A Nap, 1994. május (1. évfolyam, 1-19. szám)
1994-05-09 / 1. szám
2 a NAP MEGMŰTÖTTÉK HORN GYULA KEZÉT Érdeklődő telefonok százait kapta vasárnap a Miskolci Megyei Kórház Horn Gyula állapotáról. Elterjedt a hír, hogy a szocialista párt elnöke válságos állapotban van. A további kósza hírek megelőzése érdekében dr. Katona Zoltán, a kórház orvos-igazgatója közölte az MTI miskolci tudósítójával, hogy az elszenvedett balesethez képest változatlanul jó Horn Gyula állapota. Vasárnap délelőtt - gyorsabb gyógyulása érdekében - eltört jobb csuklóján kisebb műtétet hajtottak végre. Ez azt jelenti, hogy a hagyományos gipsz rögzítést egy lemezes rögzítőre cserélték fel, így korábban tudja majd használni a kezét. Az orvos-igazgató szólt arról is, hogy a pártelnököt hétfőn már felkeltik betegágyából, és várhatóan a hét második felében már elhagyhatja a miskolci kórházat. A megye legnagyobb kórházában igen sokan éltek választói jogukkal vasárnap a mozgó urnáknál. Az MTI értesülései szerint Horn Gyulát is felkeresték, ő azonban nem élt szavazati jogával, mert ez esetben a választások második fordulójában is ott kellene szavaznia, akkor pedig már nem óhajt a kórház lakója lenni. VÉGE A KELET-NYUGAT KONFERENCIÁNAK Szombaton befejeződött a világ hét leggazdagabb országa (G-7) és 10 posztszocialista ország (E-10) kereskedelmi minisztereinek tanácskozása, amelyet Németország és Japán után először tartottak meg a nyugati tömbön kívül Varsóban. A miniszteri értekezlet elfogadta az üzletemberek által kidolgozott Varsói Nyilatkozatot. Ennek lényege, hogy a Hetek elkötelezik magukat a reformországok fokozott támogatása mellett. A résztvevők támogatásukról biztosították Waldemar Pawlak lengyel kormányfő javaslatát a „Partnerség a fejlődésért” program megvalósítására. Ez mintegy keretet teremtene a fiatal demokratikus államok megszilárdításához és fejlődésük biztosításához. A Varsói Nyilatkozat szinte hihetetlenül nagyszabású célokat tűzött ki: az ezredfordulóig a Hetek csoportjának mintegy 200 milliárd dollárt kellene befektetniük az E-10 országaiban, amelyekben eddig az időpontig a GDP 70 százaléka esne a magánszektorra, részesedésük a OECD- országokkal való kereskedelmi forgalomban pedig a jelenlegi 6-7-ről 17-20 százalékra kell emelkedjen. A miniszterek megállapodtak abban, hogy még idén szeptemberben konferenciát rendeznek a regionális együttműködésekről, a negyedik Kelet-Nyugat konferenciát pedig jövő tavasszal az Egyesült Államokban tartják. A varsói fórumon részt vett Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere is. (MTI) FRANCIA KÜLÜGYMINISZTER AZ UNIÓRÓL Nem tudjuk elképzelni, hogy olyan országok lépjenek be az Európai Unióba, amelyek oda bevinnék saját, a szomszédi kapcsolatokkal, a kisebbségekkel, a határokkal kapcsolatos problémáikat - jelentette ki egy francia rádióadónak adott vasárnapi nyilatkozatában Alain Juppé francia külügyminiszter. Juppé állást foglalt az unió bővítése mellett, de leszögezte: bármiféle újabb felvétel annak függvénye, hogy sikerül-e megreformálni, az új helyzetben is hatékonnyá tenni a szervezet intézményeit. - A jelenlegi szabályokat adaptálni kell, hogy a közösség 20-25 tagországgal is működőképes legyen - mondta, utalva rá, hogy 16, majd 20 vagy még több tagállam esetén már önmagában az álláspontok kifejtése is legalább három órát venne igénybe a tanácskozáson. A francia külpolitika legsúlyosabb problémájáról, Boszniáról szólva Juppé úgy vélte: ha nem sikerül észerű időn belül előrehaladást elérni a béke felé, akkor Franciaországnak ki kell vonnia ENSZ-katonáit a térségből, hiszen „nem tarthatjuk ott őket a végtelenségig”. A külügyminiszter az általa pártolt, s az Európai Unió béketervén alapuló megoldást úgy körvonalazta, hogy „meg kell őrizni Boszniát államként, s el kell érni, hogy ezen Bosznián belül mind a három közösség a lehető legszabadabban irányíthassa saját magát”. Végezetül Juppé állást foglalt egy olyan bíróság létrehozása mellett, amely a boszniai háborús bűnösök elítélését kapná feladatul. (MTI) MENT A JAPÁN IGAZSÁGÜGYMINISZTER Hata Cutomu japán kormányfő - röviddel azután, hogy hazatért európai körútjáról - elfogadta Nagano Sigeto japán igazságügy-miniszter lemondását. Nagano a harmadik japán miniszter, aki az ország háborús múltjával kapcsolatos, hamis nézetek megfogalmazása miatt kényszerül távozni hivatalából. 1986-ban Fudzsio Maszajuki oktatási miniszter távozott a Nakaszone-kormányból, amiért kétségbe vonta a szigetország háborús agressziójának tényét. Okuno Szaszuke, a földhivatal vezetője hasonló vélemény közzététele után kényszerült lemondani 1g»8-ban a Takesia Noboru vezette kormányban vállalt tisztségéről. ORSZÁG-VILÁG 1994. május 9., hétfő Pártok véleménye Az MSZP megnyugtatónak tartja a több mint 60 százalékos választási részvételi arányt. Ez a mérték annak a kifejezése, hogy a magyar állampolgárok bíznak a demokrácia intézményrendszerében - közölte Bárd András sajtófőnök. Hozzáfűzte: ez az arány nem tér el lényegesen az előrejelzésektől. Bárd András elmondta azt is, hogy több lakossági bejelentést kaptak különböző szabálytalanságokról, ám ezek egyikét sem ítélték olyan súlyosnak, amely érdemben veszélyeztetné a választások tisztaságát és törvényességét Az említett eseteket az illetékes választási bizottságok nyilván kivizsgálják, és kialakítják állásfoglalásaikat. A sajtófőnök végül közölte: a szavazóhelyiségek zárásának idején várakozó és optimista a szocialisták hangulata. Bíznak abban, hogy a listákra leadott szavazatok alapján a legerősebb párt lesznek. * * * Az MDF vasárnapi első sajtótájékoztatóján, fél nyolckor Szabad György, a párt elnökségi tagja, az Országgyűlés elnöke annak a véleményének adott hangot, hogy az eddig nyilvánosságra került részvételi adatok egyértelművé teszik: nem igazolódtak az időközi választások alacsony részvételi aránya miatti korábbi borús jóslatok az emberek politikai közönyéről Annál inkább bebizonyosodott, hogy a magyar népben él az érdeklődés és a parlamenti demokrácia iránti igény. Szabad György szerint abban az országban, ahol a parlament kitöltött egy teljes ciklust és demokratikus választásokra került sor, ott nyilvánvalóan él a parlamenti demokrácia. A szavazási részvétellel kapcsolatban annak a reményének adott hangot, hogy az eléri az 1990. évi arányt. Herényi Károly, az MDF szóvivője közölte, hogy a párt elnökségi tagjai óránként tartanak tájékoztatót. * * * Az időközben az egyik országos lap különszámában nyilvánosságra került közvélemény-kutatási adatokkal kapcsolatban Fehér Garriella, az MDF alelnöke,pártja vasárnap este fél 9-kor tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: ezeket az adatokat nem tartja értékelhető eredménynek, bár az MDF ilyen módszerrel is jobb eredményt várt. Hozzátette: pártja elsősorban az egyéni jelöltjeire építette kampányát. Az alelnök asszony nagyon kedvezőnek ítélte meg a magas választási részvételt. Szerinte ez arra vezethető vissza, hogy a belpolitikai történések felkeltették az emberek érdeklődését, s megítélése szerint ez az MDF politikájának is köszönhető. Farkas Gabriella úgy vélte, hogy 1990-ben a választók valami ellen szavaztak, idén pedig megértették, hogy a döntés a kezükben van. Farkas Gabriella arról is tájékoztatta a sajtó képviselőit, hgoy az MDF elnöksége az est folyamán ülést tartott, melyen eldöntötte, hogy hétfőn mikor és hol legyenek megyei választmányi ülések, s az elnökség mely tagja hol képviselje a pártot. * * * Az SZDSZ kampányfőnöke pártja nevében megköszönte a honpolgároknak, hogy ilyen magas arányban vettek részt a szavazáson. Magyar Bálint hozzáfűzte: a demokrácia intézményei csak a polgárok részvételével tudnak működni. A szabad demokraták Mérleg utcai székházában a szavazókörök bezárása után két órával tartották meg az első nemzetközi sajtótájékoztatót. Magyar Bálint szerint az már biztos, hogy a jelenlegi kormánykoalíciót a szavazópolgárok leváltották - hasonlóan az 1990-es választásokhoz. A kérdés most az - hangsúlyozta a kampányfőnök -, hogy milyen irányú koalíció veszi majd át az ország vezetését. Ez - szintén az előző választásokhoz hasonlóan - a második fordulóban dől majd el.* * * A Független Kisgazdapártot 1991-től olyan támadások érték, amelyet más párt képtelen lett volna átvészelni. Azok az eszközök, amelyekkel támadtak minket, elfogadhatatlanok egy alkotmányos, többpárti demokráciában - mondta este fél kilenckor rendezett sajtótájékoztatóján Torgyán József. Az FKGP elnöke hangsúlyozta: választási eremdényüket ebből a helyzetből kell értelmezni. - Már az is elfogadható, hogy a párt él, létezik és parlamenti erő lesz, de fennáll a választási győzelem lehetősége is - mondta Torgyán József. A pártelnök kijelentette: arra számít, hogy a kisgazdák rendkívüli módon megerősödnek ezen a választáson. Torgyán annak a véleményének adott hangot, hogy a magas részvétel egyértelműen arra utal: a magyar nép aggódik hazája sorsáért, s nem igazolódtak be azok az állítások, hogy a rossz gazdasági helyzet okozta letargia miatt alacsony lesz a szavazók száma. A Szonda Ipsos este hét órakor nyilvánosságra hozott felméréséről a pártelnök úgy nyilatkozott: meg kell különböztetni a közvélemény-kutatási adatokat; a Szonda Ipsostól közvélemény-kutatási adatokat még nem olvasott. Hozzátette: véleménye szerint az eljárás egyenlő az alkotmányos rend sárba tiprásával, mert habár a különkiadás csak az urnák lezárása után került az utcára, de a nyomás és a terjesztés miatt az információk már hét óra előtt is jelentős körben kerültek publikálásra. * * * Az Egyesült Kisgazdapárt elégedett a választás részvételi arányaival, és kedvezőnek ítéli azt is, hogy a voksolás feszültségektől mentesen, csendesen, szolidan zajlott le. A párt arra számít: sikerül átugrania a parlamentbe kerüléshez szükséges ötszázalékos küszöböt, annak ellenére, hogy a kampányra költségvetési támogatás híján csupán fillérek álltak az EKGP rendelkezésére. Rajkai Zsolt alelnök elmondta: az EKGP azt sem tartaná tragédiának, ha nem kerülne a törvényhozásba. Ebben az esetben még keményebben, határozottabban folytatnák munkájukat, hiszen a kisgazdák még nem teljesítették történelmi küldetésüket. A legfőbb cél akár átlépik az ötszázalékos küszöböt, akár nem a megosztott kisgazdamozgalom egyesítése. Az alelnök egyébként a városokban a Fidesz, vidéken pedig a KDNP előretörését jósolja. * * * A Magyar Igazság és Élet Pártja elégedett a szavazók számával, hiszen a magas részvételi arány azt mutatja, hogy a választás első fordulója a nép teljes részvételével zajlott le. Erről Horváth Lajos, a párt társelnöke tájékoztatta az újságírókat. Elmondta, hogy választókörzetében - Dombóváron - még a szavazás előtti napon is - névtelen levelek formájában - negatív kampányt folytattak ellene. A településen a többi parlamenti párt szinte „egy húron pendült” a MIÉP lejáratásában. Egy fideszes önkormányzati képviselő például pártja és az MDF plakátjaival ragasztotta le - megszegve ezzel a kampánycsendet - a Magyar Igazság és Élet Pártja falragaszait. A MIÉP ennek ellenére sem tett bejelentést az Országos Választási Bizottságnál. Horváth Lajos úgy vélekedett, hogy a választások első fordulója a „kisebb-nagyobb piszkosságok” mellett általában tiszta volt. A társelnök elmondta: biztos abban, hogy a Magyar Igazság és Élet Pártja megszerzi a szavazatok 7-8 százalékát. A norvégok ellenkeznek A norvégok növekvő számban ellenzik hazájuk belépését az Európai Unióba, s még az is közömbösen hagyja őket, hogy miként cselekszik ezügyben Svédország és Finnország - tárta fel egy, az Aftenposten című oslói lapban szombaton közölt felmérés. A megkérdezett norvégok 41 százaléka még akkor is ellezi Norvégia csatlakozását az európai közösséghez, ha az északi partnerek, Svédország és Finnország belépnek az unióba. Ebben az esetben a lakosság 37 százaléka van az EU-csatlakozás mellett, míg 21 százalék ingadozik. Jóval nagyobb a nem és az igen szavazatok közti különbség akkor, ha a kérdésfeltevés nem tartalmaz utalást a szomszédos országok magatartására Norvégiában népszavazást tartanak az Európai Unióhoz való csatlakozás kérdéséről, várhatóan november végén. A norvégok körében sokan attól tartanak - írja a Reuter - , hogy Norvégia elveszíti fennhatóságát saját természeti kincsei, így az északi-tengeri olaj vagy a bőséges halállomány fölött A norvégok 1972-ben egyszer már elutasították népszavazáson az európai közösségbe való belépést Második Csatorna-alagút? A Eurotunnel brit-francia részvénytársaság egy második Csatorna-alagút építését tervezi, most a közúti forgalom számára. II. Erzsébet királynő és Francois Mitterrand francia elnök épp csak pénteken nyitotta meg az 1987 óta épült vasúti alagutat, amelyen legfeljebb jövő nyárra lesz teljes a forgalom, de a cégnél úgy vélik, hogy az első alagút már tíz éven belül túlterhelt lesz. A The Sunday Telegraph című brit lap érdeklődésére a Eurotunnel társaság egy szóvivője megerősítete, hogy megkezdték a második alagút tervezését, amely az első közelében kötné össze a brit és a francia partot. Építővállalati és bankszakértők szerint az első alagúttal szerzett tapasztalatok nyomán a másodikat már gyorsabban és főleg olcsóbban lehet majd megépíteni. BBC-műsor a magyar választásokról A BBC magyar nyelvű adásának Panoráma című műsorában vasárnap este Pallai Péter beszélgetett a magyar választások nyomán kialakuló koalíciós lehetőségekről, a politikai váltógazdálkodás esélyeiről, és arról, hogy mennyire reális a kommunista visszarendeződés veszélye. Molnár Gusztáv politológus véleménye szerint voltaképpen az MSZP olyan arányú győzelmet aratott, hogy ez nagyon meg fogja nehezíteni azoknak a pártoknak a dolgát - és itt nyilvánvalóan az SZDSZ-ről lehet szó -, amelyek koalíciós partnerként számba jöhetnek. Teljesen nyilvánvaló, hogy irreálisnak bizonyult a liberális alternatíva. A kulcskérdés az: lesz-e MSZP-SZDSZ koalíció. Schöpflin György politológus professzor is inkább egy szociálliberális koalícióban gondolkodik. Szerinte a következő három hétben különféle alkuk fognak megszületni, mert a második fordulóban nagyon komolyan változhat a helyzet Érdekes és izgalmas most is prognosztizálni, de voltaképpen három hét múlva lesz az igazi - vélekedett a BBC Panoráma. Norman Stone oxfordi professzor optimista véleményét hangoztatta annak kapcsán, hogy Magyarországon most beindult a politikai váltógazdaság ingája. Természetesen azért látok problémákat is, gondoljunk csak 56- ra és a kommunista párt akkori szerepére. Aggasztónak érzem a kommunista pártnak azt az általános tulajdonságát is, hogy a kezébe veszi a nemzetgazdaság kiterjedt szektorait, az oktatást és a többit, és mindent átpolitizál. Másfelől viszont felismerték, hogy helyzetük deffenzív, alkalmazkodniuk kell a megváltozott körülményekhez, például az Európai Unióhoz való, kilátásba helyezett csatlakozáshoz. Tehát egyrészt egy nyugat-európai típusú, baloldali-jobboldali váltógazdaság kezdeteit látom, másrészt pedig a kommunizmustól való eltávolodás egy szakaszát.