Békés Megyei Nap, 1995. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-01 / 282. szám

Diákdirit választottak Szeghalmon (5. oldal) A Nap nyertesei A Naponta egy sült kacsa című decemberi akciónk­ban egyhavi Békés Megyei Nap-előfizetést nyert Nagy József (Almáskamarás), Németh Ferencné (Medgyesbodzás), Balogh Imre (Gyula), Tasnádi Já­­nosné (Murony), Molnár János (Doboz). Közülük há­romezer forintos vásárlási utalványt nyert - amelyet a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Rt. termékeire vált­hat át - Németh Ferencné (Medgyesbodzás). „HABÁR FELÜL A GÁLYA S ALUL A VÍZNEK ÁRJA... ” A gáthadsereg esélyei megyénkben Éppen százötven éve alakult ebben a térségben a vízügyi társulat, 1996 elejétől pedig életbe lép a vízgazdálkodás­ról szóló törvény. Ezekről, valamint az elmúlt évek nagy árvizeiről, a védvona­lak biztonságáról, az időjá­rás változékonyságáról és a lehetséges veszélyekről be­szélgettünk dr. Goda Péter­rel, a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetőjével. Bod Tamás Egy kis történelem - Már százötven évvel eze­lőtt is törekvés volt, hogy az állam vállalja fel maradékta­lanul az ár- és belvízmentesí­tésnek, valamint a folyósza­bályozásnak a terheit. Azért kellett vízügyi társaságok­nak alakulniuk a múlt szá­zad közepén, mert az állam elzárkózott a maximális fele­lősségvállalástól. Békés vár­megye képviselőinek éppen Széchenyi adta a tanácsot a társulat létrehozására. A leg­nagyobb magyar 1845 szep­temberi tiszai hajóútján, Szolnokon fogadta megyénk képviselőit, de ők sem tud­ták elérni, hogy kizárólag az állam oldja meg a térség víz­gazdálkodási gondjait. A társulás feltétele volt, ha egy gazdaságilag és műszakilag behatárolt térségen belül az érdekeltek 51 százaléka ki­tűzi az elérendő célt, akkor ezt a fennmaradó 49 száza­lék egyet nem értése esetén is köteles követni. Ezért vol­tak kényszertársulások a lét­rejött társulatok - vázolta a történelmi hátteret dr. Goda Péter. A társulatok változat­lan koncepcióval 1948-ig irányították a vízgazdálko­dást térségükben, ezután ál­lamosították őket. Ebben a több mint száz évben (1845-1948) az állam részben finanszírozta a vízü­gyi társulatokat. De ha olyan rendkívüli feladatokat vál­laltak fel, amelyeket a terü­leti érintettekkel nem tudtak megfizettetni, akkor igye­keztek plusz állami segítsé­get kérni.­­ A térségek úgy­mond kijárták maguknak a segítséget - mai szóval, lobbyztak -, és különösen érdekes, hogy ebben első­sorban a Temesvidék és né­hány dunántúli tájegység je­leskedett. Nem véletlen, hi­szen a fejlettebb területek hathatósabb érdekérvénye­sítésre voltak képesek - ava­tott a múlt szakmai és politi­kai kulisszatitkaiba a vízügyi szakember. Az államosítás után­ mindent magára vállalt a központi hatalom, 1957- ben pedig az akkori szocia­lista gazdálkodáshoz illesz­kedve újjáalakultak a társu­lások, ám ezek már nem ugyanazok voltak, mint an­nak előtte. Szűkebb mozgás­térrel rendelkeztek. - A Kö­rös-vidéki Vízügyi Igazgató­ság (KÖVIZIG) ma az állam egyszemélyes társulata. -Mert a tevékenységet, amit folytatunk - a gátak, a szi­vattyútelepek, a belvízi csa­tornák fejlesztési és védelmi munkálatai - nagyrészt az elődök is végezték. Az állam korábban inkább csak szak­­igazgatást, igazgatási fel­ügyeletet látott el - jelezte a feladatok és hatáskörök mi­kéntjét Goda Péter. (Folytatás a 7. oldalon) Goda Péter:­­ A holland gát­hadsereg fegyvere az ásó és a lapát Kiss Zoltán felvétele Sztrájk az iskolákban? Szöllősi Istvánná, a Pedagógusok Szakszervezetének elnö­ke a minap bejelentette: ha nem változik a kormányzat ál­láspontja, s 19,5 százalék helyett továbbra is csak nyolc­­százalékos béremelésre vállal garanciát, a pedagógusok egy napra beszüntetik a munkát - még december 20-a előtt. Kíváncsiak voltunk, megyénk szakszervezeti vezetői osztják-e az elnök nézeteit, ezért megkerestük Szilágyi Ró­zát, a PSZ békéscsabai és megyei titkárát. _______Szigeti Csaba_______­ ­ Tökéletesen egyetértünk Szöllősi Istvánná kijelentései­vel, valóban beszüntetjük a munkát, ha követeléseink nem teljesülnek - kaptuk a feleletet. - Következetesnek kell lennünk: a november 15-én tartott demonstráció és a tárgyalások nem vezet­tek eredményre, nem tehe­tünk mást, erőteljesebben kell fellépnünk, csak így ér­vényesíthetjük akaratunkat. Hozzá kell tegyem - folytat­ta -, ez nem az országos ve­zetés óhaja, hanem a szak­­szervezeti tagoké. Hatalmas nyomás nehezedik alulról, a tagság felől a vezetésre! Arra a kérdésünkre, hogy a megye minden intézmé­nye csatlakozik-e a sztrájk­hoz, a következőt válaszolta a szakszervezeti vezető: - Ezt nem állíthatom tel­jes biztonsággal, de a leg­több oktatási intézmény biz­tosan mellénk áll. Már több­ször is hangsúlyoztam, s ké­rem írja is meg: mi nem kí­vánjuk a sztrájkot, nem akarjuk a munkát beszün­tetni, de egyszerűen nincs más választásunk. Meg kell tennünk! „Triatlon” Szerdán 21 órakor ért véget Nagylaknál három 17 éves ro­mán fiatalember triatlonverse­­nye. A verseny november 27-én kezdődött Romániában, ahon­nan „befutottak” a menetrend szerinti buszjárattal Makóra, hogy gépjárművet vásároljanak. Fizetőeszközük egy AGRO­BANK által kiadott hitelkártya volt, melyet a makói piacon „talál­tak”. Pénzük kevésnek bizonyult egy nagy értékű autó vásárlásá­hoz, így a helyi romaszervezet képviselőjétől három, egyenként 30 000 forintot érő kerékpárt vásá­roltak összesen 170 márkáért Az új kerékpárral nekivágtak a máso­dik és harmadik versenyszámnak, elkerekeztek a célvonalig, ahol bol­dogságban úszva a nagylaki útle­vélkezelő hitelesítette az eredmé­nyeket kihirdette a büntető felje­lentést és a kerékpárokkal együtt a versenyzőket a makói rendőr­­kapitányságnak adta át ahol a „doppingvizsgálatot” is elvé­gezték zárásként. Előfizetőinknek újabb nyereményakció! Figyelje hétfői lapszámunkat! Románia nemzeti ünnepén B.T. Megyénkből többek között Argyelán György, az országos román kisebbségi önkor­mányzat alelnöke, Márk György, az országos önkor­mányzat hivatalvezetője és Grósz György, a békéscsabai ro­mán kisebbségi önkormány­zat vezetője vett részt a Ro­mánia nemzeti ünnepének előestéjén tartott megemlé­kezésen Budapesten, novem­ber 30-án. Ugyanis 1918. de­cember elsején egyesítették Gyulafehérváron a román fe­jedelemségeket, így Havasal­földet, Moldvát és Transzszil­­vániát (Erdélyt). Ioan Donca, Románia budapesti nagykö­vete a jeles román ünnep al­kalmából a csütörtöki esté­lyen vendégül látta a szövet­ség vezetőit is. Táncolni kell! A vésztői népdalkor december 2-án 17 órai­ kezdettel közös éneklést, vidám estet rendez a művelődési központban. A rendezvényen részt vesz és fel­lép a szeghalmi, füzesgyarmati, körösladányi és természetesen a vésztői népdalkor, ismert ne­vén a „100 tagú népdalkor és citerazenekar”. A rendezvény érdekessége, hogy lesz tombo­lahúzás és a megjelenteknek ha akarnak, ha nem, táncolni­uk kell. H: n. Apróhirdetés 3 x 100 Ft-ért két rádióban, egy újságban egyszerre! Szelvény a 9. oldalon h Százéves a röntgensugár ízá. „Képalkotó eljárás, minő­ség, költség - Időfaktor a CT-ben - Differenciál diag­nosztikai nehézséget okozó csigolyaelváltozás CT diag­nózisa - Az ultrahang szere­pe a gyomorfal elváltozásai­nak felismerésében - Felső­végtagi mélyvénás trombó­zisok color Doppler vizsgá­lata - Alsóvégtagi PTA.” A laikusoknak érthetetlen - ta­lán kissé rémisztő -, a szak­embereknek érdekes és bi­zonyára sokat ígérő a fent idézett „menü”. Ahol mind­ezt feltálalták, az a megyei röntgencentenáriumi ün­nepség, melyet tegnap dél­után fél három órai kezdet­tel rendezett meg Gyulán a Pándy Kálmán Megyei Kór­ház radiológiai osztálya Százéves a röntgensugár címmel. A megyében dolgozó szakemberek és a vendéglá­tó röntgen osztály egykori és jelenlegi dolgozói vettek részt - mintegy 220-an - a programon, melyet emlék­tábla-avatás előzött meg. Dr. Zétény Győző - akinek család­tagjai is részt vettek az ün­nepségen - és dr. Jusztus György volt kórházi radioló­gus főorvosokra dr. Steffek Mária, a röntgen osztály fő­orvosa, illetve dr. Lőrinczy Endre, az izotóplabor főor­vosa emlékezett. A két széles látókörű, nagyszerű szakem­ber emlékét a jövőben a su­gárterápiás központ falán tegnap felavatott emléktábla őrzi. Dr. Zétény Győző és dr. Jusztus György emlékére... BARTOLF ÁGNES FELVÉTELE Csak nyerhet velünk! S nem csak nyerhet, de nyer is, ha előfizet lapunkra, csakúgy mint Egri Ferenc okányi olvasónk, aki amel­lett, hogy nap mint nap iz­galmas, érdekes aktuális, információkat tudhat meg lapunkból, szerencséjének köszönhetően még egy fél­sertéssel is gazdagabb lett a Békés Megyei Nap jóvoltá­ból. Novemberi nyeremény­­játékunk heti fődíja egy fél­disznó volt, amelyet a leg­szerencsésebbek tegnap ve­hettek át a gerendási hús­boltban. Persze azoknak sem kell csüggedniük, akik­re nem mosolygott rá a sze­rencse az elmúlt hónapban, mert a nyereményjáték foly­tatódik, s decemberben a mindennapi sült kacsa mellé Békés Megyei Nap-előfize­tést, heti fődíjként egy tíz­ezer forintos „sült kacsás” utalványt és karácsonyi fő­nyereményként egy ötvene­zer forintos, baromfitermé­kekre váltható vásárlási utal­ványt nyerhetnek. Egri Ferenc a várttól eltérően nem 10, hanem 13 ezer forin­tot érő félsertést vehetett át FAZEKAS FERENC FELVÉTELE

Next