Bécsi Napló, 2017 (38. évfolyam, 1-6. szám)
2017-01-01 / 1. szám
BÉCSI NAPLÓ XXXVIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2017. JANUÁR-FEBRUÁR MEGJELENIK 2 HAVONTA ÁRA: 2,50 Euro Erscheinungsort Wien Österreichische Post AG • 02Z032898 M P. b. b. VERLAGPOSTAMT 1010 WIEN Elvárások és veszélyek 2017-ben a világgazdaságban A német gazdaság 2016-ban erősebben növekedett, mint ahogy az előrejelzések mutatták. A Német Statisztikai Hivatal közleménye szerint a Bruttó Nemzeti Termék (Brutto Inland Produkt) 2016-ban 1,9%-kal növekedett. (2015-ben 1,7% volt). A növekedésnek a hajtóereje a magán és állami fogyasztás volt, valamint a beruházások, ezen belül főleg a lakásépítkezések. Az állami kiadások 4,2%-kal növekedtek. Az oka a migránsok jelentős száma. A privát fogyasztás 2%-kal volt magasabb, mint az elmúlt évben. Az Export 2,5%-kal növekedett. (2015-ben viszont 5,2%-al) A globális és politikai rizikók ellenére a fejlődés pozitív volt. A foglalkoztatottak száma 43,4 millióval csúcspontot ért el. A munkanélküliek száma 2016 végén 2,7 millió volt, 600 ezer betöltetlen hely mellett. Az új esztendőben esetleg jelentős politikai változások vagy növekvő olajárak tudják befolyásolni a konjunktúrát valamint a foglalkoztatást. A 2017-re vonatkozó konjunkturális elvárások általában pozitívak. A müncheni IFO gazdasági kutató intézet a globális piacok várható lassú javulásából azt következteti, hogy az évi gazdasági növekedés 1,5% körül lesz. Az OPEC-országok csökkentették a termelést 2016-ban, így az olaj és fűtőanyag megdrágult. Az infláció ezért 2016 decemberében Németországban 1,7% volt. A fogyasztói árak 2017 elején előreláthatólag emelkednek, de tavasztól kezdve csökkenni fognak a Deutsche Bank előrejelzése szerint. Ez vonatkozik az élelmiszerekre és a szolgáltatásokra. Figyelemre méltó a lakbérek valószínű emelkedése német nagyvárosokban, mint München, Berlin és Hamburg. De ez a tendencia már évekkel ezelőtt megkezdődött. Viszont a volt Kelet-Németországban, főleg a kisebb városokban sok az üres lakás. Az Európai Központi Bank további 9 hónapig tovább folytatja az egyes euro-országok hitelleveleinek a felvásárlását, annak ellenére, hogy a Német Szövetségi Bank elnöke ez ellen szavazott, mert a felvásárlásokat, túl hosszú lejáratúnak tartja. Az Európai Központi Bank azért pumpál jelentős összegeket a piacokba, mert a konjunktúrát szándékozik ezzel erősíteni és a munkanélküliséget csökkenteni. (9,8% az Euro-államokban. Németország itt kivétel) Az Európai Központi Bank 1,3% inflációt jósol az Euro-térségben ebben az évben. De elképzelhető, hogy ez az év végén magasabb lesz. Megjegyzendő, hogy az alacsony, illetőleg a majdnem kamatok politikája érzékenyen érinti azokat, akik megtakarított pénzük után alig, vagy semmi kamatot nem kapnak. Ehhez járul az infláció is, amely csökkenti a megtakarítások értékét. Közgazdasági szakemberek véleménye szerint,az alacsony kamatok politikája, nem hoz több beruházást, illetőleg munkahelyeket. Viszont leértékeli az életbiztosításokat és a vállalati nyugdíjakat is. Kern reformokat javasol Figyelemreméltók Christian Kern osztrák kancellár reformjavaslatai, amelyek Ausztriában vegyes visszhangot váltottak ki. Gazdasági szervezetek, közgazdászok, az SPÖ, elfogadható vitaalapnak tartják ezt. Viszont kritikát kapott az állami beavatkozások és a védővámok ötlete, valamint az EU-országokból jövő munkaerők bejövetelének a korlátozásainak a gondolata. 2010-től kb. 280 ezer EU-munkavállaló jött Ausztriába. Köztük sok magyar is. A bejövők korlátozása ellene lenne, az EU-belüli munkaerők szabad mozgásának. Theresa May angol miniszterelnök január 17-én tartott egy beszédet, amelyben felvázolta, hogy miként képzeli el Nagy-Britannia kilépését az EU-ból. A nyilatkozatot március elején adják át hivatalosan az Uniónak. A főbb teendőket beszédében 12 pontban foglalta össze. May úgy tervezi, hogy Nagy-Britannia továbbra is meg akarja tartani az EU előnyeit, anélkül, hogy bennmaradna az EU- ban. Tehát kilépnének az EU intézményeiből és a szerződésekből, beleértve a belső piacot is. A brit terv előreláthatólag hosszú komplikált tárgyalásokat jelent, amelyeknek a célja lehetőség szerint előnyöket megtartani, az eddigi szerződéses kötelességeket, viszont feladni. Az is figyelemreméltó, hogy alacsonyabb adókkal kívánják majd a külföldi befektetőket bevonni az országba. Az angol font árfolyama korábban visszaesett, de viszont May beszéde után emelkedett. A tizenkét pontos tárgyalási terv lényegileg a következőket tartalmazza: részletes szabadkereskedelmi szerződést, valamint az EU-val és egy új vámszerződést. Az EU-államokból jövő bevándorlók számának erős csökkentése, valamint az ottlétük és munkavállalásuk megnehezítését. Cél az is, hogy az Európai Bíróság ne avatkozzék be Nagy-Britannia ügyeibe. Az EU büdzséjébe megszüntetik a befizetéseket. May szerint bizonyos EU-programokban továbbra is részt kívánnak venni. A terrorizmus ellen az együttműködést fenntartják az Unióval. A brit Parlament szavazni fog a tárgyalási eredményekről. Az Írországgal való kapcsolatot külön szabályozni kell. A tárgyalások valószínűleg nem lesznek könnyűek. May figyelmeztet arra, hogy az EU részéről ne legyenek túl kemények a feltételek. Az EU-beli gazdasági szakemberek is azon a véleményen vannak, hogy nem kell túl kiélezni a tárgyalásokat, mert azok egyik félnek sem lesznek hasznosak. Sok részletkérdés megvitatására kerül sor. May arra számít, hogy 2019 tavaszára sikerül a tárgyalásokat befejezni. Akárhogyan is, az eredmények és valószínűleg az esetleges hibák jelentősen befolyásolni fogják Európa és Nagy-Britannia jövőjét. A kapcsolatok az Egyesült Államok és Németország között, már évtizedek óta jól és barátilag fejlődtek. Éppen ezért Trump elnök interjúja a Bild német napilapban és a Timesben, meglehetős meglepetést hozott Németországban. Trump a Natót ébsoletnek, túlhaladottnak nevezte, valamint 35%-os büntető vámokat helyezett kilátásba a Mexikóban gyártott német autókra, az USA-ba való behozatalnál. A BMW 2019-ben szándékozik gyárat nyitni Mexikóban. Másrészt az USA-ban van a legnagyobb BMW-gyár. Különben is az USA és Németország között jelentős kereskedelmi kapcsolatok vannak. Németország is jelentős értékben vásárol autókat és más árukat az USA-ban. A német politikusok meglehetősen tartózkodóan reagáltak az interjúra. Az autóipar viszont irritálva érezte magát és az autógyárak részvényei is csökkentek. A nemzetközi valutaalap (IMF) előrejelzései szerint a világgazdaság ebben az évben 3,4% növekszik. A növekedésben az USA, Kína, Európa, valamint Japán játszanak jelentős szerepet. Az IMF vezető közgazdásza szerint a protekcionista hajlamok növekszenek a világgazdaságban és ezek kereskedelmi háborúhoz vezethetnek. Ez pedig senkinek nem lesz előnyére, mert mindenki csak veszíthet. Trump gazdaságpolitikája a munkahelyek növelését kívánja elérni védővámokkal, valamint egy keynesi deficit spending politikával (hitelfelvételekkel). Ezek a gazdaságpolitikai célok természetesen alapos elemzést megérdemelnének. Figyelemreméltó és érdekes, hogy Xi Jinping kínai elnök, Davosban a Világgazdasági Fórumon a szabad kereskedelem mellett és a protekcionizmus ellen foglalt állást. Harsay György Tüntetésekkel kezdődött az új román kormány karrierje Nem kis bravúrt mondhat magáénak az új román kormány: bő két hét elteltével máris tüntetnek ellene. Az egész a néhány romániai nagyvárosban rendezett tiltakozó menetekkel kezdődött, amelyen Victor Ciorbea ombudsman lemondását követelték. A felháborodást az váltotta ki, hogy az emberi szabadságjogok első számú hivatalos védelmezője olyan törvénycikkely ügyében kért alkotmánybírósági vizsgálatot, amely kizárja, hogy büntetett előéletű személy legyen a mindenkori román kormány tagja. S mint ilyen, miniszterelnöke sem. Ezért aztán hiába szerzett 45,5 százalékot a Szociáldemokrata Párt (PSD) a 2016. december 11-i parlamenti választáson, elnöke nem foglalhatta el a kormányfői bársonyszéket, Liviu Dragnea ugyanis jogerős kétéves felfüggesztett börtönbüntetés terhét viseli. Ez a roppant kényelmetlen helyzet késleltette az új kormány megalakulását is. Klaus Iohannis államelnök ugyanis elutasította Dragnea első előterjesztettje, Sevil Shhaideh kormányfői megbízását. Különösebb indoklás nélkül ugyan, ám rövidesen kiderült, hogy azért, mert Szíriai férje miatt a tatár származású, muzulmán hölgy nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet. A 2015 óta román állampolgár Akram Shhaideh ugyanis korábban közel húsz éven át dolgozott a szíriai földművelésügyi minisztériumban, ami valószínűsíti, hogy Bassár al-Aszad híve. Egyik testvére ellen azóta is belépési tilalom van érvényben az Európai Unió területére. A Temes megyei önkormányzat karánsebesi születésű 43 éves elnöke, Sorin Grindeanu kifogástalan „pedigréje” ellen azonban már az államfőnek sem volt kifogása. Románia történetének 65. miniszterelnöke 26 fős kabinettel vágott bele a kormányzásba, de nem jósolnak túl hosszú karriert a kormánynak. Elsősorban nem azért, mert igencsak vegyes megítélésű a kabinet összetétele - alig akad olyan tárcavezető, aki ilyen-olyan ügyekben ne került volna botrányba, vizsgálószervek fókuszába, de legalább a nyilvánosság erkölcsi ítélőszéke elé, hanem mivel tevékenységét igazából Dragnea irodájából irányítják, aki nem mondott le kormányfői álmairól. Az útjában álló törvénycikkely alkotmányossági vizsgálata váltotta ki az első tüntetéseket és aláírásgyűjtést. A második hullámot már egy puccsszerű készülődés váltotta ki, amelyet egyelőre meghiúsított Klaus Iohannis, de a PSD ígéretének csak a hívei hisznek. A kabinet közvita nélkül készült napirendre tűzni a közkegyelemről rendelkező vagy a büntető törvénykönyvet módosító sürgősségi rendeletet. Iohannis azonban váratlanul megjelent a kormányülésen, nem is tagadva, hogy elérje: a kabinet ne hozzon amnesztiarendeletet közvita nélkül, saját hatáskörben. Az elnök már korábban is figyelmeztette a kormányt, hogy tisztsége teljes súlyával kész szembeszállni minden olyan próbálkozással, amely az igazságszolgáltatás eszközeinek megnyirbálását, a korrupt politikusok „tisztára mosását” célozza. Bár a sajtó előtt tett közös nyilatkozat értelmében a két politikus megegyezett arról, hogy csak közvita után döntenek, délután már ezrek vonultak az utcára Románia nagyvárosaiban. Az igazságügyi minisztérium által közvitára bocsátott sürgősségi kormányrendelet tervezetéből az derül ki, hogy legfeljebb ötéves börtönbüntetésre ítélt személyek részesülhetnek közkegyelemben, ők is azért, hogy enyhítsék a börtönök túlzsúfoltságát. Csakhogy a felfüggesztett büntetéssel sújtottak is kegyelemben részesülnének, köztük több, korrupcióért elítélt baloldali politikus. Az RMDSZ és az MPP közös választási listája és a magyarországi politikusok ezt támogató, mozgósító célzatú kampányfellépései eredményesnek bizonyultak, a tulipános alakulat a voksok 6,4 százalékát szerezte meg, amivel növelte számbeli parlamenti jelenlétét. Ahhoz azonban mindez nem volt elegendő, hogy a kormányalakításban is számításba kerüljön a Kelemen Hunor vezette magyar párt. A Liberálisok és Demokraták Szövetségével (ALDE) kényelmes kormánytöbbséget alkotó szociáldemokraták csak parlamenti együttműködést kötöttek az RMDSZ-szel. „Mindenkin rajta lesz a szemünk - mondta Kelemen -, és ha a megállapodások nem valósulnak meg, az RMDSZ bármikor kész semmisnek nyilvánítani a kormánykoalícióval kötött, a parlamenti támogatásra vonatkozó egyességet.” Mindenesetre miután az RMDSZ saját külpolitizálásra készül, érdekes lesz látni, hogyan illeszthetők majd össze a romániai magyarság reális helyzetének bemutatását célzó elképzelések a kisebbségi kérdéseket már jó ideje ad acta szemlélettel kezelő mindenkori román diplomáciával. Csinta Samu (Kolozsvár) Yes, we can?* Csak azért, mert mi magyarok nem maradhatunk ki semmiből, mégha utólag „balhé” is kerekedik belőle. Donald Trump hivatalba lépése nem maradhatott kellő visszhang nélkül a magyar mezőnyben sem, különben fennállt volna a veszély, netán lekössük a bejutást ebbe a világméretű, ki tudja mi mindent kilátásba helyező arénába. Igaz is, a politikában nem lehet megvárni a napnyugtát... Az új amerikai elnöknek sikerült mozgásba hoznia az „illiberális” hit követőit, máris igazolva látják, amit ők már Trump előtt is hangoztattak. Nem jó irányba haladt a világ, tehát fordulatnak kell bekövetkeznie. Most úgy vélik, a 45. amerikai elnök olyan dolgokat fog művelni, amik már a szavak szintjén is érzékeltetik, mi minden fog változni, olyannyira, hogy az előző elnöknek nyoma sem marad. A hiszékenyeknek és forrófejűeknek nem árt felidézni, mit helyezett kilátásba Barack Obama, olyannyira, hogy még a Béke Nobel-díjat is megkapta. Két hivatali idő elteltével jóindulatúan is el kell ismerni, hogy a nagy ígéretek bizony csak szerény sikereket eredményeztek. Igaz, a látványosságok korszakában, amikor szinte lehetetlen különbséget tenni a látszat és a valóság, a szándék és a tények között, napi szinten tapasztalhatók az ámítások, a kitalált vagy eleve túlzó hírek tömkelegében legény legyen a talpán, aki közönséges fogyasztóként eleve ki tudja tapintani a dolgok állását. A Trump-ellenes tábor sem rest: amerikaszerte több százezres tömegek léptek színre az új elnök hivatali beiktatása után. Újfent ellentétek, szakadékok bontják meg az amerikai társadalmat? Ha viszont így van ez, elhamarkodott azonnal pártoskodásba kezdeni akár a pártolók, akár a pártütők között. Volt egyszer az Egyesült Államoknak Barry Goldwater nevű jelöltje (1964). Szerencsére nem lett belőle elnök, de ha valaki netán fel akarja idézni harsány kijelentéseit, a derültség és a megrökönyödés között helyezheti el szélsőséges kilengéseit. Persze akkortájt még felfelé tartott a világ, különösen gazdasági tekintetben. Manapság mindenkire felkaphatjuk a fejünket, aki - bármilyen módon - változást, netán kiutat ígér. De azért mégis. Nem értelmesebb kivárni, mivé törpülnek netán a nagy ígérgetések, amik mindamellett az Egyesült Államok vélt vagy valódi érdekeit érintik? Nem biztos, hogy ezeknek akár modellértékük is lehet, vagy ha igen, ugyancsak egymásnak feszülhetnek az ú.n. nemzeti érdekek. Sokkal inkább perspektivikusan arra kellene ügyelni, mit adott az Egyesült Államok a világnak, s mire lehet számítani, történetesen D. Trump magabiztosságán mérve a gazdasági fejlődés vagy éppenséggel pangás mutatóit. Nagyon is megosztott az amerikai társadalom, külpolitikailag meg mit lehet elvárni attól a nagyhatalomtól, amelyik nagyon is következetlenül keresi helyét és szerepét a világpolitikában? Gondoljunk Wilson pontjaira az első világháború után, a másodikat követően pedig mit eredményezett a koreai, vietnámi, afganisztáni háború, nem is említve a megoldást alig kínáló beavatkozásokat történetesen az iszlám világban. Ebben a szinte kilátástalan rendezetlenségben vajon nem volna-e tanácsosabb, ha Európa nem várna az Egyesült Államok törődésére, hanem végre egymással szót értve fognának össze nemzetei, államai azokra az értékekre építve, amik manapság egyre inkább eljelentéktelenednek, sőt, feledésbe merülnek? Nem utolsósorban amerikai „sugallatra”, bár egyre másra, igaz, egyre ritkábban utalunk az „európai értékekre”, csakhogy ezeknek meghatározása már-már lehetetlen a magyarázatok és értelmezések sokaságában, természetesen részérdekek folytonos átszíneződése következtében. *) A szállóigévé vált kijelentés Barack Obamától származik, nyilvánvalóan kérdőjel nélkül. -deák-