Békés Megyei Nap, 1996. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-01 / 77. szám
7. oldal a Körös Autócentrumban, ha negyedévre KEDVEZMÉNNYEL előfizet a BÉKÉS MEGYEI NAP (Részletek a 2. oldalon) A NAP nyertesei A „Májusig minden NAP nyerhet!” című áprilisi akciónkban egyhavi Békés Megyei Nap-előfizetést nyert Góg Imre (Gyula), Regős Dénes (Gyula), Zsidó Ferencné (Elek), Jakab István (Ecsegfalva), Czebe Imre (Szeghalom). Közülük a Csabai Konzervgyár Rt. diszkontjában beváltható négyezer forintos élelmiszervásárlási utalványt nyert Jakab István (Ecsegfalva). Nyereménye átvételének helyéről és idejéről levélben értesítjük. „KALÁN NÉNI PIHENŐKERTJE” Göncz Árpádné Csorváson Még az időjárás is megemberelte magát 30-án, szombaton, elvégre a csorvásiakhoz nem mindennapi vendégek érkeztek. Ez a nap ugyanis programokban jócskán bővelkedett. Közülük a legnagyobb érdeklődésre tartott számot az az ünnepélyes, sokak számára régóta várt alkalom, melyre februári számunkban az esőemberkék című írásunkban már utaltunk. Autista Alapítvány által kezdeményezett nyári tábor alapkőletételen Göncz Árpádné, a köztársasági elnök felesége mondott útbaigazító gondolatokat, ahol jelen volt meghívott vendégként a választókerület országgyűlési képviselőjeként számon tartott igazságügyiminiszter felesége, dr. Vastagh Pálné is, s természetesen a kuratórium elnöke, Manfréd Klára és az alapító Paksi Pálné, akit senki sem hív másként, mint Kalán néninek. Ő az a nagymama, akinek az unokája szintén autista, s aki a kárpótlásból visszakapott földjét ajándékozta az alapítványnak beépítésre. Mint elmondta, nagyon keserves dolog ilyen gondokkal küzdeni a családban, mégis boldogság a sok segítő szándékot látni, az alkalmat kihasználva mindezeket megköszönte. (Folytatás a 2. oldalon) Göncz Árpádné ünnepi beszédet mond az alapkőletétel előtt KISS ZOLTÁN FELVÉTELE Béres József Békéscsabán Majdnem kicsinek bizonyult szombat délután Békéscsabán a megyeháza nagyterme, ahol olyan nevezetes személyiséget látott vendégül a Légzőszervi Betegek Békés Megyei Egyesülete, mint dr. Béres Józsefet, a híres Béres-cseppek feltalálóját. A professzor mintegy másfél órás előadást tartott a cseppek gyógyító hatásáról, s vázolta mindazt a kálváriát, melyet a szer bejárt a feltalálását követő években. A változatlanul Kisvárdán élő, már nyugdíjas tudóst a cseppek feltalálásához az vezette el, hogy megfigyelte: az ember olyannyira kiszipolyozta a talajt, hogy abban már alig találhatók meg bizonyos létfontosságú elemek. Ezek hiánya nagyban hozzájárul az immunbetegségek, így a daganatok kialakulásához. A Béres-cseppek gyógyító hatása hamar bebizonyosodott, a feltalálónak azonban valóságos kálváriát kellett végigjárnia: többször meghurcolták, nem engedték dolgozni, megtiltották, hogy adja a szert a betegeknek, akik bel- és külföldről ezrével keresték fel a magyar „csodadoktort”. A fordulat akkor következett be, amikor meggyógyított egy japán professzort daganatos betegségéből. A rendszerváltás évében jött létre az a japán tőkével rendelkező vállalkozás, amely támogatja Béres professzornak az emberiség javára végzett kutatómunkáját, s milliószámra gyártja a cseppeket, pezsgőtablettákat. Béres József most könyvet ír a rákbetegségekről, s ha meghívják valahová, szívesen tart előadást, hogy népszerűsítse a cseppeket - melyeket véleménye szerint 120 éves korig kell szedni -, s tanácsot adjon a betegeknek. Elmondja azt is, milyen óriási veszély fenyegeti az emberiséget, hiszen ha ilyen ütemben terjednek a daganatos betegségek, akkor - egy amerikai felmérés szerint - kétszáz év múlva nem lesz ember a földön. Infarktusa óta felnőtt betegeket már nem fogad kisvárdai otthonában, de a gyerekek gyógyítására mindig vállalkozik G. K. Városi szavalóverseny Békéscsabán Csaknem egyidős a békéscsabai József Attila Általános Iskolával az a szavalóverseny, melyet 15 éve az intézmény névadójának születési évfordulójára, illetve a költészet napjára hirdetett meg a városi tanács művelődési osztálya. A szép hagyományt azóta is őrzi a hivatal és az iskola. Az elmúlt szombaton négy általános iskolás korcsoportban mintegy hetven verselő diák mérkőzött meg egymással a városi József Attila versmondó versenyen. Egész délelőtt tartott a nívós versengés, míg végül a Banner Zoltán művészettörténész által vezetett zsűri meghozta döntését. A legkisebbek korcsoportjában Bozsanii Balázs lett az első, a második helyezést Szabó Viktória, a harmadikat Mészáros Kinga érte el, a negyedik helyre pedig Nagy Máté került. (Folytatás a 3. oldalon) Színvonalas verseny volt... Bánffy György érdemes művész, a tanító- és óvóképző főiskolák országos versmondó versenyét bíráló zsűri elnöke értékelésével, majd a díjak kiosztásával zárult szombaton délelőtt az immár hagyományos, minden évben a békéscsabai Körösi Csoma Sándor Főiskolán megrendezésre kerülő szavalóverseny. Az idei győztes Kicsid Gizella, a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző hallgatója lett. (Folytatás a 2. oldalon) Kicsid Gizellának, a veseny győztesének gratulál Bánffy György nyári attila felvétele Árpád után és Hunyadi előtt? - Festés közben többször extázisba estem, eközben pedig közvetlen kapcsolat jött létre Árpád fejedelem és köztem. A honfoglaló vezér ekkor azt üzente a mának: legyünk sokkal megértőbbek egymás iránt - mondta Corvus Korn Róbert lökösházi alkotó szombaton délelőtt a község művelődési házában a Honfoglaló magyarok című monumentális, kilencszer ötméteres festményének leleplezésekor. Emellett igen fontos új bejelentéssel élt az autodidakta festő. Ha támogatók segítségével sikerülne a megfelelő anyagi hátteret megteremteni, akkor vállalkozna egy, a mostaninál tízszer nagyobb, ezeralakos Hunyadikép megfestésére is - értesült a Békés Megyei Nap. A honfoglalókról készült festmény leleplezésére Lökösháza apra-nagyja összegyűlt a művelődési házban, mellettük a környező települések polgármesterei és a megyei közgyűlés vezetői vettek részt az ünnepségen. Itt elsőként Germán Géza, a település polgármestere szólt a honfoglalás jelentőségéről, majd Pelle Ferenc történész vázolta fel rövid előadásában a honfoglalás körülményeit, kiemelve, hogy 895-896-ban eleink a besenyők elől menekülve érkeztek a Kárpát-medencébe és akkor talán még nem is tudták: hont foglaltak. Medgyesi Pál régész, aki a festmény korhű ábrázolásában segítette az alkotót, hangsúlyozta: a honfoglalás sikere nem elég köztudott. - Hiszen nem jutottunk arra a sorsra, mint a nálunk katonailag sokkal erősebb úzok, kunok vagy besenyők, akik a népek tengerében eltűntek - jelezte. A régész sajnálattal állapította meg, az utca embere ma jóval többet tud az indiánokról, mint a honfoglalókról és kritikusan beszélt arról, hogy nem készült egyetlen film sem Árpádról és népéről. (Folytatás az 5. oldalon) Lökösházán készült el az első olyan festmény a honfoglalásról, amely a történeti hűséget is szem előtt tartotta Kiss Zoltán felvétele