Begyűjtési Értesítő, 1954 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1954-01-07 / 1. szám
1954 január 7. BEGYŰJTÉSI ÉRTESÍTŐ 3 . KÖZÉRDEKŰ KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK KÉRDÉS: VÁLASZ: KÉRDÉS: VÁLASZ: KÉRDÉS: Begyűjtés. A 431.100/1953. Bgy. M. számú utasítás értelmében a kukoricabeadási hátralékot sertésre vagy marhára lehet átütemezni. Amenyiben a termelőnek annyi az eredeti sertésbeadási kötelezettsége, hogy azt önállóan egy sertés beadásával tudja csak teljesíteni, de van még egy sertése, át lehet-e ütemezni erre a külön sertésre a kukoricahiányt? A termelőnek ugyanis nincsen egyéb takarmánygabonája, hogy kukoricáját ezzel teljesítené. Megtagadhatja-e a tanács a vágási engedély kiadását és felszólíthatja-e a kukoricában hátralékos termelőt, hogy a másik hízott sertést adja be a kukorica helyett? Ha ezt megtagadná, szankciót lehet-e alkalmazni? A 432.189/1953. Egy. M. számú utasítás (1953. XI. 20 ) I. rész 3/c. pontja értelmében őszi termény helyett hízott sertést csak abban az esetben lehet előírni, ha a termelő az eredeti sertés beadásához szükséges egy db, valamint a háztartásában levágandó legalább egy db sertésen kívül, rendelkezik — még harmadik hízott sertéssel. Olyan esetben, amikor a rendelkezésre álló adatok szerint kétségtelenül megállapítható, hogy a termelő kukoricáját, vagy egyéb őszi terményét a beadás előtt eladta, az eredeti sertésbeadáshoz szükséges sertésen felül meglévő sertést igénybe lehet venni. A szankciót ilyen esetben lehet alkalmazni. A Begyűjtési Minisztérium volt Tej-, tojás- és baromfibegyűjtő Igazgatóságának 1953. március 28-án kelt 286. számú utasítása értelmében azoknál a termelőknél, akik tej-, tojás- és baromfibeadási hátralékaikat 1953. március 31-ig teljesítik, az általuk befizetett kártérítési összeget adótartozásukra át lehet írni. Vonatkozik-e ez más beadási cikkekre is, mert az a helyzet, hogy azok a termelők, akik a kártérítést nem fizették be, előnyös helyzetbe kerültek azokkal szemben, akik a kártérítést befizették és a hátralékokat is rendezték? Az 1953. évi 10. számú törvényerejű rendelet végrehajtása tárgyában a Begyűjtési Értesítő 1953. július 16-i 28. számában megjelent 430.350/1953. Bgy. M. számú utasíítás értelmében bármilyen címen és bármely cikk után kivetett — és még fennálló — teljes összegű kártérítés, minden feltétel nélkül azonnali hatállyal törölni kell. Azoknál a termelőknél, akik a kártérítést már befizették, a befizetett összeget adótartozásuk törlesztésére átírni nem lehet. Kizárólag csak 1953. március 31-ig a tej-, tojás- és baromfibeadási hátralékaikat teljesítő termelőknél volt lehetséges, hogy az 1953. március 31. napját megelőző időig befizetett kártérítést adótartozásaik rendezésére fordíthassák. Hízott sertésbeadási társulásnál a főbeadó által 1953. áprilisában beadott sertés olyan súlyban volt, hogy az összes társak kötelezettségét fedezte és szabadsúlya is maradt. Ez után a szabadsúly után is kéri a többi társulótól a szabadárat, 25.34 Ft-ot kg-onként. Az egyik társnak 25 kg volt a kötelezetsége. A főbeadó a szabadsúlyból 9 kg-ot tehát 34 kg-ot kér 25.34 Ft-os áron. Jogos-e a főbeadó követelése? VÁLASZ: A főbeadó követelése nem jogos. Az átadott hízott sertésnél mutatkozó szabad súlyért már megkapta az átadáskor érvényes állami szabadárat. Nem követelheti tehát a társaktól, hogy a kötelezettségükön felüli súly után ők is szabadárat térítsenek a főbeadónak. KÉRDÉS: Egy dolgozó paraszt 1953. II. félévi állatbeadási kötelezettsége 132 kg, amelyből 98 kg a hízott sertés — 34 kg a vágómarha — beadási kötelezettsége. A dolgozó paraszt a vágómarha beadási kötelezettségét is hízott sertéssel vállalta teljesíteni. Mivel most a hízott sertése csak olyan súlyú, hogy teljes egészében nem tudná teljesíteni a vágómarhabeadást, kéri, hogy a tanács ütemezze vissza a kötelezettségét vágómarhára. Teljesíthető-e a termelő kérése? VÁLASZ: Nem ütemezhető vissza a hízott sertésben vállalt vágómarhabeadási kötelezettség vágómarhára, mert a termelőnek a hízott sertésbeadási kötelezettség teljesítésére legalább 126 kg-os hízott sertést kell beadnia. A 34 kg vágómarha helyett csak 23 kg hízott sertést kell helyettesítésként átadni a (1,5 kg vágómarha ) 1 kg tuzott sertés), s így végeredményben a hízott sertés beadási kötelezettsége 121 kg, melyet a 126 kg-os sertéssel maradéktalanul teljesíthet. KÉRDÉS: Családtagnak tekinthető-e az a két gyermek, akik özvegy édesanyjukkal nem laknak egy községben (pl. Budapesten), de ők tartják el, ha az édesanya sertést hizlalt és arra három személy után kér vágási engedélyt. Mint egyedülákó, egy személy után 15 kg zsírbeadást írt el részére a tanács, holott a két gyermekével együtt kívánják a levágott sertésből kitermelt zsírt felhasználni. VÁLASZ: A két gyermek ilyen esetben családtagnak tekinthető. KÉRDÉS: Ha egy 10 kat. holdas termelő a termelőszövetkezetből kilép, milyen beadási kötelezettséggel kell megterhelne? Helyesen járt-e el a tanács, amikor a kilépő tagokat megterhelte a kivitt földterület arányában a tsz. hátralékával és ezen felül kivetette még az egyénileg termelőkre megállapított IV. negyedévi baromfi- és tojásbeadást is, holott a tsz_nek baromfi- és tojásbeadási hátraléka nincsen? VÁLASZ: A tanács helytelenül járt-e el a 10 kat. holdas termelőnél és általában a többi kilépett tagoknál is. Ha a tsz-nek baromfi- és tojásbeadási hátraléka nem volt — tehát az 1953. évi kötelezettségét maradéktalanul teljesítette — a kilépő tagot csak a tsz-nél korábban alkalmazott 10%-os csökkentés mennyiségének a tagra eső arányos részével szabad megterhelni. Más kötelezettsége a kilépett tagnak nincsen. Ha azonban a tsz nem, teljesítette még az 1953. évi tojás- és baromfibeadási kötelezettségét, úgy az éves kötelezettségből még fennmaradó mennyiségnek a tag által kivitt földterületre eső része képezi a kilépő beadási kötelezettségét, amelyhez természetesen hozzájárul a tsz-nél alkalmazott 10%-os csökkentés mennyiségéből a tagra eső baromfi- és tojásbeadási kötelezettség mennyisége is.