Békés Megyei Nap, 1996. október (3. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-01 / 229. szám
.. m. KÖZÉLETI NAPILAP Miért késnek a Romániából érkező vonatok? 3. oldal i/ Ára: 27,50 Ft, előfizetve 22,50 Ft III. évfolyam 229. szám (735. lapszám) A NAP nyertesei A Békés Megyei Nap szerkesztősége és a szarvasi Autószerviz Kft. „Velünk még az autója is jobban jár!” című októberi nyereményjátékán egyhavi Békés Megyei Nap-előfizetést nyert: Nyilas József (Szeghalom), Vantara János (Békéscsaba), Dobrovszki György (Békéscsaba), Fekete Imre (Kétsoprony), Szőke Sándor (Mezőgyán). Közülük a szarvasi Autószerviz motordiagnosztikai vizsgálatra szóló utalványát nyerte Fekete Imre (Kétsoprony). Nyereménye átvételének helyéről és idejéről levélben értesítjük. Utazzon együtt a vasúton kerékpárjával! Vasárnaptól kezdve Békéscsabán is működik a MÁV új kerékpárszállítási szolgáltatása. Az utasok külön kocsiba szállhatnak fel kétkerekűikkel, hogy a Nyugat-Európában bevált módszernek megfelelően a célállomáson biciklire pattanva folytassák útjukat. A külföldön népszerű szolgáltatást példamutató módon a magyar vasút is átvette. Vannak persze kezdeti nehézségek, a nyeregbe pattanást megelőzi néhány apró kellemetlenség, de az ötlet mindenképpen előremutató. Kerékpárok szállítására eddig is volt lehetőség a magyar vonatokon, a MÁV által előírt módon és helyeken. A szabályozás gyakorlatilag azt jelentette, hogy azokon az állomásokon, ahol a kerékpárral való le- és felszállás balesetveszély nélkül megoldható volt - vagyis ahol megvolt a megfelelő peronmagasság az utas szállíthatta biciklijét. Természetesen azokat úgy kellett elhelyezni, hogy a vonaton ne akadályozzák a mozgást. Erre a célra a mozdony mögötti és az utolsó peron volt igénybe vehető, mivel ott nem volt forgalom. A kerékpáros turizmus elterjedésével megnövekedett igények kielégítése érdekében döntött úgy a MÁV, hogy a külföldön nagy népszerűségnek örvendő kerékpárszállító kocsikat Magyarországon is forgalomba állítja. (Folytatás a 3. oldalon) Az ötlet kiváló, de vannak még apró gondok BARTOLA ÁGNES FELVÉTELE Földrengés Füzesgyarmaton A Magyar Tudományos Akadémia Földrengésjelző Obszervatóriuma az alábbi közleményt adta ki szeptember 30-án: Füzesgyarmat környezetében 1996. szeptember 29- én 23 óra 46 perckor földrengést észleltek. A rengés a Richter értékskála szerint 3-as erősségű volt, intenzitása a Merkali-skála szerint III—IV. közötti. A földrengést előrengés vezette be 21 óra 02 perckor és utórengések kísérték. A rengést a lakosság érezte, néhányan felébredtek, ablakok rezdültek, épületkárosodásról egyelőre nem érkezett bejelentés. A rengést a hazai és külföldi érzékeny állomások regisztrálták. Ennyi a hivatalos közlemény. A nem mindennapi hír hallatán nyomban felkerestük dr. Szentesi Károlyt, Füzesgyarmat polgármesterét, hogy tájékoztassa olvasóinkat a „megrázó” eseményről. (Folytatás az 5. oldalon) 1996. OKTÓBERI., KEDD Nyereményakciónk tovább folytatódik! Ha előfizet lapunkra, mindennap nyerhet! A nyereményakció legfőbb támogatója a Bábolna Baromfi Békéscsaba Kft. További részletek holnapi számunkban. A zene világnapján Beethoven írta naplójába: ,„a este csodálattal szemlélem a mennyboltot és az örökké határai között lebegő, napoknak vagy földeknek nevezett fénylő testek seregét... hébe-hóba megkísérlem, hogy felizgatott érzelmeimnek hangokban adjak kifejezést.” Amit Beethoven megkísérel” ábrázolni, az a mi csillagos egünk, a mi hangulatunk is. S ha változik is a megfogalmazás stílusa, lehet-e kérdéses, hogy a mienk is ez a beethoveni világ? Nyolcvan esztendővel ezelőtt született Yehudi Menuhin, a világhírű, angol hegedűművész és karmester. Bartók támogatója volt Amerikában, felkérésére született meg Bartók szólószonátája. Néhány évtizeddel ezelőtt Menuhin hirdette meg a zenei világnapot, hogy legyen külön ünnepe is a dalnak, a muzsika varázsos világának. Legalább évente egy alkalommal üljünk be egy hangversenyre, legalább ilyenkor ne csavarjuk el a rádió gombját valamely szimfónia kezdő akkordjainak hallatán, mert mint Kodály mester mondta: „A zene lelki táplálék és semmi mással nem pótolható. Aki nem él vele, lelki vérszegénységben él és hal.” Végezetül a szakma felé: egy hangverseny pusztán attól nem válik zenei világnapi rangúvá, hogy október elseje körül tartják. Csakis és kizárólag attól lesz azzá, ha gondolatilag és művészileg egyaránt kellő gonddal készítik elő. M. Sz. M. Szabad út a szabadtéri rajznak A békéscsabai 9-es iskola kisdiákjai az Élővíz-csatorna partján rajzolják az őszi vízpartot BARTOLF ÁGNES FELVÉTELE A rendőrség és a média A Békés Megyei Balesetmegelőzési Bizottság és a Fékút Alapítvány kezdeményezésére „Partnerünk a helyi média” címmel sajtóbeszélgetést rendeztek tegnap délelőtt a békéscsabai Fiume Szállóban. A rendőrség képviselői ötven, általuk ismert sajtóorgánumot hívtak meg, ám ennél jóval kevesebb újságíró jelent meg a találkozón. Elsőként dr. Ábrahám Béla, a Békés megyei rendőrfőkapitány közbiztonsági helyettese szólt. Az általa elmondottakból kiderült, hogy véleménye szerint a balesetmegelőzés legfőbb támasza a helyi média. Figyelemre méltó és elgondolkodtató tény, hogy míg megyénkben évente hét-nyolc emberölés történik, addig a közutakon 50-55 ember leli halálát balesetekben. Ennek ellenére az újságírókat (és az olvasókat is) mégis inkább a bűnügyi szolgálat munkája hozza lázba, nem annyira a közlekedésé. Balta János, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság közlekedési osztályvezetője a társadalmi célú propaganda fontosságát hangsúlyozta. A balesetmegelőzés nem üzlet - mondta az alezredes - s ezért nem a reklámokban kell, hogy megjelenjen. A rendőrök után Varga Sándor, a Közlekedési Felügyelet munkatársa következett, aki a közlekedés emberi tényezőit elemezte. Az általa elmondottakból kiderült, hogy a gépjárművezetőképzés, a jogosítvány megszerzése után a sajtó adta lehetőségeken túl nincs módjuk a közlekedőkkel kapcsolatot teremteni. Ezért is tartják rendkívül fontosnak a médiában megjelenő színvonalas balesetmegelőző munkát. G. E. Találkozó a város fejlődéséért Gyomaendrődön az elmúlt szombaton dr. Frankó Károly polgármester és Csorba György jegyző a városból elszármazottakkal és helyi vállalkozókkal találkozott zártkörű baráti beszélgetésen, hogy a település jövőjéről véleményt cseréljenek, illetve a város vezetői kérték a vendégeket, kapcsolataikat hasznosítsák a város fejlődése érdekében. A találkozó részleteiről dr. Frankó Károly tegnap tájékoztatta lapunk munkatársát. A polgármester elmondta, a jegyzővel együtt tájékoztatták a vendégeket a város közelmúltjáról, jelenéről. A polgármester kifejtette, a település gyorsabb fejlődéséhez az szükséges, hogy az itt élők tartsák rendben közvetlen környezetüket. A most készülő általános fejlesztési koncepció arra épül, hogy itt található a Liget-fürdő, a Körös-part és a különböző múzeumok, kulturális intézmények. Ez azonban önmagában kevés, tisztasággal, virágokkal, szobrokkal eladhatóvá kell tenni a várost. A vendégfogadáshoz növelniük kell a hotelek, fogadók helyeit Jelenleg egy autóbuszra való látogatót sem tudnak elhelyezni, mert Gyomaendrődön a vendégek számára harminc férőhely sincs. Úgy tűnik, hogy a kispénzű, igényes turistákat tudnák leginkább a városba csalogatni. Ehhez azonban a képviselő-testület szándéka kevés. Dr. Frankó Károly hangoztatta, a beszélgetésen jelen lévő idegenforgalmi szakemberek, közgazdászok és helyi vállalkozók hasznos ötletekkel álltak elő, bár az anyagi nehézségek miatt csak kevés válhat valóra. A koncepció megvalósításában többen segítségüket ajánlották fel. Végezetül a polgármester kölcsönösen hasznosnak nevezte a találkozót, és úgy látja, a jövőben is szükség lesz hasonló megbeszélésekre. M. L. Dombegyházak perelnek Túl vannak a kárpótláson, mégis maradt jegy a dombegyházi, kisdombegyházi és magyardombegyházi polgárok kezében. Annak idején, amikor a legnagyobb területek gazdára találtak, valahogy elfelejtették, hogy az állami tulajdonú földterületekből is hozzáméressenek a kárpótlási földalaphoz, noha ezt törvény tette lehetővé. Bár az elsőt követően - helyi hírek szerint - többször is volt e tájon földárverés, egyetlen alkalommal sem került állami föld kalapács alá. A közelmúltban a dombegyházi önkormányzat Gyarmati Jánosné polgármester vezényletével harcba szállt egy 270 hektárnyi - állami gazdasági földterület kárpótlási földalappá nyilvánításáért, s kérelmet írt Suchman Tamás - akkor még - tárca nélküli miniszternek. (Folytatás az 5. oldalon)