A Nap, 1994. május (1. évfolyam, 1-19. szám)

1994-05-09 / 1. szám

2 a NAP MEGMŰTÖTTÉK HORN GYULA KEZÉT Érdeklődő telefonok százait kapta vasárnap a Miskolci Me­gyei Kórház Horn Gyula állapotáról. Elterjedt a hír, hogy a szocialista párt elnöke válságos állapotban van. A további kósza hírek megelőzése érdekében dr. Katona Zoltán, a kór­ház orvos-igazgatója közölte az MTI miskolci tudósítójával, hogy az elszenvedett balesethez képest változatlanul jó Horn Gyula állapota. Vasárnap délelőtt - gyorsabb gyógyulása érdekében - eltört jobb csuklóján kisebb műtétet hajtottak végre. Ez azt jelenti, hogy a hagyományos gipsz rögzítést egy lemezes rögzítőre cserélték fel, így korábban tudja majd használni a kezét. Az orvos-igazgató szólt arról is, hogy a pártelnököt hétfőn már felkeltik betegágyából, és várhatóan a hét második felében már elhagyhatja a miskolci kórházat. A megye legnagyobb kórházában igen sokan éltek válasz­tói jogukkal vasárnap a mozgó urnáknál. Az MTI értesülései szerint Horn Gyulát is felkeresték, ő azonban nem élt szava­zati jogával, mert ez esetben a választások második forduló­jában is ott kellene szavaznia, akkor pedig már nem óhajt a kórház lakója lenni. VÉGE A KELET-NYUGAT KONFERENCIÁNAK Szombaton befejeződött a világ hét leggazdagabb országa (G-7) és 10 posztszocialista ország (E-10) kereskedelmi mi­nisztereinek tanácskozása, amelyet Németország és Japán után először tartottak meg a nyugati tömbön kívül­­ Varsóban. A miniszteri értekezlet elfogadta az üzletemberek által ki­dolgozott Varsói Nyilatkozatot. Ennek lényege, hogy a Hetek­­ elkötelezik magukat a reformországok fokozott támogatása mellett. A résztvevők támogatásukról biztosították Waldemar Pawlak lengyel kormányfő javaslatát a „Partnerség a fejlődé­sért” program megvalósítására. Ez mintegy keretet teremtene a fiatal demokratikus államok megszilárdításához és fejlődé­sük biztosításához. A Varsói Nyilatkozat szinte hihetetlenül nagyszabású célokat tűzött ki: az ezredfordulóig a Hetek cso­portjának mintegy 200 milliárd dollárt kellene befektetniük az E-10 országaiban, amelyekben eddig az időpontig a GDP 70 százaléka esne a magánszektorra, részesedésük a OECD- országokkal való kereskedelmi forgalomban pedig a jelenlegi 6-7-ről 17-20 százalékra kell emelkedjen. A miniszterek megállapodtak abban, hogy még idén szep­temberben konferenciát rendeznek a regionális együttműkö­désekről, a negyedik Kelet-Nyugat konferenciát pedig jövő tavasszal az Egyesült Államokban tartják. A varsói fórumon részt vett Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere is. (MTI) FRANCIA KÜLÜGYMINISZTER AZ UNIÓRÓL Nem tudjuk elképzelni, hogy olyan országok lépjenek be az Európai Unióba, amelyek oda bevinnék saját, a szomszédi kapcsolatokkal, a kisebbségekkel, a határokkal kapcsolatos problémáikat - jelentette ki egy francia rádióadónak adott vasárnapi nyilatkozatában Alain Juppé francia külügyminisz­ter. Juppé állást foglalt az unió bővítése mellett, de leszögezte: bármiféle újabb felvétel annak függvénye, hogy sikerül-e megreformálni, az új helyzetben is hatékonnyá tenni a szer­vezet intézményeit. - A jelenlegi szabályokat adaptálni kell, hogy a közösség 20-25 tagországgal is működőképes legyen - mondta, utalva rá, hogy 16, majd 20 vagy még több tag­állam esetén már önmagában az álláspontok kifejtése is leg­alább három órát venne igénybe a tanácskozáson. A francia külpolitika legsúlyosabb problémájáról, Boszniá­ról szólva Juppé úgy vélte: ha nem sikerül észerű időn belül előrehaladást elérni a béke felé, akkor Franciaországnak ki kell vonnia ENSZ-katonáit a térségből, hiszen „nem tarthatjuk ott őket a végtelenségig”. A külügyminiszter az általa pártolt, s az Európai Unió béketervén alapuló megoldást úgy körvo­nalazta, hogy „meg kell őrizni Boszniát államként, s el kell érni, hogy ezen Bosznián belül mind a három közösség a lehető legszabadabban irányíthassa saját magát”. Végezetül Juppé állást foglalt egy olyan bíróság létrehozása mellett, amely a boszniai háborús bűnösök elítélését kapná feladatul. (MTI) MENT A JAPÁN IGAZSÁGÜGYMINISZTER Hata Cutomu japán kormányfő - röviddel azután, hogy ha­zatért európai körútjáról - elfogadta Nagano Sigeto japán igazságügy-miniszter lemondását. Nagano a harmadik japán miniszter, aki az ország háborús múltjával kapcsolatos, hamis nézetek megfogalmazása miatt kényszerül távozni hivatalából. 1986-ban Fudzsio Maszajuki oktatási miniszter távozott a Nakaszone-kormányból, amiért kétségbe vonta a szigetország háborús agressziójának tényét. Okuno Szaszuke, a földhivatal vezetője hasonló vélemény­­ közzététele után kényszerült lemondani 1g»8-ban a Takesia Noboru vezette kormányban vállalt tisztségéről. ORSZÁG-VILÁG 1994. május 9., hétfő Pártok véleménye Az MSZP megnyugtatónak tartja a több mint 60 százalékos választási részvételi arányt. Ez a mérték annak a kifejezése, hogy a magyar állampolgárok bíznak a demokrácia intéz­ményrendszerében - közölte Bárd András sajtófőnök. Hoz­záfűzte: ez az arány nem tér el lényegesen az előrejelzésektől. Bárd András elmondta azt is, hogy több lakossági bejelentést kaptak különböző szabályta­lanságokról, ám ezek egyikét sem ítélték olyan súlyosnak, amely érdemben veszélyeztet­né a választások tisztaságát és törvényességét Az említett ese­teket az illetékes választási bi­zottságok nyilván kivizsgálják, és kialakítják állásfoglalásai­kat. A sajtófőnök végül közölte: a szavazóhelyiségek zárásának idején várakozó és optimista a szocialisták hangulata. Bíznak abban, hogy a listákra leadott szavazatok alapján a legerő­sebb párt lesznek. * * * Az MDF vasárnapi első saj­tótájékoztatóján, fél nyolckor Szabad György, a párt elnöksé­gi tagja, az Országgyűlés elnö­ke annak a véleményének adott hangot, hogy az eddig nyilvá­nosságra került részvételi ada­tok egyértelművé teszik: nem igazolódtak az időközi válasz­tások alacsony részvételi ará­nya miatti korábbi borús jósla­tok az emberek politikai közönyéről Annál inkább be­bizonyosodott, hogy a magyar népben él az érdeklődés és a parlamenti demokrácia iránti igény. Szabad György szerint abban az országban, ahol a parlament kitöltött egy teljes ciklust és de­mokratikus választásokra ke­rült sor, ott nyilvánvalóan él a parlamenti demokrácia. A sza­vazási részvétellel kapcsolat­ban annak a reményének adott hangot, hogy az eléri az 1990. évi arányt. Herényi Károly, az MDF szóvivője közölte, hogy a párt elnökségi tagjai óránként tartanak tájékoztatót. * * * Az időközben az egyik or­szágos lap különszámában nyilvánosságra került közvéle­mény-kutatási adatokkal kap­csolatban Fehér Garriella, az MDF alelnöke,pártja vasárnap este fél 9-kor tartott sajtótájé­koztatóján kijelentette: ezeket az adatokat nem tartja értékel­hető eredménynek, bár az MDF ilyen módszerrel is jobb ered­ményt várt. Hozzátette: pártja elsősorban az egyéni jelöltjeire építette kampányát. Az alelnök asszony nagyon kedvezőnek ítélte meg a magas választási részvételt. Szerinte ez arra vezethető vissza, hogy a belpolitikai történések felkel­tették az emberek érdeklődését, s megítélése szerint ez az MDF politikájának is köszönhető. Farkas Gabriella úgy vélte, hogy 1990-ben a választók va­lami ellen szavaztak, idén pedig megértették, hogy a döntés a kezükben van. Farkas Gabriella arról is tá­jékoztatta a sajtó képviselőit, hgoy az MDF elnöksége az est folyamán ülést tartott, melyen eldöntötte, hogy hétfőn mikor és hol legyenek megyei választ­mányi ülések, s az elnökség mely tagja hol képviselje a pár­tot. * * * Az SZDSZ kampányfőnöke pártja nevében megköszönte a honpolgároknak, hogy ilyen magas arányban vettek részt a szavazáson. Magyar Bálint hozzáfűzte: a demokrácia in­tézményei csak a polgárok részvételével tudnak működni. A szabad demokraták Mérleg utcai székházában a szavazókö­rök bezárása után két órával tar­tották meg az első nemzetközi sajtótájékoztatót. Magyar Bálint szerint az már biztos, hogy a jelenlegi kor­mánykoalíciót a szavazópolgá­rok leváltották - hasonlóan az 1990-es választásokhoz. A kér­dés most az - hangsúlyozta a kampányfőnök -, hogy milyen irányú koalíció veszi majd át az ország vezetését. Ez - szintén az előző választásokhoz hason­lóan - a második fordulóban dől majd el.* * * A Független Kisgazdapártot 1991-től olyan támadások ér­ték, amelyet más párt képtelen lett volna átvészelni. Azok az eszközök, amelyekkel támad­tak minket, elfogadhatatlanok egy alkotmányos, többpárti de­mokráciában - mondta este fél kilenckor rendezett sajtótájé­koztatóján Torgyán József. Az FKGP elnöke hangsúlyozta: választási eremdényüket ebből a helyzetből kell értelmezni. - Már az is elfogadható, hogy a párt él, létezik és parlamenti erő lesz, de fennáll a választási győzelem lehetősége is - mondta Torgyán József. A pártelnök kijelentette: arra számít, hogy a kisgazdák rend­kívüli módon megerősödnek ezen a választáson. Torgyán an­nak a véleményének adott han­got, hogy a magas részvétel egyértelműen arra utal: a ma­gyar nép aggódik hazája sorsá­ért, s nem igazolódtak be azok az állítások, hogy a rossz gaz­dasági helyzet okozta letargia miatt alacsony lesz a szavazók száma. A Szonda Ipsos este hét órakor nyilvánosságra hozott felméréséről a pártelnök úgy nyilatkozott: meg kell külön­böztetni a közvélemény-kuta­tási adatokat; a Szonda Ipsostól közvélemény-kutatási adatokat még nem olvasott. Hozzátette: véleménye szerint az eljárás egyenlő az alkotmányos rend sárba tiprásával, mert habár a különkiadás csak az urnák le­zárása után került az utcára, de a nyomás és a terjesztés miatt az információk már hét óra előtt is jelentős körben kerültek pub­likálásra. * * * Az Egyesült Kisgazdapárt elégedett a választás részvételi arányaival, és kedvezőnek ítéli azt is, hogy a voksolás feszült­ségektől mentesen, csendesen, szolidan zajlott le. A párt arra számít: sikerül átugrania a par­lamentbe kerüléshez szükséges ötszázalékos küszöböt, annak ellenére, hogy a kampányra költségvetési támogatás híján csupán fillérek álltak az EKGP rendelkezésére. Rajkai Zsolt alelnök elmondta: az EKGP azt sem tartaná tragédiának, ha nem kerülne a törvényhozásba. Ebben az esetben még kemé­nyebben, határozottabban folytatnák munkájukat, hiszen a kisgazdák még nem teljesí­tették történelmi küldetésüket. A legfőbb cél­­ akár átlépik az ötszázalékos küszöböt, akár nem­­ a megosztott kisgazda­mozgalom egyesítése. Az alel­nök egyébként a városokban a Fidesz, vidéken pedig a KDNP előretörését jósolja. * * * A Magyar Igazság és Élet Pártja elégedett a szavazók szá­mával, hiszen a magas részvé­teli arány azt mutatja, hogy a választás első fordulója a nép teljes részvételével zajlott le. Erről Horváth Lajos, a párt társelnöke tájékoztatta az újságírókat. Elmondta, hogy választókörzetében - Dombó­váron - még a szavazás előtti napon is - névtelen levelek for­májában - negatív kampányt folytattak ellene. A településen a többi parlamenti párt szinte „egy húron pendült” a MIÉP lejáratásában. Egy fideszes ön­­kormányzati képviselő például pártja és az MDF plakátjaival ragasztotta le - megszegve ez­zel a kampánycsendet - a Ma­gyar Igazság és Élet Pártja fal­ragaszait. A MIÉP ennek ellenére sem tett bejelentést az Országos Választási Bizottság­nál. Horváth Lajos úgy véleke­dett, hogy a választások első fordulója a „kisebb-nagyobb piszkosságok” mellett általá­ban tiszta volt. A társelnök el­mondta: biztos abban, hogy a Magyar Igazság és Élet Pártja megszerzi a szavazatok 7-8 százalékát. A norvégok ellenkeznek A norvégok növekvő számban ellenzik hazájuk belépését az Európai Unióba, s még az is közömbösen hagyja őket, hogy miként cselekszik ezügyben Svédország és Finnország - tárta fel egy, az Aftenposten című oslói lapban szombaton közölt felmérés. A megkérdezett nor­végok 41 százaléka még akkor is ellezi Norvégia csatlakozását az európai közösséghez, ha az északi partnerek, Svédország és Finnor­szág belépnek az unióba. Ebben az esetben a lakosság 37 százaléka van az EU-csatlakozás mellett, míg 21 százalék ingadozik. Jóval nagyobb a nem és az igen szavazatok közti különbség akkor, ha a kérdésfeltevés nem tartalmaz utalást a szomszédos országok maga­tartására Norvégiában népszavazást tartanak az Európai Unióhoz való csatlakozás kérdéséről, várhatóan november végén. A norvégok körében sokan attól tartanak - írja a Reuter - , hogy Norvégia elveszíti fennhatóságát saját természeti kincsei, így az északi-tengeri olaj vagy a bőséges halállomány fölött A norvégok 1972-ben egyszer már elutasították népszavazáson az európai közösségbe való belépést Második Csatorna-alagút? A Eurotunnel brit-francia részvénytársaság egy második Csator­na-alagút építését tervezi, most a közúti forgalom számára. II. Erzsébet királynő és Francois Mitterrand francia elnök épp csak pénteken nyitotta meg az 1987 óta épült vasúti alagutat, amelyen legfeljebb jövő nyárra lesz teljes a forgalom, de a cégnél úgy vélik, hogy az első alagút már tíz éven belül túlterhelt lesz. A The Sunday Telegraph című brit lap érdeklődésére a Eurotunnel tár­saság egy szóvivője megerősítete, hogy megkezdték a második alagút tervezé­sét, amely az első közelében kötné össze a­ brit és a francia partot. Építővállalati és bankszakértők szerint az első alagúttal szerzett tapasztalatok nyomán a másodikat már gyor­sabban és főleg olcsóbban lehet majd megépíteni. BBC-műsor a magyar választásokról A BBC magyar nyelvű adásá­nak Panoráma című műsorában vasárnap este Pallai Péter be­szélgetett a magyar választások nyomán kialakuló koalíciós le­hetőségekről, a politikai váltó­gazdálkodás esélyeiről, és ar­ról, hogy mennyire reális a kommunista visszarendeződés veszélye. Molnár Gusztáv politológus véleménye szerint voltaképpen az MSZP olyan arányú győzel­met aratott, hogy ez nagyon meg fogja nehezíteni azoknak a pártoknak a dolgát - és itt nyilvánvalóan az SZDSZ-ről lehet szó -, amelyek koalíciós partnerként számba jöhetnek. Teljesen nyilvánvaló, hogy ir­reálisnak bizonyult a liberális alternatíva. A kulcskérdés az: lesz-e MSZP-SZDSZ koalíció. Schöpflin György politológus professzor is inkább egy szociál­­liberális koalícióban gondolko­dik. Szerinte a következő három hétben különféle alkuk fognak megszületni, mert a második for­dulóban nagyon komolyan vál­tozhat a helyzet Érdekes és iz­galmas most is prognosztizálni, de voltaképpen három hét múl­va lesz az igazi - vélekedett a BBC Panoráma. Norman Stone oxfordi pro­fesszor optimista véleményét hangoztatta annak kapcsán, hogy Magyarországon most beindult a politikai váltógazdaság ingája.­­ Természetesen azért látok prob­lémákat is, gondoljunk csak 56- ra és a kommunista párt akkori szerepére. Aggasztónak érzem a kommunista pártnak azt az álta­lános tulajdonságát is, hogy a ke­zébe veszi a nemzetgazdaság ki­terjedt szektorait, az oktatást és a többit, és mindent átpolitizál. Másfelől viszont felismerték, hogy helyzetük deffenzív, alkal­mazkodniuk kell a megváltozott körülményekhez, például az Eu­rópai Unióhoz való, kilátásba he­lyezett csatlakozáshoz. Tehát egyrészt egy nyugat-európai tí­pusú, baloldali-jobboldali váltó­gazdaság kezdeteit látom, más­részt pedig a kommunizmustól való eltávolodás egy szakaszát.

Next