Békés Megyei Nap, 1996. október (3. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-01 / 229. szám

.. m. KÖZÉLETI NAPILAP Miért késnek a Romániából érkező vonatok? 3. oldal i/ Ára: 27,50 Ft, előfizetve 22,50 Ft III. évfolyam 229. szám (735. lapszám) A NAP nyertesei A Békés Megyei Nap szerkesztősége és a szarvasi Autószerviz Kft. „Velünk még az autója is jobban jár!” című októberi nyereményjá­tékán egyhavi Békés Megyei Nap-előfizetést nyert: Nyilas József (Szeghalom), Vantara János (Békéscsaba), Dobrovszki György (Békéscsaba), Fekete Imre (Kétsoprony), Szőke Sándor (Mező­­gyán). Közülük a szarvasi Autószerviz motordiagnosztikai vizsgá­latra szóló utalványát nyerte Fekete Imre (Kétsoprony). Nyeremé­nye átvételének helyéről és idejéről levélben értesítjük. Utazzon együtt a vasúton kerékpárjával! Vasárnaptól kezdve Békéscsabán is működik a MÁV új kerék­párszállítási szolgáltatása. Az uta­sok külön kocsiba szállhatnak fel kétkerekűikkel, hogy a Nyugat-Eu­­rópában bevált módszernek megfelelően a célállomáson bicik­lire pattanva folytassák útjukat. A külföldön népszerű szolgáltatást példamutató módon a magyar vas­út is átvette. Vannak persze kezdeti nehézségek, a nyeregbe pattanást megelőzi néhány apró kellemetlen­ség, de az ötlet mindenképpen előremutató. Kerékpárok szállításá­ra eddig is volt lehetőség a magyar vonatokon, a MÁV által előírt mó­don és helyeken. A szabályozás gyakorlatilag azt jelentette, hogy azokon az állomásokon, ahol a ke­rékpárral való le- és felszállás bal­esetveszély nélkül megoldható volt - vagyis ahol megvolt a megfelelő peronmagasság az utas szállít­hatta biciklijét. Természetesen azo­kat úgy kellett elhelyezni, hogy a vonaton ne akadályozzák a moz­gást. Erre a célra a mozdony mö­götti és az utolsó peron volt igény­be vehető, mivel ott nem volt forga­lom. A kerékpáros turizmus elterje­désével megnövekedett igények kielégítése érdekében döntött úgy a MÁV, hogy a külföldön nagy népszerűségnek örvendő kerék­párszállító kocsikat Magyarorszá­gon is forgalomba állítja. (Folytatás a 3. oldalon) Az ötlet kiváló, de vannak még apró gondok BARTOLA ÁGNES FELVÉTELE Földrengés Fü­zesgyarmaton A Magyar Tudományos Akadémia Földrengésjelző Obszervatóriuma az alábbi közleményt adta ki szep­tember 30-án: Füzesgyarmat kör­nyezetében 1996. szeptember 29- én 23 óra 46 perckor földrengést észleltek. A rengés a Richter érték­skála szerint 3-as erősségű volt, in­tenzitása a Merkali-skála szerint III—IV. közötti. A földrengést előrengés vezette be 21 óra 02 perckor és utórengések kísérték. A rengést a lakosság érezte, néhá­­nyan felébredtek, ablakok rezdül­­tek, épületkárosodásról egyelőre nem érkezett bejelentés. A rengést a hazai és külföldi érzékeny állo­mások regisztrálták. Ennyi a hiva­talos közlemény. A nem mindennapi hír hallatán nyomban felkerestük dr. Szentesi Károlyt, Füzesgyarmat polgár­­mesterét, hogy tájékoztassa olva­sóinkat a „megrázó” eseményről. (Folytatás az 5. oldalon) 1996. OKTÓBERI., KEDD Nyereményakciónk tovább folytatódik! Ha előfizet lapunkra, mindennap nyerhet! A nyereményakció legfőbb támogatója a Bábolna Baromfi Békéscsaba Kft. További részletek holnapi számunkban. A zene világnapján Beethoven írta naplójába: ,„­a este csodálattal szemlélem a mennybol­tot és az örökké határai között lebegő, napoknak vagy földeknek nevezett fénylő testek seregét... hé­be-hóba megkísérlem, hogy feliz­gatott érzelmeimnek hangokban ad­jak kifejezést.” Amit Beethoven­­ megkísérel” ábrázolni, az a mi csillagos egünk, a mi hangulatunk is. S ha változik is a megfogalmazás stílusa, lehet-e kérdéses, hogy a mi­enk is ez a beethoveni világ? Nyolc­van esztendővel ezelőtt született Yehudi Menuhin, a világhírű, angol hegedűművész és karmester. Bartók támogatója volt Amerikában, felké­résére született meg Bartók szóló­szonátája. Néhány évtizeddel ezelőtt Menuhin hirdette meg a ze­nei világnapot, hogy legyen külön ünnepe is a dalnak, a muzsika vará­­zsos világának. Legalább évente egy alkalommal üljünk be egy hangversenyre, legalább ilyenkor ne csavarjuk el a rádió gombját va­lamely szimfónia kezdő akkordjai­nak hallatán, mert mint Kodály mester mondta: „A zene lelki táplá­lék és semmi mással nem pótolható. Aki nem él vele, lelki vérszegény­ségben él és hal.” Végezetül a szakma felé: egy hangverseny pusztán attól nem válik zenei világnapi rangúvá, hogy október elseje körül tartják. Csakis és kizárólag attól lesz az­zá, ha gondolatilag és művészileg egyaránt kellő gonddal készítik elő.­­ M. Sz. M. Szabad út a szabadtéri rajznak A békéscsabai 9-es iskola kisdiákjai az Élővíz-csatorna partján rajzolják az őszi vízpartot BARTOLF ÁGNES FELVÉTELE A rendőrség és a média A Békés Megyei Balesetmegelőzési Bizottság és a Fékút Alapít­vány kezdeményezésére „Partnerünk a helyi média” címmel saj­tóbeszélgetést rendeztek tegnap délelőtt a békéscsabai Fiume Szállóban. A rendőrség képviselői ötven, általuk ismert sajtóor­gánumot hívtak meg, ám ennél jóval kevesebb újságíró jelent meg a találkozón. Elsőként dr. Ábrahám Béla, a Békés megyei rendőrfőkapitány közbiz­tonsági helyettese szólt. Az általa elmondottakból kiderült, hogy véle­ménye szerint a balesetmegelőzés legfőbb támasza a helyi média. Fi­gyelemre méltó és elgondolkodtató tény, hogy míg megyénkben évente hét-nyolc emberölés történik, addig a közutakon 50-55 ember leli halá­lát balesetekben. Ennek ellenére az újságírókat (és az olvasókat is) mégis inkább a bűnügyi szolgálat munkája hozza lázba, nem annyira a közlekedésé. Balta János, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság köz­lekedési osztályvezetője a társadal­mi célú propaganda fontosságát hangsúlyozta. A balesetmegelőzés nem üzlet - mondta az alezredes - s ezért nem a reklámokban kell, hogy megjelenjen. A rendőrök után Var­ga Sándor, a Közlekedési Felügye­let munkatársa következett, aki a közlekedés emberi tényezőit ele­mezte. Az általa elmondottakból ki­derült, hogy a gépjárművezető­képzés, a jogosítvány megszerzése után a sajtó adta lehetőségeken túl nincs módjuk a közlekedőkkel kap­csolatot teremteni. Ezért is tartják rendkívül fontosnak a médiában megjelenő színvonalas baleset­megelőző munkát. G. E. Találkozó a város fejlődéséért Gyomaendrődön az elmúlt szombaton dr. Frankó Károly pol­gármester és Csorba György jegyző a városból elszármazottak­kal és helyi vállalkozókkal találkozott zártkörű baráti beszélge­tésen, hogy a település jövőjéről véleményt cseréljenek, illetve a város vezetői kérték a vendégeket, kapcsolataikat hasznosítsák a város fejlődése érdekében. A találkozó részleteiről dr. Frankó Károly tegnap tájékoztatta lapunk munkatársát. A polgármester elmondta, a jegy­zővel együtt tájékoztatták a vendé­geket a város közelmúltjáról, je­lenéről. A polgármester kifejtette, a település gyorsabb fejlődéséhez az szükséges, hogy az itt élők tartsák rendben közvetlen környezetüket. A most készülő általános fejlesztési koncepció arra épül, hogy itt talál­ható a Liget-fürdő, a Körös-part és a különböző múzeumok, kulturális intézmények. Ez azonban önmagá­ban kevés, tisztasággal, virágokkal, szobrokkal eladhatóvá kell tenni a várost. A vendégfogadáshoz növel­niük kell a hotelek, fogadók helyeit Jelenleg egy autóbuszra való látoga­tót sem tudnak elhelyezni, mert Gyomaendrődön a vendégek számá­ra harminc férőhely sincs. Úgy tűnik, hogy a kispénzű, igényes turistákat tudnák leginkább a városba csalogat­ni. Ehhez azonban a képviselő-testü­let szándéka kevés. Dr. Frankó Károly hangoztatta, a beszélgeté­sen jelen lévő idegenforgalmi szak­emberek, közgazdászok és helyi vállalkozók hasznos ötletekkel áll­tak elő, bár az anyagi nehézségek miatt csak kevés válhat valóra. A koncepció megvalósításában töb­ben segítségüket ajánlották fel. Vé­gezetül a polgármester kölcsönösen hasznosnak nevezte a találkozót, és úgy látja, a jövőben is szükség lesz hasonló megbeszélésekre. M. L. Dombegyházak perelnek Túl vannak a kárpótláson, mégis maradt jegy a dombegyházi, kis­­dombegyházi és magyardombegy­­házi polgárok kezében. Annak ide­jén, amikor a legnagyobb területek gazdára találtak, valahogy elfelej­tették, hogy az állami tulajdonú földterületekből is hozzáméresse­nek a kárpótlási földalaphoz, noha ezt törvény tette lehetővé. Bár az el­sőt követően - helyi hírek szerint - többször is volt e tájon földárverés, egyetlen alkalommal sem került ál­lami föld kalapács alá. A közelmúltban a dombegyhá­zi önkormányzat Gyarmati Já­nosné polgármester vezényleté­vel harcba szállt egy 270 hektár­nyi - állami gazdasági­­ földterü­let kárpótlási földalappá nyilvá­nításáért, s kérelmet írt Suchman Tamás - akkor még - tárca nélküli miniszternek. (Folytatás az 5. oldalon)

Next