Békés Megyei Nap, 1995. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-01 / 127. szám
2 BÉKÉS MEGYEI NAP London - Az Amnesty International szerint az iráni kormányzat súlyosan megsérti az emberi jogokat, bár ezt igyekszik gondosan titkolni a külvilág előtt. A nemzetközi szervezet szerdán Londonban nyilvánosságra hozott jelentésében azt állítja, hogy Iránban mindennaposak az önkényes letartóztatások, kivégzések, a „megrendelésre” elkövetett gyilkosságok. Tizenhat évvel az Iráni Iszlám Köztársaság létrejötte után számos politikai fogolynak kell hosszú időt emberhez nem méltó körülmények között börtönben töltenie, s sokuknak fogalmuk sincs arról, miért büntették meg őket - állítja a jelentés. Santiago A chilei legfelsőbb bíróság kedden jóváhagyta a Pinochet-rezsim titkosrendőrségének egykori vezetőjére, Manuel Contreras tábornokra Orlando Letelier volt szocialista párti külügyminiszter 1976-ban történt meggyilkolása miatt kiszabott hét évi börtönbüntetést. Az ítélet ellen fellebezésnek helye nincs. A legfelsőbb bíróság egyidejűleg jóváhagyta a Pedro Espinoza dandártábornokra kiszabott hat évi börtönbüntetést is. A magas rangú katonatisztet a washingtoni pokolgépes merénylet kitervelésével vádolták, amely során életét vesztette a chilei politikus amerikai munkatársnője is. Az ítéletet a bíróság épülete előtt összegyűlt több száz tüntető lelkesen üdvözölte. Mostar Belgrád - Mostari látogatását értékelve Tadeusz Mazowiecki, az ENSZ emberi jogi jelentéstevője keddi sajtóértekezletén megállapította: tavalyi látogatása óta bizonyos haladást értek el az infrastrukturális létesítmények helyreállításában, a két fél közötti politikai érintekezés gyakoribbá és hatékonyabbá vált. A politikus ugyanakkor kifogásolta, hogy a város muzulmánok lakta keleti és horvátok lakta nyugati része között nem kielégítő a mozgási szabadság: naponta csupán 250 személyt engednek át a város egyik részéből a másikba. Jeruzsálem - Libanoni gerillák szerda hajnalban sorozatvetővel rakétatámadást indítottak egy észak-izraeli célpont ellen, miután előzőleg egy izraeli állásból kilőtt gránát kioltotta egy libanoni fiú életét. A Galilea térségében becsapódó rakéták senkit sem sebesítettek meg, s anyagi kár sem keletkezett Libanoni biztonsági források szerint kedden egy tizenhárom éves fiú meghalt, két másik pedig megsebesült, amikor izraeliek és a velük szövetséges Dél-Libanoni Hadsereg katonái tüzérségi támadást hajtottak végre Sakra falu ellen. ORSZÁG-VILÁG KÖZI RÉV DÖNTÉSE NYOMÁN A NATO Együttműködési Tanács értékelése „Általános megkönnyebbülés” fogadta szerdán, az Észak-atlanti Együttműködési Tanács délelőtti ülésén a NATO- orosz kétoldalú programok reggeli véglegesítését - derült ki nevük mellőzését kérő szövetségi illetékesek tájékoztatásából. „Kivétel nélkül valamennyi miniszter üdvözölte a megállapodást, egyetlen olyan megjegyzés sem hangzott el, amely fenntartásokat fejezett volna ki” - összegezte a délelőtti vita hozzászólásait. Az Együttműködési Tanács munkájában jelenleg 43 ország vesz részt: a 16 NATO-tagállam, 22 kelet-európai ország, valamint Ausztria, Finnország, Svédország, Málta és Szlovénia - a békepartnerségi kapcsolat alapján — mint megfigyelő. Az alapvetően konzultatív jellegű, többoldalú együttműködésnek fórumot adó szervezet külügyminiszteri ülésére hagyományos módon az Északatlanti Tanács miniszteri szintű találkozójának másnapján kerül sor. A magyar delegációt a tanácskozáson Kovács László külügyminiszter vezeti. A szerdai ülés fő témája hivatalosan a NATO-partneri együttműködés alakulása, amelynek kapcsán a délelőtti vitában általános volt az egyetértés, hogy „hatalmas haladás” tapasztalható: a békepartnerség dinamikusan bővül, folyamatosan újabb és újabb területekre terjed ki, és az idei évre kilátásba helyezett összesen 11 békepartneri hadgyakorlat nagyon is konkrét katonai jellegű feladatok megoldásának nyújt majd terepet - foglalta össze a vitában elhangzottakat az említett forrás. Kozirev találkozása az Észak-atlanti Tanácssal és ennek során a kétoldalú együttműködési dokumentumok véglegesítése érthető módon szintén „jelen volt” a vitában - tette hozzá. Szavai szerint látható volt, hogy a kelet-európai partneroszágok már csak azért is szívesen látták a tényleges orosz bekapcsolódást a békepartnerségbe, mert ez közvetett módon hozzájárulhat a többi ország szövetségi közeledéséhez is. Ha abból indulunk ki, hogy a kiszélesítés és a NATO-orosz kapcsolatok építése párhuzamos folyamat, akkor az előrelépés az utóbbi területen további teret nyit az előbbinél is - mutattak rá szövetségi részről. Kozirev bejelentése szemmel láthatóan feljavította Willy Claes hangulatát is Román fenntartások A román külügyminisztérium szerdán „meglepetésének” és „komoly fenntartásainak” adott hangot az Észak-atlanti Közgyűlés elnöke, Karsten Voigt és Wachsler Tamás FMPP-képviselő által által az EAK legutóbbi budapesti közgyűlésén előterjesztett jelentéstervezettel kapcsolatban, amely a bukaresti megítélés szerint a NATO kétütemű bővítése mellett szállt síkra. Mircea Geoana külügyi szóvivő nyilatkozatában úgy vélekedett: az, hogy a szerzők csak „Magyarországot, Lengyelországot, Csehországot, Szlovákiát és Szlovéniát” nevezték meg azok között az országok között, akiknek nagyobb az esélye arra, hogy már a közeljövőben a NATO tagjaivá váljanak, ellentmond a békepartnerség szellemének. A szóvivő szerint „ajánlatos lenne a nagyobb mértéktartás a konjunkturális kritériumok felsorolásában és osztályozásában”. Mircea Geoana hangsúlyozta, hogy az EAK őszi washingtoni közgyűlésén a NATO megkülönböztetés nélküli keleti kiterjesztése mellett foglaltak állást. Hasonlóképpen, olyan magas rangú amerikai személyiségek, mint Richard Holbrooke amerikai külügyminiszterhelyettes, a közelmúltban is hangsúlyozták, hogy nincsenek preferenciák a NATO-hoz csatlakozni kívánó államok tekintetében. A szóvivő szerint a román külügyminisztérium „valós értékének megfelelően” tekint a Voigt-jelentésre, egy kérdésre felelve pedig „korlátozott” értékűnek nevezte azt. Mircea Geoana kiemelte, hogy az EAK a NATO-tól független, konzultatív szerepű intézmény, és a jelentés általa vitatott része nem került be a testület határozatába. Hozzáfűzte még a szóvivő, hogy a NATO tagjait az összes tagállam kormányának döntése alapján veszik fel, s azt a parlamenteknek kell ratifikálnia. RMDSZ-KONGRESSZUS UTÁN Gheorghe Funar 11 Több bukaresti lap is részletesen ismertette Gheorghe Funar keddi közleményét, amelyben a Román Nemzeti Egységpárt elnöke pártja nevében 11 intézkedést sürgetett az RMDSZ kongresszusa nyomán - szokása szerint anélkül, hogy konzultált volna pártjának bukaresti vezetőivel. Funar pontjai: 1. Az RMDSZ alkotmányellenessé nyilvánítása. 2. Június folyamán a parlamentben a román titkosszolgálatok vezetői és a román államügyész terjesszen bejelentést az RMDSZ által megalakulása óta kifejtett tevékenységről, valamint a „magyar neorevizionizmusról”, s a kormány számoljon be az 1991. évi úgynevezett Hargita-Kovászna jelentés nyomán - amely szerint a Székelyföldről „elüldözték” a románokat - elfogadott határozat végrehajtásáról. 3. Sürgősen hallgassák meg az RMDSZ képviselőit és szenátorait a parlamentben abból a célból, hogy megvonják mentelmi jogukat és a legfelsőbb bíróság elé állítsák őket. 4. Az RMDSZ kongresszusán részt vett többi RMDSZ-tag ügyében indítsanak vizsgálatot, és állítsák őket bíróság elé az alkotmány és a nemzetbiztonsági törvény megsértése miatt. 5. „Elemezzék” az RMDSZ kongresszusán részt vett magyarországi képviselőket, és akiknél fennállnak az ehhez szükséges feltételek, nyilvánítsák őket nemkívánatos személlyé. 6. Szüntessék be a parlamentben, a kormányban és a pártokban az RMDSZ és külföldi ügyvédei által felvetett összes téma (autonómia, oktatás, önkormányzat, az erdélyi autonóm magyar nemzeti közösség helyzete, a kisebbségi törvénytervezet) megvitatását. pontja 7. Vizsgálják meg és vitassák meg a parlamentben a román-magyar szerződés tervezetét. 8. Kezdjenek román diplomáciai offenzívát „a magyar revizionizmus és neorevizonizmus bemutatására” minden európai és az amerikai kormánynál. 9. Szüntessék meg az RMDSZ-nek a román állami költségvetés terhére folyósított támogatást és a román Hivatalos Közlöny magyar nyelvű kiadását. 10. A belügyminisztérium megyénként mutassa be a „magyar etnikumú románok” helyzetét. Nemhivatalos számuk kevesebb mint 500 ezer, a népszámlálási 1,6 millió ugyanis a cigányokat és székelyeket is magában foglalja. 11. Bátorítsák azoknak a magyar etnikumú személyeknek a távozását és az anyaországban való letelepedését, akik nem lojálisak a román államhoz. Szahalini adatok A vasárnap hajnali földrengés által romba döntött szahalini Nyeftyegorszk város összedőlt épületei alól szerda reggelig 445 holttestet és 781 túlélőt emeltek ki a mentőalakulatok. Moszkvában a rendkívüli helyzetek kezelésére felállított minisztériumban jelezték: a város 2977 lakója közül továbbra is sok embert - köztük gyermekeket - eltűntként tartanak nyilván. Földrengéskutatók ismételten bírálták az orosz kormányt, amiért - pénzhiányra hivatkozva - beszüntette több földrengésmérő állomás finanszírozását. Adataik szerint csupán a Távol- Keleten 30 állomást zártak be. - Ezért nem lehetett előrejelezni a vasárnapi szahalini földrengést sem - idézi Alekszej Nyikolajev földrengéskutatót az orosz hírügynökség. A szakértők jelenleg azon munkálkodnak, hogy ideiglenes megfigyelőrendszert építsenek ki Szahalin szigetén. 1995. JÚNIUS 1., CSÜTÖRTÖK ITÁLIA TARTÓZKODÓ Nem várható katonai túszmentő akció Susanna Agnelli olasz külügyminiszter szerint nem várható, hogy tárgyalások nélkül katonai akcióval próbálnák kiszabadítani a Boszniában túszként fogva tartott kéksisakosokat. Az olasz diplomácia vezetője a NATO miniszteri tanácsának keddi ülése után nyilatkozott. Susanna Agnelli asszony azt hangsúlyozta, hogy közvetlen katonai lépés sem a NATO, sem az ENSZ, sem pedig az egyes államok részéről nem várható. A tárgyalások folytatódnak, de ha ezek révén nem sikerül kiszabadítani, akkor kell majd a továbbiakról dönteni. Az olasz külügyminiszter ismételten leszögezte, hogy Róma a válság megoldásához csak logisztikai támogatást nyújt, nem számol azzal, hogy csapatokat küldjön Boszniába. Az ENSZ-erők megerősítésével azonban az olasz logisztikai támogatás mértéke is növekedhet, a NATO légi akcióihoz már használt támaszpontokon túl egyes olasz kikötőket is bevonhatnak a katonai műveletekbe. AMERIKAI HOZZÁJÁRULÁS Boszniai átcsoportosítás Az amerikai kormányzat felkérés esetén kész a már felajánlott katonai felszereléseken, logisztikai támogatáson és költségátvállaláson kívül csapatokkal is hozzájárulni a boszniai ENSZ-erők átcsoportosításának lebonyolításához és fedezéséhez. A szerdai amerikai lapok ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy a felajánlás jelentős módosulást — szélesebb körű szerepvállalást - jelez az egy éve makacsul ismételgetett washingtoni állásponthoz képest, amelynek értelmében az Egyesült Államok csak két esetben hajlandó szárazföldi erőket vezényelni Boszniába: egy általános békemegállapodás ellenőrzésére, illetve a visszavonuló UNPROFOR fedezésére. Az utóbbi célra Washington huszonötezer katona kiküldését ígérte a NATO-kontingens feltöltésére. William Perry amerikai védelmi miniszter egy televíziós nyilatkozatában leszögezte, hogy nincs alapvető változás a boszniai politikában: amerikai egységek továbbra sem vesznek részt az ENSZ békefenntartó műveletében. Ugyanakkor nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a Bosznia közelébe vezényelt speciálisan kiképzett amerikai tengerészgyalogosok -NATO-akciók keretében - esetleg bekapcsolódnak a veszélybe került ENSZ-katonák kimentésébe. A The New York Times szerdai értesülése szerint Bill Clinton elnök a hét végén John Major brit kormányfővel és Jacques Chirac francia elnökkel folytatott telefonbeszélgetése során felajánlotta, hogy az Egyesült Államok logisztikai támogatással, katonai felszerelések küldésével és a költségek egy részének átvállalásával járul hozzá az ENSZ-erők védelmi képességének fokozásához. Konkrét katonai műveletekről azonban nem esett szó a konzultációkon. Jelenleg a volt Jugoszlávia partjainál tartózkodik a Theodore Roosevelt repülőgéphordozó vezette flottaalakulat - amelyhez több, rakétával felszerelt romboló és cirkáló tartozik -, illetve egy három egységből álló hajóraj. A hajók több mint 12 000 haditengerészt és tengerészgyalogost szállítanak a fedélzetükön. Felséges magány Akihito japán császárnak önkéntesen jutott osztályrészül olyasmi, amit Pu Ji-nek, az utolsó kínai uralkodónak bizony kényszerből kellett tennie: kertészkedik. A tenno a császári palota kertjében rizst ültet. A KRAJINAI SZERBEK TERVE „Egyesült Szerb Köztársaság” A krajinai szerb parlament elfogadta a krajinai és boszniai szerb állam ideiglenes alkotmányát, amely szerint az új államot „Egyesült Szerb Köztársaságnak (URS)” nevezik - jelentette szerdán a Nasa Borba című napilap. Az ideiglenes alaptörvény szerint az új szerb állam címere a középkori Nemanjic-dinasztia által használt címer lesz, s a végleges alkotmány elfogadásáig Szarajevó lesz az ország fővárosa. „Az Egyesült Szerb Köztársaság a szerb nemzet szuverén állama, amely a jugoszláv szövetségi állam részének tekinti magát” - áll a határozatban, amely azt is hangsúlyozta, hogy az URS állampolgárait nem utasíthatják ki az országból és nem adhatják ki más államoknak. Az ideiglenes alkotmány szerint az egyesült szerb állam elnöke lesz egyben a hadsereg főparancsnoka is. Az elnököt és a négy alelnököt a parlament választaná meg titkos szavazással. A törvény arról is határozott: az állam egyetlen képviselőjének sincs joga arra, hogy kapitulációs okmányt írjon alá, vagy beleegyezzen abba, hogy idegen erők szállják meg az állam bármely részét. A két szerb „állam” parlamentje május folyamán már elfogadta az egyesülésről szóló javaslatot, s az unió létrehozásának folyamata azután gyorsult meg, hogy Milan Martic krajinai szerb államfőnek sikerült leváltatnia az egyesülés fő ellenfelét, Borislav Mikelic miniszterelnököt. A kormányfő elsősorban azért ellenezte az egyesülést, mivel attól tartott, hogy a unió létrehozásával automatikusan a krajinai területekre is kiterjedne a boszniai szerbek ellen múlt év nyara óta érvényben lévő jugoszláv gazdasági zárlat.