Békés Megyei Nap, 1997. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-01 / 178. szám
A gyulai testületet nem terheli felelősség Lebenszky Attila gyulai polgármester sajnálja a Sarkadra beiratkozni szándékozó közel kétszáz középiskolás távozását. Ám véleménye szerint a gyulai képviselőtestületet nem terheli semmiféle felelősség, mert a lehető legjobb döntést hozták, amikor a Bay és Erkel gimnáziumok összevonásáról határoztak. A gyulai polgármester szerint a sarkadi és a gyulai testület döntése között semmilyen különbség nincs, a gyerekek távozásának véleménye szerint az az oka, hogy a Bay gimnázium igazgatója fanatizálta a tanulók, szülők és pedagógusok egy részét. Lebenszky Attila csütörtökön sajtótájékoztatón kommentálta a sarkadi önkormányzat szerdai döntését, amellyel átszervezték az Ady gimnáziumot, s gyakorlatilag befogadták a Gyulán az Erkellel való frigyre kényszerített Bay gimnázium tanulóit és pedagógusait. Meglátása szerint a gyulai gimnázium igazgatója, Márki Zay Lajos fanatizálta a tanulók, szülők és tanárok egy részét, ezért vállalták a Sarkadra járást. Érthetetlennek találta ezt a megoldást, hiszen a sarkadi képviselők ugyanazt a döntést hozták meg, mint Gyulán: a meglévő gimnázium struktúrájába integrálták a Bayt. A polgármester a sajtó rendelkezésére bocsátotta azt a levelet, amit a Bay gimnázium szülői közössége küldött ki a tanulóknak. Ebben mintát közölnek arra nézve, hogy az Erkel Ferenc Gimnázium és a Bay Zoltán Informatikai Szakképző Iskolába történő jelentkezési nyilatkozatot miként kell kitölteni. A javasolt szöveg: Továbbra is a Bay Zoltán Gimnázium és Informatikai Szakképző Iskolához ragaszkodunk. Lebenszky Attila az újságírók rendelkezésére bocsátotta Márki Zay Lajos levelét a sarkadi képviselőkhöz. Ebben az új intézmény működéséről esik szó. A polgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy Bay Zoltán nevének fontossága, illetve az igazgató jövőbeni sorsa mellérendelt igazgatóként kíván ténykedni - szerepel nagy terjedelemben, nem pedig a tanulók és tanárok sorsa. (Folytatás a 3. oldalon) Ballagnak a leszerelő bakák Az Orosházi Határőr Igazgatóságnál tegnap éjfélkor százhuszonkét sorkatona búcsúzott a mundértól - tájékoztatta lapunkat Mágocsi Gábor főhadnagy. A leszerelőket tegnap délután Dankó István ezredes, rendészeti igazgatóhelyettes búcsúztatta, a sorkatonák nevében pedig Baranyai Szilárd határőr mondott köszönő szavakat. Az igazgatóság a leszerelő száztizenkét kiskatonának összesen 926 500 forintot fizetett ki leszerelési segélyként. A segélyeket a szociális helyzettől függően állapították meg 5500 forinttól 17 ezer forintig. A munkanélküliség a sorkatonákat sem kíméli, ezért az igazgatóság létrehozta a munkanélküliek klubját. (A leszerelő állomány több mint fele munkanélküli.) A munkanélküli bakák az orosházi munkaügyi központ munkatársának, valamint a Presidente Kft. képviselőjének a tájékoztatását hallgathatták meg az induló tanfolyamokról, elhelyezkedési lehetőségekről. Az igazgatóság így kívánta segíteni a fiatalok visszailleszkedését a civil társadalomba. V. A. Tíz évig dolgozott ingyen A körösladányi római katolikus egyházközségnek mától nincs saját papja, ugyanis Szujó Antal plébánost a püspök augusztus elsejétől áthelyezte Nagyszénásra. Körösladányba az endrődi plébániáról Iványi László plébános és Bauer Csaba káplán jár majd ki fölváltva vasárnaponként misét tartani. Az okokról Szujó Antalt kérdeztük. Szujó Antal elmondta, hogy épp tíz esztendeje teljesít Körösladányban szolgálatot, ez idő alatt az egyházközségtől egy fillér fizetést sem kapott. A temetésekből, a gyászmisékből, illetve az évi egy-két esküvőből jutott egy kevés pénzhez, de lényegében az itthoni és külföldi paptársai támogatásából tartotta fenn magát. Körösladányban 70-80 család áll kapcsolatban a katolikus egyházzal, ez kevés ahhoz, hogy el tudjanak tartani egy plébánost. Ő teljesített szolgálatot a dévaványai és az ecsegfalvi plébánián is de fizetést onnan sem kapott. A plébános kifejtette, az elmúlt tíz év alatt Körösladányban a templomot kívülről tataroztatta, a harang automatizálását megoldotta, a plébániára bevezettette a gázt, a telefont, újra megindította a hitoktatást, az első áldozást és a bérmálkozást. A püspök az áthelyezést azzal indokolta, ha a körösladányi egyházközségnek nincs szüksége papra, akkor áthelyezi oda, ahol megbecsülik. Szujó András Jézusnak ezt a mondását idézte: „Méltó a munkás a maga bérére.” Dr. Kovács Zoltán, az egyházközség világi alelnöke elmondta, nagyon sajnálja, hogy ez a nagy múlti plébánia pénztelenség miatt most pap nélkül marad. Csodálkozik azon, hogy a hívek és az önkormányzat éveken keresztül nem tudta, hogy a plébános fizetség nélkül dolgozik, hiszen a nagyközségnek is érdeke, hogy megoldott legyen a gyerekek hitoktatása. Egyházi adóból évente 56 ezer forint folyt be, ennek harmad része a püspökséget illette, csak a többi maradhatott helyben, de ez is hamar elfogyott, hiszen téli hónapokban a plébánia fenntartása húszezer forintba került. Dr. Kovács Zoltán nem tartja valószínűnek, hogy tíz éven belül saját papjuk lesz a körösladányi katolikusoknak. M. L. Békés megyei sikerek a környezetvédelmi pályázatokon A Központi Környezetvédelmi Alap 1997 első negyedévében az általános forrásra benyújtott környezetvédelmi célú fejlesztések pályázatairól nemrégiben döntött. Ebben a Békés megyei települések sikerrel szerepeltek, hiszen a levegőtisztaság-védelem, a felszíni és felszín alatti vizek védelme, valamint a természetvédelem kategóriákban egyaránt jelentős vissza nem és visszatérítendő összegeket nyertek a központi alaptól. A levegőtisztaság-védelem területén a megyei képviselő-testület által üzemeltetett Tüdőkórház pályázatát értékelték sikeresnek a bírálók. Számukra 4,2 millió forintot szavaztak meg az alternatív, megújuló tüzelőanyag alkamazására. A kapott összegnek csak a felét kell visszafizetnie a kórháznak. A felszíni és felszín alatti vizek pályázatán két megyei település munkáját támogatta a központi alap. A medgyesegyházi önkormányzat a nagyközség a szennyvíztisztító telepe és a hozzá csatlakozó hálózat első ütemének munkáihoz kapott 14 millió forint vissza nem térítendő támogatást. A mezőhegyesi városi önkormányzat a helyi szennyvízcsatornahálózat bővítésére nyert el 30 millió forintot, s a most kapott összeget a későbbiekben nem kell visszafizetnie a Központi Környezetvédelmi Alapnak. (Folytatás az 5. oldalon) Albel Andor kipakolt 3. oldal Ülünk-e még száz évet a moziban? Szarmata temető Gyomaendrődön Tövisház határában egy csatorna partján szarmata kori, rendezett temetőre bukkantak a régészeti tábor diákjai. Három ép csontváz és néhány koponya került elő - tudtuk meg Nikolin Edittől, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum régészétől. Nikolin Edit elmondta, hogy a tábor munkájában elsősorban a helyi ifjúsági otthon lakói vesznek részt, illetve néhány ott élő, érdeklődő gyerek. Az ásatást a múzeum támogatja, de elsősorban pályázati pénzekből finanszírozzák. A régésznő kifejtette, hogy évekkel ezelőtt, mikor a csatornát építették, sok emberi csont került elő. Tavaly is szerveztek régészeti tábort, de akkor nem volt pénzük ásatásra, csupán felderítő munkát végeztek, bejárták a terepet és valóban a felszínen is több csontot találtak. Most az ásatás során észak-déli tájolású rendezett temetőre bukkantak. A feltárt három csontváz egy idősebb férfié és nőé illetve egy fiatalé. A sírokban mellékletet nem találtak, így gondot jelentett az eltemetettek korának meghatározása. A sírok környékén előkerült cserépmaradványok szerint szarmata korból származnak a leletek, ami azt jelenti, hogy 1500 évvel ezelőttiek. Gyomaendrődön a hetvenes években a gátépítés során már találtak egy jelentős szarmata kori temetőt. Nikolin Edit hangoztatta, a hét végén a régészeti tábor véget ér, a következő év feladata az lenne, hogy a temető kiterjedését meghatározzák. M. L. A leletek vonzzák az érdeklődőket KISS ZOLTÁN FELVÉTELE Vegyes a kép ■ ■ [UNK] ■ [UNK] [UNK] ■ [UNK] a Korosokon A Fekete-Körös csütörtökön reggel kilépett az első fokú készültségből - értesült a Békés Megyei Nap a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság árvízi ügyeletén. Mint tegnapi számunkban már hírt adtunk róla, az elmúlt két napban folyamatos apadás indult meg a folyón, ennek elsődleges oka, hogy a Körösök romániai vízgyűjtő területén az elmúlt napokban már nem hullott jelentősebb mennyiségű csapadék. A Fehér-Körösön nem is kellett készültséget elrendelni, míg a Kettős-Körösön a békési duzzasztónál még mindig árvízvédelmi készültség van. Itt az 581 centis vízoszlop magassága még mindig 31 centivel haladja meg a legalacsonyabb készültségi fok alsó határát. A Sebes-Körös Körösladánynál nagyon lassan árad és 5 centiméterrel meghaladta az első fokú készültség elrendeléséhez szükséges magasságot, ám a vízügyi igazgatóság úgy döntött, hogy a folyó roppant lassú áradására tekintettel egyelőre nem rendelik el az árvízvédelmi készültséget. B. T. Egyelőre két dudás egy csárdában Markó és Tóth is kisgazdajelölt? A Népszabadság csütörtöki száma első oldalas összeállítása Képviselőjelöltek kerestetnek! címmel arról számolt be, hogy a jövő évi választásokon várhatóan kik lesznek a nagy távozók és nagy visszatérők egy-egy párt színeiben. Békés megyei vonatkozása a hírnek, hogy az országos napilap úgy tudja: Nagyatádi Szabó István dédunokája, a korábban MDF-es országgyűlési képviselő gyulai, Markó István kisgazda színekben egyéni körzetben indul a megméretettésben. Ez lapunk információi szerint annál érdekesebb, mivel Tóth Imre sarkadi polgármester is ugyanebben a körzetben vállalt ugyancsak kisgazda támogatással képviselőjelöltséget. Az országos napilap híradásából kiderül, hogy nem vállal újabb négyéves parlamenti munkát Békési László és Csehák Judit (MSZP), de visszavonul Szabad György és Jeszenszky Géza is (MDNP), a nagy visszatérők között találjuk az MDF színeiben induló Pozsgayt. Írók és költők újra politikai pályára lépnek, ezt bizonyítja, hogy Hernádi Gyula és Gyurkovics Tibor a kisgazdapárt színeiben indul harcba a négyéves mandátumért. Eddig is tudni lehetett, hogy a két évvel ezelőtt kisgazda színekben reaktivizálódott Markó István feltehetően a Békés megyei 2. számú választókerületben - a gyulaiban - indul országgyűlési képviselőjelöltként. A Népszabadság mostani megerősítésével ez szinte bizonyosra vehető. A képet némileg árnyalja, hogy Tóth Imre sarkadi polgármester lapunk kérdésére újfent megerősítette: kisgazda támogatással ugyanebben a választókörzetben kíván indulni a parlamenti mandátumért. A kialakult helyzetről a Békés Megyei Nap a polgármestert kérdezte. Tóth Imre leszögezte, mind a hét Békés megyei választókerületben többes jelölés után választják ki az FKGP képviselőjelöltjeit. Tudomása szerint nem titok az, hogy három-öt ember verseng a képviselőjelöltségért, ám megerősítette: a gyulai körzetben ketten vannak. Ő és Markó István. A kisgazdapárt országos elnöksége dönt végül - ám egyelőre nem lehet megmondani, pontosan mikor -, hogy ki mellett teszi le a voksát a választási körzetekben - tudta meg lapunk. Tóth Imre jelezte, a döntéshozók összevetik a jelöltek életrajzát, eddig végzett munkáját és esélyeiket. (Folytatás a 7. oldalon)