Békés Megyei Nap, 1998. február (5. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-02 / 27. szám
A menekülttáborban jártunk Márciustól megnyílik az ország kapuja Néhány évvel ezelőtt sokat cikkeztek az újságok a hazánkban működő úgynevezett „menekülttáborokról”. Debrecen és Bicske mellett Békéscsabán is működik egy ilyen intézmény, ám mostanában szinte semmit sem hallhattunk róla. Ugyanakkor köztudott, hogy március 1-jével hatályba lép az új menekültügyi törvény, mely jelentősen megváltoztatja a befogadás eddigi rendszerét. Mindezek okán kerestük fel a napokban a Menekültügyi és Migrációs Hivatal Kétegyházi úti táborát, ahol Györke Andrással, a hivatal helyi szervének vezetőhelyettesével beszélgettünk. - Milyen alapvető változásokat hoz az új menekültügyi törvény? - Először talán ott kellene kezdeni, hogy hazánk 1989-ben csatlakozott a genfi menekültügyi konvencióhoz, bizonyos területi korlátozásokkal. Ez azt jelenti, hogy Magyarország csak európai országokból érkező személyeket fogad. Ezen fog változtatni a törvény, márciustól ugyanis a világ bármelyik országából érkezhetnek hozzánk menekültek. A területi korlátozás tehát megszűnik, s akár afrikaiakat is fogadhat hazánk. - Eddig miként kerülhettek mégis Magyarországra Európán kívüli országok menekültjei? -Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága budapesti irodájánál kellett jelentkezniük, s ott bírálták el kérelmeiket. Amennyiben az ENSZ illetékesei úgy döntöttek, hogy menekült státuszt kaphat az illető, ők biztosították az itt-tartózkodás feltételeit. (Folytatás az 5. oldalon) Képünk tanúsága szerint a gyerekek jól érzik magukat a táborban nyári attila felvétele Régi-új elnök a GYAK-nál Fennállása óta legfontosabb ülését tartotta a Gyulai Alkotókör az elmúlt hétvégén. A valamivel több mint egy esztendővel ezelőtt létrejött szervezet tagjai péntek este úgy döntöttek, egyesületté alakulnak. A vezetőség mandátuma lejárt, ezért vezetőségválasztásra is sor került A bizalmat az eddigi elnök Kukár István továbbra is élvezi, csakúgy, mint a titkári posztot eddig ellátó Mocsár József. Péntek este a gyulai Marschall Sorházban az alkotókör elnöke, Kukár István számolt be a tagoknak és az érdeklődőknek a kör tavaly végzett munkájáról. Sikerként emelte ki a középiskolások számára kiírt irodalmi pályázatot, a Gyulai Hírlap mellékleteként megjelenő lapot, a „GYAKorlatok”-at, illetve hogy az alapszabályban is rögzítetten nyitott szervezet 11 fős alakulása óta immár 25-ös taglétszámmal működik. Szó esett a tavaly megjelent Szarkaláb-keringő című antológiáról is. A kor szellemi műhely-jellegét az elnök a továbbiakban erősíteni kívánja. Mocsár József titkár a GYAkorlatokról szólva elmondta: ’98-ra négy lapszámot terveznek, a megvalósítás érdekében az elnökség helyi pályázatot nyújtott be. Szavazáskor tizenegyen voksoltak az egyesületi forma mellett, ami elégnek bizonyult. A felügyelő bizottság elnöke Haász János lett. K. O. Galambok a Pacsirta utcában A hétvégén közel száz galambtenyésztő mutatta be több mint félezer büszkeségét az orosházi Pacsirta utcai Közösségi Házban. A rendezvényen a helyi szervezők mellett jelen voltak Békés és Csongrád megye legjobb galambászai, sőt, két vajdasági, a becsei és a szenttamási egyesület is képviseltette magát. A nagy számban jegyet váltó érdeklődők negyven fajtát csodálhattak meg, melyek közül a king, a posta, a magyar óriás, a strasszer és a texán galambok képviseltették magukat legnagyobb számban, de olyan különlegességek is feltűntek, mint a szolnoki bagdetta, a pirók, a sirályka vagy a román kopasz nyakú. Az Orosháza V-46-os Galambtenyésztő Egyesület vezetősége arra is lehetőséget adott, hogy a kiállítás mellett vásár is működjék a kétnapos rendezvényen, így akik kedvet kaptak a galambászkodáshoz, meg is vásárolhatták majdani tenyészetük törzsállatait. Horváth Lajos, az egyik főszervező lapunknak elmondta: mára húszra fogyatkozott az orosházi galambászok száma. Aki ezzel foglalkozik, csak hobbiból teszi, ugyanis teljesen visszaesett a vágógalambhústenyésztés az egész országban. Ennek oka a kereslet hiánya, holott a galambhús rendkívül egészséges táplálék, különösen a gyermekek és az idősek számára. (Folytatás a 3. oldalon) A nyitott szájak sem mondtak újat A látogatottságra aligha, a műsorra már inkább lehetett panasz pénteken este Gyulán, az Erkel Művelődési Központban, ahol Juszt László Nyitott száj című televíziós műsorának felvételét rögzítették. A stáb idegesítően sokat csúszott, a nagytermet zsúfolásig megtöltő nézők többször kifejezésre juttatták: türelmetlenek. A színpadra meghívott három vendég - dr. Hajdú Antal, a megyei bűnügyi igazgató, Szatmáriné Nagy Éva, a gyulai 5. sz. iskola igazgatóhelyettese és Balázs Sándor, a BRFK életvédelmi osztályának főhadnagya - okosan, de a helyiek számára szinte semmi újdonságot nem nyújtva beszélt, és válaszolt a műsorvezető és a nézők kérdéseire. Imponáló volt Hajdú Antal okfejtése-kérése, érzékenyen közelített a témához Szatmáriné Nagy Éva, szakszerű volt Balázs Sándor, s mindez még akkor is igaz, ha a két rendőr között kisebb szakmai vita kerekedett. A BRFK-s főhadnagy elmondása szerint 5821 kiskorút köröztek eltűnés és bűncselekmény miatt 1997-ben.. (Folytatás az 5. oldalon) A felvétel során új momentumok nem merültek fel KISS ZOLTÁN FELVÉTELE Fogódzó * * * Olvasóink írták... Gyors jogalkotás, lassú jogalkalmazás Befejeződött a magyar-román szeminárium A Békéscsabán megrendezett magyar-román gazdasági jogi konferencia szombaton a második napjával folytatódott és fejeződött be, ahol a két ország jogi és gazdasági szakemberei az ide vonatkozó törvényeket és jogszabályokat vetették egybe. Zárszavában Constantin Doldur, a román delegációvezető kiemelte, hogy a tanácskozás elérte célját, ezzel segítve elő a két ország gazdasági kapcsolatainak élénkülését. Dr. Gadó Gábor, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára összegzésében elmondta: mindkét országban túl gyors a jogalkotás, a jogalkalmazás viszont túl lassú. A magyar szervezők részéről Bangó Gábor, a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke az eredmények elismerése mellett kételyeinek is hangot adott. Az Igazságügyi Minisztérium, a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a megyei önkormányzat szervezte kétnapos gazdasági jogi tanácskozáson a magyar és a román szakemberek áttekintették a vállalatok létrehozására vonatkozó legfontosabb előírásokat, a cégek működésének ellenőrző mechanizmusait, a munkavállalásra vonatkozó szabályokat és a gazdasági jogviták rendezésének módszereit. A kétnapos konferenciát gazdasági, jogi kerekasztal-beszélgetés zárta. Itt a román jogászok élénken érdeklődtek az iránt, hogy a rendszerváltás után hogyan és milyen jogszabályra hivatkoztak a magyar szervek akkor, amikor az 1990 előtti kedvezményes lakáshitelek kamatait megemelték. (Folytatás az 5. oldalon) Egy székely kórház megmentéséért A füzesgyarmati unitárius egyházközség vezetőjét a napokban megkereste az Erdélyben lévő testvér egyházközség, Nyárádszereda, Jobbágyfalva küldöttsége, a székelyek ottani kórháza kuratóriumának nevében, hogy az anyaországi testvérhez forduljanak segítségért. Balázsi László, a füzesgyarmati unitárius egyházközség lelkésze, aki családjával együtt maga is Erdélyből telepedett Magyarországra, a kórház létéről és a segítség formáiról szólva elmondta: Nyárádmente említett része 1994-ben egy megszüntetett kórházat állított talpra alapítványi működtetéssel, az ott lakó székelység adakozásából. A füzesgyarmati egyházközség és sok más anyaországi személy akkor is segített az erdélyi testvérközösségen. . (Folytatás a 3. oldalon) Egy tizenöt soros hír története Az év eleji telefonos „B.U.É.K.-beszélgetés” alkalmával Doboz polgármestere megemlíti a tudósítónak: jó lenne hírt adni a településen hamarosan esedékes rágcsálóirtásról, mert a szokásosnál is több a patkány. Ha a polgárok elmennek a hivatalba és megmondják, hol látták a hosszú farkúakat, akkor direkt odamennek a féregirtók. Az újság január 10-ei számában meg is jelenik a hír tizenöt sorban, amennyit ér. Másnap, helyenként kissé eltúlozva, valamelyik helyi rádió is beolvassa - az újságíró megismeri benne a saját szófordulatait, a forrás megjelölése szokás szerint elmarad. (Folytatás a 3. oldalon) lyen szerencséje is csak velünk lehet! Indul a Békés Megyei Nap és az Első Hazai Lottóklub közös játéka! Február 1-jétől minden kedden és csütörtökön találkozhat a Kedves Olvasó lapunkban a Békés Megyei Nap és az Első Hazai Lottóklub közös, exkluzív szerencsejátékával. A közölt feladatok megfejtését minden alkalommal a Lottóklub címére kell elküldeni, ahol a helyes megfejtők között klubtagságot sorsolnak ki. Ez a tagság a szerencsés nyerteseket öt héten át ingyenes játékra jogosítja. A Lottóklub tagjai ötös és hatos lottóval 12 fős csoportokban kísértik meg Fortunát, s a klub számítógépes variációival nyerési esélyük 2 százalékról 18-20 százalékra nő. Érdemes tehát bekapcsolódni a lap és a klub közös játékába. Akik a lapunkban közölt játékon túl többet is szeretnének a klub nyújtotta lehetőségekről tudni, részletes tájékoztatást kérhetnek a 342-1530-as budapesti telefonszámon, vagy levélben az 1367 Budapest, Pf. 102-es címen.