Bécsi Napló, 1989 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1989-01-01 / 1. szám

BÉCSI NAPLÓ BURGENLAND A felső­ő­ri karácsonyi játékokat az idén huszadszor rendezték meg a plébánia melletti Kontaktzentrum­­ban, december 8-án délután. Felső­ő­ri és környék­beli gyerekek közösen szerepeltek erdélyi és magyar menekültek gyerekeivel. A műsort dr. Galambos Iréneusz alsóőri plébános régi karácsonyi játékokra emlékeztetve vezette be. Utána a szereplők nagy si­kerrel bölcsőcskés- és pásztorjátékokat mutattak be, versekkel és köszöntőkkel szórakoztatták a közön­séget. A műsor végén Rácz Mihály Felsőőr polgár­mestere szólt a közönséghez magyar és német nyel­ven, méltatva a karácsonyi játékokat és a műsor szervezőit. A közönség és a szereplők a műsor után sütemény és italok mellett együtt maradtak és elbeszélgettek egymással. • 1988. NOVEMBER 22-ÉN a burgenlandi Stadt­­schlaining/Városszalonokon megalakult az Európai Békeegyetem (European University Centre for Peace Studies — Europäische Friedensuniversität). Az alakuló közgyűlés a következő személyiségeket választotta vezetőségébe: Gerald Mader (Ausztria), Valki László (Magyarország), Esko Antola (Finn­ország), Denis Lucey (Írország), Jean-Guy Vaillan­­court (Kanada), Helmut Klein (NDK), Dieter Lutz (NSZK), Kurt Tudyka (Hollandia), Juraj Cutz (Csehszlovákia), Dorota Gieryze (ENSZ-Bécs), A­­lexander Likkotal (Szovjetunió), Nigel Young (USA), akik közül Gerald Mader tölti be az elnöki funkciót. Alelnökök: Valki László, Esko Antola, Denis Lucey, míg a pénztáros: Jean-Guy Vaillan­­court.­­ Az alakuló közgyűlés tudományos igazga­tónak a svéd Dr. Karl E. Birnbaum professzort vá­lasztotta, akinek feladatává tette, hogy a kineve­zett főtitkárral (Josef Binter) együtt szervezze meg az 1990 márciusában megtartásra kerülő három­hónapos bemutatkozó szemináriumot. • AZ 1988. NOVEMBER 24-i tartományi gyűlésen Hans Lipötz tartományi főnök kérdésekre vála­szolva kifejtette a burgenlandiak azon kívánságát, miszerint Pamhagen­ Pomogynál nyissanak újabb közúti- és vasúti átkelőhelyet az osztrák-magyar határon. Ennek szükségességét azzal indokolta, hogy az utóbbi időben egyre növekvő magyar be­vásárló-turizmus roppant nagy megterhelést rótt a már meglévő határátkelőhelyekre. „Ráadásul egy ilyen határátkelőhely Pamhagen/Pomogynál kereken 80 km-el rövidítené meg az utat Közép-Burgenland­­ból a Fertőzugba.” - jelentette ki Sipetz, aki emel­lett a Güssing/Németújvári járásban is szükségesnek tartja egy újabb határátkelőhely létesítését, amely a Heiligenkreuz/rábakeresztúri és a Schachendorf/ csajtai átkelőhelyeket tehermentesítené. Végezetül azt is bejelentette, hogy a tartományi kormány le­vélben javasolta az osztrák külügyminisztériumnak: kössenek államközi megállapodást a Burgenland és a szomszédos Győr-Sopron megye ill. Vas megye közötti kishatárforgalom megindításáról. • ISMERKEDÜNK SZOMSZÉDUNKKAL­. Dr. Franz Sauerzopf tartományfőnök-helyettes és a Győr- Sopron megyei tanács elnökhelyettese közt folyta­tott tárgyaláson megállapodás született a csere­program kibővítéseként gyermekek háromhetes nyelvtanulási látogatásáról a két szomszédos terü­leten. Ezen túlmenően nagyobb figyelemben kell részesíteni a gyakori kívánságot 9-15 évesek gyer­mekcseréjéről, említette Dr. Sauerzopf. Ennek megfelelően már az idén nyáron 3-4 hétre he­lyeznék el az érdeklődőket családoknál. Az egyes községek elöljáróságán lehet ez iránt érdeklődni. A gyermekcserét a tartományi kormányzóság ifjú­sági ügyosztálya kezeli. A „produktív” vámmentes övezet létesí­tését a határ mindkét oldalán és a magyar határzár 1989-ig történő lebontását jelentették be a magyar pártfőnök Grósz Károly és a bécsi polgármester Helmut Zilk megbeszélései után, melyeket Budapes­ten 1988. december 8-án tartottak. Grósz felhívta az osztrák vállalkozók, különösen az építési vállal­kozók figyelmét a tervezett vámmentes övezeten belüli kedvező beruházási lehetőségekre. A további részletek kidolgozására a következő hónapokban egynapos tanácskozásokat rendeznek Eisens­tad­t/Kis­­martonban és Sopronban a két ország szakértői számára. A jövőbeli szorosabb gazdasági együttmű­ködés jegyében már az idei esztendő első hónapjá­ban több közös megmozdulásra került sor, így pél­dául január végén a Kapsch-cég által szállított tele­fonközpont felavatásán Szombathelyen találkozott Franz Vranitzky kancellár az új magyar miniszterel­nökkel, Németh Miklóssal. Január 15-19 között pedig a korábbi magyar miniszterelnök-helyettes Marjai József Bécsben megbeszéléseket folytatott Heinrich Neisser miniszterrel az 1995-ös közös vi­lágkiállítás ügyében. Ilyen irányú megbeszélések már Zilk decemberi budapesti útja során is folytak, mikor is a két főváros polgármestere foglalkozott a témával. Ugyanakkor megállapodtak abban is, hogy 1989-ben is megtartják a „Magyar Nap Bécsben” rendezvényt, aminek viszonzásaként lesz március 18-án „Osztrák Nap Budapesten”. • NÉHÁNY HÓNAP MÚLVA a horvát nyelvű rádió­adások mellett televízióadás is lesz! 1989. április 2-től minden vasárnap 13.00 órától az osztrák tele­vízió 2. műsorában 20 perces helyi adást sugároz a burgenlandi stúdió „Dobar dán Hrvati”, azaz „Jó napot, horvátok!” címmel. Az új műsorban helyt kapnak hírek, stúdióbeszélgetések, riportok és színes adalékok, tudósítások a horvát falvakról. Ez nem­csak horvátokhoz szól, hanem - mivel valamennyi műsort német felirattal sugároznak -, az érdeklődő német ajkú televíziónézők is tájékozódhatnak a hor­vátok életéről. - Ez az új, horvát nyelvű televízió­­adás kerekíti ki a burgenlandi rádió heti 282 perces horvát és a heti 25 perces magyar műsorát, melyet az 1981-es népszámlálás adatai szerint 18 600 hor­vát és 4100 magyar élvezhet Burgenlandban, nem számítva a környező területek hallgatóit. A fenti hírhez csupán egy szerény kiegészítést tenne a kró­nikás: vajon elképzelhető-e, hogy a közeljövőben emelkedni fog a magyar nyelvű rádióadás ideje, s talán még televízióadás is lesz egyszer? Igaz ugyan, hogy a burgenlandi magyarság nem oly nagy lélek­számú, de például Szlovéniában is „csak” tízezer magyar él, de az Ausztriához képest katasztrofális gazdasági helyzetben lévő köztársaságban sokkal több a rádióadások ideje, arról nem is beszélve, hogy a ljubljanai televíziónak már van magyar nyelvű adása. Az 1988-as nyári szezonban az osztrák turistaforga­lom nyolc esztendő után először mutatott emelkedő tendenciát. A májustól októberig terjedő időszakban, az előző esztendő hasonló időszakához képest 1,7%­­al emelkedett az idegenforgalom.­­ A tartományok közül Karintiában 3,5%-al, Alsó- és Felső-Ausztriá­­ban 2,8-2,8%-al, Tirolban 0,4%-al emelkedett a tu­ristaforgalom, míg a többi tartományban stagnált, vagy éppen­­ mint Burgenlandban — csökkent. A tárgyalt időszakban Burgenlandban 1 713 633-an szálltak meg, ami az 1987-es esztendeihez képest 1,4%-os visszaesést jelent. Jelentősen csökkent a belföldi turistaforgalom, míg a külföldi emelkedett. Ezt nagyban befolyásolta a pápa látogatása, mert például a 20 000 magyar vendég éjszakai elszálláso­lása egymaga 167%-os emelkedést takar. A Német­országból érkezők száma 2,4%-kal, a Svájcból érke­zőké pedig 19,5%-kal emelkedett. Szinte természe­tes, hogy a tavalyi idényben is a Fertő tó és környé­kére koncentrálódott a turistaáradat, ami egymaga többet tett ki, mint Burgenland többi részének ide­genforgalma együttesen. • AZ OSZTRÁK KULTÚRA MÚZEUMA évekig tartó derengés után 1987. október 8-án Eisenstadt/Kismar­­tonban életre kelt. A hivatalos megnyitás után tavaly március 17. és október 31. között tartott nyitva, gyűjteményesen az osztrák kultúra történetét mu­tatta be az őskortól (egyelőre) a középkor végéig. A múzeum újdonsága az ún. lézervízió bevezetése, ami annyit jelent, hogy a látogatók számítógépes közve­títéssel mintegy 500 képet külön „hívhatnak elő”, azaz a készülék „gombnyomásra” (vagyis a kívánt tárgy adagolása után) képernyőre vetít elektroniku­san tárolt képanyagot. A múzeumnak tavaly hétezer látogatója volt. • AKCIÓ ERDÉLYÉRT A Svájci Magyar Egyesületek Szövetsége az SOS Erdély­i Genfi Bizottság kezdeménye­zésére felhívással fordult valamennyi tag­egyesületéhez levélben forduljanak az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága elnökéhez, M. J. Martensonhoz, kérve tőle, tűzzék napirendre a Bizottság februárban Genfben sorra kerülő ülésszakán az erdélyi kisebbségek kérdését. A bizottság megítélése szerint a tömegesen érkező levelek hatására megvan az esély az ügy felvételére. Menekültgondozás Felsőőrött Ma már jóformán senki sem akar hallani Ausztriában menekültekről, különösen azokat kíséri bizalmatlanság, sőt ellenséges fogadta­tás, akik Magyarországról érkeznek. Termé­szetesen vitatni lehetne, ki, mennyire jogosult a genfi konvenció értelmében vett menekült­jogra akkor, amikor széltében-hosszában úgy hangzik, a mai Magyarországon jóformán senkinek sincs politikai oka az ország elha­gyására. Ennek elbírálására legkevésbé jogo­sultak azok, akik maguk is a menekültsorból nőttek ki, aztán feltehető a kérdés nekik, vajon mit tettek eddig bajba jutott embertár­saikért? A sok mellébeszélés és mosakodás köze­pette egyedül az számít, mennyire képes valaki felülemelkedni kicsinyes érdektelensé­gén, önzésén. A felsőőri Csoknyai család már eddig is többször kitűnt segítőkészségével. A jelenlegi hátrányos helyzetben szintén nekik köszönhető a Felsőőr és környékén elhelye­zett mintegy 2000 erdélyi és magyarországi menekült gondozásának megszervezése. Ter­mészetesen nem egyedül Csoknyaiék cselekvő részesei a menekültek segítésének, hiszen jó­­páran fogtak össze azért, hogy a legszüksé­gesebb holmit összegyűjtsék és szétosszák a rászorulóknak. A szerkesztőségünkhöz el­juttatott jelentés az emberi együttérzésnek számos megnyilatkozásáról tanúskodik, ami­ben nem pusztán az a fontos, hogy mit ad valaki, hanem az is, hogyan adja. Mint rendkívüli eredményt lehet említeni, hogy sokaknak munkavállalási engedélyt is si­került kijárni. Ennek közvetlen kihatásaként az érintettek elveszítették az Osztrák Bel­ügyminisztérium közvetlen támogatását és ki kellett költözniük a panziókból. Lakás és bútor után kellett nézni, és ezen a ponton is meg kell említeni egy örvendetes megnyilvá­nulást: egy éppen átépítés előtt álló szálloda tulajdonosa teljesen ingyen bocsátotta rendel­kezésre 30 szoba berendezését. Elszállításról Felsőőr városa gondoskodott. Csoknyaiék régesrég tudják, nem elégséges az anyagi támogatás, ugyanúgy fontos a jó szó, az őszinte érdeklődés, megértés, emberi törődés. Ugyancsak lényeges a foglalkoztatás. Ennek két fontos megnyilatkozása a vasárnapi társas összejövetelek a magyar mise után, másrészt a cserkészmunka bevezetése érdek­lődők számára. Csoknyai Péter kormányfő­tanácsos részletesen leírja „Krónikájában" azt a széleskörű tevékenységet, amely az elő­készületek után a cser­készavató­n át egészen a karácsonyi játékok betanulásáig és előadásáig nyúlik. A Gráci 83. sz. Nagy Lajos király cserkészcsapat II. felsőőri raja a múlt év végéig 65 személyre szaporodott. Január 6-án a gráci magyaroknak is bemutatták a sajátkezűleg készített betlehemmel karácsonyi játékukat. Támogatásokat a következő címre lehet el­juttatni: Römisch-katholisches Pfarramt, „Flüchtlingshilfe", Steinamangerer Strasse 13, A-7400 Oberwart. Felvilágosítás: Mag. Peter Csoknyai, Wiesengasse 25 c, A-7400 Oberwart AZ „EUROPA" CLUB 1989. első negyedévi műsortervezete Január 12: Dr. Marosi Endre (Budapest) Kutatások a mohácsi csatatéren, vetítettképes előadás. Január 19: Rendes évi közgyűlés. Január 26: Monoszlóy Dezső irodalmi estje 65. születésnapja alkalmából. Bevezeti: Dr. Hegedűs János. Február 9: Nagy Bandó András előadóestje (esetleg a Gentzgasseban, belépővel). Február 21. Dr. Erhard Busek: Die Rolle der oppositionellen Bewegungen in den Ost­blockstaaten. Március 16. Március 15-i ünnepély. Meghívott előadó Csoóri Sándor. Április 6: Kósa Csaba (Budapest) író szerzői estje. Április 20: Dr. Szakály Sándor (Budapest) hadtörténész Magyar­­ország a Il. világháborúban és a felső katonai vezetés c. előadása. Május 11: Kiss Gy. Csaba és Joó Rudolf a Magyar Demokrata Fórum elnökségi tagjai: Társa­dalmi és politikai átalakulás Magyarországon az utol­só hónapokban. — Az előadások helye: Pázmáneum (Bécs IX., Boltzmanngasse 14), ideje csütörtök, 19.30 óra. — Kötetlen klubesték: az „Ungarland” étterem pincéjében (Bécs II., Aspernbrückengasse 4—6) március 9-én, április 13-án, május 18-án csü­törtökön, 19 órai kezdettel. — Kirándulás: Az egye­sület idényzáró kirándulása (június 18-án) Seewin­­kel/Fertőzugba. „A jogállamiság helyreállítása” Folytatás az L oldalról kerül benyújtásra. Az igazságügyminiszter na­gyon találóan úgy látta, hogy a pártalakítás nem jogi, hanem politikai kérdés. Ezek után tehát a párt hatalmi gépezete erejétől függ, eltűri-e a már meglévő csoportosulások pár­tokként működését. A Magyar Demokrata Fórum, a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Szabad Demokraták Szövetsége, a kisgazdák jelentkezése és egy egész sor öntevékeny szer­vezet mind az egyesülési törvény előtt alakult, a törvény tehát utólag legalizálta a tényleges helyzetet, igaz, a hatalom itt-ott felemelte mutatóujját, de gyorsan vissza is húzta, tartva a számára kellemetlen következményektől. Az idén előreláthatólag megerősödnek azon csoportosulások, amelyek majd pártként in­dulnak az 1991 tavaszára ígért választásokon. Addigra új alkotmánya is lesz Magyarország­nak. Időközben még inkább önmagára lel a nemzet. Figyelemreméltó, hogy március 15-ét decemberben munkaszüneti nappá nyilvání­tották. Figyelemmel kell kísérni azt a követe­lést is, amelyet 25 szervezet, köztük a Bajcsy- Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Magyar Demokrata Fórum, a Szabad Kezdeményezé­sek Hálózata, a Szabad Demokraták Szövet­sége és a Fiatal Demokraták Szövetsége tör­ténészek múlt év július 5-i beadványára építve fogalmazott meg: Állítsák vissza a Kossuth­­címert! A Magyar Nemzet 1988. január 12-i számában közzétett szövegben többek között ez olvasható: „A magyar nép szívéből nem sikerült kitörölni a csaknem ezeréves jelké­pet, amelyet a magyar állam 1956. október 23-a után 1956-57-ben - mintegy fél évig - újra használt,­ s amely az önálló államiságot fejezi ki. Lakitelek 1987. szeptember 27-én jelezte az új idők szelét, még akkor is, ha csak most utólag válik ez nyilvánvalóvá. Kétségtelen, a szovjet megszállók csak most kezdenek cso­magolni, s nagyobbik részük, mintegy 50 000- en, továbbra is Magyarországon marad, azt sem lehet tudni, hogyan fordul a kocka a Birodalomban, mégis! Mind 1989 Magyaror­szága, mind pedig a szovjet birodalom elmé­lyült válsága annyira új lehetőségeket kínál, hogy tévedés lenne 1956 rémével ijesztgetni a cselekvően fellépő csoportosulásokat. Az előfeltételek mások, ezért legfeljebb az esz­közök megválogatásában, a kimértségben le­het mérvadó a visszatekintés 1956-ig. A ma­gyarság történelme folyamán sokszor kilá­tástalan helyzetekben mutatta meg regenerá­lódó képességét. Mindaz a szellemi erő, amely az utóbbi években felszínre tör, olyan mély­ségeket és értékeket villant fel, amikre biza­kodva lehet tekinteni. 2 A Napló postája MA­G­YARORSZÁ­GI MEGRENDELŐINKHEZ Az utóbbi időben egyre másra érkeznek megrendelé­sek szerkesztőségünkbe Magyarországról, Jugoszlá­viából, sőt Csehszlovákiából is. Magyarországról ismételten kaptunk visszajelzést, hogy feladott pél­dányaink nem érkeztek meg. Az elakadás a Magyar Posta illetékes osztályán történhet, mivel kizártnak tartjuk, hogy az Osztrák Posta nem továbbítja la­punkat. Korábban a Lausanne-i pornográfia terjesz­tését tiltó egyezményre hivatkozó pecsételéssel küldtek vissza példányokat, időközben intézmé­nyeknek kézbesítették. Újabban sem intézmények, sem magánszemélyek nem kapják meg. Az eljárás ellenkezik az ENSZ XXI. ülésszakán 1966-ban elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nem­zetközi Egyezményével, amelyet a Magyar Népköz­­társaság Elnöki Tanácsa az 1976. évi 8. számú tör­vényerejű rendeletben hirdetett ki. Úgy látszik, Magyarországon a gyakorlatban még mindig nem állt helyre a törvényesség, másként elképzelhetetlen lenne ez a minden jogi alapot nélkülöző korlátozás. A magyarországi furcsaságokra jellemzően ugyan­akkor a Magyarország c. lap 198912. számában Öt világrész száz lapjából rovatában Bécsi Napló fej­léccel közölte Gosztonyi Péter Beszélgetés Mihály volt román királlyal lapunk 1988/5. számában meg­jelent cikkét. A Szerkesztőség 9 HEL­YESBÍTÉS Lapunk 1988/6. számában Gosztonyi Péter Hogyan lépjünk tovább? c. cikkében sajnálatos elírás tör­tént. Hiszen az általános nemzeti és emberi válság, az életszínvonal rohamos csökkenése a fiatal gene­rációt merésszé és meggondolatlanná teheti! Nem ezért kell nekünk megütni a lármafát... Az elírt rész helyesen így hangzik: meggondolatlanná teheti. Nem! Ezért kell... • LAPZÁRTA minden páratlan hónap 5-én! BÉCSI MAGYAR ISKOLA Kedves Szülők, kedves Gyerekek! A Bécsi magyar iskola nemcsak hangzatos név, hanem már egy fél éve létező, s — csodák csodájára — működő intézmény. Hihetetlenül hangzik, igaz? Bécsi, magyar és működő!!! Hm! Nem mi találtuk fel, a szükséglet hozta létre. Mind többen és többen szorgalmazzák a két ország — Ausztria és Magyarország még szorosabb gazdasági, kulturális s — Uram­bo­csá’ — politikai együttműködését, amely mindkét nyelvet nemcsak beszélő, hanem szakszerűen ismerő tolmácsokat, fordítókat, műszaki és kereskedelmi közvetí­tőket igényel. Ez mindmostanáig csak Ma­gyarországon volt meg, pedig az utóbbi het­ven évben viszonylag kevés osztrák disszidált keletre. A Bécsi magyar iskola nem szakembere­ket képző tanoda, de olyan nyelvi, irodalmi, helyrajzi és történelmi ismereteket nyújt, amely alapja lehet egy eljövendő, s fentebb felsorolt mesterség, szakma gyakorlásának is. S majd elfelejtem: mellékesen anyanyel­vünk és kultúránk megőrzését i­s célul tűzte, ebben a gyakorlatias, pénzre, hatalomra és haszonra épülő világban. Félreértés ne essék: az iskola nem pénzre és hatalomra épült, teljesen ingyenes. A német nyelvismeretek megszerzését sem akadályozza, mert hétvégi programmal mű­ködik, szombaton, kéthetenként 1/2 12-től délután 16 óráig. Akiket valóban érdekel az ügy, azokkal közöljük, hogy minden iskolás korosztály számára működik egy-egy csoport, amelyek a nyelvismeret foka szerint különülnek el, s mindeniket megfelelő szakember irányítja. Bővebb felvilágosítással szívesen szolgál házigazdánk, az Ausztriai Magyarok Köz­ponti Szövetsége (Danhausergasse 6/1) vala­mint a bécsi katolikus és evangélikus lelkészi hivatal. Dr. MAGYAR IMRE tanár

Next