A Nap, 1994. június (1. évfolyam, 20-45. szám)
1994-06-01 / 20. szám
«XIR S MEGYEI KÖNYVTÁI »RIÄÁCSAJA BÉKÉS MEGYEI NAPILAP 1994. JÚNIUSI., SZERDA ÁRA: 14 FORINT I. ÉVFOLYAM 20. SZÁM Születésnap az Agrimill Rt.-nél Eltelt egy év, és életben maradtunk, s nem is érezzük rosszul magunkat - kezdte születésnapi értékelését a tegnapi csabai sajtótájékoztatón Bacsa Vendel, az Agrimill Rt. vezérigazgatója. - Az 1993. június 1-jei megalakuláskor a feladatok tömkelegét kellett megoldani, ugyanis furcsa szituációban jött létre az Agrimill: szerződés, piac, alapanyagok nélkül, s a dolgozókat is morális gondok gyötörték. Mégis, a tavalyi fél esztendő gazdasági mérlege 80 millió forint nyereség volt. Sikerült az elmúlt évben annyi gabonát felvásárolni, hogy tavaly a négy malom az aszály ellenére dolgozni tudott, és jutott alapanyag a négy takarmánykeverő üzemnek is. Jól működött a Ham-Let üzem és a rizshántoló is. A 330 ezer tonnás tárolókapacitás viszont csak veszteséget termelt. A vezérigazgató szólt a jövőről is. Mint mondta, az OTP Rt., a tulajdonos Agrimpex és az Agrimill a termelőkkel olyan hitelkonstrukciót dolgozott ki, amely ősszel indult, s eddig ebből fedeztek le az rt. számára szükséges 120-130 ezer tonna búzából 50 ezret. A termelők vetőmagot, kemikáliát is kaptak igény szerint. Ez azért fontos, mert jó minőségű terméket csak jó alapanyagból lehet gyártani. A megyében egyre több partnere van a cégnek, akiknek továbbra is megbízható üzletfele kíván lenni az Agrimill. Szó volt az orosházi leégett malomról is, amit a régi állapotában nem kíván újraépíteni gazdaságossági okokból a tulajdonos. A jól termelő takarmánykeverők elöregedtek, ezért rekonstrukció alatt áll az orosházi. A jövő azért is biztató - mondta Bacsa Vendel -, mert a tulajdonos nem kívánja kivonni a nyereséget, hanem visszaáramoltatja a termelésbe. Az rt. depót kíván nyitni Budapesten a Gyulai Húskombináttal karöltve, fejlesztik a jelenleg kőkorszakinak titulált anyagmozgatást, s a szállításba is beruháznak. A szegedi Bay Zoltán Biotechnológiai Kutatóintézettel együttműködve a korszerű táplálkozásnak megfelelő alapanyagok kimunkálására és gyártására fognak áttérni. A nap szenzációja az István malom rekonstrukciójának befejezése volt, amiről részletesen Fiat Miklós vezérigazgató-helyettes számolt be. A 141 éves malom a 30 milliós beruházás révén az ország legnagyobb kapacitású malmává nőtte ki magát, a 28 új német hengerszék már napi 300 tonnát tud feldolgozni. Arról, hogy az exportértékesítés és a belső piaci árak milyen feszültséget fognak okozni, arról a tulajdonos képviseletében Sípos Domokos szólt. Aki azt is bejelentette, hogy a tulajdonosok nem kívánnak egyelőre tőkét kivonni a cégből, de természetesen bíznak abban, jó profittermelő vállalkozásba fektették a pénzüket. B. S. E. Bacsa Vendel vezérigazgató szerint az egy év eltelt, s az Agrimill a nehéz körülmények ellenére életben maradt A részvénytársaság büszkesége, a korszerűsített István malom nagy sikert aratott FAZEKAS FERENC FELVÉTELEI Gázárak start előtt? Wiegand Győző, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület alelnöke a földgáz árának várható alakulásáról tartott előadást és fórumot tegnap délelőtt a megyeháza nagytermében. Békés megye településvezetői és energiaszolgáltatási szakemberei igen nagy érdeklődéssel hallgatták az ETE alelnökét, hiszen egy valamiben előzetesen is bizonyosak lehettek: perspektivikusan nem árcsökkenésről hallanak majd. Wiegand úr elmondta, hogy hazánkban az összes energiahordozók közül a földgáz a legolcsóbb, és az utóbbi években erősen növekedett a lakossági felhasználásának részaránya. Az import beszerzés - amelynek aránya egyre növekszik - áránál minden fogyasztói típus által fizetett ár alacsonyabb. A nyugateurópai országok gázárai átlagban több mint a kétszeresét teszik ki a magyarországiénak, és az ezt az energiahordozót terhelő adó is nálunk a legalacsonyabb. Az olaszországi ár például az ötszöröse a miénkének, és az adó is ott a legnagyobb. Az ETE alelnöke szerint, ha az Európai Közösségbe törekszünk, előbbutóbb ebbe az árrendszerbe kell besorolnunk. A hazai torz árak nem igazán ösztönzik az energiafelhasználás hatékonyságát. Hazánkban például egységnyi energiából fele, illetve negyedannyi nemzeti jövedelem képződik, mint az EK országaiban és a rossz hatékonyságú, pazarló energiafelhasználás a természeti környezetre is negatív hatással van. A torz árrendszer feszültségeket szül a régi és az új fogyasztók között, hiszen az újonnan bekapcsolódók jelentős költségeket kénytelenek vállalni, mert a gáz ára nem fedezi a szolgáltató fejlesztési költségeit. Az alacsony árak csökkentik a hazai gázkitermelés fenntartásának lehetőségét, és elriasztják a befektetőket is. Mint Wiegand úr kifejtette, mindezek szükségessé tennék az indokolt költségekre épülő ár bevezetését, ami történhet lépcsőzetesen, vagy sokk-szerűen egyetlen áremeléssel. Ezt az árszintet, amely a ’93-asnak gyakorlatilag a kétszerese, elvileg 1996. júniusára kell elérni. Az ETE alelnöke szerint a lépcsőzetes felzárkózás volna a megfelelőbb, hiszen még a kicsi áremelések is komoly társadalmi feszültségeket szülhetnek. Hangsúlyozta a tarifaváltozás melletti kompenzáció szükségességét, melynek egyik lehetséges forrása a bányajáradék. Mindez persze az ETE munkatársainak a javaslata, mellyel kapcsolatban rengeteg még a nyitott kérdés. Ezek közül talán a legnagyobb, hogy az új kormány vállalja-e majdan ennek a roppant népszerűtlen intézkedésnek a kivitelezését? V. K. Költözködés a Parlamentben Az Országgyűlés Hivatala arra számít, hogy a június 13-ával kezdődő hét lesz a költözködés hete a Parlamentben. A leköszönő törvényhozás képviselői közül még senki sem számolt el véglegesen az Országgyűlés Hivatalával, de az apparátus változatlanul nem erőlteti e procedúrát, hiszen a képviselőknek a parlament alakuló üléséig joguk van használniuk eszközeiket - jelentette ki Soós Tibor, az Országgyűlés Hivatalának vezetője az MTI munkatársának. Az apparátus áttekinti, hogy hogyan alakul a régi és az új képviselők aránya. Várhatóan az eddigi honatyáknak körülbelül hatvan-hetven százaléka cserélődik ki. Az előzetes jelzések szerint a köztársasági elnök a jövő héten hívja össze a pártok képviselőit, hogy megbeszélje velük az alakuló ülés tartalmi és politikai kérdéseit. A NAP kérdése Csökkent-e a megye hátránya? Békés megye gazdasági és infrastrukturális elmaradottságára az 1992-es kihelyezett kormányülés kapcsán figyelt fel az ország. Átfogó kormányprogram készült a hátrányok leküzdésére. Ez eddig 350 millió forintot hozott a békési településeknek. - Leküzdheti-e megyénk a hátrányait? - kérdeztük dr. Szabó Pétert, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkárát. - Több évtizedes lemaradások nem küzdhetők le egykét év alatt, csak hosszú, tudatos fejlesztési tevékenységgel. Ezek csupán a kezdeti lépések, s a kormányprogram elsősorban azt a célt szolgálta, hogy a figyelem ráirányuljon a térségre, s megteremtődjenek az esélyegyenlőtlenség leküzdésének feltételei. A központi támogatások, melyek odaítélésekor elsősorban az infrastrukturális és szociális hátrányok csökkentését, a munkahelyteremtés szempontjait vették figyelembe a minisztériumok, lehetőséget adtak a települések önfejlődésének megindulására. - Az eddigi pénz mire volt elég? - Előrelépés történt a szociális viszonyok javításában, átalakulóban a gazdaság, az oktatás szerkezete. Több egészségügyi, kulturális intézmény, a lakosság széles körét érintő program - például az ivóvízjavító - kapott címzett támogatást. A legfőbb eredmény talán az a szemléletváltozás, amely a térség megítélésében, kezelésében megnyilvánul. - Nem tapasztalható irigység más megyék részéről? - De igen. Érdekes módon nem a „szegény”, hanem épp a jómódú térségek berzenkednek. Sokan úgy vélik: nem a „fekete lyukakba” kell önteni a pénzt, hanem oda kell beruházni, ahol gyorsabban megtérül. Gubucz Katalin