Bécsi Napló, 2000 (21. évfolyam, 1-6. szám)
2000-01-01 / 1. szám
BÉCSI NAPLÓ Határon innen - határon túl ÚTKERESÉS Az „Europa”-Club beszámolója 1999. szeptembertől decemberig Rohanó, globalizációt hirdető világunkban egyre inkább lazulnak a közösségeket összetartó kohéziós erők. Feltűnően ritkulnak a 1848-as márciusi ifjakat, vagy az 1956-os pesti srácokat ünneplők sorai. Nemzeti ünnepeinken egyre kevesebb kokárdát lehet látni. Az előttünk járó generáció egyre gyorsabban megüresedő helyeit valójában már nem is tudjuk feltölteni. Az egyénre zúduló hatalmas mennyiségű információ feldolgozásához és megemésztéséhez idő és felkészültség kell. Már csak azért sem egyszerű kettős kultúrában élni. Jártasnak lenni az osztrák és magyar társadalomban, a kulturális és gazdasági életben, nagy felkészültséget igényel, és óriási megterhelést jelent. Sokan ezért ezt már nem is vállalják, és gyerekeiket úgymond nem teszik ki a kettős megterhelésnek. Nyugati magyar berkekben, kezdetben a magyar nyelv őrzője maga a család. Külső asszimilációs folyamatoknak ők tudnak leginkább ellen hatni, ha kellő ismereteik vannak. Az önismerethez, illetve mindazok az értékek jobb megismeréséhez, amelyeket a magyar nemzet magában hord, járul hozzá egyesületünk rendezvényein keresztül. Őszi rendezvénysorozat első két programját az 1848—49-es szabadságharc, és az aradi vértanúk emlékére szentelte. Szeptember 16-i előadói esten Rosonczy Ildikó az orosz katonai intervencióról beszélt, legújabb orosz levéltári anyagok felhasználásával. Bona Gábor, hadtörténész pedig a 13 vértanú tábornok életútját vázolta fel egészen a bitófáig. Méltó keretműsort a Musica Pannonica, zentai női kórus szolgáltatott. Ők voltak az egyesület első vajdasági vendégei a jugoszláv háború befejezése után. Az osztrák vízum beszerzése, illetve a „schengeni” határ átlépése viszont csak óriási erőfeszítéssel sikerült. A fenti előadások rendkívül fontos ismereteket szolgáltattak az „Europa”-Club bánáti kirándulásához. Társaságunk — október 1-én — abban a pillanatban érkezett Aradra, amikor harangzúgás közepette a románok kiadták a várból Zala György remekművét, az egykori köztéri Szabadság-szobrot. Dávid Ibolya magyar miniszterasszony társaságában megható történelmi perceket éltünk át. Lugos, Temesvár, Herkulesfürdő, Turnu Severin, Vajdahunyad, Déva és Világos voltak kirándulásunk további állomásai. Október 6-án a vértanú tábornokok kivégzésének 150. évfordulójára rendezett országos ünnepségekre újra Aradra érkeztünk. A kivégzettek emlékoszlopánál egyesületünk is elhelyezte a kegyelet koszorúját. Október 15-én Kósa László egyetemi tanár a népi kultúra szerepéről, mint az egyetemes magyar kultúra egyik fontos tényezőjéről beszélt. Előadásában kiemelte, hogy a népi kultúra csak kiegészítheti, de nem helyettesítheti a magas kultúrát. Az előadás előtt és után a Kazincbarcikáról érkezett Aranyeső citerazenekar teremtett paprikás hangulatot. Az 1956-os magyar forradalom 43. évfordulójára rendezett közös ünnepség szónoka Dr. Szakály Sándor hadtörténész, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója volt. Ünnepi beszédének legfontosabb mondanivalója az volt, hogy 1956-ban a magyar nép újra visszaszerezte önmegbecsülését, és a véráldozat nem volt hiába. A Pozsonyból érkezett magyar—szlovák művészegyüttes, az Ifjú Szívek zenekara és szólistái nagymértékben fokozták az ünnepélyesen parázs hangulatot. November 6-a piros betűs ünnep az „Europa”-Club életében. Harmincöt év után először mutatkozott be Magyarországon. Ebből az alkalomból olyan kiváló művészek, mint Faragó Laura, Maczkó Mária, Petrás Mária, Kobzos Kiss Tamás, Dinnyés József, Szabó András, illetve együttesek, mint a Túrái Énekmondók, a Túrái Ifjúsági csángó népzenészek szolgáltattak műsort. A több száz vendég között sokan voltak azok, akik az évek során meghívásunkra szerepeltek már Bécsben. A gálaünnepséget megelőzően a klub tagsága a kommunisták által kivégzettek emlékére koszorút helyezett el a Rákoskeresztúri Köztemető 301-es és 298-as parcella kopjafái előtt. November 18-án Schermann Rudolf, katolikus lelkész, újságíró, a „Kirche Intern” c. folyóirat főszerkesztője volt a vendégünk. Schermann az osztrák egyházban beállt visszás helyzetről beszélt. Szerinte, úgy a természetben, mint az egyházban a vadhajtásokat vissza kell vágni, és újra az embert és a szeretetet kell az életünk központjába állítani. Ha ez nem sikerül, akkor az egyház szerepe a társadalomban tovább szűkül. November 20-án több, mint százan fogadták el Grinzingbe szóló meghívásunkat. A Hauermandl nevű borozóban (Heurigerben) hajnalig mulatott a társaság. December 2-án az érdi Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója, a geográfus Dr. Kubassek János volt az előadónk. Vetítettképes beszámolójában hiteles képet adott Almásy Lászlóról, a kilenc Oszkárt nyert film, az „Angol beteg” főszereplőjéről. Kubassek nyomon követte a XX. század legsikeresebb magyar földrajzi felfedező életútját. Felkereste Almásy László kalandos pályafutásának európai, ázsiai és afrikai helyszíneit. Az egyesületi évet, december 11-én, karácsonyi vendégséggel zárták. A szokott bensőséges hangulatot Macskássy Imre Géza, Macskássy Imre András és Zsolt Péter zenészek karácsonyi műsora színesítette. SMUK ANDRÁS, titkár FOLYTATÓDIK A MAGYARTANÍTÁS „Projekt Hungaricum" néven működnek Bécsben a Városi Iskolatanács által fenntartott magyar oktatási csoportok. E tanítási forma mindenekelőtt a törvényesen elismert bécsi magyar népcsoport igényeit tartja szem előtt, de német anyanyelvű tanulók is tanulhatnak magyarul. Az általános iskola alsós diákjai szabadon választott tantárgyként tanulhatják anyanyelvüket és az év végi bizonyítványba is bekerül az órákon való részvétel. A csoportok a celldömölki Apáczai Kiadó tankönyvcsomagjaiból és a budapesti Nemzeti Tankönyvkiadó tankönyveiből tanulnak. Ezenkívül a vajdasági anyanyelvápolási és környezetnyelvi olvasókönyveknek, valamint nyelvtani munkafüzeteknek veszik nagy hasznát. Az oktatási szemléltetőeszközök, térképek beszerzésében a Magyar Turizmus Rt. bécsi külképviselete Információs Irodájának mindig készséges szakmunkatársai nyújtottak segítséget. A kezdeti nehézségektől eltekintve, a Városi Iskolatanács a tényeket értékelve felismerte, hogy a magyartanítás kérdésében a gyakorló pedagógusok és a Központi Szövetség segítségére mindig szüksége van és irányadó szakvéleményük megkerülhetetlen. A Városi Iskolatanács Idegennyelvi Szakfelügyelőségének vezetője, Prof. Mag. Franz Schimek az osztrák oktatásügyi minisztériumban tudományos tanácskozáson elhangzott szavai szerint, a magyar nyelvű órákat 150 gyerek látogatja. Az összejövetelen a főfelügyelő külön köszöntötte a Központi Szövetség elnökét, Dr. Deák Ernőt, valamint a megjelent magyartanárokat. A közel kétszáz fős hallgatóság előtt meleg szavakkal szólt a bécsi általános iskolákban folyó magyartanításról, majd eredményeinknek megfelelően mutatta be és méltatta a szervezés és a nyelvtanítás terén elért eddigi sikereinket. Visszatérve a tanításra, íme az iskolák jegyzéke, ahol az idei 1999/2000-ik iskolaévben alsó tagozatos — 6—10 éves korig — magyar csoport működik: Volksschule, Bécs 2. Vereinsgasse 29 Tel.: 214 32 94 Igazgatónő: OSRn Hannelore Bauer Tanítási nap: hétfő Időpont: 15.00—16.40 óra között Csoport: kezdők és haladók • Volksschule, Bécs 2. Zieglergasse 21 Tel.: 526 15 93 Igazgatónő: OSRn Gerda Gross I. csoport Tanítási nap: hétfő Időpont: 14.00—16.20 óra között Csoport: kezdők és haladók II. csoport Tanítási nap: péntek Időpont: 13.00—14.40 Csoport: német anyanyelvű tanulóknak • Volksschule, Bécs 12. Haibergasse 1a Tel.: 815 81 55 Igazgatónő: OSRn Ingetraud Haider Tanítási nap: szerda Időpont: 15.00—16.40 óra között Csoport: haladók és német anyanyelvűek • Volksschule, Bécs 13. Hietzinger Hauptstr. 166 Tel.: 876 41 83 Igazgatónő: OSR: Gertraud Lukas Tanítási nap: hétfő Időpont: 14.00—15.40 óra között Csoport: haladók és német anyanyelvűek . További felvilágosítás a http://www.schulen.wien.at/europa/hungaricum.html internetes honlapról hívható le. KARÁCSONY A MŰVÉSZETBEN, NAGYMESTEREK MŰVEIBEN Dr. Komjáthy-Schwartz Elemér Emlékkiállítás A felsőőri Katolikus Magyarok Munkaközössége — Arbeitsgemeinschaft Katholischer Ungarn (AKU) 1999. november 27-től december 5-ig rendezte meg a római-katolikus „Kontaktzentrum” nagytermében a Dr. Komjáthy-Schwartz Elemér „Karácsony a Művészetben, Nagymesterek Műveiben” című emlékkiállítását. A kiállítás tárgya Mag. Csoknyai Péter kb. 300 karácsonyi lapot és bilétát átölelő gyűjteménye volt, amelyek nagy- és kevésbé ismert európai mesterek Jézus születésével kapcsolatos műveit ábrázolják Abba, hogy a kiállítás anyaga művészettörténelmi szempontból is áttekinthető legyen, a gyűjtő megkísérelte a mesterek születési és elhalálozási adatain, a művek keletkezési dátumán keresztül, ezeket az egyes évszázadok, ezen belül a nagy átfogó művészeti stílusok keretein belül rendezni. A kiállítás megnyitásán, 1999. november 27-én a felsőőri zeneiskola két tanára, Mag. Peindl Barbara (cselló) és Molnár Emmerich (gitár) szolgáltatták a zenei részt. A vendégeket Rácz Mihály kormánytanácsos, Felsőőr város polgármestere üdvözölte, egyben ő nyitotta meg a kiállítást. A Burgenlandi Tartományi Tanfelügyelőség (Landesschulrat f. d. Burgenland) külön körlevélben hívta fel a felsőőri Járási Tanfelügyelőségen kívül a felsőpulyai és a németújvári Járási Tanfelügyelőségek, mint közvetlen szomszédok, figyelmét a kiállításra, hogy a lehetőségek szerint tegyék lehetővé egyes érdeklődő iskolaosztályok számára a kiállítás megtekintését. Ennek a felszólításnak több iskolai osztály tett eleget. Egyes napilapok (Kronen Zeitung) és különböző burgenlandi és felsőőri hetilapok (BVZ, Bezirksrundschau Oberwart, Oberwarter Zeitung) külön foglalkoztak a kiállítással. A burgenlandi ORF magyar rádióadásának munkatársnője a heti adás számára több interjút készített a kiállításról. Az új kisebbségi magán rádióállomás, az Antenne 4 magyar munkatársai november 30-i magyar adásukban hoztak tudósítást a kiállításról. A kiállítás sikeréhez nagyban hozzájárultak a barátok és segítőtársak, köztük prof. mag. Borsos- Prihoda Anikó festőművésznő, valamint Ábrahám Lajos. Miért szenteltük ezt a kiállítást Dr. Komjáthy- Schwartz Elemér, a két világháború között a Budapesti Tudományegyetem, 1948 után pedig a löweni egyetem ismert professzora emlékének? Ma már Magyarországon, de még itt, szülőfaluja közvetlen közelében, a mai Burgenlandban is, kevesen ismerik, ki volt Dr. Komjáthy-Schwartz Elemér. Ezelőtt 110 évvel, 1890. augusztus 25-én, a Felsőőrtől csak néhány kilométerre fekvő Vasvörösvárott (Rotenturm a. d. Pinka) mint sokgyermekes tanítócsalád gyermeke látta meg a napvilágot. Gimnáziumi tanulmányait a szentgotthárdi állami gimnáziumban végezte, mert legidősebb testvérbátyja ott volt plébános. Szentgotthárdon ismerkedett meg a cisztercita renddel, melynek 1907-ben lett a noviciusa. Teológiai és tanári egyetemi tanulmányainak elvégzése és pappá szentelése után egy ideig mint középiskolai tanár működött, de már az 1920- as évek elején meghívást kapott a Budapesti Tudomány Egyetem Német nyelvű Tanszékére, később ő alapította meg az egyetem német néprajzi intézetét is. Két fő tantárgya az összehasonlító német nyelvtudomány és néprajz terén is számos műve jelent meg, többek között „Burgenland német helységnevei”. Behatóan foglalkozott a karácsony misztériumával és ezen belül azzal, hogy az európai képzőművészet nagy és kevésbé ismert mesterei, de a népművészetben is milyen helyet foglal el Jézus születése. Jajczay Jánossal karöltve erről szerkesztett műve „Karácsony a művészetben", 1943-ban jelent meg a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda kiadásában. 1936-ban alapította meg a Magyar Betlehemes Mozgalmat, melynek keretében a következő nyolc évben eredményesen ösztökélt magyar képzőművészeket, művészileg igényesebb, elsősorban magyaros, illetve magyar néprajzi betlehemek alkotására. Egész sor szép mű látott így napvilágot az akkori évek neves magyar képzőművészeitől. Különben is a karácsony ünnepét igyekezett a fokozatos elkalmárosodásból visszavezetni eredeti értelméhez, Jézus, a Megváltó születése napjának megünnepléséhez az irodalom, a zene terén is. 1945-ben e célból alapította a „Fra Angelico Mozgalmat”. 1948-ban kényszerült elhagyni Magyarországot, Németországban élt egy ideig majd a löweni egyetemen kapott tanszéket. 1962. január elején hirtelen halt meg. A németországi seligenporteni cisztercita kolostorban helyezték örök nyugalomra. A Felsőőri Katolikus Magyarok Munkaközössége születésének 2000-ben lévő 110 éves jubileuma alkalmából elhatározta, hogy a „Fra Angelico Mozgalom” egykori célkitűzéseinek megfelelően, az idén, 2000-ben és 2001-ben, advent elején, mindig más művészeti ágban rendezett színvonalas műsorral foga előkészíteni lelkileg karácsony ünnepére honfitársainkat. MAG. CSOKNYAI PÉTER • A Városi Iskolatanács Idegennyelvi Szakfelügyelősége Prof. Mag. Dujmovics Dénes magyar nyelv- és irodalomtanárt, lapunk szakmunkatársát Bécs város közigazgatási területére (Hauptschule Singrienergasse 23-as iskolaszékhellyel) a „Magyar nyelv szervező tanárává” („Koordinator für Ungarisch”) nevezte ki. Új magyar iskolaközpont Bécsben A gyakorló pedagógusok és a Központi Szövetség által kidolgozott és a múlt év szeptemberében engedélyezésre benyújtott „Idegen tannyelvű iskola” alaptervezete (a felső tagozatos polgári iskolák és a gimnáziumok valamennyi osztályában a rendszeres magyar tanítást engedélyező jóváhagyás) a Városi Iskolatanácsnál — eredeti formájában, minden korrekció nélkül — kedvező elbírálásban részesült, így az általunk ajánlott, XII. kerületi HS-t, a Singrienergasse 23. sz. alatti „Európa”-iskolát jelölték ki ősztől a felső tagozatos magyar oktatás központjává. Ez az iskola fogja tehát egybe a polgári iskolába és gimnáziumba (humán és reál szak), valamint más szakképesítést nyújtó középiskolába járó magyar diákokat Bécsben. Egy ilyen típusú iskolára azért volt szükség, mert az általános iskola alsó tagozatairól kikerülő, a „Projekt Hungaricum”-ban négy évig anyanyelv-ápolásra járó diákoknak nem volt további lehetőségük magyartanulásra. Ezek a tanulók egyszerűen felszívódtak Bécsben. A folytonosság érdekében a magyar nyelvű érettségi vizsga lehetősége a Karlsplatzon lévő Kereskedelmi Akadémián egy régebbi törvény értelmében lehetséges. Az új iskolaközpontban a következő tantárgyakat oktatják magyar nyelven: magyar nyelv és irodalom, a magyar nemzet története, honismeret, ének,zene, vizuális kultúra, számítógépes ismeretek. A csoportonkénti 3 óra fakultatív oktatási keret beosztásáról az iskola szabadon dönthet. A már régebben keresett megoldás így valósággá vált és reméljük, hogy hosszú távon ki fogja elégíteni a magyar nyelv és kultúra iránt érdeklődők igényeit az osztrák fővárosban. DUJMOVICS DÉNES Megjelent a Gráci Magyar Műsorismertető a Magyar Egyetemisták és Öregdiákok Klubja szerkesztésében. A tájékoztató 2000 január és februári rendezvényeket ismerteti, külön kiemelten jelzi a január 22-re meghirdetett Magyar Bál az Erzherzog Johann Szálloda termeiben. DR. TRIBER LÁSZLÓ KITÜNTETÉSE Érdemei elismeréseként, főként a Felsőőrség c. monográfia (1977) szerkesztéséért és kiadásáért Oberwart/Felsőőr városa Díszgyűrűjével tüntették ki a sokoldalú kultúra szervező Dr. Triber Lászlót. A kitüntetés átadására december 21-én került sor. Mint kultúraközvetítőnek Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke, 1992. február 3-i keltezéssel a Magyar Köztársasági érdemrend Kiskeresztjét adományozta. 1979-től 1991-ben történt nyugalmazásáig a Burgenlandi Kulturális Központok ügyvezetőjeként fontos szerepet játszott nyugat-magyarországi és szlovákiai művészek felléptetésével. 1980— 1986 között a Burgenländisches Leben (Burgenlandi Élet) c. folyóirat főszerkesztője volt. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni 12 éves (1965—1977) plébánosi tevékenységét Oberwart/Felsőőrött. Triber László nevéhez fűződik ugyanis a modern róm. ház. Feltámadás-templom felépítése, melyhez hihetetlen szívósságú szervezőmunkával ő gyűjtötte össze a pénzt. 2 A Napló postája A Központi Szövetség és a Bécsi Napló szerkesztősége átköltözött új székhelyére: A-1010 Wien Schwedenplatz 2/I/8 — Laurenzerberg 5/I/8 tel.: 0043-1-532 60 47 — Központi Szövetség fax: 0043-1-532 60 48 tel./fax: 0043-1-532 60 49 — Bécsi Napló Lapzárta minden páratlan hónap 5-én TELEFAX: 532 60 49