Békés Megyei Nap, 1995. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-01 / 282. szám
Diákdirit választottak Szeghalmon (5. oldal) A Nap nyertesei A Naponta egy sült kacsa című decemberi akciónkban egyhavi Békés Megyei Nap-előfizetést nyert Nagy József (Almáskamarás), Németh Ferencné (Medgyesbodzás), Balogh Imre (Gyula), Tasnádi Jánosné (Murony), Molnár János (Doboz). Közülük háromezer forintos vásárlási utalványt nyert - amelyet a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Rt. termékeire válthat át - Németh Ferencné (Medgyesbodzás). „HABÁR FELÜL A GÁLYA S ALUL A VÍZNEK ÁRJA... ” A gáthadsereg esélyei megyénkben Éppen százötven éve alakult ebben a térségben a vízügyi társulat, 1996 elejétől pedig életbe lép a vízgazdálkodásról szóló törvény. Ezekről, valamint az elmúlt évek nagy árvizeiről, a védvonalak biztonságáról, az időjárás változékonyságáról és a lehetséges veszélyekről beszélgettünk dr. Goda Péterrel, a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetőjével. Bod Tamás Egy kis történelem - Már százötven évvel ezelőtt is törekvés volt, hogy az állam vállalja fel maradéktalanul az ár- és belvízmentesítésnek, valamint a folyószabályozásnak a terheit. Azért kellett vízügyi társaságoknak alakulniuk a múlt század közepén, mert az állam elzárkózott a maximális felelősségvállalástól. Békés vármegye képviselőinek éppen Széchenyi adta a tanácsot a társulat létrehozására. A legnagyobb magyar 1845 szeptemberi tiszai hajóútján, Szolnokon fogadta megyénk képviselőit, de ők sem tudták elérni, hogy kizárólag az állam oldja meg a térség vízgazdálkodási gondjait. A társulás feltétele volt, ha egy gazdaságilag és műszakilag behatárolt térségen belül az érdekeltek 51 százaléka kitűzi az elérendő célt, akkor ezt a fennmaradó 49 százalék egyet nem értése esetén is köteles követni. Ezért voltak kényszertársulások a létrejött társulatok - vázolta a történelmi hátteret dr. Goda Péter. A társulatok változatlan koncepcióval 1948-ig irányították a vízgazdálkodást térségükben, ezután államosították őket. Ebben a több mint száz évben (1845-1948) az állam részben finanszírozta a vízügyi társulatokat. De ha olyan rendkívüli feladatokat vállaltak fel, amelyeket a területi érintettekkel nem tudtak megfizettetni, akkor igyekeztek plusz állami segítséget kérni. A térségek úgymond kijárták maguknak a segítséget - mai szóval, lobbyztak -, és különösen érdekes, hogy ebben elsősorban a Temesvidék és néhány dunántúli tájegység jeleskedett. Nem véletlen, hiszen a fejlettebb területek hathatósabb érdekérvényesítésre voltak képesek - avatott a múlt szakmai és politikai kulisszatitkaiba a vízügyi szakember. Az államosítás után mindent magára vállalt a központi hatalom, 1957- ben pedig az akkori szocialista gazdálkodáshoz illeszkedve újjáalakultak a társulások, ám ezek már nem ugyanazok voltak, mint annak előtte. Szűkebb mozgástérrel rendelkeztek. - A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖVIZIG) ma az állam egyszemélyes társulata. -Mert a tevékenységet, amit folytatunk - a gátak, a szivattyútelepek, a belvízi csatornák fejlesztési és védelmi munkálatai - nagyrészt az elődök is végezték. Az állam korábban inkább csak szakigazgatást, igazgatási felügyeletet látott el - jelezte a feladatok és hatáskörök mikéntjét Goda Péter. (Folytatás a 7. oldalon) Goda Péter: A holland gáthadsereg fegyvere az ásó és a lapát Kiss Zoltán felvétele Sztrájk az iskolákban? Szöllősi Istvánná, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a minap bejelentette: ha nem változik a kormányzat álláspontja, s 19,5 százalék helyett továbbra is csak nyolcszázalékos béremelésre vállal garanciát, a pedagógusok egy napra beszüntetik a munkát - még december 20-a előtt. Kíváncsiak voltunk, megyénk szakszervezeti vezetői osztják-e az elnök nézeteit, ezért megkerestük Szilágyi Rózát, a PSZ békéscsabai és megyei titkárát. _______Szigeti Csaba_______ Tökéletesen egyetértünk Szöllősi Istvánná kijelentéseivel, valóban beszüntetjük a munkát, ha követeléseink nem teljesülnek - kaptuk a feleletet. - Következetesnek kell lennünk: a november 15-én tartott demonstráció és a tárgyalások nem vezettek eredményre, nem tehetünk mást, erőteljesebben kell fellépnünk, csak így érvényesíthetjük akaratunkat. Hozzá kell tegyem - folytatta -, ez nem az országos vezetés óhaja, hanem a szakszervezeti tagoké. Hatalmas nyomás nehezedik alulról, a tagság felől a vezetésre! Arra a kérdésünkre, hogy a megye minden intézménye csatlakozik-e a sztrájkhoz, a következőt válaszolta a szakszervezeti vezető: - Ezt nem állíthatom teljes biztonsággal, de a legtöbb oktatási intézmény biztosan mellénk áll. Már többször is hangsúlyoztam, s kérem írja is meg: mi nem kívánjuk a sztrájkot, nem akarjuk a munkát beszüntetni, de egyszerűen nincs más választásunk. Meg kell tennünk! „Triatlon” Szerdán 21 órakor ért véget Nagylaknál három 17 éves román fiatalember triatlonversenye. A verseny november 27-én kezdődött Romániában, ahonnan „befutottak” a menetrend szerinti buszjárattal Makóra, hogy gépjárművet vásároljanak. Fizetőeszközük egy AGROBANK által kiadott hitelkártya volt, melyet a makói piacon „találtak”. Pénzük kevésnek bizonyult egy nagy értékű autó vásárlásához, így a helyi romaszervezet képviselőjétől három, egyenként 30 000 forintot érő kerékpárt vásároltak összesen 170 márkáért Az új kerékpárral nekivágtak a második és harmadik versenyszámnak, elkerekeztek a célvonalig, ahol boldogságban úszva a nagylaki útlevélkezelő hitelesítette az eredményeket kihirdette a büntető feljelentést és a kerékpárokkal együtt a versenyzőket a makói rendőrkapitányságnak adta át ahol a „doppingvizsgálatot” is elvégezték zárásként. Előfizetőinknek újabb nyereményakció! Figyelje hétfői lapszámunkat! Románia nemzeti ünnepén B.T. Megyénkből többek között Argyelán György, az országos román kisebbségi önkormányzat alelnöke, Márk György, az országos önkormányzat hivatalvezetője és Grósz György, a békéscsabai román kisebbségi önkormányzat vezetője vett részt a Románia nemzeti ünnepének előestéjén tartott megemlékezésen Budapesten, november 30-án. Ugyanis 1918. december elsején egyesítették Gyulafehérváron a román fejedelemségeket, így Havasalföldet, Moldvát és Transzszilvániát (Erdélyt). Ioan Donca, Románia budapesti nagykövete a jeles román ünnep alkalmából a csütörtöki estélyen vendégül látta a szövetség vezetőit is. Táncolni kell! A vésztői népdalkor december 2-án 17 órai kezdettel közös éneklést, vidám estet rendez a művelődési központban. A rendezvényen részt vesz és fellép a szeghalmi, füzesgyarmati, körösladányi és természetesen a vésztői népdalkor, ismert nevén a „100 tagú népdalkor és citerazenekar”. A rendezvény érdekessége, hogy lesz tombolahúzás és a megjelenteknek ha akarnak, ha nem, táncolniuk kell. H: n. Apróhirdetés 3 x 100 Ft-ért két rádióban, egy újságban egyszerre! Szelvény a 9. oldalon h Százéves a röntgensugár ízá. „Képalkotó eljárás, minőség, költség - Időfaktor a CT-ben - Differenciál diagnosztikai nehézséget okozó csigolyaelváltozás CT diagnózisa - Az ultrahang szerepe a gyomorfal elváltozásainak felismerésében - Felsővégtagi mélyvénás trombózisok color Doppler vizsgálata - Alsóvégtagi PTA.” A laikusoknak érthetetlen - talán kissé rémisztő -, a szakembereknek érdekes és bizonyára sokat ígérő a fent idézett „menü”. Ahol mindezt feltálalták, az a megyei röntgencentenáriumi ünnepség, melyet tegnap délután fél három órai kezdettel rendezett meg Gyulán a Pándy Kálmán Megyei Kórház radiológiai osztálya Százéves a röntgensugár címmel. A megyében dolgozó szakemberek és a vendéglátó röntgen osztály egykori és jelenlegi dolgozói vettek részt - mintegy 220-an - a programon, melyet emléktábla-avatás előzött meg. Dr. Zétény Győző - akinek családtagjai is részt vettek az ünnepségen - és dr. Jusztus György volt kórházi radiológus főorvosokra dr. Steffek Mária, a röntgen osztály főorvosa, illetve dr. Lőrinczy Endre, az izotóplabor főorvosa emlékezett. A két széles látókörű, nagyszerű szakember emlékét a jövőben a sugárterápiás központ falán tegnap felavatott emléktábla őrzi. Dr. Zétény Győző és dr. Jusztus György emlékére... BARTOLF ÁGNES FELVÉTELE Csak nyerhet velünk! S nem csak nyerhet, de nyer is, ha előfizet lapunkra, csakúgy mint Egri Ferenc okányi olvasónk, aki amellett, hogy nap mint nap izgalmas, érdekes aktuális, információkat tudhat meg lapunkból, szerencséjének köszönhetően még egy félsertéssel is gazdagabb lett a Békés Megyei Nap jóvoltából. Novemberi nyereményjátékunk heti fődíja egy féldisznó volt, amelyet a legszerencsésebbek tegnap vehettek át a gerendási húsboltban. Persze azoknak sem kell csüggedniük, akikre nem mosolygott rá a szerencse az elmúlt hónapban, mert a nyereményjáték folytatódik, s decemberben a mindennapi sült kacsa mellé Békés Megyei Nap-előfizetést, heti fődíjként egy tízezer forintos „sült kacsás” utalványt és karácsonyi főnyereményként egy ötvenezer forintos, baromfitermékekre váltható vásárlási utalványt nyerhetnek. Egri Ferenc a várttól eltérően nem 10, hanem 13 ezer forintot érő félsertést vehetett át FAZEKAS FERENC FELVÉTELE