és a Győr- Sopron megyei tanács elnökhelyettese közt folytatott tárgyaláson megállapodás született a csereprogram kibővítéseként gyermekek háromhetes nyelvtanulási látogatásáról a két szomszédos területen. Ezen túlmenően nagyobb figyelemben kell részesíteni a gyakori kívánságot 9-15 évesek gyermekcseréjéről, említette Dr. Sauerzopf. Ennek megfelelően már az idén nyáron 3-4 hétre helyeznék el az érdeklődőket családoknál. Az egyes községek elöljáróságán lehet ez iránt érdeklődni. A gyermekcserét a tartományi kormányzóság ifjúsági ügyosztálya kezeli. A „produktív” vámmentes övezet létesítését a határ mindkét oldalán és a magyar határzár 1989-ig történő lebontását jelentették be a magyar pártfőnök Grósz Károly és a bécsi polgármester Helmut Zilk megbeszélései után, melyeket Budapesten 1988. december 8-án tartottak. Grósz felhívta az osztrák vállalkozók, különösen az építési vállalkozók figyelmét a tervezett vámmentes övezeten belüli kedvező beruházási lehetőségekre. A további részletek kidolgozására a következő hónapokban egynapos tanácskozásokat rendeznek Eisenstadt/Kismartonban és Sopronban a két ország szakértői számára. A jövőbeli szorosabb gazdasági együttműködés jegyében már az idei esztendő első hónapjában több közös megmozdulásra került sor, így például január végén a Kapsch-cég által szállított telefonközpont felavatásán Szombathelyen találkozott Franz Vranitzky kancellár az új magyar miniszterelnökkel, Németh Miklóssal. Január 15-19 között pedig a korábbi magyar miniszterelnök-helyettes Marjai József Bécsben megbeszéléseket folytatott Heinrich Neisser miniszterrel az 1995-ös közös világkiállítás ügyében. Ilyen irányú megbeszélések már Zilk decemberi budapesti útja során is folytak, mikor is a két főváros polgármestere foglalkozott a témával. Ugyanakkor megállapodtak abban is, hogy 1989-ben is megtartják a „Magyar Nap Bécsben” rendezvényt, aminek viszonzásaként lesz március 18-án „Osztrák Nap Budapesten”. • NÉHÁNY HÓNAP MÚLVA a horvát nyelvű rádióadások mellett televízióadás is lesz! 1989. április 2-től minden vasárnap 13.00 órától az osztrák televízió 2. műsorában 20 perces helyi adást sugároz a burgenlandi stúdió „Dobar dán Hrvati”, azaz „Jó napot, horvátok!” címmel. Az új műsorban helyt kapnak hírek, stúdióbeszélgetések, riportok és színes adalékok, tudósítások a horvát falvakról. Ez nemcsak horvátokhoz szól, hanem - mivel valamennyi műsort német felirattal sugároznak -, az érdeklődő német ajkú televíziónézők is tájékozódhatnak a horvátok életéről. - Ez az új, horvát nyelvű televízióadás kerekíti ki a burgenlandi rádió heti 282 perces horvát és a heti 25 perces magyar műsorát, melyet az 1981-es népszámlálás adatai szerint 18 600 horvát és 4100 magyar élvezhet Burgenlandban, nem számítva a környező területek hallgatóit. A fenti hírhez csupán egy szerény kiegészítést tenne a krónikás: vajon elképzelhető-e, hogy a közeljövőben emelkedni fog a magyar nyelvű rádióadás ideje, s talán még televízióadás is lesz egyszer? Igaz ugyan, hogy a burgenlandi magyarság nem oly nagy lélekszámú, de például Szlovéniában is „csak” tízezer magyar él, de az Ausztriához képest katasztrofális gazdasági helyzetben lévő köztársaságban sokkal több a rádióadások ideje, arról nem is beszélve, hogy a ljubljanai televíziónak már van magyar nyelvű adása. Az 1988-as nyári szezonban az osztrák turistaforgalom nyolc esztendő után először mutatott emelkedő tendenciát. A májustól októberig terjedő időszakban, az előző esztendő hasonló időszakához képest 1,7%al emelkedett az idegenforgalom. A tartományok közül Karintiában 3,5%-al, Alsó- és Felső-Ausztriában 2,8-2,8%-al, Tirolban 0,4%-al emelkedett a turistaforgalom, míg a többi tartományban stagnált, vagy éppen mint Burgenlandban — csökkent. A tárgyalt időszakban Burgenlandban 1 713 633-an szálltak meg, ami az 1987-es esztendeihez képest 1,4%-os visszaesést jelent. Jelentősen csökkent a belföldi turistaforgalom, míg a külföldi emelkedett. Ezt nagyban befolyásolta a pápa látogatása, mert például a 20 000 magyar vendég éjszakai elszállásolása egymaga 167%-os emelkedést takar. A Németországból érkezők száma 2,4%-kal, a Svájcból érkezőké pedig 19,5%-kal emelkedett. Szinte természetes, hogy a tavalyi idényben is a Fertő tó és környékére koncentrálódott a turistaáradat, ami egymaga többet tett ki, mint Burgenland többi részének idegenforgalma együttesen. • AZ OSZTRÁK KULTÚRA MÚZEUMA évekig tartó derengés után 1987. október 8-án Eisenstadt/Kismartonban életre kelt. A hivatalos megnyitás után tavaly március 17. és október 31. között tartott nyitva, gyűjteményesen az osztrák kultúra történetét mutatta be az őskortól (egyelőre) a középkor végéig. A múzeum újdonsága az ún. lézervízió bevezetése, ami annyit jelent, hogy a látogatók számítógépes közvetítéssel mintegy 500 képet külön „hívhatnak elő”, azaz a készülék „gombnyomásra” (vagyis a kívánt tárgy adagolása után) képernyőre vetít elektronikusan tárolt képanyagot. A múzeumnak tavaly hétezer látogatója volt. • AKCIÓ ERDÉLYÉRT A Svájci Magyar Egyesületek Szövetsége az SOS Erdélyi Genfi Bizottság kezdeményezésére felhívással fordult valamennyi tagegyesületéhez levélben forduljanak az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága elnökéhez, M. J. Martensonhoz, kérve tőle, tűzzék napirendre a Bizottság februárban Genfben sorra kerülő ülésszakán az erdélyi kisebbségek kérdését. A bizottság megítélése szerint a tömegesen érkező levelek hatására megvan az esély az ügy felvételére. Menekültgondozás Felsőőrött Ma már jóformán senki sem akar hallani Ausztriában menekültekről, különösen azokat kíséri bizalmatlanság, sőt ellenséges fogadtatás, akik Magyarországról érkeznek. Természetesen vitatni lehetne, ki, mennyire jogosult a genfi konvenció értelmében vett menekültjogra akkor, amikor széltében-hosszában úgy hangzik, a mai Magyarországon jóformán senkinek sincs politikai oka az ország elhagyására. Ennek elbírálására legkevésbé jogosultak azok, akik maguk is a menekültsorból nőttek ki, aztán feltehető a kérdés nekik, vajon mit tettek eddig bajba jutott embertársaikért? A sok mellébeszélés és mosakodás közepette egyedül az számít, mennyire képes valaki felülemelkedni kicsinyes érdektelenségén, önzésén. A felsőőri Csoknyai család már eddig is többször kitűnt segítőkészségével. A jelenlegi hátrányos helyzetben szintén nekik köszönhető a Felsőőr és környékén elhelyezett mintegy 2000 erdélyi és magyarországi menekült gondozásának megszervezése. Természetesen nem egyedül Csoknyaiék cselekvő részesei a menekültek segítésének, hiszen jópáran fogtak össze azért, hogy a legszükségesebb holmit összegyűjtsék és szétosszák a rászorulóknak. A szerkesztőségünkhöz eljuttatott jelentés az emberi együttérzésnek számos megnyilatkozásáról tanúskodik, amiben nem pusztán az a fontos, hogy mit ad valaki, hanem az is, hogyan adja. Mint rendkívüli eredményt lehet említeni, hogy sokaknak munkavállalási engedélyt is sikerült kijárni. Ennek közvetlen kihatásaként az érintettek elveszítették az Osztrák Belügyminisztérium közvetlen támogatását és ki kellett költözniük a panziókból. Lakás és bútor után kellett nézni, és ezen a ponton is meg kell említeni egy örvendetes megnyilvánulást: egy éppen átépítés előtt álló szálloda tulajdonosa teljesen ingyen bocsátotta rendelkezésre 30 szoba berendezését. Elszállításról Felsőőr városa gondoskodott. Csoknyaiék régesrég tudják, nem elégséges az anyagi támogatás, ugyanúgy fontos a jó szó, az őszinte érdeklődés, megértés, emberi törődés. Ugyancsak lényeges a foglalkoztatás. Ennek két fontos megnyilatkozása a vasárnapi társas összejövetelek a magyar mise után, másrészt a cserkészmunka bevezetése érdeklődők számára. Csoknyai Péter kormányfőtanácsos részletesen leírja „Krónikájában" azt a széleskörű tevékenységet, amely az előkészületek után a cserkészavatón át egészen a karácsonyi játékok betanulásáig és előadásáig nyúlik. A Gráci 83. sz. Nagy Lajos király cserkészcsapat II. felsőőri raja a múlt év végéig 65 személyre szaporodott. Január 6-án a gráci magyaroknak is bemutatták a sajátkezűleg készített betlehemmel karácsonyi játékukat. Támogatásokat a következő címre lehet eljuttatni: Römisch-katholisches Pfarramt, „Flüchtlingshilfe", Steinamangerer Strasse 13, A-7400 Oberwart. Felvilágosítás: Mag. Peter Csoknyai, Wiesengasse 25 c, A-7400 Oberwart AZ „EUROPA" CLUB 1989. első negyedévi műsortervezete Január 12: Dr. Marosi Endre (Budapest) Kutatások a mohácsi csatatéren, vetítettképes előadás. Január 19: Rendes évi közgyűlés. Január 26: Monoszlóy Dezső irodalmi estje 65. születésnapja alkalmából. Bevezeti: Dr. Hegedűs János. Február 9: Nagy Bandó András előadóestje (esetleg a Gentzgasseban, belépővel). Február 21. Dr. Erhard Busek: Die Rolle der oppositionellen Bewegungen in den Ostblockstaaten. Március 16. Március 15-i ünnepély. Meghívott előadó Csoóri Sándor. Április 6: Kósa Csaba (Budapest) író szerzői estje. Április 20: Dr. Szakály Sándor (Budapest) hadtörténész Magyarország a Il. világháborúban és a felső katonai vezetés c. előadása. Május 11: Kiss Gy. Csaba és Joó Rudolf a Magyar Demokrata Fórum elnökségi tagjai: Társadalmi és politikai átalakulás Magyarországon az utolsó hónapokban. — Az előadások helye: Pázmáneum (Bécs IX., Boltzmanngasse 14), ideje csütörtök, 19.30 óra. — Kötetlen klubesték: az „Ungarland” étterem pincéjében (Bécs II., Aspernbrückengasse 4—6) március 9-én, április 13-án, május 18-án csütörtökön, 19 órai kezdettel. — Kirándulás: Az egyesület idényzáró kirándulása (június 18-án) Seewinkel/Fertőzugba. „A jogállamiság helyreállítása” Folytatás az L oldalról kerül benyújtásra. Az igazságügyminiszter nagyon találóan úgy látta, hogy a pártalakítás nem jogi, hanem politikai kérdés. Ezek után tehát a párt hatalmi gépezete erejétől függ, eltűri-e a már meglévő csoportosulások pártokként működését. A Magyar Demokrata Fórum, a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Szabad Demokraták Szövetsége, a kisgazdák jelentkezése és egy egész sor öntevékeny szervezet mind az egyesülési törvény előtt alakult, a törvény tehát utólag legalizálta a tényleges helyzetet, igaz, a hatalom itt-ott felemelte mutatóujját, de gyorsan vissza is húzta, tartva a számára kellemetlen következményektől. Az idén előreláthatólag megerősödnek azon csoportosulások, amelyek majd pártként indulnak az 1991 tavaszára ígért választásokon. Addigra új alkotmánya is lesz Magyarországnak. Időközben még inkább önmagára lel a nemzet. Figyelemreméltó, hogy március 15-ét decemberben munkaszüneti nappá nyilvánították. Figyelemmel kell kísérni azt a követelést is, amelyet 25 szervezet, köztük a Bajcsy- Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Magyar Demokrata Fórum, a Szabad Kezdeményezések Hálózata, a Szabad Demokraták Szövetsége és a Fiatal Demokraták Szövetsége történészek múlt év július 5-i beadványára építve fogalmazott meg: Állítsák vissza a Kossuthcímert! A Magyar Nemzet 1988. január 12-i számában közzétett szövegben többek között ez olvasható: „A magyar nép szívéből nem sikerült kitörölni a csaknem ezeréves jelképet, amelyet a magyar állam 1956. október 23-a után 1956-57-ben - mintegy fél évig - újra használt, s amely az önálló államiságot fejezi ki. Lakitelek 1987. szeptember 27-én jelezte az új idők szelét, még akkor is, ha csak most utólag válik ez nyilvánvalóvá. Kétségtelen, a szovjet megszállók csak most kezdenek csomagolni, s nagyobbik részük, mintegy 50 000- en, továbbra is Magyarországon marad, azt sem lehet tudni, hogyan fordul a kocka a Birodalomban, mégis! Mind 1989 Magyarországa, mind pedig a szovjet birodalom elmélyült válsága annyira új lehetőségeket kínál, hogy tévedés lenne 1956 rémével ijesztgetni a cselekvően fellépő csoportosulásokat. Az előfeltételek mások, ezért legfeljebb az eszközök megválogatásában, a kimértségben lehet mérvadó a visszatekintés 1956-ig. A magyarság történelme folyamán sokszor kilátástalan helyzetekben mutatta meg regenerálódó képességét. Mindaz a szellemi erő, amely az utóbbi években felszínre tör, olyan mélységeket és értékeket villant fel, amikre bizakodva lehet tekinteni. 2 A Napló postája MAGYARORSZÁGI MEGRENDELŐINKHEZ Az utóbbi időben egyre másra érkeznek megrendelések szerkesztőségünkbe Magyarországról, Jugoszláviából, sőt Csehszlovákiából is. Magyarországról ismételten kaptunk visszajelzést, hogy feladott példányaink nem érkeztek meg. Az elakadás a Magyar Posta illetékes osztályán történhet, mivel kizártnak tartjuk, hogy az Osztrák Posta nem továbbítja lapunkat. Korábban a Lausanne-i pornográfia terjesztését tiltó egyezményre hivatkozó pecsételéssel küldtek vissza példányokat, időközben intézményeknek kézbesítették. Újabban sem intézmények, sem magánszemélyek nem kapják meg. Az eljárás ellenkezik az ENSZ XXI. ülésszakán 1966-ban elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezményével, amelyet a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az 1976. évi 8. számú törvényerejű rendeletben hirdetett ki. Úgy látszik, Magyarországon a gyakorlatban még mindig nem állt helyre a törvényesség, másként elképzelhetetlen lenne ez a minden jogi alapot nélkülöző korlátozás. A magyarországi furcsaságokra jellemzően ugyanakkor a Magyarország c. lap 198912. számában Öt világrész száz lapjából rovatában Bécsi Napló fejléccel közölte Gosztonyi Péter Beszélgetés Mihály volt román királlyal lapunk 1988/5. számában megjelent cikkét. A Szerkesztőség 9 HELYESBÍTÉS Lapunk 1988/6. számában Gosztonyi Péter Hogyan lépjünk tovább? c. cikkében sajnálatos elírás történt. Hiszen az általános nemzeti és emberi válság, az életszínvonal rohamos csökkenése a fiatal generációt merésszé és meggondolatlanná teheti! Nem ezért kell nekünk megütni a lármafát... Az elírt rész helyesen így hangzik: meggondolatlanná teheti. Nem! Ezért kell... • LAPZÁRTA minden páratlan hónap 5-én! BÉCSI MAGYAR ISKOLA Kedves Szülők, kedves Gyerekek! A Bécsi magyar iskola nemcsak hangzatos név, hanem már egy fél éve létező, s — csodák csodájára — működő intézmény. Hihetetlenül hangzik, igaz? Bécsi, magyar és működő!!! Hm! Nem mi találtuk fel, a szükséglet hozta létre. Mind többen és többen szorgalmazzák a két ország — Ausztria és Magyarország még szorosabb gazdasági, kulturális s — Urambocsá’ — politikai együttműködését, amely mindkét nyelvet nemcsak beszélő, hanem szakszerűen ismerő tolmácsokat, fordítókat, műszaki és kereskedelmi közvetítőket igényel. Ez mindmostanáig csak Magyarországon volt meg, pedig az utóbbi hetven évben viszonylag kevés osztrák disszidált keletre. A Bécsi magyar iskola nem szakembereket képző tanoda, de olyan nyelvi, irodalmi, helyrajzi és történelmi ismereteket nyújt, amely alapja lehet egy eljövendő, s fentebb felsorolt mesterség, szakma gyakorlásának is. S majd elfelejtem: mellékesen anyanyelvünk és kultúránk megőrzését is célul tűzte, ebben a gyakorlatias, pénzre, hatalomra és haszonra épülő világban. Félreértés ne essék: az iskola nem pénzre és hatalomra épült, teljesen ingyenes. A német nyelvismeretek megszerzését sem akadályozza, mert hétvégi programmal működik, szombaton, kéthetenként 1/2 12-től délután 16 óráig. Akiket valóban érdekel az ügy, azokkal közöljük, hogy minden iskolás korosztály számára működik egy-egy csoport, amelyek a nyelvismeret foka szerint különülnek el, s mindeniket megfelelő szakember irányítja. Bővebb felvilágosítással szívesen szolgál házigazdánk, az Ausztriai Magyarok Központi Szövetsége (Danhausergasse 6/1) valamint a bécsi katolikus és evangélikus lelkészi hivatal. Dr. MAGYAR IMRE tanár