Bécsi Napló, 2017 (38. évfolyam, 1-6. szám)
2017-01-01 / 1. szám
4 NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLE Összeállította: Fejes Kata JiJíllatojcsík RIBA díjas a limai műszaki egyetem Az épület egy barlangok, hasadékok, kiugrók alkotta hatalmas betontömb. A civil építészet egy egyedülálló példánya, mely a helyi időjárás feltételeihez, a domborzati viszonyokhoz igazodik. Része Peru kulturális örökségének. Az Universidad de Ingenieria y Tecnologia a városkép új kiegészítő eleme. A modernkor Machu Picchujának is nevezik. Tervezői a dublini Grafton Architect. Az idén először ítéltek oda építménynek RIBA nemzetközi építészeti díjat. A RIBA, a Royal Institute of British Architects (Brit Építészek Királyi Intézete) évente egyszeri kiosztásra kerülő díjukat azzal a céllal hozták létre, hogy azt a típusú civil építészetet díjazzák vele, mely innovációra ösztönzi az építészeket és megrendelőiket egyaránt. A díjat bármely külföldi alkotás megpályázhatja. A nyertest ez alkalommal a közül a hat alkotás közül választották ki, melyet a zsűri a világ különböző országaiban találhatók építmények közül az előzetes vizsgálatok alapján e díjra méltónak ítélt. Ezek: a Hejdar Alijev Központ Bakuban (tervezte: Zaha Hadid); a Jumex Múzeum Mexikóvárosban (tervezte: David Chipperfield); a franciaországi Arras-ban épült első világháborús emlékmű (Philippe Orist alkotása); Ribeira Grandeban, Portugáliában a Kortárs Művészet Központja (Menos e Mais tervei alapján), Bodóban, Norvégiában a Stormen Konserthus (a londoni DRBH tervezésében), tott két ujját fotózta le Ogane. A nagyfelbontású kép egy tükörreflexes kamerára szerelt 135 mm-es lencsével készült. E kísérlet eredménye azt mutatja, hogy mindazok a helyek, ahol a jelszó és PIN-kód kiváltására használják az ujjlenyomat-leolvasó készülékeket, most bizonyítottan semmivel sincsenek nagyobb biztonságban, mint a„régimódibb” eszközöket használó társaik. Japán legnagyobb mobilszolgáltató cége az NTT Docomo nagy figyelemmel kíséri a két neves kutató munkáját. Eddig még senki sem jelezte, hogy az általuk forgalmazott készülékeket bárki feltörte volna. Házak csúsznak a tengerbe A tenger eróziója jelentősen pusztítja Anglia délkeleti partjait. Különösen jól megfigyelhető ez Easton Rarents-nél. A település egyik tengerparti házát áruba bocsátják, mindössze 23.600 fontért. Ez többek figyelmét felkeltette, ugyanis az épület és a tengerpart között csak valamivel több, mint 8 méter távolság van. Egy 15 évvel korábban készült felvételen viszont jól látszik, hogy akkor még két másik telek is volt a tenger és a most árusított ház között. Azok időközben a tenger áldozatává lettek. Az angliai törvények szerint a köztulajdonban lévő ingatlanok megmentésére nem kérhetnek támogatást. Ezért szeretnének megszabadulni tőle. Ha az ingatlan magánkézbe kerül, akkor tulajdonosa segítséget kérhet a várostól, vagy a grófságtól az ingatlana megmentésére. Itt két lehetőség van. Ha jelentős a terület, azaz több épületet veszélyeztet a tenger, akkor a part feltöltését, megerősítését is elrendelhetik. Amennyiben a város vagy grófság szempontjából nem fontos a telek megmentése, akkor egy olyan összeggel kárpótolják a tulajdonost, amiből máshol számára megfelelő házat tud vásárolni. Gazeria Polska colzieimie Már az ókorban volt műtő Páfoszban A Ciprus délnyugati részén lévő ókori város kétezer éves romjai között a krakkói Jagelló egyetem régészei folytatnak kutató munkát. A Páfosz nyugati tengerparti részén végzett ásatások során a hajdani agora keleti csarnokánál egy műtő helyiségének romjaira bukkantak. A romok között egy bronzdoboz maradványaival együtt hat darab sebészeti eszközt találtak. Ezek közül egy vasból a többi bronzból készült. A leletek egyike hosszú vékony kanál, a többi között van néhány fogó, valamint olyan eszköz, melyet csontok rögzítésére használtak. Ewdoksia Papuci-Wladyka vezető régész szerint az itteniekhez nagyon hasonló leletek kerültek elő Pompeiben is a sebész házából. A feltárás során gyógyszerek, olajok és parfümök tárolására használt edények is napvilágra kerültek. Az orvosi tárgyakon kívül találtak néhány bronzérmét Traianus és Hadrianus római császárok idejéből. A régészek valószínűnek tartják, hogy a néhai műtő csarnoka egy földrengés következtében omlott össze. Az új leletek jelentősen gazdagítják a világörökség listáján szereplő Páfosz régészeti park látnivalóit, melynek megőrzésére a ciprusiak átfogó tervet készítettek. Újjáéled a Dávid torony A „Torre de David” becenevű épület már évtizedek óta Caracas legismertebb épülete. Az 1990-es években épült, de máig be nem fejezett felhőkarcoló több mint 1300 család életveszélyes otthona és gyakran bűnözők kedvelt rejtekhelye is. Az épület rosszhírét a „Homeland” című amerikai TV sorozatnak köszönheti. Ellentétben azonban az ott bemutatottakkal a felhőkarcoló lakói nagyobb biztonságban élnek, mint akik a „Slum”-ben tengetik életüket. Igaz, eleinte azok költöztek ide, akik a börtönökből kiszabadultak, s mivel Caracasban a konfliktusokat főleg fegyverrel oldják meg, nem csoda, hogy rosszhírűvé vált a toronyház. Az ilyen esetekben a rendőrség sem iparkodik a nyomozással, sőt inkább a „majd elfelejtik” szisztéma érvényesül. A Cento Financiero Confinanzas, a Közköltségek Pénzügyi Központjának építését az 1994-ben bekövetkezett bankválság miatt hagyta abba az építtető David Brillembourg. Az épület 14 éven keresztül üresen állt. Miután megjelentek az első lakók, számuk gyorsan emelkedett, akik természetesen a nincstelenek, a kisemberek közül kerültek ki. Ők úgy tartják, hogy a felhőkarcoló a bibliai ihletésű „Terre de David” azaz Dávid tornya becenevet emiatt kapta. A toronyház város a városban. Az épület minden emeletének van egy vezetője és az emeletek lakói egymást segítve élnek. Kialakítottak maguknak az évek során egy demokrácia féle együttélési rendszert. Ugyan víz egyszer egy héten van, de piszkos. Villany nincs, de a fürdőszobákat, WC-ket már anno megépítették. Ablakok és ajtók viszont hiányoznak. A felhőkarcoló 46 emeletes, de csak a 28-ig lakott. A szemetet nem kell levinni, egyszerűen ledobják az utcára, majd havonta egyszer elszállítják. Caracas vezetői elhatározták, hogy véget vetnek az áldatlan állapotnak és új lakásokba költöztetik a toronylakókat. Többségük, már a város más pontjain kapott is lakást, mindössze 300 család vár még új otthonra. A polgármester Ernesto Villegas szerint, az épületnek a közjót kell szolgálnia. Bizonyos munkálatok elvégzése után, itt lesz a mentőszolgálat bevetési központja, a tűzoltóság és a polgárvédelem is itt kap helyet. Thc 'CyAíniran Lemásolható az ujjlenyomat Ecsizen Iszao és Ogane Tateo japán kutatók, egy digitális fotóról sikeresen lemásolták az ujjlenyomatot. Ecsizen professzor a japán Országos Informatikai Intézet munkatársa kijelentette: „ha valaki el tudja lopni egy másik ember ujjlenyomatát, az ezzel behatolhat az ujjlenyomattal őrzött magánlakásba, számítógépbe, telefonba, sőt új személyi azonosságra is szert tehet.” A két japán kutató egy digitális fotón látható férfi V alakot mutató feltartott ujjáról vette le az ujjlenyomatot. Megismételték a kísérletet úgy, hogy a három méter távolságban álló Ecsinzen felmuta BÉCSI NAPLÓ 2017* január-február fAfjTiDNBLfflEfTi Több száz bontatlan palack a tenger mélyén Svéd búvárrégészek évek óta kutatják a Balti-tenger mélyét, mert ezek a vizek nagyon gazdagok hajóroncsokban. Az Aland-szigetektől délre lévő Botteni öbölben egy 19. században elsüllyedt hajóra bukkantak. A hajót meglepően jó állapotban találták. A 26 méter hosszú hajótesten kívül megmaradt horgonya, orrszobra és a búvárok nagy meglepetésére több száz ismeretlen tartalmú felbontatlan palack. Jerry Wilhelmsson régész kutatócsoportja kapta meg az engedélyt, hogy néhány palackot a felszínre hozva megvizsgálhatja a palackok tartalmát. A búvárrégész szerint, ritkaság számba megy, hogy egy ilyen jó állapotú roncsot rakománnyal együtt találjanak. A vizsgálatok eredményéből remélik megtudni, honnan származik a hajó. Marcus Lindholm régész szerint, a hajó felépítése arra utal, hogy az 1850-1870 közötti időszakból való. Építési helyére vonatkozó biztos adatokat csak a vizsgálatok befejezésével tudnak mondani. A nyomtatott szó és a „nép” „Februártól új időszámítás kezdődik Európában. Putyin Budapestet (leglojálisabb EU-s partnerét) választotta a kontinens ismételt felszabdalásához helyszínnek. Ugyanakkor Trump ugyanoda és majdnem azonos időben tervezett látogatása azt jelenti, hogy az amerikai elnök elfogadta riválisa helyszínválasztását Európa feldarabolásához, amelyet majd kettejük személyes találkozóján véglegesítenek (tanácsadóik nyilatkozatai alapján).” Felbolydult a világ? Az épp hivatalba lépett amerikai és a 2000 óta uralkodó orosz elnök teljes egyetértésben újraosztja Kelet-Európát? Vagy „csak” arról van szó, hogy egy magát újságírónak nevező román egyén egy blogon felbőszíti olvasóit a magyarok ellen? Mert hát ellenünk megy a dolog. Három mondat erejéig idézzük még egyszer ezt az Alexandru Cumpanatut: „Ilyen módon Orbán Viktor és Magyarország felpörgeti a Nagy Tervet, főleg, hogy most a rendelkezésére áll minden hozzávaló, továbbá a kellő támasz országa revizionista ambícióinak megvalósításához. Ő pedig csak Erdélyt és Románia meggyengítését fogja kérni a két nagytól. Történik mindez Putyin törekvéseivel totális összhangban, miközben Trumpnak nem áll érdekében az ellenkezés.” Az idézeteket Kristály Lehelnek köszönhetjük, aki a stux.hu nevű magyar blogon értekezett Cumpánatu „agymenéséről”. Nem érdemes sem a román, sem a magyar blogger gondolataira túl sok időt fecsérelni, mert aki nem hisz legalább minden létező összeesküvésben, az helyre tudja tenni az e fajta ámok-elmefuttatást. De el kell fogadni, hogy a tradicionális médiával szemben keletkezett - mi több: manipuláció által kiprovokált - rosszhiszeműség az érem egyik oldala. A másik meg az angolul „fake news” néven terjedő dezinformáció. Már szabadjon nem arról értekezni, hogy a két blogger közül ki a terjesztő, és ki a felderítő. A konkrét esetben egyszerű a válasz, de legközelebb fordítva is megjelenhetnek a kitalációk. És a politikai felelősök, Trumppal és Putyinnnal az élen, jól ki tudják használni ezt a fordított információs világot. Nem, nem arról lesz ebben az apró tanulmányban szó, hogy miként bőszítik fel politikai manipulátorok az embereket (a „népet”?) a sajtó ellen, és arra sem található válasz, hogy miért lehet a fél világ médiáját liberális vagy baloldali jelzőkkel diszkreditálni. Sokkal egyszerűbb a házi feladat: Hogy áll a magyarországi sajtószabadság szénája, mióta az osztrák Heinrich Pecina eltemette a „Népszabadságot”? Nem kellene mindenáron Paul Lendvait idézni, aki valószínűleg az Orbán-kormány legeltökéltebb ausztriai ellenfele. Csak egy okból nem lehet elmenni mondandója mellett. Szerinte „az a bérgyilkosság, amelynek az egykori kádárista termékből liberális szabadelvű hírlappá vált .Népszabadság’ nemrégen áldozatul esett, joggal váltott ki meglepően erős nemzetközi visszhangot”. És ezzel teljesen igaza van. „A konzervatív ,Frankfurter Allgemeine’ -től a baloldali párizsi ,Liberation’-ig minden valamire való napi- és hetilap foglalkozott ezzel a felháborító esettel, amelyben sajnos egy osztrák spekuláns is szerepet játszott.” Nem győzzük hangoztatni, hogy nem „a liberálisok felháborodásáról” van szó, hanem arról, hogy a „Népszabadság” kiadója körüli történések a nemzetközi porondon aggodalmat váltottak ki, ami a magyarországi sajtószabadság helyzetét illeti. Természetesen magyarok is aggódnak. De csak a válaszadók harmada, mint az Orbánhoz közel álló Századvég közvéleménykutató intézet megállapította... azok, akik „többségükben baloldali vagy liberális választók”. Inkább hagyjuk a jobb és bal szerinti felosztást. Habár egyértelműen ez az uralkodó nézet. Miközben Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár nem győzte hangoztatni, hogy „semmiképpen sem szeretnénk a sajtószabadságot megsérteni még azzal sem, hogy beleszólnánk egy kiadó döntésébe”. Németh Szilárd Fidesz-alelnök szerint „épp ideje volt” a Népszabadság „váratlan” bezárásának. Nem tudunk igazságot tenni Lendvai, Tuzson és Németh között. De nem is az igazmondás a döntő kérdés, hanem: A mai világban lehetetlenné vált az igazság. Minden oldal elmondja a magáét, amit a radikalizált drukkerei igazságnak vesznek. Cumpanaru is talál elég románt, aki elhiszi a meséit. De térjünk vissza a „Népszabadság”-sztorihoz. Heinrich Pecina-nak egyértelműen nem - vagy nem csak - az volt a célja, hogy befejezze az öt milliárdos pénzégetést (amiért a baloldal szerint részben az Orbán-kormány felelős, mert elszippantotta a hirdetéseket a laptól). Bizonyíték lehet az a tény, hogy sebtében eladta a Mediaworks nevű céget, amely nem csak a Népszabadságot adta ki, hanem továbbra is kiadja a „Világgazdaságot” és a „Nemzeti Sportot”, a szakterületükön úgymond egyeduralkodó napilapokat. Pecina közben befejezte magyarországi tevékenységét. Utolsóként eladatta a VCP Finanz Holding Kft. által tulajdonolt részesedését az FHB Jelzálogbankban (a Takarékbanknak). De persze sokkal érdekesebb, hogy ki vette meg a Mediaworks kiadót. Az Opimus Group már tíz nappal a „Népszabadság” bezárása után tett vételi ajánlatot. Ez a csoport nem csak Mészáros Lőrinchez, Orbán Viktor felcsúti barátjához áll közel, hanem Liszkay Gáborhoz is, aki a kormányközeli „Magyar Idők” tulajdonosa. És ami egy pár héttel ezelőtt még pletyka lehetett volna, már bebizonyosodott: A „Világgazdaság” Deák Bálint személyében új főszerkesztőt kapott, aki eddig a „Magyar Idők” lapszerkesztője volt. Ott pedig Gajdics Ottó lett az új főszerkesztő, mert elődje a kiadóban csinál karriert. Csermely Péter a Mediaworks tartalomfejlesztési vezérigazgató-helyetteseként dolgozik tovább. Nem tudni, mennyiben függ össze a „Népszabadság” halála és a kiadó eladása, és természetesen arra sincs bizonyíték, hogy Orbán Viktor akarata teljesült-e. De természetesen a két dolog nem éppen kellemetlen a kormánynak. Ettől függetlenül aligha lehet tettesként meggyanúsítani azt, aki megelégedéssel nyilatkozott az évtizedeken át pártlapként megjelenő Népszabadság megszűntéről, netán kormányszándékot tételez fel az osztrák tulajdonos visszahátrálása mögött. Január elején egy bíróság jogerősen, másodfokon is elmarasztalta a Mediaworks Zrt.-t, mert a cég a munkavállalók előzetes tájékoztatása nélkül döntött a lap felszámolásáról és a munkavállalók munkavégzés alóli felmentéséről. „Igazunk van, lapunk már nincs. A cég számára pedig vállalhatónak bizonyult ez a jogsértés a Népszabadság felszámolásáért" - mondta Danó Anna, a „Népszabadság” üzemi tanácsának elnöke. A Társaság a Szabadságjogokért nevű civil szervezet pedig kijelentette: „A kiadó eljárása törvénytelenségének bírósági megállapítása megmutatja, hogy még a magyar jog szerint sem lehetett volna úgy megszüntetni a lapot, ahogy ez történt.” A tényeken természetesen a már több, mint 450 író sem tud változtatni, aki eddig tiltakozott - meszsze nem mind baloldali. A lap „... nemcsak politikai napilap, hanem kiemelten fontos kulturális műhely is volt. Egyike azon kevés nyomtatott sajtóterméknek, ahol vers, széppróza, kritika vagy esszé még egyáltalán helyet kaphatott. A lap tönkretétele ezért is pótolhatatlan veszteség” - olvasható véleményük. Arra is kitérnek, hogy a vidéki napilapok „a piacon vannak”. „Ezek az újságok egész országrészek számára a helyi közélet egyetlen fórumát jelentik.” A téma ilyenformán végtelen, konklúzió nélküli. És még nem is volt szó sem a teljesen megbolydult tévépiacról, sem a sajtóperek sokaságáról, melyeknek ferdítésekkel, hazugságokkal kell foglalkozniuk. Megnyugtató ebben a helyzetben csak egy érzés: Oda, ahol az elején idézett Alexandru Cumpanatu tart, magyar újságíró eddig nem jutott el. Martos Péter Lezárult a Márton Áron-emlékév Mint ismeretes, a nagy erdélyi főpásztor, Márton Áron püspök születésének 120. évfordulója alkalmából Magyarország Kormánya a 2015. december 24-től 2016. december 24-ig - püspöki kinevezésének hetvenhetedik évfordulójától a hetvennyolcadik évfordulójáig terjedő időszakra emlékévet hirdetett. A jubileumi programsorozat keretében az ausztriai magyarok hat város (Linz, Wels, Innsbruck, Grác, Bécs és Gyulafehérvár) nyolc helyszínén összesen tizenegy programelemmel, számos előadással, kiállításmegnyitókkal, szentmisékkel, emléküléssel, zarándoklattal, e mellett exkluzív megnyilatkozásokkal, kortanúval készült interjúkkal, soha nem publikált fényképek és szövegek közreadásával és más aktivitásokkal emlékeztek. Mindez a Petőfi Sándor és a Körösi Csoma Sándor Program keretében valósult meg. Megnyílt a Szent László-emlékév Szent László király trónra lépésének 940. és szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából a Nemzetpolitikai Államtitkárság emlékévet hirdetett. Szent László országépítő király volt, sokat tett a magyar államiság megerősítéséért, a kereszténység védelméért. A Szent László-év célja életének és művének széles körű megismertetése, a nevéhez és tevékenységéhez fűződő hagyományok ápolása és továbbadása. Az emlékév ünnepélyes megnyitása Győrben lesz február 18-án, központi eseményére pedig 2017. június 26-27-én kerül sor. Az ausztriai magyarok is bekapcsolódnak, elsőként a március 5-én Linzben Vencser László és Szabó Ernő által Szent László emlékére bemutatandó szentmisével és Varga Gabriella Körösi-ösztöndíjas előadásával. Varga Gabriella KDSP-ösztöndíjas