Bécsi Napló, 1998 (19. évfolyam, 1-6. szám)
1998-11-01 / 6. szám
BÉCSI NAPLÓ TÖRÉSVONALAK — ERŐVONALAK Egynyelvűség — többnyelvűség A HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 1998. szeptember 3. és 6. között ismét Baarnban, Hollandiában, rendezte meg hagyományos évi — ez évben 39. — tanulmányi napjait. Két háború következtében sok országban élünk, s magyart a magyartól országhatárok és szokszor ezer kilométerek választják el. Egy-egy országon belül is gyakran éles ellentétek észlelhetők sorainkban. Ezek—röviden—külső és belső törésvonalaink. Feltehető azonban a kérdés, hogy e törésvonalaink a bennünk rejlő tragédiák mellett bizonyos értelemben egyben nem erővonalak-e? Nem jelent-e például gazdagodást az a tény, hogy egyidejűleg élünk Budapesten, Kolozsvárt, New York-ban, Sao Paulo-ban, Londonban, Tel Aviv-ban, Sydneyben? A többnyelvűség azt jelenti, hogy egyidejűleg több kultúrában veszünk részt. Aktív művelői vagyunk annak, amit multikulturalizmusnak, többkultúrájúságnak neveznek. A Tanulmányi Napok előadásai és az azokat követő élénk eszmecserék a multikulturalizmus és a többnyelvűség kérdését vizsgálták a magyarság különböző életterületein a múltban és a jelenben. Fontos elemnek tekintették a jelenlévők az önértéktudat szerepét az általános emberi értékek értelmében a magyarság egészében szerte e világon. A multikulturalizmus a magyar történelem integráns része volt. A 20. század pedig azt jelenlegi szétszórtságunkban drámaian reánk kényszerítette. Ez a fejlődés napjainkban és a jövendőben — sok negatív következménye mellett — pozitív lehetőségek forrása lehet. Ilyen értelemben feladat is. A Kör irodalmi díját, a „Magyar irodalmi figyelő”-t Kemenes Géfin László (Montreal) Karátson Endrének (Párizs) ítélte oda. A díjról diploma és emlékérem tanúskodik. A következő előadások hangzottak el: ANDRÁS SÁNDOR (Washington—Budapest): Multikulturális tudatzavar, avagy: egy magyar testben hány bőrrel? CSÉCSY MAGDA (Toronto): Gondolatok a kétnyelvűségről. CZIGÁNY LÓRÁNT (London): Államosított szavaink diszkrét bája. ERDEI-GRÜNWALD MIHÁLY (Budapest): Izraeli magyarok, magyar izraeliek. (Az előadást Kőszegi Ábel, Budapest, olvasta fel.) GRENDEL LAJOS (Pozsony): Multikulturalitás vagy szegregáció? JÁSZ ATTILA (Tata): Az egy és a sok. Szerelem és multikulturalizmus. KARÁTSON ENDRE: A Tanulmányi Napok bevezetése. LÁSZLÓFFY ALADÁR (Kolozsvár): Tapsol az ideges ipszilon. PÉLI GÁBOR (Groningen): A társadalomtudomány nyelve és érvelése magyar és nemmagyar nyelven. SEBESTYÉN-SPIELMANN MIHÁLY (Marosvásárhely): Lehet-e egy nemzetiséggel több? Kettős kisebbségi zsidó sors Erdélyben. VÖRÖS ISTVÁN (Budapest): Svejk és Szindbád. Cseh—magyar kulturális párhuzamok a 20. században. A konferenciát lezáró kerekasztal tagjai voltak: András Sándor, Grendel Lajos, Kis Pintér Imre (Budapest), Lászlóffy Aladár, Sebestyén- Spielmann Mihály és Tóth Miklós (Hága). Az eszmecserében szokás szerint a jelenlévők is élénken részt vettek. Flór Ede (Amszterdam) és Kibédi Varga Áron (Amszterdam) bemutatták közös művüket, egy több részből álló költeményt (Kibédi Varga Áron) és az annak kapcsán előállt képzőművészeti alkotásokat (Flór Ede) mint egy egészet. Péntek este Ráduly Katalin (Temesvár— Eger), a temesvári magyar színház és az egri színház művésznőjének „Holdfényszonáta” c. előadásán vettek részt a jelenlévők. A hagyományos Irodalmi esten műveiből felolvasott: András Sándor, Czigány Lóránt, Grendel Lajos, Jász Attila, Kemenes Géfin László, Kibédi Varga Áron, Lászlóffy Aladár, Sebestyén-Spielmann Mihály. Karátson Endre szövegét Ráduly Katalin és Németh Gábor (Heerlen) olvasta fel. A szabadságharc 150. jubileuma alkalmából bemutatásra került egy magyarországi vándorkiállítás képsorozat-anyaga. A Tanulmányi Napokat Bally György (Soest), a Kör elnöke nyitotta meg és zárta be. A HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR-t 1951-ben alapították holland egyetemeken tanuló magyar egyetemi hallgatók. A Kör évenkénti Tanulmányi Napjait 1959 óta szervezi meg Hollandiában. Ezeken a magyar szellemi élet számos jeles képviselője jelen van Európa és a világ minden tájáról egy-egy jelentős, a magyarságot (is) érintő általános jellegű kérdéssel foglalkoznak. Az elhangzott előadások egy része néhány gyűjteményes kötetben napvilágot látott. A legutóbbi kötet, az ez évi könyvnapja a pécsi „Jelenkor” kiadónál jelent meg „Az Új Század Küszöbén” címmel (ISBN 963 676 146 9). A Kör Hollandiában havonta rendez tudományos, vagy irodalmi előadásokat a Vianeni Magyar Házban, vagy Amszterdamban. A Tanulmányi Napok szervezőbizottsága: Tánczos Ottó, elnök, Kievitweg 28, NL-9765 J7 Paterswolde, tel./fax: 00 31 50 309 2318. Kónya Melinda, a Kör titkára, Prinsenlaan 3, NL-2341 KS Oegstgeest, tel.: 00 31 71 515 4287. A Tanulmányi Napokon 96-an vettek részt 13 országból. TÁNCZOS OTTÓ KÖRLEVÉL Értesítjük Tollas Tibor barátait és ismerőseit, hogy a költő emlékére szülőfalujában, Nagybarcán alapítvány létesült. Az alapítvány célja, hogy Kecskési Tollas Tibor irodalmi és közéleti tevékenységét, változatos életútját a szülőházában berendezendő emlékszobában bemutassa. A házhoz tartozó kertben pedig Kopjafa emlékeztessen a költőre. . Továbbá, hogy Kecskési Tollas Tibor szellemében támogassa az alsó-, közép- és felsőfokú tanintézetekben tanuló, kiemelkedő képességű nagybarcai származású fiatalok továbbtanulását. Az alapítvány első feladata a szülőház renoválása, abban a helyi könyvtár elhelyezése és az emlékszoba berendezése. Ehhez kérjük szíves adományaikat az alábbi címre, vagy számlaszámra: Kecskési Tollas Tibor Emlékére Alapítvány, H-3641 Nagy harca, Kossuth út 32., Tel.: (36) 48-344-351. Számlaszám: OTP Bank Rt. Kazincbarcika, 117341252-24013501, Kecskési Tollas Tibor Emlékére Alapítvány Alapító: Dr. Kecskési Mária, München. A Kuratórium elnöke: Csikász Gábor, 3641 Nagybarca, Kossuth u. 24., tel.: (36)48-400-140. HARMINCÖTÉVES TALÁLKOZÓJUKAT tartották szeptember végén a volt Innsbrucki Magyar Reálgimnáziumban utoljára érettségizett diákok. Az osztály ma az egész világon szétszórtan élő 23 tanulója közül 16-an jelentek meg a találkozón. Zene és nótaszó mellett hajnalhasadásig tartott a visszaemlékezés. A vasárnapi istentiszteleten megemlékeztek a néhai diákok elhunyt tanáraikról és Merde Miklós osztálytársukról is. A találkozó közös ebéddel a mielőbbi viszontlátás reményében zárult. HAMMERLE EDIT (Rikkancs) Az ausztriai magyarok identitását kutató vizsgálatok Folytatás a 3. oldalról A kiválasztott városok és falvak hivatalos telefonkönyveinek magyar vagy, részben magyar nevű résztvevői képezték az első kutatás célcsoportját, tekintettel arra, hogy a népszámlálás és a különböző, a lakosságot nyilvántartó regiszterek személyes adatait nem lehet kutatási célokra felhasználni, így az első írásbeli megkérdezés alapját az a tézis képviseli, hogy a magyar név egy rendkívül szoros aktuális, vagy régebben fennálló, „történelmi” kapcsolatot jelez a magyar néphez. Ez természetesen tudatos szelekciót jelent, mert a kiválasztási kritériumok alapján a nem magyar nevű személyeket és azon kívül azokat a magyarokat, akik nincsenek a telefonkönyvben, kizárjuk a kutatásból. Ez nagymértékű leszűkítéssel járt, amit az eredmények megítélésénél figyelembe kell venni. Mindenesetre mint kontroll-csoportot bevontuk bizonyos magyar intézmények német ill. nem magyar nevű tagjait is a kutatási csoportba. Az intenzív kutatási munka bevezetése érdekében minden kiválasztott városban és községben, minden, a hivatalos telefonkönyvben álló magyar nevű személy részére magyar—német nyelvű kérdőívet küldtünk kísérőlevéllel és a válaszborítékkal, így került sor 1996 elején kb. 90 kiválasztott célvárosban ésközségben mintegy 11.500 magyar, vagy pedig részben magyar nevű személy postán való megkérdezésére. Az írásbeli megkérdezés keretében arra a kérdésre akartunk választ kapni, hogy milyen arányban hajlandók a hivatalos telefonkönyvben szereplő, feltehetően magyar nyelvű személyek , akik az 1991-es népszámlálás eredményei szerint olyan városokban és községekben élnek, ahol kisebb és nagyobb magyar köznyelvű csoportok laknak — írásbeli megkérdezésre válaszolni és milyen arányban lehet egyáltalában érdeklődést elvárni az ausztriai magyarok tudományos vizsgálata érdekében? Ezen kívül a magyar nyelv ismeretének és használatának modelljeit kívántuk meghatározni, éspedig a családokra, a baráti körre és a foglalkozásra ill. a munkahelyre vonatkozóan. Továbbá a magyar kultúrához, irodalomhoz és médiákhoz való kötődés, azaz a fennálló interakciók formáit vizsgáltuk. A megkérdezés keretében a kiválasztott személyektől azt is megkérdeztük, hajlandók-e egy későbbi időpontban szóbeli intenzív interjúra. E megkérdezés alapján karakterisztikus nyelvismereti és nyelvhasználati struktúrákat akarunk lehatárolni a magyar nyelv állandó köznyelvi használatára, az esetenkénti korlátozott nyelvismeretre és használatra, azon kívül a magyar nyelv használatának feladására vonatkozó modelleket készíteni, majd ezeknek a típusoknak a jellemző tulajdonságait az intenzív interjúk keretében felmérni. 1997-ben elsősorban a visszaküldött kérdőívek feldolgozását végeztük. A kérdőíveket rendeztük, a válaszokat kategorizáltuk és elektronikus adathordozón rögzítettük. Ezenkívül 1997-ben az első lineáris kiértékelés is elkészült. (Ezeket a munkákat Veégh Mária, Prigya Éva és Jávorszky Károly végezte.) Az első eredmények szerint az írásbeli, postai megkérdezésre a kiválasztott személyeknek mintegy 10 %-a válaszolt. Ez az eredmény hasonló írásbeli megkérdezések eredményeihez viszonyítva kifejezetten jó eredményűnek minősíthető. Kb. 500 megkérdezett személy, a válaszolók többsége hajlandó későbbi időpontban intenzív interjúra. Az ideiglenes kiértékelés értelmében a kisebb községekben, ahol aránylag kis magyar köznyelvű csoportok élnek, az érdeklődés ill. a válaszolási készség lényegesen alacsonyabb volt, mint a nagyvárosokban. A végleges kiértékelés ez idő szerint folyamatban van, az eredményekről külön tanulmány keretében fogunk beszámolni. A kutatás következő szakaszában azokat a személyeket fogjuk kiválasztani, akikkel ténylegesen intenzív interjúkat fogunk készíteni. 1999-re az intenzív interjúk lebonyolítását tervezzük. Ez a vizsgálat lehetőséget fog nyújtani arra, hogy a magyar népcsoport fennállását biztosító igényeket, kívánságokat , elképzeléseket meg tudjuk fogalmazni. Irodalom: Bordás Sándor, Az identitásról — Bécsi Napló, 1997/6. — Gereben Ferenc, A nemzeti identitás. Kézirat, 1996. — Cserján Károly, Szendrődy Győző, Identitás és közösségi kapcsolatok az ausztriai magyarok körében — Kaláka Club, Kalendárium 1996 és 1997. — Cserján Károly, Hegedűs János, Az innsbrucki véndiákokról — Bécsi Napló 1996/5. — Bordás Sándor, A kisebbségi magyarság identitástudata lélektani megközelítésben — Tudat és történelem, Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége, Bécs 1996. — Cserján Károly, Történelmi tényezők a csoporttudat alakulásában — Tudat és történelem. MI —HOL —MIKOR Kulturális kaleidoszkóp Alsó Ausztria Malakov and Youth, Vladimir Malakov, az American Ballet Theatre első szólótáncosa, valamint a Bécsi Operaház vendégszólistája, Yseuk Lendvaival a Kijevi Balettakadémiával és a Jeunesse Hippolyte Ballettel közös műsorban lép fel St. Pölten, Festspielhaus; december 17., 18. Rambert Dance Company St. Pölten, Festspielhaus; 1999. január 22. Cairo Opera Ballet Company St. Pölten, Festspielhaus; 1999. február 12. Vincente Sáez, balett St. Pölten, Festspielhaus; 1999. március 12. Trinity Irish Dance Company St. Pölten, Festspielhaus; 1999. május 28. Chansons and Vioions, klasszikus francia sanzonok Jacques Brel, Edith Piaf és Georges Brassens műveiből Krems, Kunsthalle Krems; december 11. Újévi gála, a Beethoven Academia Antwerpen játszik W. A. Mozart, van Beethoven, G. Rossini és ifj. Johann Strauss műveiből Krems, Kunsthalle Krems, Minoritenkirche; 1999. január 2. Wilhelm Busch — Képtörténetek, festmények, rajzok, kiállítás Krems, Kunsthalle Krems; december 6— 1999. február 7. Római-kori karácsonyi piac Bad Deutsch Altemburg, Archäologisches Museum Carnuntinum; december 12., 13. Nosztalgikus vasútutak, téli fotóimpressziók Kienberg/Gaming—Lunz/See; december 5-én 10.30 és 15.00 órakor Mikulásvonat Kienberg/Gaming—Lunz/See; december 6-án 10.30 és 15.00 órakor Karácsonyi műsoros vonatutazás Waidhofen an der Ybbs—Ybbstalbahn; december 24-én Bécs C. Goldoni/E. Schleef, Wilder Sommer Burgtheater; december 18. (premier), 19., 20., 22. W. Shakespeare, Romeo und Julia Burgtheater; december 21. A. Schnitzler, Professor Bernhardi Burgtheater; december 28., 29. Th. Bernhard, Heldenplatz Burgtheater; december 30. Th. Bernhard, Claus Peymann kauft sich eine Hose und geht mit mir essen Akademietheater; december 4., 15., 21., 23., 25., 27., 31., 1999. januári. Resonanzen — Polgár, paraszt, nemes; koncertműsorok Konzerthaus; 1999. január 16—24. Bolsoj Don Kozákok — karácsonyi koncert Konzerthaus; december 23. L. van Beethoven, Symphonie Nr. 9 dmoll op. 125 Konzerthaus; december 30. Zongoraest Stefan Vladar-ral Konzerthaus; december 3. Zongoraest Grigorij Sokolov-val Konzerthaus; december 12. Déli zongorakoncert (a koncert után lehet asztalt foglalni, bécsi konyha) Konzerthaus; december 16. Orgona matinee Konzerthaus; december 13. Fischer Iván R. Schumannt, J. Haydnt dirigál Konzerthaus; december 5., 6. Angyali zene — hárfa zene a Tiroli hegyekből és a skót magaslatokból Konzerthaus; december 16. Helmut Griem und Maximilian Schell, Max Frisch és Friedrich Dürrenmatt levélváltásából olvasnak Burgtheater; december 15. Történelmi hangszerkészítés, kiállítás Konzerthaus; 1999. január 16., 17. II Bambino Gesu — olasz gyermek Jézusfigurák három évszázadból, kiállítás Palais Harrach; november 25—1999. január 31. Felső-Ausztria Robert — egy képsorozat a Müller-Thalheim kollekcióból, kiállítás Linz, Oberösterreichische Landesgalerie; december 6-ig Az élet forrásától a géntechnikáig, kiállítás Linz, Schlossmuseum; 1999. április 6-ig Folyami rák, kiállítás Linz, Biologiezentrum, Dörnach; 1999. március 12-ig Tirol Szilveszter az Innsbrucki óvárosban Innsbruck; december 31. Tiroli Szimfonikusok újévi koncertje Innsbruck, Congress Innsbruck; 1999. január 1. Válogatta Fazekas Katalin A daganatterápia perspektívája Daganatnak nevezzük az azonos jellegű sejtek funkcionálisan elegendő szinten túlterjedő szaporulatát. Lehet azonban nagyobb terjedelmű, mozgást gátló, vagy fájdalmat is okozó. Mindezek mellett döntő szempont, hogy a daganat jóindulatú vagy rosszindulatú-e? Jóindulatú egy daganat, ha lassan nő, áttéteket nem ad és a szövethatárokat méltányolja. Értelemszerűleg: rosszindulatú egy daganat, ha gyorsan nő, áttéteket képez és a szövethatárokat nem méltányolja. A rosszindulat azt jelenti, hogy az ilyen daganat növekedve fokozatosan csökkenti a szervezet életerejét, funkcióképességét. A jóindulatú daganat sebészileg eltávolítható. A rosszindulatú daganat eltávolíthatósága kétséges. Amennyiben áttétes-szóródása van, hatástalanítása sebészileg nem oldható meg. Ekkor megkísérelhető a kémiai terápia, citosztatikus anyagok révén. Ez a módszer a szervezetbe juttatott anyag révén a daganatsejt károsítását-pusztítását szolgálja. A különböző daganatsejt károsító besugárzások, valamint kémiai anyagok, nemcsak a daganatsejteket, hanem az épp, azaz jól működő szerveket, szöveteket is károsítani képeseknek bizonyultak. Ezért egyre inkább előtérbe kerül a rosszindulatú daganat körülírt károsítása, elpusztítása. Ismeretes egy daganatos szóródást mutató eset: valaki hosszabb lázas betegséget, maláriát vészelt át, mely után a daganatszövet eltűnését lehetett megállapítani. Egyik magyarázat az volt, hogy a magas lázat a daganatsejtek nem élték túl. A másik magyarázat szerint a láz alatt a daganatszövet antigenitása, azaz ellenanyagképző képessége fokozódott. A fajlagos ellenanyag a daganatsejtek károsítása, elpusztítása érdekében hat. Ezen megfontolások mellett lényeges igény a daganat létrejöttének mielőbbi tudomásulvétele. Ezért a daganat kialakulásának mielőbbi felismerése fontos alapja a terápia elindításának. Hangsúlyos tény, hogy a daganatok milyensége is tisztázandó. A rák a nyirokerek útján, a szarkóma a véráram útján terjed. Nyilvánvaló, ez utóbbi gyors felismerése létfontosságú, terápiája pedig gyors és széles körű áttekintéssel bíró kell, hogy legyen! DR. HONTI GÉZA PH. D. 10