Bécsi Napló, 2000 (21. évfolyam, 1-6. szám)

2000-01-01 / 1. szám

BÉCSI NAPLÓ Határon innen - határon túl ÚTKERESÉS Az „Europa”-Club beszámolója 1999. szeptembertől decemberig Rohanó, globalizációt hirdető világunkban egyre inkább lazulnak a közösségeket összetartó kohéziós erők. Feltűnően ritkulnak a 1848-as márciusi ifjakat, vagy az 1956-os pesti srácokat ünneplők sorai. Nemzeti ünnepeinken egyre ke­vesebb kokárdát lehet látni. Az előttünk járó ge­neráció egyre gyorsabban megüresedő helyeit valójában már nem is tudjuk feltölteni. Az egyén­re zúduló hatalmas mennyiségű információ fel­dolgozásához és megemésztéséhez idő és felké­szültség kell. Már csak azért sem egyszerű kettős kultúrában élni. Jártasnak lenni az osztrák és ma­gyar társadalomban, a kulturális és gazdasági életben, nagy felkészültséget igényel, és óriási megterhelést jelent. Sokan ezért ezt már nem is vállalják, és gyerekeiket úgymond nem teszik ki a kettős megterhelésnek. Nyugati magyar berkek­ben, kezdetben a magyar nyelv őrzője maga a család. Külső asszimilációs folyamatoknak ők tudnak leginkább ellen hatni, ha kellő ismereteik vannak. Az önismerethez, illetve mindazok az ér­tékek jobb megismeréséhez, amelyeket a magyar nemzet magában hord, járul hozzá egyesületünk rendezvényein keresztül. Őszi rendezvénysorozat első két programját az 1848—49-es szabadságharc, és az aradi vértanúk emlékére szentelte. Szeptember 16-i előadói es­ten Rosonczy Ildikó az orosz katonai interven­cióról beszélt, legújabb orosz levéltári anyagok felhasználásával. Bona Gábor, hadtörténész pe­dig a 13 vértanú tábornok életútját vázolta fel egészen a bitófáig. Méltó keretműsort a Musica Pannonica, zentai női kórus szolgáltatott. Ők vol­tak az egyesület első vajdasági vendégei a jugo­szláv háború befejezése után. Az osztrák vízum beszerzése, illetve a „schengeni” határ átlépése viszont csak óriási erőfeszítéssel sikerült. A fenti előadások rendkívül fontos ismerete­ket szolgáltattak az „Europa”-Club bánáti kirán­dulásához. Társaságunk — október 1-én — ab­ban a pillanatban érkezett Aradra, amikor ha­rangzúgás közepette a románok kiadták a várból Zala György remekművét, az egykori köztéri Szabadság-szobrot. Dávid Ibolya magyar minisz­terasszony társaságában megható történelmi perceket éltünk át. Lugos, Temesvár, Herkules­­fürdő, Turnu Severin, Vajdahunyad, Déva és Vi­lágos voltak kirándulásunk további állomásai. Október 6-án a vértanú tábornokok kivégzésé­nek 150. évfordulójára rendezett országos ün­nepségekre újra Aradra érkeztünk. A kivégzet­tek emlékoszlopánál egyesületünk is elhelyezte a kegyelet koszorúját. Október 15-én Kósa László egyetemi tanár a népi kultúra szerepéről, mint az egyetemes ma­gyar kultúra egyik fontos tényezőjéről beszélt. Előadásában kiemelte, hogy a népi kultúra csak kiegészítheti, de nem helyettesítheti a magas kul­túrát. Az előadás előtt és után a Kazincbarcikáról érkezett Aranyeső citerazenekar teremtett pap­rikás hangulatot. Az 1956-os magyar forradalom 43. évforduló­jára rendezett közös ünnepség szónoka Dr. Sza­­kály Sándor hadtörténész, a Hadtörténeti Inté­zet és Múzeum főigazgatója volt. Ünnepi beszé­dének legfontosabb mondanivalója az volt, hogy 1956-ban a magyar nép újra visszaszerezte ön­megbecsülését, és a véráldozat nem volt hiába. A Pozsonyból érkezett magyar—szlovák művész­­együttes, az Ifjú Szívek zenekara és szólistái nagymértékben fokozták az ünnepélyesen pa­rázs hangulatot. November 6-a piros betűs ünnep az „Euro­­pa”-Club életében. Harmincöt év után először mutatkozott be Magyarországon. Ebből az alka­lomból olyan kiváló művészek, mint Faragó Lau­ra, Maczkó Mária, Petrás Mária, Kobzos Kiss Tamás, Dinnyés József, Szabó András, illetve együttesek, mint a Túrái Énekmondók, a Túrái Ifjúsági csángó népzenészek szolgáltattak mű­sort. A több száz vendég között sokan voltak azok, akik az évek során meghívásunkra szere­peltek már Bécsben. A gálaünnepséget megelő­zően a klub tagsága a kommunisták által kivég­zettek emlékére koszorút helyezett el a Rákoske­resztúri Köztemető 301-es és 298-as parcella kopjafái előtt. November 18-án Schermann Rudolf, katoli­kus lelkész, újságíró, a „Kirche Intern” c. folyói­rat főszerkesztője volt a vendégünk. Schermann az osztrák egyházban beállt visszás helyzetről be­szélt. Szerinte, úgy a természetben, mint az egy­házban a vadhajtásokat vissza kell vágni, és újra az embert és a szeretetet kell az életünk központ­jába állítani. Ha ez nem sikerül, akkor az egyház szerepe a társadalomban tovább szűkül. November 20-án több, mint százan fogadták el Grinzing­be szóló meghívásunkat. A Hauer­­mandl nevű borozóban (Heurigerben) hajnalig mulatott a társaság. December 2-án az érdi Magyar Földrajzi Mú­zeum igazgatója, a geográfus Dr. Kubassek Já­nos volt az előadónk. Vetítettképes beszámolójá­ban hiteles képet adott Almásy Lászlóról, a ki­lenc Oszkárt nyert film, az „Angol beteg” fősze­replőjéről. Kubassek nyomon követte a XX. szá­zad legsikeresebb magyar földrajzi felfedező éle­tútját. Felkereste Almásy László kalandos pálya­futásának európai, ázsiai és afrikai helyszíneit. Az egyesületi évet, december 11-én, kará­csonyi vendégséggel zárták. A szokott bensősé­ges hangulatot Macskássy Imre Géza, Macskássy Imre András és Zsolt Péter zenészek karácsonyi műsora színesítette. SMUK ANDRÁS, titkár FOLYTATÓDIK A MAGYARTANÍTÁS „Projekt Hungaricum" néven működnek Bécsben a Városi Iskolatanács által fenntartott magyar oktatási csoportok. E tanítási forma mindenekelőtt a törvényesen elismert bécsi magyar népcsoport igényeit tartja szem előtt, de német anyanyelvű tanulók is tanulhatnak magyarul. Az általános iskola alsós diákjai szabadon választott tantárgyként tanulhatják anyanyelvüket és az év végi bizonyítványba is bekerül az órákon való részvétel. A csoportok a celldömölki Apáczai Kiadó tankönyvcsomagjaiból és a budapesti Nem­zeti Tankönyvkiadó tankönyveiből tanulnak. Ezenkívül a vajdasági anyanyelvápolási és környezetnyelvi olvasókönyveknek, valamint nyelvtani munkafüzeteknek veszik nagy hasz­nát. Az oktatási szemléltetőeszközök, térké­pek beszerzésében a Magyar Turizmus Rt. bécsi külképviselete Információs Irodájának mindig készséges szakmunkatársai nyújtottak segítséget. A kezdeti nehézségektől eltekintve, a Városi Iskolatanács a tényeket értékelve felismerte, hogy a magyartanítás kérdésében a gyakorló pedagógusok és a Központi Szövetség segít­ségére mindig szüksége van és irányadó szakvéleményük megkerülhetetlen. A Városi Iskolatanács Idegennyelvi Szakfe­lügyelőségének vezetője, Prof. Mag. Franz Schimek az osztrák oktatásügyi minisztérium­ban tudományos tanácskozáson elhangzott szavai szerint, a magyar nyelvű órákat 150 gyerek látogatja. Az összejövetelen a főfelügyelő külön kö­szöntötte a Központi Szövetség elnökét, Dr. Deák Ernőt, valamint a megjelent magyartaná­rokat. A közel kétszáz fős hallgatóság előtt meleg szavakkal szólt a bécsi általános isko­lákban folyó magyartanításról, majd eredmé­nyeinknek megfelelően mutatta be és méltatta a szervezés és a nyelvtanítás terén elért eddigi sikereinket. Visszatérve a tanításra, íme az iskolák jegy­zéke, ahol az idei 1999/2000-ik iskolaévben al­só tagozatos — 6—10 éves korig — magyar csoport működik: Volksschule, Bécs 2. Vereinsgasse 29 Tel.: 214 32 94 Igazgatónő: OSRn Hannelore Bauer Tanítási nap: hétfő Időpont: 15.00—16.40 óra között Csoport: kezdők és haladók • Volksschule, Bécs 2. Zieglergasse 21 Tel.: 526 15 93 Igazgatónő: OSRn Gerda Gross I. csoport Tanítási nap: hétfő Időpont: 14.00—16.20 óra között Csoport: kezdők és haladók II. csoport Tanítási nap: péntek Időpont: 13.00—14.40 Csoport: német anyanyelvű tanulóknak • Volksschule, Bécs 12. Haibergasse 1a Tel.: 815 81 55 Igazgatónő: OSRn Ingetraud Haider Tanítási nap: szerda Időpont: 15.00—16.40 óra között Csoport: haladók és német anyanyelvűek • Volksschule, Bécs 13. Hietzinger Hauptstr. 166 Tel.: 876 41 83 Igazgatónő: OSR: Gertraud Lukas Tanítási nap: hétfő Időpont: 14.00—15.40 óra között Csoport: haladók és német anyanyelvűek . További felvilágosítás a http://www.schu­­len.wien.at/europa/hungaricum.html inter­netes honlapról hívható le. KARÁCSONY A MŰVÉSZETBEN, NAGYMESTEREK MŰVEIBEN Dr. Komjáthy-Schwartz Elemér Emlékkiállítás A felsőőri Katolikus Magyarok Munkaközössé­ge — Arbeitsgemeinschaft Katholischer Ungarn (AKU) 1999. november 27-től december 5-ig ren­dezte meg a római-katolikus „Kontaktzentrum” nagytermében a Dr. Komjáthy-Schwartz Elemér „Karácsony a Művészetben, Nagymesterek Művei­ben” című emlékkiállítását. A kiállítás tárgya Mag. Csoknyai Péter kb. 300 karácsonyi lapot és bilétát átölelő gyűjteménye volt, amelyek nagy- és kevésbé ismert európai mes­terek Jézus születésével kapcsolatos műveit ábrá­zolják Abba, hogy a kiállítás anyaga művé­szettörténelmi szempontból is áttekinthető legyen, a gyűjtő megkísérelte a mesterek születési és elha­lálozási adatain, a művek keletkezési dátumán ke­resztül, ezeket az egyes évszázadok, ezen belül a nagy átfogó művészeti stílusok keretein belül ren­dezni. A kiállítás megnyitásán, 1999. november 27-én a felsőőri zeneiskola két tanára, Mag. Peindl Bar­bara (cselló) és Molnár Emmerich (gitár) szolgál­tatták a zenei részt. A vendégeket Rácz Mihály kormánytanácsos, Felsőőr város polgármestere üdvözölte, egyben ő nyitotta meg a kiállítást. A Burgenlandi Tartományi Tanfelügyelőség (Landesschulrat f. d. Burgenland) külön körlevél­ben hívta fel a felsőőri Járási Tanfelügyelőségen kívül a felsőpulyai és a németújvári Járási Tanfe­lügyelőségek, mint közvetlen szomszédok, figyel­mét a kiállításra, hogy a lehetőségek szerint tegyék lehetővé egyes érdeklődő iskolaosztályok számára a kiállítás megtekintését. Ennek a felszólításnak több iskolai osztály tett eleget. Egyes napilapok (Kronen Zeitung) és külön­böző burgenlandi és felsőőri hetilapok (BVZ, Bezirksrundschau Oberwart, Oberwarter Zei­tung) külön foglalkoztak a kiállítással. A bur­genlandi ORF magyar rádióadásának munka­társnője a heti adás számára több interjút készí­tett a kiállításról. Az új kisebbségi magán rádióál­lomás, az Antenne 4 magyar munkatársai novem­ber 30-i magyar adásukban hoztak tudósítást a ki­állításról. A kiállítás sikeréhez nagyban hozzájárultak a barátok és segítőtársak, köztük prof. mag. Borsos- Prihoda Anikó festőművésznő, valamint Ábra­­hám Lajos. Miért szenteltük ezt a kiállítást Dr. Komjáthy- Schwartz Elemér, a két világháború között a Bu­dapesti Tudományegyetem, 1948 után pedig a lö­­weni egyetem ismert professzora emlékének? Ma már Magyarországon, de még itt, szülőfalu­ja közvetlen közelében, a mai Burgenlandban is, kevesen ismerik, ki volt Dr. Komjáthy-Schwartz Elemér. Ezelőtt 110 évvel, 1890. augusztus 25-én, a Felsőőrtől csak néhány kilométerre fekvő Vas­­vörösvárott (Rotenturm a. d. Pinka) mint sok­­gyermekes tanítócsalád gyermeke látta meg a napvilágot. Gimnáziumi tanulmányait a szent­gotthárdi állami gimnáziumban végezte, mert legidősebb testvérbátyja ott volt plébános. Szentgotthárdon ismerkedett meg a cisztercita renddel, melynek 1907-ben lett a noviciusa. Teológiai és tanári egyetemi tanulmányainak elvégzése és pappá szentelése után egy ideig mint középiskolai tanár működött, de már az 1920- as évek elején meghívást kapott a Budapesti Tu­domány Egyetem Német nyelvű Tanszékére, ké­sőbb ő alapította meg az egyetem német néprajzi intézetét is. Két fő tantárgya az összehasonlító német nyelvtudomány és néprajz terén is szá­mos műve jelent meg, többek között „Burgen­land német helységnevei”. Behatóan foglalkozott a karácsony misztériu­mával és ezen belül azzal, hogy az európai képző­művészet nagy és kevésbé ismert mesterei, de a népművészetben is milyen helyet foglal el Jézus születése. Jajczay Jánossal karöltve erről szerkesz­tett műve „Karácsony a művészetben", 1943-ban jelent meg a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda ki­adásában. 1936-ban alapította meg a Magyar Betlehe­­mes Mozgalmat, melynek keretében a következő nyolc évben eredményesen ösztökélt magyar képzőművészeket, művészileg igényesebb, első­sorban magyaros, illetve magyar néprajzi betle­hemek alkotására. Egész sor szép mű látott így napvilágot az akkori évek neves magyar képző­művészeitől. Különben is a karácsony ünnepét igyekezett a fokozatos elkalmárosodásból visszavezetni erede­ti értelméhez, Jézus, a Megváltó születése napjá­nak megünnepléséhez az irodalom, a zene terén is. 1945-ben e célból alapította a „Fra Angelico Moz­galmat”. 1948-ban kényszerült elhagyni Magyarországot, Németországban élt egy ideig majd a löweni egye­temen kapott tanszéket. 1962. január elején hirte­len halt meg. A németországi seligenporteni cisz­tercita kolostorban helyezték örök nyugalomra. A Felsőőri Katolikus Magyarok Munkaközös­sége születésének 2000-ben lévő 110 éves jubileu­ma alkalmából elhatározta, hogy a „Fra Angelico Mozgalom” egykori célkitűzéseinek megfelelően, az idén, 2000-ben és 2001-ben, advent elején, min­dig más művészeti ágban rendezett színvonalas műsorral foga előkészíteni lelkileg karácsony ün­nepére honfitársainkat. MAG. CSOKNYAI PÉTER • A Városi Iskolatanács Idegennyelvi Szakfelü­gyelősége Prof. Mag. Duj­movics Dénes magyar nyelv- és irodalomtanárt, lapunk szakmunka­­társát Bécs város közigazgatási területére (Ha­uptschule Singrienergasse 23-as iskolaszék­hellyel) a „Magyar nyelv szervező tanárává” („Koordinator für Ungarisch”) nevezte ki. Új magyar iskolaközpont Bécsben A gyakorló pedagógusok és a Központi Szö­vetség által kidolgozott és a múlt év szeptem­berében engedélyezésre benyújtott „Idegen tannyelvű iskola” alaptervezete (a felső tago­zatos polgári iskolák és a gimnáziumok vala­mennyi osztályában a rendszeres magyar taní­tást engedélyező jóváhagyás) a Városi Iskola­­tanácsnál — eredeti formájában, minden kor­rekció nélkül — kedvező elbírálásban része­sült, így az általunk ajánlott, XII. kerületi HS-t, a Singrienergasse 23. sz. alatti „Európa”-iskolát jelölték ki ősztől a felső tagozatos magyar ok­tatás központjává. Ez az iskola fogja tehát egy­be a polgári iskolába és gimnáziumba (humán és reál szak), valamint más szakképesítést nyújtó középiskolába járó magyar diákokat Bécsben. Egy ilyen típusú iskolára azért volt szükség, mert az általános iskola alsó tagozatairól kike­rülő, a „Projekt Hungaricum”-ban négy évig anyanyelv-ápolásra járó diákoknak nem volt további lehetőségük magyartanulásra. Ezek a tanulók egyszerűen felszívódtak Bécsben. A folytonosság érdekében a magyar nyelvű érett­ségi vizsga lehetősége a Karlsplatzon lévő Ke­reskedelmi Akadémián egy régebbi törvény ér­telmében lehetséges. Az új iskolaközpontban a következő tantárgyakat oktatják magyar nyel­ven: magyar nyelv és irodalom, a magyar nem­zet története, honismeret, ének,zene, vizuá­lis kultúra, számítógépes ismeretek. A csoportonkénti 3 óra fakultatív oktatási ke­ret beosztásáról az iskola szabadon dönthet. A már régebben keresett megoldás így való­sággá vált és reméljük, hogy hosszú távon ki fog­ja elégíteni a magyar nyelv és kultúra iránt érdek­lődők igényeit az osztrák fővárosban. DUJMOVICS DÉNES Megjelent a Gráci Magyar Műsorismertető a Magyar Egyetemisták és Öregdiákok Klubja szerkesztésében. A tájékoztató 2000 január és februári rendezvényeket ismerteti, külön ki­emelten jelzi a január 22-re meghirdetett Ma­gyar Bál az Erzherzog Johann Szálloda termei­ben. DR. TRIBER LÁSZLÓ KITÜNTETÉSE Érdemei elismeréseként, főként a Felsőőr­ség c. monográfia (1977) szerkesztéséért és kiadásáért Oberwart/Felsőőr városa Díszgyű­rűjével tüntették ki a sokoldalú kultúra szerve­ző Dr. Triber Lászlót. A kitüntetés átadására december 21-én került sor. Mint kultúraköz­vetítőnek Göncz Árpád, a Magyar Köztár­saság elnöke, 1992. február 3-i keltezéssel a Magyar Köztársasági érdemrend Kiske­­resztjét adományozta. 1979-től 1991-ben történt nyugalmazásáig a Burgenlandi Kul­turális Központok ügyvezetőjeként fontos szerepet játszott nyugat-magyarországi és szlovákiai művészek felléptetésével. 1980— 1986 között a Burgenländisches Leben (Burgenlandi Élet) c. folyóirat főszerkesztője volt. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni 12 éves (1965—1977) plébánosi tevé­kenységét Oberwart/Felsőőrött. Triber László nevéhez fűződik ugyanis a modern róm. ház. Feltámadás-templom felépítése, melyhez hi­hetetlen szívósságú szervezőmunkával ő gyűjtötte össze a pénzt. 2 A Nap­ló postája A Központi Szövetség és a Bécsi Napló szerkesztősége átköltözött új székhelyére: A-1010 Wien Schwedenplatz 2/I/8 — Laurenzerberg 5/I/8 tel.: 0043-1-532 60 47 — Központi Szövetség fax: 0043-1-532 60 48 tel./fax: 0043-1-532 60 49 — Bécsi Napló Lapzárta minden páratlan hónap 5-én TELEFAX: 532 60 49

Next