Békés Megyei Nap, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-01 / 152. szám

2 BÉKÉS MEGYEI NAP Párizs­­ Kórházba került a francia politikai élet egyik legismertebb személyisége, a második legnagyobb kor­mánypárt, a Köztársasági Párt (PR) elnöke, Francois Leo­tard, volt védelmi miniszter. Az 53 éves politikusnál szív­­problémák léptek fel, s szom­baton vagy vasárnap meg is operálják. Az eset pontos kö­rülményei egyelőre nem is­mertek: egyes források sze­rint Léotard-nál az egyik, rendszeresen végrehajtott szűrővizsgálat során fedezték fel a (közelebbről nem részle­tezett) problémát, mások vi­szont azt állítják, hogy a poli­tikus rosszul lett. Sanghaj - Pusztító árvizek következtében legalább 170- en vesztették életüket az utóbbi napokban Kína déli, központi és keleti részein - je­lentette pénteken az ITAR­­TASZSZ. A Reuter közel két­száz halálos áldozatról szá­molt be. A heves esőzések okozta áradás több száz millió jüant kitevő kárt okozott. Csupán az ország középső ré­szén található Hansou város körzetében csaknem 11 ezer ház dőlt romba, és 46 ezren maradtak fedél nélkül. A brit hírügynökség az ország dél­keleti részén található Csi­­anghszi tartomány egyik tiszt­ségviselőjére hivatkozva azt jelentette, hogy 194-en vesz­tették életüket, és az áldoza­tok száma gyorsan emelke­dik. A tartományban 14 millió embert sújt valamilyen mó­don a természeti csapás. Tífusz (Szúr) - Pokolgé­pes merénylet áldozata lett péntek reggel az Irán-barát Hezbollah egyik dél-libanoni vezetője Szamaijah település­nél. Az AP jelentése szerint a merénylők Ali Aszaad Merce­des márkájú gépkocsijában rejtették el a robbanószerke­zetet, amely az autó beindítá­sakor lépett működésbe. A 37 éves férfi szörnyethalt. A me­rénylet elkövetőjeként eddig semmilyen szervezet nem je­lentkezett. Kairó­­ Izrael és a PFSZ pénteken ismét tárgyalóasz­talhoz ült, hogy megegyezzen az autonómia kiterjesztéséről szóló megállapodás főbb pontjaiban - közölte az izraeli külügyminisztérium szóvivő­­je.Jigal Palmor jelezte, hogy a titokban folyó tárgyalások cél­ja egy közös nyilatkozat ki­adása július 1-én. A részletes megállapodást július első fel­ében írnák alá - tette hozzá. A közös nyilatkozat közzététele Jasszer Arafat PFSZ-vezető és Simon Peresz izraeli külügymi­niszter szombat esti találkozó­ján történne. ORSZÁG-VILÁG A SPANYOL JÖVŐ SEM RÓZSÁSABB Felemás a francia EU-elnökség mérlege Ha az Európai Unió minden egyes elnöki periódusa úgy zajlott volna, mint a mienk, akkor Európa gyorsan haladna - szögezte le büszkén Hervé de Charette francia külügymi­niszter, amikor a cannes-i EU-csúcsértekezlet után méltat­ta a francia elnökség eredményeit. A hat hónapos periódus lejárta (július elsejével Spanyolország veszi át ezt a tisztséget) valóban csábít a mérlegkészítésre, de pártatlan megfigyelők nem na­gyon osztják a Charette-nyilat­­kozatból kicsendülő derűlátást. Párizs nagy ambíciókkal in­dult neki a francia elnökség­nek, sőt: Jacques Chirac államfő a júniusi csúcsértekezlet előtt egyenesen azt közölte, hogy „Cannes-nak meg kell teremte­nie egy új kezdet feltételeit”. Ehhez képest mindössze annyi történt, hogy (persze hosszas alkudozás után) a „Tizenötök­nek” sikerült megállapodniuk a külső térségeknek, így a Ke­­let-Közép-Európának nyújtan­dó segélyösszegek nagyságáról, illetve minden konkrétum nél­kül hitet tettek gazdaságaik konvergenciájának fokozása, s az egységes pénz létrehozása mellett A francia elnökség két központi témája a munkanél­küliség elleni harc és az audiovizuális kérdések rende­zése, az önálló európai filmipar jövőjének védelme volt: ehhez képest a csúcsértekezleten nem sikerült megállapodásra jutni néhány „nagy infrastrukturális munka” kiválasztásáról s azok gyakorlati beindításáról (így a felszabadított, nem túl nagy ös­­­szegeket mind a 14 ilyen terve­zet között kell majd szétoszta­ni), az audiovizuális témában pedig olyan nagyok az ellenté­tek a tagállamok között, hogy ezt eleve nem is tűzték a csúcs napirendjére. Végül ami a leg­fontosabb kérdéskört, az EU intézményi reformjának kér­dését (s ezzel kapcsolatban a jö­vő évi kormányközi konferen­cia előkészítését) illeti, nyoma sincs azoknak az irány­elveknek, amelyeket elvileg a csúcsértekezletnek kellett vol­na megfogalmaznia ezen a té­ren. Ilyen körülmények kö­zött aligha teljesíthető az a francia terv, hogy a reform­konferenciát már a jövő év nyarára befejezzék, nagy va­lószínűséggel el sem kezdődik majd addig... A francia vezetést persze menti, hogy valóban rendkívül nehéz körülmények között vet­te át az EU elnökségét: január elsején került be a szervezetbe három új tag, ami nagyon le­lassította a működést, s emel­lett a francia elnökválasztás mi­att majdnem két hónapig „szü­netelt” az EU tevékenysége. Ugyanakkor azt nehéz megér­teni, hogy a francia vezetésnek miért nincs egyelőre semmi­lyen konkrét koncepciója az EU intézményi reformjáról: a párizsi politikusok mindössze azt hangoztatják, hogy nem akarnak föderatív megoldást , ami szembehelyezi őket Né­metországgal, az EU másik „moteljával”, s nem sok jót ígér a konferencia sikerét illetően. A pápa Pozsonyban II. János Pál szlovákiai látogatása megkezdődött Az egység érdekében a katolikusokat önvizsgálatra felszólító pápa talál­kozni lesz kénytelen számos eddig rejtett konfliktussal is. Az egyházfő Rómából jön, ahol együtt misézett I. Bartolo­­meiosz konstantinápolyi pártri­­árkával, miután „Utunum sint” kezdetű enciklikájában az egy­ség mellett szállt síkra. Csak­hogy - annak ellenére, hogy a római egyház az 1054-ben kelt kölcsönös kiátkozást az ortodoxokkal szemben már 1964-ben és 1967-ben tett lát­ványos gesztusokkal vissza­vonta - a tárgyaló felek nin­csenek azonos helyzetben. Rómában senki sem vonja kétségbe a pápa főségét, és éppen ez teszi nehézzé az or­todox pátriárka helyzetét, aki csupán „első az egyenlők kö­zött”, s az általa vezetett bi­zánci egyház véleménye kevés az egységesüléshez. Bartolo­­meiosznál voltaképp még II. Alekszij moszkvai, illetve Pavle szerb ortodox pátriárka is is­mertebb. Mind az orosz, mind a szerb egyház ellenzi azon­ban a közeledést, minthogy I I. János Pál többször is szót emelt a katolikusoktól a Il. világhábo­rút követően elvett és részben az ortodoxoknak juttatott egy­házi javak visszaadásáért, így a várt egység feltehetően az ez­redforduló utánra marad. Pozsonyból, ahol Michal Ko­vác köztársasági elnök fogadta, a pápa a nyitrai katedrálisba hajtat, ahol szentmisét pontifi­kál. Megjegyezzük: a választá­sokat követően Vladimir Meciar is kérte kormányára a szlovák katolikus püspöki kar áldását, de érzékelnie kellett, hogy a fő­papok nem támogatták Michal Kovác elnök eltávolítására tett javaslatait. Nem sokat változtat ezen a helyzeten még az sem, hogy Ján Sokol érsek, a szlovák egyház vezetője meglehetősen kioktató hangnemet ütött meg a magyar Országgyűlés delegá­cióját fogadva a napokban. Hátravan még a kassai már­tírok szentté avatásának látvá­nyos ünnepe is. Minthogy az el­fogott jezsuitákat annak idején Bethlen református hajdúi kí­nozták halálra, számítanunk kell néhány olyan kommentár­ra is, amelyeknek éle feltehető­en nem nélkülöz majd magyar­­ellenes érveket. Las Vegas - Villámfénynél Minden bizonnyal villámgyors keze volt annak a fotósnak, aki pontosan időben kattintotta el masináját ahhoz, hogy öröklét­té merevítse ezt a mindenki számára inkább csupán emlé­keiben őrzött, mint látott pil­lanatot. A villámlással össze­függésben már az ókori vallá­sok is óvatosságot tanácsoltak, és megjelenését az égiek ha­ragjának jeleként magyaráz­ták. Egészen addig, míg nem jött egy Benjamin Franklin nevű amerikai, aki holmi elektromos töltésű felhők közti kisülésként magyarázta a dolgot. Fémkulcsot emeltetett a széllel az égre - sárkányra kö­tötte - és így vezette le a földre az égi energiát. Franklin ma­gyarázatát ma iskolákban tanít­juk, de ma sem tudja senki defi­niálni az elektromosság lénye­gét - miként az életét sem. El­méletek persze vannak. S a sza­vak ma is igyekeznek lefesteni a pillanattöredéket. A villám itt a szerencse (és persze a szeren­csétlenségek) hazárd városa fö­lött mutatta meg magát. Vajon mit akarhattak - ha akartak egyáltalán valamit - az égiek Las Vegas lakóitól és vendégei­től? Európa - Boszniáról Heves viták színhelye volt csütörtök este az Európa Tanács parlamenti közgyű­lése: a képviselők Boszniá­ról tárgyaltak, de a rendez­vényen végül olyan kevés résztvevő maradt, hogy a tervezett határozatot nem tudták elfogadni. Az érdektelenségbe fulladt ülésen született dokumentum egyébként teljesen semmit­mondó lett volna: a kompro­misszumos formula szerint a parlamenti közgyűlés egysze­rűen „csatlakozik a cannes-i EU-csúcson elfogadott nyilat­kozathoz”. A kompromisszumos ter­vezet előtt egy jóval határo­zottabb állásfoglalásról folyt a vita - ezt azonban a képvise­lők egy része túl élesen minő­sítette, s eleve elvetette. Az eredeti tervezet a bosz­niai ENSZ-erők esetleges ki­vonását a „nemzetközi közös­ség kapitulációjának” minősí­tette „egy agresszor előtt”, és sürgette, hogy a kéksisakosok kapják meg végre a tevékeny­ségükhöz szükséges katonai kapacitást. Egyébként nem pusztán ez a szöveg, de a vita megoldását szolgáló kompromisszumos változat sem szerezte meg a képviselők egyöntetű támo­gatását: ellene szólalt fel pél­dául Eörsi Mátyás, a magyar parlament külügyi bizottságá­nak vezetője, aki leszögezte, hogy „nincs szükség kiegyen­súlyozott szövegekre, hiszen a boszniai helyzet sem mond­ható kiegyensúlyozottnak”. Egy francia képviselő pedig hatalmas tetszéssel fogadott beszédében „az állandó kompromisszumkeresés” el­len érvelt, azt hangoztatva, hogy „nem lehet ugyanarra a szintre tenni az agresszort és az áldozatot, és nem Belgrád körül vannak a felgyújtott fal­vak”. A vitán jelen volt Muhamed Sacirbey boszniai külügymi­niszter is, aki elmondta: mi­közben az Európa Tanács, il­letve az Emberi Jogok Palotá­ja Strasbourgban található, az emberi jogok jövője Szaraje­vónál dől el... 1995. JÚLIUS 1., SZOMBAT VÉGÜL ÁTÖLTÖZTEK Botrány a Bundestagban Botránnyal kezdődött a német parlament pénteki ülése, amelyen a boszniai gyorsreagálású erőknek nyújtandó se­gítségről, a német katonák második világháború utáni első külföldi harci bevetéséről kellett határozni. Rita Süssmuth, a Bundestag el­nöke az ülés megnyitása után a terem elhagyására szólította fel az egykori keletnémet ál­lampárt utódjának, a Demok­ratikus Szocializmus Pártjá­nak (PDS) azon képviselőit, akik tiltakozó feliratot viselő fehér pólóban foglaltak helyet az ülésteremben. A PDS 30 kép­viselője közül csu­pán néhányan nem viselték a pó­lót, amelyen a „Mi nemet mondunk” felirat mellett egy sírkeresztre he­lyezett páncélsi­sak volt látható. Süssmuth as­­­szony rámutatott, hogy ilyen öltö­zékben nem lehet megjelenni a né­met törvényho­zásban, s ezért fel­kérte a tiltakozó feliratos pólót vi­selőket a terem el­hagyására. Miután kétszeri felszólítása is eredménytelen maradt, kiutasította az ülésről a PDS tiltakozó képviselőit, akik ezután elhagyták az ülés­termet. Többségük később - immár szokásos öltözetében - utóbb ismét elfoglalta helyét. Még a kivonulás előtt - pólókban HEVESEBB HARCOK, TÖBB BÉKEVÁGY Mladic-Janvier találkozó A boszniai Zvornikban több órán át tárgyalt egymással Bertrand Janvier, a volt Jugoszlávia területén állomásozó ENSZ-erők parancsnoka és Ratko Mladic, a boszniai szer­­bek hadseregének főparancsnoka. A Reuter a boszniai szerb hír­­ügynökség, a BSA közlemé­nye alapján arról számolt be, hogy a két tábornok a bosz­niai katonai helyzetet és álta­lában a legutóbbi boszniai fej­leményeket vitatta meg. A rövid közleményből csak annyi derült ki, hogy a fran­cia ENSZ-parancsnok és a szerb tábornok egyetértett abban: mindent meg kell ten­ni a béke mielőbbi megterem­tése érdekében. A Reuter ugyanakkor megjegyzi, hogy a zvorniki tárgyalásokra azt követően került sor, hogy hevesebbé váltak a harcok Szarajevó körzetében, és a szerb tüzér­ség egyre gyakrabban vezeti a bosnyák fővárost. Ugyanak­kor megérkeztek a nemzetkö­zi gyorsreagálású erők, és a NATO néhány napja jóvá­hagyta a kéksisakosok esetle­­ges kivonását támogató ter­vét. AZ ALTERNATÍV oktatás bevezetése ellen Tiltakozó nagygyűlések Galántán, a magyar gimnázium udvarán szerdán este öt­ezer ember tiltakozott a négy magyar gimnáziumi igazgató elbocsátása és az úgynevezett alternatív oktatás bevezetése ellen. A szónokok megvédték a le­váltott igazgatókat és az anya­nyelvi oktatást pártoló, az al­ternatív oktatást elvető beszé­deket mondtak. A Magyar Polgári Párt szónoka Gyu­­rovszky László alelnök, az Együttélésé dr. Rózsa Ernő, a kereszténydemokratáké Bár­dos Gyula volt. A Márai Sándor Alapítvány nevében Tóth Ká­roly, az MPP pártigazgatója, a pedagógusszövetség nevében pedig Sidó Zoltán beszélt. A LUXOR-THÉBAI CSILLAGÁSZAT BÖLCSŐJE? Új magyar ásatás Egyiptomban A Királyok Völgyének északi záróhegyén új magyar ásatá­sokra adott engedélyt az Egyiptomi Régészeti Hivatal csü­törtökön. A feladat egy négyezer évvel ezelőtt, a Középbi­rodalomban épült templom régészeti feltárása. A koncessziót Kákosy László egyetemi tanár tanítványa, Vörös Győző egyiptológus kap­ta. A kutató az MTI-nek Kai­róban elmondta, hogy Luxor- Théba egyik legkorábbi épü­letéről van szó, amely az egye­düli hegytetőre emelt fáraó­kori építmény. Az 1904-ben megtalált sivatagi szentély te­rületén tervszerű régészeti munka eddig még nem folyt. Az eddig előkerült feliratos emlékekből tudni lehet, hogy a templomot Mentuhotep Szanhkaré fáraó állíttatta. A szentélyt még a római korban is kultusztemplomként hasz­nálták. Az ősszel kezdődő s való­színűleg több éven át tartó ásatások páratlan régészeti eredményekkel szolgálhat­nak, például fény derülhet arra, hogy mi volt a rendha­gyó módon hegyre épített templom funkciója, és arra is, hogy szolgált-e csillagászati megfigyelőhelyként. Ez utób­bi kérdés is rendkívül izgal­mas, mivel a napjainkban is használt zodiákust megalkotó óegyiptomiak egyetlen egy csillagvizsgálója sem került még elő.

Next