Békés Megyei Nap, 1995. március (2. évfolyam, 51-75. szám)

1995-03-01 / 51. szám

Önálló előfizetőinknek és az árus példányokban színes Telemagazin Kétdiplomás primadonna (9. oldal) Kéthetes telefonszünet B. P. Tegnapi lapszámunkban be­számoltunk arról a hétfői gyulai polgármesteri fórum­ról, ahol a telefonkoncesszi­ós pályázatról tárgyaltak a városvezetők. Tudósítá­sunkban leírtuk, hogy ugyanezen a napon hoz döntést a minisztérium az Alcatal nevű francia cég tér­ségre vonatkozó ajánlatáról. Mint Sziklai Zoltántól, a me­gyei önkormányzat illeté­kesétől megtudtuk, Bölcskei Imre helyettes államtitkár te­lefonon arról tájékoztatta kedden: a pályázatot két héttel meghosszabbítják, va­gyis március 15-éig jelent­kezhetnek a befektetők a szaktárcánál. A minisztéri­um ezt követően egy hét mérlegelés után dönt a pá­lyázókról. Sziklai Zoltán kérdésünkre elmondta: nem borúlátó ez ügyben, hi­szen nagyobb az érdeklődés most, mint a pályázat 1993- as kiírásakor. • Romániába szökött dolgozni O. GY magyar állampolgár február 25-én tiltott határát­lépést követett el Nagylak irányában Romániába. O. GY.-t a román határőrizeti szervek február 26-án elfog­ták, majd átadták a magyar határőröknek. Az eset érdekessége, hogy az illető Romániába munka­­vállalás céljából szökött. Mo­tiváló tényezőként a számá­ra kilátástalan jövőt jelölte meg. Magyarországon csa­ládja kitagadta börtönviselt­­sége miatt (8 év nemi erő­szakért, garázdaságért), és több bűncselekményt már nem akart elkövetni. O. Gy. a volt „kommunis­ta” országban látta „gazdag” jövőjét. Meghallgatásakor elmondta, hogy fejében már összeállt az új terv Romániá­ba szökéséhez. Terve végre­hajtásában senki nem aka­dályozhatja meg. Igazgatóságunk Biharke­­resztesen az elmúlt napok­ban 2 db lopott gépjármű­vet fedezett fel, összesen 6 500 000 forint értékben. Az elkövetők mindkét eset­ben (318 BMW, AUDI) a gépjárműveket anyagi ha­szonszerzés céljából akarták Romániába kijuttatni. Kiszombor HÖK állomá­nyába tartozó határőr őr­mester együttes szolgálatot látott el M. J. rendőr őrmes­terrel az RB 32-42 rendszá­mú VW Golf személygépko­csival. (Folytatás a 3. oldalon) Árhullám a Körösökön Körzse Az utóbbi napok enyhe, csa­padékosabb időjárása követ­keztében a hegyvidéki víz­gyűjtő területen lehullott 20-38 mm csapadék hatásá­ra a Körösökön kisebb ár­hullám indult el. A Fekete- Körösön a mai napon déle­lőtt 10 órától a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság I. fokú árvízédelmi készültséget rendelt el. Az előrejelzések szerint a Fekete-Körösön még több mint 1 méter ára­dás várható és a vízállás a II. árvízvédelmi készültségi fo­kozatot is eléri. Ha a Be­rettyón elindult kisebb ár­hullám az I. fokú árvízvé­delmi készültségnek megfe­lelő szinten vonul le, a janu­ári olajszennyeződést is elso­dorhatja. „Fékút” gyermekrajzverseny __________KZs.__________ A szakmai zsűri kiválasztotta tegnap délután azt az öt raj­zot, melyek továbbjutnak a „Fékút a gyermekekért, a közlekedők biztonságáért” Alapítvány című rajzpályázat megyei döntőjébe. Békéscsa­bán és környékén 14 iskola nevezett a versenybe összesen mintegy 600 rajzzal. A legjob­bakat láthattuk a Békéscsabai 1. Számú Általános Iskola II. emeleti zsibongójában. A ki­állítást Varró Mihály rendőr főhadnagy nyitotta meg, aki elmondta: a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság szer­vezésében létrehozott pályá­zatot meghirdető alapítvány célja a személyi sérüléssel járó közúti balesetek és bűntettek számának csökkentése vetél­kedők, rendezvények, pá­lyázatok segítségével. Ké­sőbb a városi döntőnek helyt adó iskola vezetőinek segítsé­gével átadta a díjakat, em­léklapokat. Sok gyerek örült meg a szarvasi Plasztolusz által fel­ajánlott játékoknak. Sok gyerek örült a játékoknak nyári attila felvétele Ördög „bújt a tojásba” (5. oldal) Békés Megyei (kupa)Nap A múlt esztendő legjobb Békés megyei sportolóit köszöntöttük tegnap délután szerkesz­tőségünkben. A vándorkupák olvasóink szavazatai alapján kerültek mostani gazdáikhoz. Az átadás részleteiről lapunk 16. oldalán olvashatnak Kartoli Ágnes felvétele VITA AZ ÖNKORMÁNYZATOK ÉS A DÉMÁSZ KÖZÖTT Ki fizesse a karbantartást? A Démász közvilágítási díjtételeiben benne foglaltattak ez idáig a karbantartás költségei is. Ezt 1994. december 27-én az ipari miniszter rendelettel megváltoztatta, amellyel kü­lön karbantartási díj fizetésére kötelezte az önkormányza­tokat. A gyulai önkormányzati hivatalban a telefonkonces­­­szióról rendezett tanácskozáson a polgármesterek hevesen reagáltak erre a változtatásra. __________BJl___________ Tóth Imre, Sarkad polgár­­mestere kérte, hogy cserél­jenek véleményt ez ügyben is az elöljárók. A Démász a polgármestereket kérte va­lamennyi helyen, hogy alá­írásukkal hitelesítsék a vál­tozást. Jól jelzi az elégedet­lenséget, hogy a Gyulán összegyűlt huszonöt pol­gármesterből mindössze öten írták alá a karbantartá­sért külön fizetendő „kvázi adót” - ahogy a sarkadi polgármester fogalmazott. Ugyancsak ő mondta el: „Azt nem tudom, kinek a tulajdonát képezik a vil­lanyoszlopok és trafók, de azt tudom, kiét biztosan nem.” Ezek az önkormány­zatok vagyonleltárában nem szerepelnek, így biztosan nem önkormányzati vagyon­­ fűzte tovább gondolatait, márpedig ilyen körülmé­nyek közt az önkormány­zat nem kötelezhető karban­tartási díj fizetésére. Ha­sonlattal élve: egy taxi felújítását nem azok hasz­nálóival szokás megfizettet­ni, ahogy ezt az áramszol­gáltatók akarnák - érvelt Tóth Imre. (Folytatás a 3. oldalon) Hamvazószerda ___________ M.L________________ Ma hamvazószerda, másképpen böjtfőszerda, böjtfogadó szerda, szárazszerda a húsvétig tar­tó negyvennapos nagyböjt kezdete. Mint azt Bálint Sándor leírja, e napon a mise előtt a templomban megszentelik a múlt évi virágva­sárnapi barka hamvát, és ezt követi a hamva­­zás, ami nem más, mint hogy a pap szentelt ha­muval keresztet rajzol a hívek homlokára. A hamu a bűnbánat szimbóluma már az Ószövetségben is. Az őskeresztények a töredelem jeléül hamuval hintették meg magukat. A nyil­vános bűnbánat ugyanis a nagyböjt első nap­ján, hamvazószerdán vette kezdetét. Eleinte a­­ hamuval való megszálás csak nyilvános bűn­bánók szertartása volt. A hívek közül azonban­­ sokan csupán alázatosságból szintén meghin­­­­tették magukat hamuval. A nyilvános vezeklés­­ megszűntével, a XIV. században a hamvazás­­ szertartása, mint a nagyböjt kezdete, általános­­­­sá vált. Népünk a hamvazást többféle szentelmény­­nek tekinti. Több település idősebb népe úgy tartja, aki hamvazkodik, annak nem fáj a feje. Előfordul, hogy a templomból hazatérők össze­dörzsölik homlokukat az otthon maradottaké­val, hogy azoknak se fájjon a fejük. A rábaközi Szil faluban lapáton hamut vittek a kocsmába, és rászórták azokra a korhelyekre, akik a far­sangi mulatozást még nem hagyták abba. Vall­juk be, ma már e szokás felújítása igen nagy megbotránkozást keltene. E napon egyes helye­ken még dívik a tuskóhúzás. Penavin Olga közli, hogy a bánáti Pádén a farsangból kima­radt legények - akik ez idő alatt nem házasod­tak meg - egy könnyű tüsköt húztak láncon, hogy megszégyenítsék a lányokat. A tüsköt álta­lában két legény vonta be a lányos házba, há­rom pedig tolta, így szinte felszántották a földes szobát. A tuskóhúzás mágikus szertartása álta­lában az ekehúzásra, a szántásra emlékeztet, annak a módosult formája, célja a termékeny­ségvarázslás.

Next