Békés Megyei Nap, 1994. december (1. évfolyam, 176-201. szám)

1994-12-01 / 176. szám

2 BÉKÉS MEGYEI NAP Tel Aviv­­ Belehalt sérülé­sébe az a 19 éves izraeli kato­nalány, akit szerdán az Izrael északi részén lévő Afulában egy palesztin fejszével súlyo­san megsebesített a homlo­kán. A merénylet után a lányt kórházba szállították, de túlé­lési esélye nagyon kicsi volt. A támadót a rendőrség a járó­kelők segítségével elfogta. A gyilkosság elkövetését egyet­len szervezet sem vállalta. Egy szemtanú elmondta, hogy a merénylő teljes erejével súj­tott le, majd futni kezdett, de amikor látta, hogy üldözőbe vették és bekerítették, fel­emelt kezekkel azonnal meg­adta magát. A rendőrség kö­zölte, hogy erősítést küldött a városba, megakadályozandó egy esetleges arabellenes láza­dást. Washington - Az amerikai képviselőház kedd este a vá­rakozásoknak megfelelően jó­váhagyta a hét évig tartó tár­gyalások után megszületett GATT- egyezményt. A keres­kedelmi korlátok globális le­építéséről intézkedő, százhu­szonhárom országra kiterje­dő megállapodásnak január elsején kell érvénybe lépnie a ratifikálási eljárások lezárultá­val. Az amerikai kongresszus igenlő döntése sok ország szá­mára lehet mérvadó. Jóllehet a képviselőház jelentős több­séggel adta áldását az egyez­ményre, a szenátusban már nehezebbnek ígérkezik a jó­váhagyás. Varsó - Groteszk, komoly-­­­talan, nevetséges. Ilyen és ha­sonló jelzőkkel kommentálták a lengyel parlament képvise­lői szerdán reggel a Szejm fo­lyosóin Waldemar Pawlak mi­niszterelnök bejelentését, hogy a 76 éves Ryszard Kaczo­­rowskit, az utolsó emigráns ál­lamfőt kívánja jelölni a meg­üresedett nemzetvédelmi mi­niszteri posztra. A lengyel la­pok vezető helyen foglalkoz­tak a hírrel, kiemelve, hogy Pawlaknak e döntésével sike­rült ismét meglepetést szerez­nie mind koalíciós partnerei­nek, mind az ellenzéknek. Erfurt - A türingiai tarto­mányi parlament szerdán is­mét a kereszténydemokrata Bernhard Vogelt választotta mi­niszterelnökké. Vogel újjává­­lasztására azt követően került sor, hogy a szövetségi válasz­tásokkal párhuzamosan tar­tott tartományi voksolás ered­ményeként a Keresztényde­mokrata Unió (CDU) maradt a legerősebb párt a helyi tör­vényhozásban, de miután ed­digi koalíciós partnere, a Sza­baddemokrata Párt (FDP) nem jutott mandátumhoz, a CDU a szociáldemokratákkal nagykoalíció felállításában ál­lapodott meg. Róma - Az olasz rendőrség kedden két újabb rendőrt vett őrizetbe azzal a váddal, hogy a Bologna környékét éveken át rettegésben tartó „Una Bianca” nevű gengsz­terbandához tartoznak. Az ügyben nyomozó illetékesek szerint a bolognai és a cesenai rendőr letartóztatásával a banda valamennyi tagja kézre került. A nagy fogás azonban nem tölti el büszkeséggel az olasz rendőrséget; a hat lefo­gott gengszter közül öt a ren­dőrség soraiban szolgált. A hatodikat családi szálak fűzik a rendőrséghez, két testvér­bátyja szintén a banda tagjai­ként hordta az egyenruhát. A banda - melynek elnevezése abból ered, hogy akcióiban gyakran használt egy fehér színű FIAT Unó gépkocsit - az eddigi feltételezések sze­rint több mint húsz embert, köztük legalább öt csendőrt gyilkolt meg az évek során. ORSZÁG-VILÁG EU-CSÚCS ELŐTTI FRANCIA-NÉMET MEGBESZÉLÉS Esseni meghívó a társult országoknak Helmut Kohl német kancellár szerdán a jövő hét szombat­jára meghívta Essenbe a közép- és kelet-európai társult ál­lamok vezetőit, hogy az EU-csúcsértekezlet hivatalos tár­gyalásainak befejeztével tájékoztatást adjon a tanácskozás eredményéről, főleg arról a határozatról, amely az EU és a társult Hatok jövőbeni viszonyának alakításáról szól majd. betöltő Német­ország nevében mintegy másfél órás találkozón kívánja majd tá­jékoztatni a kö­zép- és kelet-eu­rópai társult or­szágok állam- és kormányfőit, va­lamint külügy­minisztereit. „Este egy kö­zös vacsora ad majd lehetősé­get további meg­beszélésekre és eszmecserére” - mondta Kohl. Bonni illetéke­sek az MTI ér­deklődésére el­mondták, hogy a tervek szerint az EU tagállamai­nak vezetői is részt vesznek a vacsorán. Kohl hangsúlyozta, hogy a A német-francia csúcstalálko­zót követő sajtóértekezleten Kohl elmondta, hogy az Eu­rópai Unió soros elnökségét meghívással jelezni kívánják a társult partnereiknek, hogy az EU nem zárt klub és érde­kelt a Hatok majdani csatla­kozásában. „A norvégiai nép­szavazás eredménye fényében különösen hangsúlyozni kell, hogy folytatni kívánjuk az eu­rópai építkezést kifelé és befe­lé is” - jelentette ki a német kancellár. Kohl kitért arra is, hogy kissé érthetetlennek tartja a meghívás körül kialakult za­vart, hiszen egyszerűen arról van szó, hogy csak mostanra fejeződtek be a konzultációk a tagállamok között. (Az elmúlt másfél hétben napvilágot lá­tott értesülések szerint első­sorban a franciák ellenezték, hogy a németek a kelet-euró­paiakat meghívják a csúcsér­tekezletre, s ezután született a kompromisszumos megoldás a csúcstalálkozó hivatalos be­fejezése utáni vacsoráról.) A kancellár a sajtóértekez­leten elmondta, hogy Francois Mitterrand elnökkel beható eszmecserét folytattak az Eu­rópai Unió és a kelet-európai államok jövőbeni viszonyának alakításáról és az ügyben Es­­senben elfogadandó straté­giai határozatról. Kohl és Mitterand bejelenti a társult államok­nak szóló meghívást SZLOVÁK VÉLEMÉNY BŐSRŐL Hága objektív lesz ulius Binder szerint a nagymarosi körgát most folyó le­­bontása során a Szlovák Köztársaság tulajdonába tartozó vagyont bontanak le.­­ A bősi erőmű beruházási igaz­gatója a szlovák rádióban szerdán elhangzott nyilatko­zatban sajnálatosnak nevezte, hogy a Nagymarosnál folyó munkák miatt a szlovák fél hi­vatalosan mindmáig nem til­takozott. Helytelenítette, hogy a vízlépcső „magyarországi részén történő jogellenes lé­pésekkel” kapcsolatosan Po­zsony hallgat, még jegyzék­ben sem hallatta hangját. Sze­rinte ez ellenkezik a nemzet­közi szokásrenddel. A bírálatot nyilvánvalóan az ügyvezető Moravcík-kabi­­netnek szánták. Július Binder kizártnak tartja, hogy a Hágai Nemzet­közi Bíróságon ne Szlovákia, hanem Magyarország számá­ra szülessen kedvező döntés. „Hága objektív lesz” - jósolta Binder, és úgy fogalmazott, hogy Magyarország csak ab­ban az esetben lehetne a jog­vita győztese, ha az erőmű „bizonyítható környezetvé­delmi érdemeit környezeti katasztrófának minősítenék. Objektív megközelítés eseté­ben azonban Magyarország hágai esélyei elenyészőek” - vélekedett a pozsonyi beruhá­zási vállalat igazgatója. PALAU SORSFORDULÓHOZ ÉRKEZETT Új taggal bővül az ENSZ Az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatot fogadott el, amely azt javasolja a Közgyűlésnek, hogy a világszervezet tagjai fogadják soraik közé a Palau Köztársaságot. A világ­térképen új államalakulatként mindössze két hónappal ezelőtt megjelent kicsiny mikronéziai szigetcsoport, ami eddig ENSZ-gyámság alatt állt, rövidesen az ENSZ 185. tagjává válik. Az ENSZ BT kedden elfoga­dott határozatával kapcsolat­ban Madeleine Albright BT-el­­nök a döntés történelmi je­lentőségét hangsúlyozta. „Ez a határozat megtestesíti azo­kat az elmúlt évtizedek során tett erőfeszítéseket, amelyek arra irányultak, hogy a világ különböző térségeiben levő gyámsági területek megsze­rezzék az önrendelkezést” - mondta az amerikai politiku­sasszony. Az ENSZ gyámsága alól ki­került Palau az Egyesült Álla­mok önkormányzattal ren­delkező, társult államává vált. Az Egyesült Államokkal sza­badon társult státus megen­gedi az önkormányzatot, de az amerikai adminisztráció vezetése alá utalja a védelmi-, pénz- és külügyeket, vagyis ezeken a területeken Palau korlátozott jogokkal rendel­kezik. A Palau-szigetcsoport (más néven Belau) a mikronéziai szigetvilág része, több mint 200 szigetet foglal magában. Összesen 508 négyzetkilomé­ternyi területe hosszú lánco­latban terül el a Csendes-óce­án nyugati részén. Lakóinak száma 15 000, fővárosa a ha­sonló nevű szigeten fekvő, mintegy 10 ezer lakosú Ko­­ror. A népesség különböző et­nikai és nyelvi csoportokból tevődik össze: az őslakosok között voltak melanéziaiak, polinéziaiak, délkelet-ázsiai indonézek és filippinók. Az angol nyelvhasználat általá­nosan elterjedt, a palaui em­berek többsége a római kato­likus vallást követi. Békülékeny csecsen elnök Dzsohar Dudajev csecsen elnök kész tárgyalni Moszk­vával a csecsenföldi válság rendezéséről. Ez derült ki a szakadár kaukázusi köztár­saság elnökének szerdai nyilatkozatából, amelyet az Interfax hírügynökség is­mertetett. Dudajev, aki a Borisz Jelcin el­nök ultimátumában szereplő határidő lejárta előtt nyilatko­zott, hangsúlyozta, hogy a csecsen tárgyalóküldöttség kész a párbeszédre, amint er­re vonatkozó javaslat érkezik Moszkvából. Dudajev szerint Cserno­­mirgyin már a közeljövőben indítványozhatja a párbeszé­det. A csecsen elnök beszámolt róla, hogy Groznij fölött heli­kopterek köröztek szerda dél­után, amelyek abba az irány­ba repültek, ahol fogva tart­ják a hét végi harcok során fogságba esett oroszokat. Du­dajev, aki korábban nem zár­ta ki, hogy kivégzik a mintegy hetven orosz hadifoglyot, Jel­cin ultimátumát követően sokkal békülékenyebb hangot ütött meg. 1994. DECEMBER 1., CSÜTÖRTÖK GÁLI SZARAJEVÓBAN A muszlimok a kéksisakosok támogatását követelik Előrelépés nélkül ért véget Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár és Alija Izetbegovic boszniai elnök szerdai szarajevói tárgya­lása. A kétórás megbeszélés után nyilatkozó Alija Izetbegovic csak annyit mondott, hogy a világszervezet első embere semmiféle új javaslatot nem hozott. Gáli „hosszasnak és pozi­tívnak” minősítette a tárgya­lásokat, majd elmondta, hogy az Izetbegovic elnökkel foly­tatott megbeszélésen nem ke­rült szóba a boszniai szerb ál­lam és Jugoszlávia konföderá­ciójának terve. Hangsúlyozta, hogy a nehézségek ellenére is folytatni kell a béketárgyalá­sokat. Szarajevói jelentések sze­rint Izetbegovic a tárgyaláso­kon azzal érvelt, hogy az ENSZ-nek nincs joga semle­ges álláspontra helyezkednie, mert Boszniában a demokra­tikus és törvényes kormány­nak a „legsötétebb fasizmus­sal” kell szembenéznie. „A kéksisakosoknak a törvényes úton megválasztott kormányt kell megvédelmezniük” - mondta a boszniai muszlim vezető. Az ENSZ-főtitkárát megle­hetősen ellenségesen fogad­ták a boszniai fővárosban: az elnöki palota közelében ös­­­szegyűlt polgárok bírálták az ENSZ tevékenységét, s kéz­mozdulataikkal arra utaltak, hogy szívesen látnák a főtit­kár halálát. Gáli szerdán este úgy uta­zott el Szarajevóból, hogy nem találkozott a boszniai szerb vezetőkkel, köztük Ra­dovan Karadziccsal. Karadzic előzőleg közölte: csak akkor hajlandó találkozni Gálival, ha a főtitkár Paléba, vagy Sza­rajevó szerb ellenőrzés alatt lévő negyedeibe utazik. Muzulmánok tüntetnek Szarajevóban az elnöki palota előtt az ENSZ Bosznia-politikája ellen KOLOZSVÁRI KOMM­UNÁLPOLITIKA Nagyüzem a bíróságon Georghe Funar kolozsvári polgármester, a Román Nemze­ti Egységpárt elnöke rágalmazás címén feljelentést tett a városi tanács 11 ellenzéki - köztük hét RMDSZ-párti ma­gyar - képviselője ellen. Erre a lépésre azt követően került sor, hogy a bíróság el­utasította az­ ellenzéki kere­setét. A tanácsosok azért for­dultak bírósághoz, mert állás­pontjuk szerint a polgármes­ter szabálytalan telekügyletek dokumentumait írta alá. A bí­róság nem látta megfelelően bizonyítottnak a vádat. Kolozsváron a városi ta­nácsban képviselt ellenzék és a hatóságok konfliktusa egyre gyakrabban kerül bíróság elé. A polgármester alkotmányel­lenes javaslat címén követelte Ekstein Kovács Péter RMDSZ tanácsos mandátumának a felfüggesztését a közigazgatá­si bíróságon, Grigore Zanc pre­fektus azonban elutasította ezt. Ekstein arra szólította fel a városi tanácsot, hogy ne al­kalmazza - az országban kü­lönben mindenütt másutt fi­gyelmen kívül hagyott, de Fu­nar polgármester által érvé­nyesített - törvényt, amely egy főre számolva csak tíz négyzetméternyi lakóterüle­tet engedélyez a bérlőnek. (A törvényt még Ceausescu ide­jében hozták.) Folyamatban van még az eljárás Molnos Lajos tanácsos, az RMDSZ megyei elnöke el­len. Molnos nem volt hajlan­dó kifizetni azt az 50 ezer lejes bírságot, amelyet azért róttak ki rá, mert részt vett a főtéri ásatások elleni július 7-i tün­tetésen. TŰZ EGY OLASZ ÓCEÁNJÁRÓN Átok ül az Achille Laurón Három idősebb utas meghalt, és további nyolc személy megsérült, amikor szerdán a kelet-afrikai partok közelé­ben eddig ismeretlen okokból kigyulladt az Achille Lauro olasz óceánjáró. A hajón tartózkodó mintegy ezer ember­ből 900-nak - köztük valamennyi utasnak - mentőcsóna­kokkal sikerült elhagynia az óceánjárót. Az óceánjáró tulajdonosa, a StarLauro olasz tengerhajó­zási cég szerint az égő Achille Lauro Szomália északkeleti partjaitól 60 kilométerre mű­ködésképtelenül sodródik. A legénység mintegy száz tagja a fedélzeten maradt, hogy megfékezze a tüzet, s miután sikerült ellenőrzésük alá von­ni a tüzet, mindannyian el­hagyták a hajót. A hajó kapi­tánya rádión közölte, hogy az óceánjáró 40 fokkal oldalára dőlt és félő, hogy elsüllyed. Egy a mentésben résztvevő hajó kapitánya szerint elkép­zelhető, hogy a hajótörötte­ket a kenyai Mombasába vagy az Egyesült Arab Emirátusok­ba, esetleg Dzsibutiba szállít­ják. Az Achille Lauro neve egy­szer már már szerepelt az új­ságok címlapján. 1985- ben a PFSZ-hez tartozó Abu Abbasz csoportja a Földközi-tenge­ren több napra hatalmába ke­rítette a hajót. Világméretű felháborodást váltott ki, ami­kor a terroristák megölték az idős, tolókocsihoz kötött Leon Klinghoffer zsidó származású amerikai állampolgárt, és holttestét a hajókorláton át a tengerbe dobták. Az Achille Lauro 1985-ben, a terrortámadás után

Next