Békés Megyei Nap, 1997. november (4. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-01 / 255. szám

KÖZÉLETI grQz NAPILAP Ára: 32,50 Ft, előfizetve 26 Ft IV. évfolyam 255. szám (1065. lapszám) 1997. NOVEMBER 1., SZOMBAT Egy nap Gyulaváriban Szuhadzsa, a pilóta Kamionterminált avattak Gyulán - Az elmúlt időben nagyot lép­tünk előre a határátkelőhelyek bővítésében, erre példa a záhonyi és a nagylaki, valamint a pénte­ken átadott ártándi és gyulai átke­lőhely is. Mindez egy-egy újabb lépés a 2000 utáni EU-tagság el­érése felé - mondta péntek dél­után a gyulai kamionterminál át­adási ünnepségén Csobánczy Pé­ter, a Pénzügyminisztérium helyet­tes államtitkára. A több mint egymilliárd forintos beruházás költségeinek nagyobbik részét, úgy mint a gyulai elkerülőútnál, a PHARE-program biztosította. Az Európai Unió segélyprog­ramja 1,5 millió ECU-vel támo­gatta a gyulai határátkelőhöz tarto­zó, a 21. századi igényeknek meg­felelő kamionterminál felépítését, míg az ehhez kapcsolódó és a bé­kési fürdővárost elkerülő út meg­építésére 1,2 millió ECU-t biztosí­tottak. A kamionterminált pénte­ken délután ünnepélyes körülmé­nyek között adta át rendeltetésé­nek Csobánczy Péter, a Pénzügy­minisztérium helyettes államtitká­ra és Alain Bothorel, az EU buda­pesti missziójának helyettes veze­tője. Nyitóbeszédében a PM ál­lamtitkár-helyettese kiemelte, a határátkelők korszerűsítése és ki­bővítése közelebb visz az Európai Unióhoz, erre bizonyíték a nagyla­ki, a záhonyi, az ártándi és a gyu­lai határállomások teljes rekonst­rukciója. Emellett hamarosan el­készülnek a bővítésekkel Rédics­­nél és Rajkánál is. (Folytatás a 3. oldalon) Történelmi pillanat: az új terminál első vendége egy Scania típusú, német felségjelzésű ka­mion KISS ZOLTÁN FELVÉTELE Áldozat minden halott katona Békéscsabán tegnap a hősök és mártírok emléknapja alkalmából az első és második világháború hősei­re, illetve az 56-os forradalom már­­tírjaira emlékeztek. Megkoszorúz­ták a Németh Lajos úti első világ­­háborús emlékművet, ahol Wert­­heim Albert alezredes, a megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság parancsnokhe­lyettese mondott emlékbeszédet. A Szabadság téren a második világ­­háborús emlékműnél dr. Vécsei László önkormányzati képviselő hangsúlyozta, hogy a háború közel félmillió magyar áldozatot köve­telt. A sors különös kegyetlensége, hogy róluk hosszú évtizedekig nem beszélhettünk. Kérte dr. Vécsei László a jelenlévőket, hogy a ma­gyar földben nyugvó német és szovjet katonákra is emlékezzenek, mert a háború valamennyi halott katonája áldozat. Végül a szónok minden élőnek békét és boldogu­lást kívánt, a halottaknak pedig ál­dott emléket. A város vezetői, a fegyveres szervezetek képviselői és az áldozatok hozzátartozói helyez­ték el koszorúikat, virágaikat az emlékműnél. A Szabadság tér 6. szám alatt lévő Fegyveres Erők Klubja falára elhelyezett Kovács Zoltán alezredes emléktábláját is megkoszorúzták. Nagy Zoltán őr­nagy, a megyei hadkiegészítő és te­rületvédelmi parancsnokság osz­tályvezetője hangoztatta, 1956. no­vember 4-én Kovács Zoltán a ki­egészítő parancsnokság tisztjeként szolgálatba indult. (Folytatás az 5. oldalon) Felélénkül az olasz-magyar kapcsolat Egy évek óta meglévő, ám ez idáig szunnyadó kapcsolat felélén­kítése volt a cél, amikor Vittorio Prodi professzor, az olaszországi Bologna megye elnöke a Békés megyével való ismételt kapcsolat­­felvételt kezdeményezte - hang­zott el tegnap a megyeházán meg­tartott sajtótájékoztatón. A bolog­nai elnök kétnapos itt-tartóz­­kodása alatt megismerkedett a me­gyei vezetéssel, számos intéz­ménybe látogatott el és a meglévő ismeretek birtokában több terüle­ten is felajánlotta segítségét. (Folytatás az 5. oldalon) Milyenek a megye temetői? A megyei közigazgatási hivatal fo­gyasztóvédelmi felügyelősége a kö­zelmúltban a megye kilenc települé­sének 13 temetőjében, illetve 12 te­metkezési szolgáltatónál vizsgálta, hogy a megváltozott tulajdonvi­szonyok között miként tartják be a te­metkezési szolgáltatásra vonatkozó 1970-es rendeletet. A vizsgálat ered­ményéről a közelgő halottak napja al­kalmából Nagyné Süle Évát, a fel­ügyelőség tanácsosát kérdeztük. A tanácsosnő elöljáróban elmondta, hogy a temetkezési szolgáltatáshoz a temetkezés lebonyolítása, a szüksé­ges kellékek értékesítése és a halottszállítás tartozik. (Folytatás az 5. oldalon) A köz tovább hallgat a megyénél Valami megfejthetetlen okból minimális az érdeklődés a megyei önkormányzat közmeghallgatásai iránt. No, nem mintha más önkormányzatok hasonló rendezvényein to­­longanának a polgárok, de hogy egyetlen hozzászóló nyil­vánítson véleményt - ráadásul az is profi, önkormányzati képviselő - olyan, mindenkit érintő témában, mint a szoci­ális ellátás és az egészségügy helyzete, nehezen érthető. Var­ga Zoltán elnök hozzászólások hiányában pénteken délelőtt igen hamar lezárta a közmeghallgatást.­ ­ Az ágyszámcsökkentést mini­mális sérülésekkel úsztuk meg, úgy, hogy az ellátás színvonala sem károsodott - fogalmazott szó­beli előterjesztésében dr. Csaba István a közmeghallgatás kezde­tén. A megyei önkormányzat egészségügyi bizottságának­ elnö­ke elmondta, hogy az egészség­ügy hatékonyabbá válásának lát­szólag ellentmondanak a statiszti­kai adatok, de valójában nincs el­lentmondás. A megye lakosainak betegségeiért ugyanis csak 10—15 százalékban felelős az egészség­ügy. Mindenki előtt is­m­eretes, hogy a problémák társadalmi, gazdasági gyökerűek. A lakosság nagy része külterületen él, ami ne­hezíti a modern ellátási formák - egynapos sebészet - bevezetését. Nő az idősek, csökken a fiatalok száma, gondok vannak az iskolá­zottsággal is. Ez pedig befolyásol­ja az egészségügyi helyzetet is. A légúti betegségek, a szív- és ér­rendszeri betegségek állnak az el­ső helyen a betegségek listáján. Ennek oka egyebek között a mér­hetetlenül sok dohányzás. Az egészségügy legnagyobb gondja a megelőzés hiánya. (Folytatás az 5. oldalon) Kompromisszumos döntés született A Békéscsabai önkormányzat szocialista frakciója örömmel nyugtázza, hogy kompromisszumos megoldás született a lakásalap felhasználásában, így lehetőség nyílott arra, hogy az MSZP kezdeményezésének szelle­mében több korosztály és társadalmi réteg problémáját tudja segíteni a város - mondta Szilvásy Ferenc, az MSZP csabai önkormányzati frakciójának szokásos közgyűlés utáni sajtótájékoztatóján tegnap. Hosszas vajúdás után született meg az a megoldás, amely a nyugdíjasok mellett a fiataloknak és az önkormányzati bérlakások­ban élőknek is jelentős támoga­tást biztosít. A közgyűlés döntése értelmében megkezdődik a hat­van apartmanos nyugdíjasház épí­tése a Mester utcában. Egyelőre a közösségi helyiségek és negyven apartman épül meg. Az értékesí­tésből befolyó pénz, valamint az esetleges pályázatokon elnyerhe­tő források segítségével fejeződ­het majd be a beruházás. A kép­viselők 220 millió forintot sza­vaztak meg erre a célra. Hamaro­san pályázatot ír ki az önkor­mányzat 25-35, harminckét négyzetméteres lakásokat tartal­mazó ifjúsági garzonszálló létre­hozására. Ebbe azok a fiatal há­zaspárok költözhetnek be, akik vállalják, hogy előtakarékossági szerződést kötnek valamelyik la­kás-takarékpénztárral. Ilyenfor­mán ötvenkét hónap elteltével önálló lakáshoz juthatnak, s ad­dig csak a rezsit kell fizetniük a garzonházban. (Folytatás a 3. oldalon) Ég a gyertya, ég... Megújulnak a sírok. Van, aki na­pokkal korábban rendbe teszi a hozzátartozó hantját, mások az utolsó pillanatban esnek a fejfát, keresztet is ellepő gaznak, hogy a helyébe krizantém kerüljön. Az egész temető fehérült a sírokat beborí­tó virágáradattól, csak az utak feketéllenek, a hol­taknak áldozok bolyonga­nak az ösvényeken. Itt-ott még könnyes a szem, de sokan már csak egy pilla­natra állnak meg­emlékezni. Egyetlen testvér, egyetlen édesanya, édesapa, mama, tata, s a nem egyetlenek is éppoly kedvesek, egyetle­nek. Az a kis öcsi is, kit jó féléves korában temettünk, s aki­nek legalább a halottak napi elsiratására a kétéves bátyus fél évszázad múltán is emlékezhet, s tesz gyertyát. Halottak napján azután is a csontjai fölé, hogy anyjuk halála után megváltatlan hantocskájába mást rejt a sírásó. Seneca szerint­­ nyilván halottak napján is) örülnünk kelle­ne, nevetni, vigadni. Mert meg kell köszönni a sorsnak, hogy az elhunytat magunkénak tudhattuk, szeretetét élvezhettük, szóval legyünk boldogok, hogy egyáltalán szerencsénk volt hozzá. Hogy meghalt? Halálában is azt kell ünnepelnünk, hogy nekünk született. Egyszer mindenki meghalhat: béke poraira. Milyen könnyű ezt mondani! A könnyeid másra utalnak. Nevelődhettem Senecán, majd megszakadt a szívem! Anyá­mat halottnak képzelni.­ Ám annak a hajdani vad bőgésnek csak a nyoma maradt. Ahogy temetni, sok év után a sírnál újból és újból emlékez­ni sem valami vidító. A hantok mégis esztendőről esztendőre megszépülnek, emlékeztetnek a földben pihenők szépségeire. A gyertyák kora délután felgyulladnak s késő éjszakáig li­begnek a lángok. Már-már drágáink szellemei. Igyunk egy jó pohár pálinkát, a halottak pedig nyugodjanak békében - mondja az Öreg koldus a FELTÁMADUNK alatt.­­ Csak ne vágta volna ki a sírról anyám karácsonyfáját! (Sarusi) A HÉT embere Dr. Ambrus Zoltán Sokan nem tudják, hogy a Csabai Kol­bászfesztivál ötletgazdája a megyei könyvtár igazgatója, Ambrus Zoltán volt. A sikerről, a rendezvény értékelésé­ről beszélgettünk vele. - Számomra nagy meglepetést is jelen­tett a fesztivál abban az értelemben, hogy a csabaiak örömmel vállalkoztak egy játékra. Ugyanakkor vissza­igazolása is volt mindannak, amit a kolbászról és a kolbász kö­rüli kultúráról gondoltam. És persze annak is, hogy olyan dol­got fogtunk meg, ami mindenkié. Elsöprő volt az érdeklődés, s azt hiszem, ez a spontaneitás adta az esemény hangulatát, lénye­gét. Olyan volt ez a három nap, mint egy igazi disznóvágás, ahol a meghívott vendégek is jól érzik magukat, de örömmel fo­gadják az arra tévedőket is. - A részvétel láttán azonnal megfogalmazható a jövő feladata: szűknek bizonyult a fesztiválsátor! - Visszatekintve látszik, hogy mik voltak a gyengék. Elsősor­ban a kapacitás. Ezen megpróbálunk segíteni. Januártól pedig megkezdi működését egy kolbászfesztivál-klub, ahová a szerve­zőkön kívül meghívjuk azokat, akik aktívan részt vettek az előké­szítésben, akiktől további ötleteket várunk. Ez azért lényeges, mert májusra készen kell lennie a programnak, az idén az idővel futot­tuk a legnagyobb versenyt. A lényege marad a fesztiválnak. Sze­retnénk, ha a civil szféra eseménye maradna, ha nem válnánk egy profi idegenforgalmi rendezvénnyé. Úgy látom, Csaba mostanra ért meg az ilyen típusú programra. Ez nagyon fontos, mert a város polgárosodásának jele, az itt élők kezdenek saját értékeikre figyel­ni. Olyan időszakban, amikor más települések elvesztik ezeket az értékeket, ez rendkívül lényeges. Ezért is mondok köszönetet mindazoknak, akik közreműködtek a fesztivál megrendezésében, részvételükkel vagy támogatásukkal. DAL

Next