Békés Megyei Nap, 1996. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-01 / 27. szám

A Nap nyertesei A „Világos, mint a NAP!” című feb­ruári akciónkban egyhavi Békés Megyei Nap-előfizetést nyert: Mol­nár Tibor (Nagykamarás), Tóth Tiborné (Magyarbánhegyes), Tóth Katalin (Sarkad), Tőkés Gyula (Bé­késcsaba), id. Vincze Károly (Bé­késcsaba). Közülük egy háromezer forintos energiatakarékos kom­pakt fénycsövet nyert: Tőkés Gyula (Békéscsaba). A nyereménye átvé­telének helyéről és idejéről levél­ben értesítjük. Bírók, tesztek, újdonságok 11. oldal Földvár félúton Ismét patthelyzet alakult ki Pusztaföldváron az Ál­talános Művelődési Köz­pont igazgatójának megvá­lasztása körül: sem Pribelszki Jánosné, sem Istvánné Laták Éva nem kapták meg a szükséges minősített többséget a tíz­tagú képviselő-testülettől. A döntés: újabb pályázatot írnak ki június 15-ei határidővel, s az álláshely augusztus elsejével tölt­hető be. Az első napirendi pont­ként tárgyalt igazgatóvá­lasztás első részében az is­kolaszék, a dolgozók, a szak­­szervezet, illetve a kulturá­lis bizottság véleményét is­merték meg a képviselők. A beszámolók szerint a több­ség Pribelszkiné mellett tet­te le voksát. A megyei peda­gógiai intézet szakvélemé­nye szerint mindkét fél al­kalmas az állás betöltésére, bár Pribelszkiné dolgozatá­ban ellentmondásokat vél­tek felfedezni. A részletes vi­ta előtt zárt ülést rendeltek el. Két és fél órás vita után sem tudtak megegyezni a képviselők: Pribelszki Jánosné öt, míg Istvánné Laták Éva négy szavazatot kapott (dr. Horváth István, a Pusztaföldvárért Frakció tagja betegsége miatt nem vett részt a tanácskozá­son). (Folytatás a 3. oldalon) Kérdőjelek a Gyulai Várszínház körül A Békés Megyei Nap információi szerint a gyulai képviselő-testület 1995. október 16-ai döntése, a Gyulai Várszínház menedzser típusú igazgatói posztjára kiírt pályázatról egyre több bizonytalan­ságra ad okot. Akkor hat jelölt adta be a pályáza­tát a nem teljesen világos tartalmú vezetői posztra, végül a képviselők - ragaszkodva a gyulai igazgató személyéhez - Gedeon József mellett voksoltak. Rajta kívül még Gergely László, Harsányi Gábor, Nemesi­ Kálmán László, Tí­már Zoltán és Szente Béla pályázott a posztra. Az utóbbi jelölt azonban mel­lékállásban kívánta az eset­leges feladatot ellátni, ezért nem fogadták el jelentkezé­sét. A megyei közgyűlés művelődési bizottsága - mint a színház egyik fenn­tartója - indítványozta, hogy ne hirdessenek ered­ményt, hanem írjanak ki új pályázatot. Értelmezésük szerint a hat jelentkező kö­zül a megadott szempontok ellenére igazgató-főren­dezőként akarna a Várszín­ház élén dolgozni - Gergely László, Harsányi Gábor és Tímár Zoltán -, Szente Béla pályázatát nem fogadták el a gyulai képviselők, míg a további két jelentkező nem rendelkezik szükséges szakirányú végzettséggel (Színházművészeti Főisko­la) és ötéves szakmai gya­korlattal. A képviselő­­testület arra hivatkozott, ez ügyben felmentést adhat a kultuszminisztérium. De információink szerint a gyulai önkormányzatnak először nem volt világos, a pályázat előtt vagy utána kérjen felmentést Fodor Gábor, akkori művelődési minisztertől. Utólag megkér­ték Gedeon József részére, meg is kapták. Független szakértők la­punknak elmondták, ettől függetlenül továbbra is ag­gályos a kinevezés, hiszen a testületi ülés előtt nem kértek fel művészeti, szak­mai bíráló bizottságot a pá­lyázatok értékelésre. Mint ahogy az előző pályázaton ezt megtették, amelyen még többek között Sík Fe­renc, Árkosi Árpád és Csi­szár Imre is indult. Mind­ezt a testület saját kulturá­lis bizottságára bízta. (Folytatás a 3. oldalon) Mi jöhet még a félsertés, a sült kacsa, a kerek sajt és a fényes­ után?­­ Ha februárban is előfizet lapunkra, márciusban megint nyerhet mindennap! HELY­­­TÖRTÉNET Séta a nagyszülők földjén - Mezőberény 7. oldal Normalizálódik a helyzet Január elején nem kis bosszúságot okozott az át­utalási utalványok - azaz a készpénzátutalási megbízá­sok — nyomtatványainak cseréje. Sok számlatulajdo­nos későn jutott hozzá a szükséges csekkekhez, ezál­tal forgalmuk visszaesett, kinnlévőségeik bevételezése bizonytalanná vált. A szám­lával nem rendelkezőket is bosszantotta az átállás, hi­szen fennállt a veszélye, hogy utalvány híján felgyü­lemlik a befizetendő összeg. A helyzet normalizálódni látszik - tudtuk meg pénzin­tézeti szakemberektől, akik szerint február első felére minden számlatulajdonos hozzájut a szükséges nyom­tatványhoz. Az MNB-ren­­delkezés júliusi megjelenése után a számlavezetők ré­széről megkezdődött az igé­nyek felmérése. Az ügyfelek bankjuk mellett csekkjeiket megrendelhették közvetle­nül a gyártótól is. A Kereskedelmi Bank bé­késcsabai fiókja ügyfeleinek 80-85 százaléka már meg­kapta a nyomtatványokat — tudtuk meg. (Folytatás a 3. oldalon) NYERESÉGES GAZDÁLKODÁS, EGYSÉGESÍTETT ARCULAT Biztató évet zárt a Békéscsabai Hűtőház Az elmúlt években a Bé­késcsabai Hűtőipari Rt.­­ről csupa aggasztó hír­adás látott napvilágot. Veszteséges gazdálkodás­ról, súlyos tőkehiányról, sokáig késlekedő állami garanciavállalásról szól­tak az írások. A tulajdonosok egy évvel ezelőtt Nagyné Ivanov Milka személyében új ve­zérigazgatót neveztek ki az rt. élére. Az igazgatónőt az elmúlt év értékelésére kér­tük, és először arról érdek­lődtünk tőle, mit tart az 1995-ös gazdasági évben a részvénytársaság legfonto­sabb eredményének. (Folytatás a 3. oldalon) Vöröshagymát készítenek elő a feldolgozáshoz Kartolf Ágnes felvétele ÁTSZERVEZIK A PUSZTAOTTLAKA­ ISKOLÁT?! Javaslatok az iskola további működésére Pusztaottlakán az elmúlt hétvégén pénteken es­te az általános iskolában rendkívüli szülői érte­kezletet hívtak össze a pedagógusok. A sürgős összejövetelt a tanárok szerint az indokolta, hogy az önkormányzat olyan javaslatokkal akarja az intézményt a közeljövőben átszervez­ni, amivel ők nem tudnak egyetérteni. Constantin Negrea Daniel, az iskola és egyben az AMK igazgatója vázolta a napokban körvona­lazódott elképzeléseket. — Az iskola a falu szíve, hu­­szonhármas tanulólétszám­mal dolgozunk, akik közül 17-en igénylik a napközi ott­honos ellátást. Most ezt a napközit szeretnék meg­szüntetni, ezenkívül két óra­adó tanárunkra sem tarta­nának a továbbiakban igényt, ők kémiát, fizikát, bi­ológiát, technikát tanítanak, csupa olyan tantárgyat, ami a továbbtanulásnál nagyon is szükséges. Azt nem vitat­juk, hogy szükség van a megszorításokra, de ezeket túlzásnak tartjuk. Sütő Má­ria igazgatóhelyettes foly­tatja: - Azt mondják, tanít­suk mi, nem szakos (hozzá nem értő) tanárok ezeket a tárgyakat, osszuk fel ma­gunk között. Én személy szerint nem tudom ennek a felelősségét felvállalni. A csökkenő színvonallal las­san elérnénk az iskola bezá­rását. Egyébként megdöb­bentő, hogy megyei vezető nyilatkozott úgy a puszta­­ottlakai általános iskoláról, hogy itt már régen nem a minőségi munka számít. Er­re igenis rá tudnánk cáfolni azzal, hogy egyetlen tovább­tanulónkat sem érte hátrá­nyos megkülönböztetés azért­, mert erről a település­ről került be egy-egy közép­fokú intézménybe, sőt töb­ben főiskolát végeztek, vagy jelenleg is felsőfokú intéz­ményben tanulnak tovább. Az igazgatóhelyettes idézett az érvényben lévő oktatási törvényből is. A tanuló joga különösen az, hogy napközi otthonos ellátásban része­süljön. A helyi önkormány­zat a kötelező feladatát (ok­tatás) akkor szüntetheti meg, szervezheti át, ha az oktatás színvonaláról meg­felelően gondoskodik. Nem­zetiségi és etnikai kisebbsé­gekkel lakott településeken (márpedig Pusztaottlaka ro­mán nemzetiségi település) a helyi önkormányzat leg­alább nyolc igénylő esetén köteles óvodai és iskolai nemzetiségi csoport indítá­sáról, valamint anyanyelvi oktatóról gondoskodni - hal­lottuk a felolvasást. (Folytatás az 5. oldalon)

Next