Békés Megyei Nap, 1997. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-01 / 151. szám

IV. évfolyam 151. szám (961. lapszám) Harmincnegyedszer is Várszínház A 34. évadját ma indító Gyulai Várszínház rangját az is jelzi, hogy a központi költségvetéstől a Szegedi Szabadtéri Játékok után a legnagyobb támogatást kapja - mondta el egyebek mellett Gedeon József a nyári színház hétfői évadnyitó sajtótájékoztatóján. Az idei program összeállítását már tavaly októberben elkészítet­ték, de pénzügyi okok miatt csak idén áprilisban hirdettek műsort. A Várszínház költségvetéséről a direktor elmondta: hasonló nagy­ságú összegből gazdálkodnak, mint az elmúlt évben, szűkebb pályázati lehetőségek mellett a parlament és a helyi önkormány­zat nagyobb juttatásával. - A leg­szélesebb nézői igényeknek sze­retnénk megfelelni - utalt Gede­on József az idei program műfaji sokszínűségére. A harmincnyolc egész estés műsor jelzi, hogy a mennyiséget tekintve semmiben nem marad el az 1997-es évad a korábbiaktól. A színházigazgató ígérete szerint a minőséggel sem lesz gond. Tartják a tavalyi jegy­árakat (290-390-490 forint), amitől csak a Jézus Krisztus szu­persztár rockoperánál és a Rigó Jancsi című operettnél térnek el. - Ezeknek nagyon magas a szín­padra állítási költsége - hangzott az indok. A keddi megnyitó előtt bizonytalanná vált Koncz Erika, a Művelődési és Közoktatási Mi­nisztérium színházi főosztály­­vezetőjének részvétele - tudta meg lapunk. A Várszínház keddi nyitónapján a 20. század komoly­zene-irodalmának két legnépsze­rűbb darabját tűzték műsorra, Ravel Boleróját és Orff Carmina Buranáját. (Mindkettőt az Aradi Szimfonikusok előadásában.) Er­re csakúgy, mint a július 5-6-án előadásra kerülő Webber-rock­­operára már minden jegy elkelt. Ám ez utóbbira állójegyeket biz­tosítanak a belépőkkel még nem rendelkezőknek - tájékoztatott a színház igazgatója. B. P. Nagy vita a finanszírozásról Idén a felnőttképzéssel foglal­kozó tanárok és igazgatók egy rendkívül gyakorlatközeli progra­mon vesznek részt a hagyományos nyári akadémia keretében Gyulán. A tegnap megkezdődött tanácsko­záson közel száz szakember jelent meg. Először dr. Báthory Zoltán, az MKM helyettes államtitkára tartott előadást a közoktatás fej­lesztési stratégiájáról. Kifejtette, hogy a rendelkezésre álló közokta­tási törvényt és a hozzá kapcsoló­dó dokumentumokat rugalmasan kell alkalmazni. A NAT követel­ményeit is meg kell valósítani a felnőttoktatásban, de alkalmaz­kodni kell a felnőttoktatás sajátos­ságaihoz. Emellett Horváth Gréta főosztályvezető-helyettes beszélt az iskola­rendszerű felnőttoktatás jogszabályrendszerű alapjairól. Azokat a szabályozókat ismertette, amelyek megjelentek a közoktatá­si, valamint a szakképzési tör­vényben. (Folytatás a 3. oldalon) Kánikula - veszélyekkel Az elmúlt napok harminc-harmincöt fok közötti melege megviseli az embert. Aki teheti, ilyenkor víz közelében van, vagy hűvös helyet keres és ott vészeli át a legfor­róbb órákat. A hűtött sörből és üdítőből sok fogy mos­tanában, persze ezt a kereskedők nem nagyon bánják, nekik jól jött a forróság. A megye strandjainak, üdülőhelyeinek vezetői sem panaszkodnak. A meleg azonban veszélyeket is rejt. Ezekből a veszélyekből hív­juk most fel a figyelmet néhányra rövid körképünkkel. A megye legnagyobb fürdője, a Gyulai Vérfürdő körüli utcákban az elmúlt hétvégén csak nagy nehéz­ségek árán lehetett parkolóhelyet találni, annyi a vidékről és külföld­ről érkezett vendég. A békéscsabai Árpád fürdőben nincs gyógy­­idegenforgalom, ennek ellenére a múlt hét végi napokon itt is több vendéget fogadtak a szokásosnál. Szombaton közel ezeregyszázan, vasárnap közel kétezren látogattak ki a csabai strandra. Ottjártunkkor - hétfőn délelőtt - is több százan vol­tak. Egy-egy nyári hétköznap, ha jó idő van, 650-700 látogatója van az Árpád fürdőnek. - A vendégek elég lezseren ke­zelik a magukkal hozott tárgya­kat - mondja érdeklődésünkre Gyulai Tibor fürdővezető. - Ha a büfébe, mosdóba mennek, őrizetlenül hagyják a holmijukat, s előfordul, hogy mire visszatér­nek, csak hűlt helyét találják a táskának, plédnek, autókulcsnak. Az elmúlt hétvégén két ilyen ese­tünk volt. Ha nagy értékű az el­veszett tárgy, a rendőrséget érte­sítjük, ha kisebb dolgok tűnnek el, csak annyit tehetünk, hogy felhívjuk a vendégek figyelmét: máskor jobban vigyázzanak. Gyulai Tibortól azt is megtud­tuk, hogy a fürdő bejárata előtti közterületről nagyon sok lezárt kerékpár tűnik el. (Folytatás a 3. oldalon) Ők biztonságban vannak. Szülői felügyelet mellett, úszógu­mival meglehetősen nehéz elsüllyedni az amúgy is csak tér­dig érő vízben Kartoli Ágnes felvétele Konferencia a MEP-ben Holnap, szerdán délelőtt fél tíztől a Megyei Egészségbiztosí­tási Pénztár (MEP) Luther utca 3. szám alatti épületének második emeleti tárgyalótermében tarta­nak egész napos konferenciát elsősorban cégvezetők és gazda­sági vezetők részére. A tanácsko­záson szó lesz egyebek mellett a kötelező egészségbiztosítási ellá­tásról, a nyugdíjellátás változása­iról, a nyugdíjpénztár intéz­ményéről. Az előadók: Kapás József, a MEP igazgatója és Petri András, a Megyei Nyugdíjbizto­sítási Igazgatóság főosztály­­vezetője. A rendezvényre bárki bemehet, igaz, a belépő hatezer forint. K. O Ára: 32,50 Ft, előfizetve 26 Ft 1997. JÚLIUS 1., KEDD Iskolatörténeti kiállítás Békésen Dr. Kálmán Attila, A magyar nemzeti oktatás felelőssége cí­mű, nagy sikerű előadása után, a több mint négy évszázados múltra visszatekintő békési Sze­gedi Kis István Református Gimnázium iskolatörténeti kiál­lításának megnyitóján vettek részt tegnap délelőtt a Magyar Református Gimnáziumok I. Vi­lágtalálkozójának vendégei. Sápiné Turcsányi Ildikó muzeo­lógus előadásából egyebek mel­lett azt is megtudhatták az érdeklődő diákok és tanárok, hogy 1847-ben milyen volt a bé­kési rektor javadalmazása, és hogy már az 1863-ban készült első „Iskolai Rendszabályok” szerkesztője, Gonda László is azt hangsúlyozta: „Mindezen előírások megtartására minden tanulót nem a büntetés, hanem ön­ lelkiismerete kötelezzen...”. A patinás iskola múltját bemu­tató kiállításon számos különle­ges dokumentum, az 1500-as és 1700-as évekből származó tan­könyvek, térképek, szemléltető­eszközök tekinthetők meg. V. K. Önkormányzatok a partvonalon kívül A hét végén Nyíregyházán ta­nácskozott a megyei jogú városok érdekvédelmi szövetsége. Az összejövetelen elhangzottakról Pap János, Békéscsaba polgármestere tájékoztatta a Békés Megyei Napot. Elmondta, hogy a nagyvárosok polgármesterei mindenekelőtt a jövő évi költségvetés elő­készítésével kapcsolatos tapasztala­taikat osztották meg egymással. Ezen belül is kiemelt téma volt a közalkalmazottak béremelése, illet­ve annak fedezete. Hiszen a kor­mányzat még a ’96-os emelés fede­zetét sem biztosította az önkor­mányzatoknak, és erre azután még ráígért. Ez szinte minden megyei jo­gú városnál gondot jelent, ezért a szövetség egy közös nyilatkozatot szándékozik megfogalmazni, ter­mészetesen pontos számításokkal alátámasztva, melyeknek összesíté­sét Szombathely végzi - tudtuk meg a polgármestertől. A szegedi polgármesteri hivatal összesíti a következő évi költségvetés össze­hasonlító elemzését. Az már megál­lapítható, hogy a városok egyre több saját erőt kénytelenek bevon­ni feladataik finanszírozására, mi­közben egyre több kötelező fel­adatot ró rájuk a kormányzat, pél­dául az új gyámhatóságok felállí­tását. Másik lényeges témája volt a tanácskozásnak a közoktatás át­alakítása. - Igyekeztünk felhívni a figyel­mét néhány olyan nehézségre és el­lentmondásra, amely a gyakorlati megvalósítás közben derülhet majd ki - mondta Pap János. - Én felve­tettem például azt az ellentmondást, hogy míg minden iskolának szinte egyformán adnak továbbképzésre pénzt, addig a gimnáziumoknak ke­vesebb kell erre a célra, mint példá­ul a szakközépiskolákká átalakuló szakmunkásképzőknek. Javasol­tam, hogy ezeknek a támogatások­nak az elosztását utalják le önkor­mányzati szintre. A tanácskozás harmadik ki­emelkedő témája volt a kormány­nak a Szentszékkel kötött szer­ződése, amit az önkormányzatok a partvonalon kívülről néznek, mi­közben komolyan érinti őket - tájé­koztatta lapunkat a békéscsabai pol­gármester. J. M. „Vers és dallam” a békési zeneiskolában Hétfőn délelőtt a békési zene­iskola épületében tartották a Bé­késcsabai Körösi Csom­a Sándor Főiskola hagyományos Körösi Nyári Akadémiája és a Békés­­tarhosi Zenei Napok IV. Szép Magyar Beszéd kurzusa közös megnyitóját. Az összevont meg­nyitó okát az adta, hogy a főisko­la intézményi keretein belül for­málódik a zenei napok alapítója, Gulyás György nevét viselő inté­zet, amely részben Békéscsabán, részben Tarhoson végezné a pe­dagógusok posztgraduális ének­zenei továbbképzését. Gulyás György pedig éppen a Békési Ze­neiskolában kezdte pályáját. A megnyitó vendégei elsőként Áb­rányi Emil Magyar nyelv című versét hallgatták meg Bitskei Ti­bor színművész előadásában, majd dr. Köteles Lajos, a főisko­la főigazgatója nyitotta meg a két rendezvényt.­­ Békés-Tarhos varázsszó, ami egy olyan világra utal, amelyben az induláskor milliók hittek és milliók remélték, hogy megteremtődik egy olyan szép és tiszta világ, amelyik­ben a tehetség nem vész el, ame­lyikben a szegény ember gyere­kéből akármi lehet. Ez a világ mélyre süllyedt és magával sodort sok mindent, de Békés-Tardos átsu­­gárzik az eltelt évtizedeken és az egymást váltó világokon. Valami újat hordoz: azt a hitet, hogy az élet és a művészet több, mint a pénz, az élet és a művészet nem öncélú, és a művészet csak akkor ér valamit, ha a néphez kötődik... - mondta dr. Köteles Lajos. (Folytatás a 3. oldalon) Bezárják az óvodát A gyulai képviselő-testület rend­kívüli ülésen vizsgálta felül hétfőn azt a korábbi döntését, amellyel jú­lius 1-jei hatállyal megszüntette a helyi Hajnal utcai óvodát. A koráb­bi döntést hosszú vita után a képvi­selők helybenhagyták. Több képviselő azon értetlenke­dett, miért hívták össze ez ügyben a testületet. Csóka János szerint az elhíresült Cséfán-tanulmány (okta­tási intézmények pénzügyi átvilágí­tását végezte el) valótlanságokat tartalmaz. Nem állja meg a helyét az az állítás, hogy a Hajnal utcai óvoda növendékeit el lehetne he­lyezni a Béke sugárúti óvodában.­­ Ha nem lehet végrehajtani egy dön­tést, az nem azt jelenti, hogy a dön­tés rossz - érvelt Szécsi István, aki korábbi döntésével vállalt követke­zetességre hívta fel képviselőtársai figyelmét. Albel Andor is a kivite­lezés „pontatlansága” mellett fog­lalt állást, nem vitatva, hogy egy döntés végrehajtásának megvan­nak a kritériumai. ,A megadott ha­táridőre az óvodabezárást nem le­het végrehajtani” - jelentette ki dr. Mátrai Mihály, a Hajnal utcai óvo­da jogi képviselője.­­ Gyulán sem­mi nem indokolja egyetlen óvoda bezárását sem - szólt hozzá a vitá­hoz Jánkné Nagy Mária, a másfél milliós megtakarítás jelentéktelen az okozott kárhoz képest vélemé­nye szerint. A végszavazáskor el­utasították azt a módosító indít­ványt, amely az óvodabezárás ha­táridejét július 31 -éig tolta volna ki. A testületi ülés szünete után Csó­ka János kérte Lebenszky Attila polgármestert, hogy az alpolgár­mester ellen korábban elfogadott bizalmatlansági indítvány miatt a városvezető szabadsága alatt ne az alpolgármestert bízza meg a veze­tői teendők ellátásával. A polgár­­mester nem látott okot arra, hogy akceptálja ezt a kérést. B. P.

Next