Békés Megyei Nap, 1998. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-05 / 3. szám

1998. JANUÁR 5., HÉTFŐ A Libertás eszméje Gyulán is győzedelmeskedett (Folytatás az 1. oldalról) Markó István jelezte, kiáltó szükség lenne a magyar társada­lom mai helyzetében ilyenfajta mozgalom létrehozására. A saj­tótájékoztatón Kocsis József, a gyulai Libertás Egyesület elnöke elmondta, Olaszországból csak­nem 250 fős küldöttség látoga­tott Gyulára, míg Békés megyét mintegy ötven gyulai, szarvasi, orosházi, békéscsabai és a mezőberényi versenyző képvise­li. Az egyesület titkára, Oltean Florentina azt közölte, hogy a háromnapos fesztivál versenybi­zottságának elnöke Lorenzo Lommano, míg a technikai bi­zottság vezetője Mariadra Bonora lesz. A majd háromszáz olasz és magyar versenyző a szombat délutáni technikai megbeszélés és a szombat esti városi fogadás után vasárnap délelőtt és délután aerobik- és karateversenyeken mérte össze tudását, amit vasár­nap délután a gyulai városi sportcsarnokban színpompás gá­la követett. Az eseménnyel egy időben a sportágak nemzetközi­leg elismert szakemberei tovább­képzést tartottak az aerobik és a karate iránt érdeklődőknek. Az eseménysorozat hétfőn a verse­nyekkel és a Libertás szerepe az európai sportpolitikában című előadással folytatódik. Mint a Békés Megyei Nap a gyulai szervezőktől megtudta, a sikeres rendezés után remény van arra, hogy a jövőben a fürdővárosban rendszeresen Libertás-fesztivált rendezzenek - egyre nagyobb érdeklődés mellett. Az pedig már biztos, hogy a következő - Molise, dél-olasz tartományban rendezendő - fesztiválon gyulai csapat is képviselteti magát. A helyszín a totóból - bizonyára - jól ismert tartományi székhely, Campobasso lesz. Bod Tamás Sikeres volt az aerobikbemutató nyári attila felvétele Évadnyitó bál Csabán A hagyományoknak meg­felelően az idén is megrendezik Békéscsabán az Évadnyitó városi bált, amelynek időpontja ezúttal január 10-e, szombat. A rendező természetesen nem más, mint Bé­késcsaba Megyei Jogú Város Ön­­kormányzata, amely jótékonysá­gi céllal döntött a bál megszerve­zése mellett. A bevételt teljes egészében a Degré Utcai Gyer­mekotthon és a Jankai Alapít­vány javára ajánlották fel. A bál helyszíne a Fiume Hotel, ahol ja­nuár 10-én este hét órakor Pap János csabai polgármester mond köszöntőt megnyitásképpen, a nyitótáncot a Printomat Tánccso­port adja Gulyás Miklós vezeté­sével. A belépőket a csabai pol­gármesteri hivatal titkárságán válthatják meg négyezer forintért a részt venni szándékozók. Az esten a talpalávalót - külön ter­mekben - Hevesi Imre és barátai, valamint Horváth Rudolf és népi zenekara adja. B. P. 980105-7 Talpra, Petőfit Pályázati felhívás A Magyar Televízió Rt. Irodalmi és Drámai Szerkesztősége, a Petőfi Emlékbizottság, az Országos Petőfi Sándor Társaság, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság, a Magyarok Világszövetsége és a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Magyar Millennium Emlékbizottsága Petőfi Sándor műveiből szavaló­versenyt hirdet határainkon belül és kívül élők számára. A vetélkedő három kategóriában zajlik: 1. Vers- és prózamondás, 2. Énekelt vers (hangszeres kíséret nélkül), 3. Megzenésített vers (hangszeres kísérettel). A versenyen korhatár nélkül bárki részt vehet általános iskolás, középiskolás és felnőtt korcsoportban. A jelenkezők lehetnek egyéni vesenyzők, családok, műkedvelő csoportok, kisegyüttesek, maximum 8 fő. Műsorukat magyarul és saját anyanyelvükön is előadhatják. Nevezni legalább három Petőfi-művel, illetve szövegrészlettel kell. Egy-egy produkció ideje nem haladhatja meg az 5 percet. A versenyre nem jelentkezhet az, aki a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója, végzett színész vagy engedély­el rendelkező előadóművész. A jelentkezéseket (név, lakcím, életkor, kategória) erre a címre várjuk: Bp. 5. 1369. Pf. 368. Magyar Televízió, Petőfi Sándor Szavalóverseny. Jelentkezési határidő: 1998. január 31. A határainkon túl élő magyar és nem magyar jelentkezők számára a versenyt a Magyarok Világszövetsége hirdeti meg. gq3i dxo) BÉKÉS MEGYEI NAP 5 Új időszámítás a csabai piacon (Folytatás az 1. oldalról) Emellett a legkevésbé látvá­nyos, mégis drága elektromos felújítást is hozzávehetem az el­végzett munkákhoz. Ez a vásár­csarnok korszerűsítését szolgálta. Szép. Ennyi a negyedmilliárd. Mos már a befektetett tőke meg­térülése a cél. Most kötik az új bérleti szerződéseket. - Te mit árulsz? - szól rám a hosszú sorban álló árusok közül az ősz hajú, finoman jelezve, hogy elé ne tolakodjam, mert már ő is régóta vár. Míg kiötlöm, hogy zöldséget vagy golyóstol­lat, tollkabátot vagy lépesmézet, addig kéretlenül elmagyarázza, mennyire drága ez a piac. Nem éri meg­­ neki­­ itt árulni. Egy óra múlva látom a cipőhegyek közt. Mégis maradt. - Az áraink már bevált, kipró­bált helypénzek, bérleti díjak - mondja Csanálosi. - Úgy vélem, kiállták az idő próbáját. Vélemé­nyem szerint reálisak, s mint a té­nyek mutatják, telített is a pia­cunk. - Mennyien árulnak? - Piacnapokon jó 300 az állan­dó árus, az alkalmi helypénzesek néha ennél is többen vannak. Az előbbieknek a fedett pavilonban most 8000 forint árusítóhelyen­ként a díja, a helyiségbérlet 17 000 forint áfástul négyzetméterenként, évente. Április elsejéig nem is emelünk. Ez nem rossz. - Ez nem jó! - Ezt viszont Ferkovics Ferenc felsőruházat­kereskedő mondja, akinek dél­ben még nem sikerült bejutnia a szerződéskötés helyszínére. - Eddig a hatméternyi sátorterüle­tért 14 400 forintot fizettem, most meg a négyméteres fedett pavilonért kérnek 12 ezret - mél­tatlankodik. - És a kényelem? - kérdez vis­­­sza az igazgató. - Nem kell foly­ton sátrat építeni! Ez szolgálta­tásbeli különbség, mert eddig 12 négyzetméter sima területet, s most 12 négyzetméter fedett he­lyet adunk. - Aha. Ferkovics úrnak nem sikerült az év végi ünnepi vásár. Ennek ellenére jön, kipakol, várja a ve­vőt és fizet az Agora Rt.-nek. - Nekem az a dolgom, hogy beszedjem a bérleti díjat. A ke­reskedő maga dönti el, ki tudja-e termelni, megéri-e neki. - Van, aki úgy dönt, hogy megéri? Tessék körülnézni. A példa mutatja: igen. I. Zs. Megkötötték az új szerződéseket az árusok Bíróné Icuka évek óta itt árul nyári attila felvételei A rászorultakért A napokban már több gázzal fű­tött lakásban megkapták a csalá­dok Békés megyében is a számlá­val együtt a gázár-kompenzáció igényléséhez szükséges nyomtat­ványokat, amelyeket január 20-áig kell eljuttatni az Energia Alapít­ványhoz. A becslések szerint mintegy 100-150 ezer igénylőre számítanak az alapítványnál, és mintegy 1,1 milliárd forint áll ren­delkezésre a fűtés költségeinek mérséklését segítő támogatásra. A kormány 500 milliót, MOL RT 350 milliót adott, a többit a gáz­­szolgáltató társaságok biztosítják - adta hírül a Népszabadság. A gázár-kompenzációt kaphatják mindazon családok, akik rendsze­res szociális segélyben, járadék­ban, munkanélküli jövedelempót­ló támogatásban, normatív köz­gyógyellátásban részesülnek, vagy időskorú járadékosok. A kitöltött adatlapokat a megjelölt határidőig kell eljuttatni az Energia Alapít­ványhoz, vagy leadni a gázszol­gáltató helyi ügyfélszolgálatánál. Minden igénylés csak önkormány­zati igazolással a rászorlt és a fo­gyasztó aláírásával együtt érvé­nyes. Tarr Józsefnétől, Kevermes polgármesterétől megtudtuk, ná­luk bevált gyakorlat, hogy a hiva­tal dolgozói segítenek kitölteni a támogatást kérők űrlapjait, s aztán együtt továbbítják az illetékeshez. Beérkezés után az alapítvány dönt a jogosultságról és megállapítja a támogatás mértékét, melyet a gáz­­szolgáltató a fogyasztó számláján jóváírás formájában időben eloszt­va érvényesít. M. E. Újból lehet tankolni Csaknem féléves szünet után december második felétől ismét üzemel hétfőtől szombatig reggel 6 órától 18 óráig, vasárnap pedig 14 óráig a benzinkút Dombegy­ház nagyközségben. A hónapokig tartó üzemanyaghiány sok bosszúságot okozott a település lakóinak. Nos, a tulajdonos a régi Lovas György és Társa Kft., csak a kezelő az új, Pirigyi Ferencné, aki egyben a büfét is üzemelteti és a gázpalack cseréjére is felügyel. Egyelőre még csak 91-es oktán­számú benzin és gázolaj kapható, de tervezik rövid időn belül a 95- ös értékesítését is. M. É. Fizetnek a vonalas beruházók Orosházán 1998-ban nem lesz lényeges változás a helyiek adó­­terheiben - határozott a kö­zelmúltban a helyi képviselő-tes­tület. Ennek ellenére az adóren­delet néhány elemét megváltoz­tatták: újdonság, hogy ezentúl iparűzési adót fizetnek azok a cé­gek, vállalkozások, amelyeknek telephelye más helységben talál­ható, ám ideiglenes tevékenysé­get végeznek a város illetékessé­gi területén. Itt elsősorban az úgynevezett vonalas beruházók­ról (építőipari, közműfejlesztési tevékenységet űző cégekről) van szó. Ugyancsak változás, hogy a szakképzést végző vállalkozások adókedvezménye évi háromról ötezer forintra emelkedik. Az indoklásban elhangzott: a helyi adókról szóló törvény értel­mében 1998-ban az érintettek iparűzési adójukból levonhatják anyagköltségük egyharmadát. Ezáltal a helyhatóságoknak ko­moly bevételkieséssel kell szá­molniuk, melyet az orosháziak az ideiglenes jelleggel végzett tevé­kenységek adóztatásával igye­keznek ellensúlyozni. Természe­tesen mindez nem fedezi a teljes összeget, a további források fel­kutatása a költségvetés készítői­nek dolga lesz. Az ülésen az is elhangzott, hogy 1999-ben elengedhetetlen lesz a helyi adók emelése Oros­házán. K. Gy. Ha nem tetszem - hamm, bekaplak! A Kossuth Rádió január 2-ai, péntek reggeli krónikájában a vidéki tudósítók körképben szá­moltak be arról, hogy a múlt évben hogyan fej­lődött székhelyük. Az új év első napján végigsé­táltak a városukban, s szubjektíven, ott élő pol­gárként érzékelték a látottakat. A Magyar Rá­dió Békés megyei tudósítója lévén én Békéscsa­ba központjából kommentáltam a látnivalókat, s csütörtök reggel háromnegyed kilenckor a kö­vetkezőket mondtam, s nem gondoltam, hogy ez vihart kavar. Kétségtelen, hogy Békéscsabára a múlt évben a belváros szépítése, hangulatosabbá tétele volt a jellemző. S mivel a megyeszékhelyen szinte többen közlekednek kerékpárral, mint gépkocsi­val, így nem véletlen, hogy tavaly jó néhány ki­lométerrel bővült a kerékpárút-hálózat, amely az egyhangú, szürke járdáknak is színt adott, hiszen a kétkerekűek útvonalát színes díszkö­vekből rakták ki, csakúgy, mint az autóbusz­­megállókban az öblöket. Varázslatos változáson ment keresztül az Ybl Miklós által tervezett mű­emlék, a városháza belső udvara, amely nincs elzárva a csabaiak elől, hiszen a nyáron több­napos kulturális programnak adott otthont, a „ Városházi Esték”-nek. S ez a nyáresti szórako­zás az idén is folytatódik, így lassan „színház­várossá” válik Békéscsaba. Merthogy van a li­getben egy szabadtéri színpad, egy színházte­remmel rendelkező ifjúsági ház, a városházi nyári teátrum, és persze egy kőszínház, a Jókai, amelynek újjávarázsolt Vigadójában is játsz­hatnak színi előadásokat. És most, aki Békéscsaba sétálóutcáján sétál­gat, saját maga is meggyőződhet arról, hogy egy kör alakú antiteátrumszerű színpad és né­zőtér készül el hamarosan. Na és hol? Pontosan a Jókai Színház bejárata előtt. Abban már csak reménykedni tudnak a színészek és a színház­kedvelők, hogy nem nyomja el a Hamlet mono­lógját mondjuk egy néptáncegyüttes vagy egy rockzenekar. Egyébként az antiteátrum már most - félkész állapotában is - jól mutat, annál is inkább, mert a sétálóutca szintén díszkőből kirakott ezen szakaszán gyönyörű, szintén ke­rek, s az utcából egy méterre kimagasló­­ virág­ágyás is elkészült még karácsony előtt. Az utca hangulatát csupán egy EMBLÉMA csúfítja el, ugyanis az 1868-ban épült műemlék jellegű épület­­ a volt Csaba, a mostani Fiume Szálló egyik részébe néhány héttel ezelőtt egy gyorsétkezde költözött be. * Miután e „szubjektív” tudósításom elhang­zott, azonnal csörgött a telefonom. Egy feldúlt nő fenyegető hangnemben a következőket mondta: „A reggeli riportja nagyon csúnya volt. Azért csinálta, mert nem kapott ingyen, ál­landó belépőt a McDonald’s-be?! Nagyon csú­nya volt ez a reggeli riport, tudja-e?! - de mie­lőtt szóhoz jutottam volna, lecsapta a kagylót. A névtelenül telefonáló hölgy - akinek a hangját bármikor felismerem - vélhetően saját cégét (?) árulta el, hiszen én azt nem is említettem. Nem valószínű ugyanis, hogy az utca embere szépér­zékét sértettem volna meg, vagy az általam nagyra becsült csabai polgárokét. (Az megint szubjektív, hogyha kaptam volna egy állandó in­gyenes jegyet az említett étkezdébe, nemigen vet­tem volna igénybe. Merthogy ott „hamm, be­kapjak valamit” azért nem „kenyerezném le” magam.) A telefonáló hölgy viszont tudhatná, hogy a negatív reklám is igen jól megtérülő ingyenrek­lám. Bevallom, külföldi útjaim során én is gyak­ran felkeresem e cég mosdóját, merthogy az a világ minden táján garantáltan tiszta. Egyébként telefonon megkerestem az említett gyorsétterem vezetőjét, s az igen szimpatikus benyomást tett. Majer András az iménti törté­netre azt mondta, hogy két vezető beosztású munkatársnőjéről el sem tudja képzelni, hogy így reagált volna a tudósításomra. S ha azon­ban még további kellemetlenségem származna, forduljak hozzá bizalommal. „Hamm”, lehet, hogy saját pénzemből csak bekapok egy ham­burgert? Ha addig engem nem kap be valaki! Cseh Éva

Next