Békés Megyei Nap, 1997. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-01 / 178. szám

A gyulai testületet nem terheli felelősség Lebenszky Attila gyulai polgármester sajnálja a Sarkad­ra beiratkozni szándékozó közel kétszáz középiskolás tá­vozását. Ám véleménye szerint a gyulai képviselő­­testületet nem terheli semmiféle felelősség, mert a lehető legjobb döntést hozták, amikor a Bay és Erkel gimnáziu­mok összevonásáról határoztak. A gyulai polgármester szerint a sarkadi és a gyulai testület döntése között sem­milyen különbség nincs, a gyerekek távozásának vélemé­nye szerint az az oka, hogy a Bay gimnázium igazgatója fanatizálta a tanulók, szülők és pedagógusok egy részét. Lebenszky Attila csütörtökön sajtótájékoztatón kommentálta a sarkadi önkormányzat szerdai döntését, amellyel átszervezték az Ady gimnáziumot, s gyakorla­tilag befogadták a Gyulán az Er­kellel való frigyre kényszerített Bay gimnázium tanulóit és peda­gógusait. Meglátása szerint a gyulai gimnázium igazgatója, Márki Zay Lajos fanatizálta a ta­nulók, szülők és tanárok egy ré­szét, ezért vállalták a Sarkadra já­rást. Érthetetlennek találta ezt a megoldást, hiszen a sarkadi képviselők ugyanazt a döntést hozták meg, mint Gyulán: a meglévő gimnázium struktúrájá­ba integrálták a Bayt. A polgár­mester a sajtó rendelkezésére bo­csátotta azt a levelet, amit a Bay gimnázium szülői közössége kül­dött ki a tanulóknak. Ebben min­tát közölnek arra nézve, hogy az Erkel Ferenc Gimnázium és a Bay Zoltán Informatikai Szakképző Iskolába történő je­lentkezési nyilatkozatot miként kell kitölteni. A javasolt szöveg: Továbbra is a Bay Zoltán Gimná­zium és Informatikai Szakképző Iskolához ragaszkodunk. Lebenszky Attila az újságírók rendelkezésére bocsátotta Márki Zay Lajos levelét a sarkadi képviselőkhöz. Ebben az új in­tézmény működéséről esik szó. A polgármester arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy Bay Zoltán nevé­nek fontossága, illetve az igazga­tó jövőbeni sorsa­­ mellérendelt igazgatóként kíván ténykedni - szerepel nagy terjedelemben, nem pedig a tanulók és tanárok sorsa. (Folytatás a 3. oldalon) Ballagnak a leszerelő bakák Az Orosházi Határőr Igaz­gatóságnál tegnap éjfélkor százhuszonkét sorkatona búcsúzott a mundértól - tá­jékoztatta lapunkat Mágo­­csi Gábor főhadnagy. A leszerelőket tegnap délután Dankó István ezredes, ren­dészeti igazgatóhelyettes bú­csúztatta, a sorkatonák ne­vében pedig Baranyai Szi­lárd határőr mondott kö­szönő szavakat. Az igazgatóság a leszerelő száztizenkét kiskatonának össze­sen 926 500 forintot fizetett ki le­szerelési segélyként. A segélye­ket a szociális helyzettől függően állapították meg 5500 forinttól 17 ezer forintig. A munkanélküli­ség a sorkatonákat sem kíméli, ezért az igazgatóság létrehozta a munkanélküliek klubját. (A leszerelő állomány több mint fele munkanélküli.) A munkanélküli bakák az orosházi munkaügyi központ munkatársának, vala­mint a Presidente Kft. képvi­selőjének a tájékoztatását hall­gathatták meg az induló tanfo­lyamokról, elhelyezkedési lehe­tőségekről. Az igazgatóság így kívánta segíteni a fiatalok vis­­­szailleszkedését a civil társada­lomba. V. A. Tíz évig dolgozott ingyen A körösladányi római katolikus egyházközségnek mától nincs saját papja, ugyanis Szujó Antal plébánost a püspök augusztus elsejétől áthelyezte Nagyszénásra. Körös­­ladányba az endrődi plébániáról Iványi László plébános és Bauer Csaba káplán jár majd ki fölváltva vasárnaponként misét tartani. Az okokról Szujó Antalt kérdeztük. Szujó Antal elmondta, hogy épp tíz esztendeje teljesít Körösladányban szolgálatot, ez idő alatt az egy­házközségtől egy fillér fizetést sem kapott. A temetésekből, a gyász­misékből, illetve az évi egy-két esküvőből jutott egy kevés pénzhez, de lényegében az itthoni és külföldi paptársai támogatásából tartotta fenn magát. Körösladányban 70-80 család áll kapcsolatban a katolikus egyház­zal, ez kevés ahhoz, hogy el tudjanak tartani egy plébánost. Ő teljesített szolgálatot a dévaványai és az ecseg­­falvi plébánián is de fizetést onnan sem kapott. A plébános kifejtette, az elmúlt tíz év alatt Körösladányban a templomot kívülről tataroztatta, a ha­rang automatizálását megoldotta, a plébániára bevezettette a gázt, a tele­font, újra megindította a hitoktatást, az első áldozást és a bérmálkozást. A püspök az áthelyezést azzal indokolta, ha a körösladányi egyházközségnek nincs szüksége papra, akkor áthelyezi oda, ahol megbecsülik. Szujó András Jézusnak ezt a mondását idézte: „Méltó a munkás a maga bérére.” Dr. Kovács Zoltán, az egyházköz­ség világi alelnöke elmondta, nagyon sajnálja, hogy ez a nagy múlti plébá­nia pénztelenség miatt most pap nél­kül marad. Csodálkozik azon, hogy a hívek és az önkormányzat éveken ke­resztül nem tudta, hogy a plébános fi­zetség nélkül dolgozik, hiszen a nagy­községnek is érdeke, hogy megoldott legyen a gyerekek hitoktatása. Egyhá­zi adóból évente 56 ezer forint folyt be, ennek harmad része a püspökséget illette, csak a többi maradhatott hely­ben, de ez is hamar elfogyott, hiszen téli hónapokban a plébánia fenntartá­sa húszezer forintba került. Dr. Ko­vács Zoltán nem tartja valószínűnek, hogy tíz éven belül saját papjuk lesz a körösladányi katolikusoknak. M. L. Békés megyei sikerek a környezetvédelmi pályázatokon A Központi Környezetvédelmi Alap 1997 első negyed­évében az általános forrásra benyújtott környezetvé­delmi célú fejlesztések pályázatairól nemrégiben dön­tött. Ebben a Békés megyei települések sikerrel szere­peltek, hiszen a levegőtisztaság-védelem, a felszíni és felszín alatti vizek védelme, valamint a természetvéde­lem kategóriákban egyaránt jelentős vissza nem és visszatérítendő összegeket nyertek a központi alaptól. A levegőtisztaság-védelem terü­letén a megyei képviselő-testület által üzemeltetett Tüdőkórház pá­lyázatát értékelték sikeresnek a bí­rálók. Számukra 4,2 millió forintot szavaztak meg az alternatív, meg­újuló tüzelőanyag alkamazására. A kapott összegnek csak a felét kell visszafizetnie a kórháznak. A fel­színi és felszín alatti vizek pályáza­tán két megyei település munkáját támogatta a központi alap. A med­­gyesegyházi önkormányzat a nagy­község a szennyvíztisztító telepe és a hozzá csatlakozó hálózat első üte­mének munkáihoz kapott 14 millió forint vissza nem térítendő támoga­tást. A mezőhegyesi városi önkor­mányzat a helyi szennyvízcsatorna­­hálózat bővítésére nyert el 30 millió forintot, s a most kapott összeget a későbbiekben nem kell visszafizet­nie a Központi Környezetvédelmi Alapnak. (Folytatás az 5. oldalon) Albel Andor kipakolt 3. oldal Ülünk-e még száz évet a moziban? Szarmata temető­ Gyomaendrődön Tövisház határában egy csator­na partján szarmata kori, rende­zett temetőre bukkantak a régé­szeti tábor diákjai. Három ép csontváz és néhány koponya ke­rült elő - tudtuk meg Nikolin Edittől, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum régészétől. Nikolin Edit elmondta, hogy a tábor munkájában elsősorban a helyi ifjúsági otthon lakói vesz­nek részt, illetve néhány ott élő, érdeklődő gyerek. Az ásatást a múzeum támogatja, de elsősor­ban pályázati pénzekből finanszí­rozzák. A régésznő kifejtette, hogy évekkel ezelőtt, mikor a csatornát építették, sok emberi csont került elő. Tavaly is szer­veztek régészeti tábort, de akkor nem volt pénzük ásatásra, csupán felderítő munkát végeztek, bejár­ták a terepet és valóban a felszí­nen is több csontot találtak. Most az ásatás során észak-dé­li tájolású rendezett temetőre bukkantak. A feltárt három csontváz egy idősebb férfié és nőé illetve egy fiatalé. A sírokban mellékletet nem találtak, így gon­dot jelentett az eltemetettek korá­nak meghatározása. A sírok kör­nyékén előkerült cserépmaradvá­nyok szerint szarmata korból származnak a leletek, ami azt je­lenti, hogy 1500 évvel ezelőttiek. Gyomaendrődön a hetvenes években a gátépítés során már ta­láltak egy jelentős szarmata kori temetőt. Nikolin Edit hangoztatta, a hét végén a régészeti tábor véget ér, a következő év feladata az lenne, hogy a temető kiterjedését meg­határozzák. M. L. A leletek vonzzák az érdeklődőket KISS ZOLTÁN FELVÉTELE Vegyes a kép ■ ■ [UNK] ■ [UNK] [UNK] ■ [UNK] a Korosokon A Fekete-Körös csütörtökön reggel kilépett az első fokú készültségből - értesült a Békés Megyei Nap a Körös-vidéki Víz­ügyi Igazgatóság árvízi ügyele­tén. Mint tegnapi számunkban már hírt adtunk róla, az elmúlt két napban folyamatos apadás in­dult meg a folyón, ennek elsődleges oka, hogy a Körösök romániai vízgyűjtő területén az elmúlt napokban már nem hullott jelentősebb mennyiségű csapa­dék. A Fehér-Körösön nem is kellett készültséget elrendelni, míg a Kettős-Körösön a békési duzzasztónál még mindig árvíz­­védelmi készültség van. Itt az 581 centis vízoszlop magassága még mindig 31 centivel haladja meg a legalacsonyabb készültsé­gi fok alsó határát. A Sebes-Körös Körösla­­dánynál nagyon lassan árad és 5 centiméterrel meghaladta az első fokú készültség elrendeléséhez szükséges magasságot, ám a víz­ügyi igazgatóság úgy döntött, hogy a folyó roppant lassú áradá­sára tekintettel egyelőre nem ren­delik el az árvízvédelmi készült­séget. B. T. Egyelőre­ két dudás egy csárdában Markó és Tóth is kisgazdajelölt? A Népszabadság csütörtöki száma első oldalas összeállítása Képviselőjelöltek kerestetnek! címmel arról számolt be, hogy a jövő évi választásokon várhatóan kik lesznek a nagy távozók és nagy vis­­­szatérők egy-egy párt színeiben. Békés megyei vo­natkozása a hírnek, hogy az országos napilap úgy tudja: Nagyatádi Szabó István dédunokája, a ko­rábban MDF-es országgyűlési képviselő gyulai, Markó István kisgazda színekben egyéni körzet­ben indul a megméretettésben. Ez lapunk informá­ciói szerint annál érdekesebb, mivel Tóth Imre sarkadi polgármester is ugyanebben a körzetben vállalt ugyancsak kisgazda támogatással képviselő­jelöltséget. Az országos napilap híradásá­ból kiderül, hogy nem vállal újabb négyéves parlamenti mun­kát Békési László és Csehák Judit (MSZP), de visszavonul Szabad György és Jeszenszky Géza is (MDNP), a nagy visszatérők kö­zött találjuk az MDF színeiben induló Pozsgayt. Írók és költők újra politikai pályára lépnek, ezt bizonyítja, hogy Hernádi Gyula és Gyurkovics Tibor a kisgazda­­párt színeiben indul harcba a négyéves mandátumért. Eddig is tudni lehetett, hogy a két évvel ezelőtt kisgazda színek­ben reaktivizálódott Markó István feltehetően a Békés megyei 2. szá­mú választókerületben - a gyulai­ban - indul országgyűlési képvise­lőjelöltként. A Népszabadság mostani megerősítésével ez szinte bizonyosra vehető. A képet némi­leg árnyalja, hogy Tóth Imre sarkadi polgármester lapunk kér­désére újfent megerősítette: kis­gazda támogatással ugyanebben a választókörzetben kíván indulni a parlamenti mandátumért. A kiala­kult helyzetről a Békés Megyei Nap a polgármestert kérdezte. Tóth Imre leszögezte, mind a hét Békés megyei választókerületben többes jelölés után választják ki az FKGP képviselőjelöltjeit. Tudo­mása szerint nem titok az, hogy három-öt ember verseng a kép­viselőjelöltségért, ám megerő­sítette: a gyulai körzetben ketten vannak. Ő és Markó István. A kisgazdapárt országos elnök­sége dönt végül - ám egyelőre nem lehet megmondani, pontosan mikor -, hogy ki mellett teszi le a voksát a választási körzetekben - tudta meg lapunk. Tóth Imre jelez­te, a döntéshozók összevetik a je­löltek életrajzát, eddig végzett munkáját és esélyeiket. (Folytatás a 7. oldalon)

Next