Békés Megyei Nap, 1998. július (5. évfolyam, 152-178. szám)
1998-07-01 / 152. szám
Bosszúhrágy watt életfontigli Jogerősen elítélték az újkígyósi gyilkost és robbantót A Legfelsőbb Bíróság nemrégiben helybenhagyta az elsőfokú Békés Megyei Bíróság ítéletét: életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte az újkígyósi Rostás Sándort, és tíz évre eltiltotta a közügyektől. Ellene a vád lopás bűntette, előre kitervelt, különös kegyetlenséggel hivatalos személy ellen elkövetett emberölés bűncselekményének kísérlete és közveszélyokozás bűntettének kísérlete volt - tájékoztatta az ügyről kedden délután a sajtót Gyulán a megyei bíróságon dr. Baur Péter elnökhelyettes. A jogerősen elítélt vádlott leghamarabb 17 év múlva, 2015-ben bocsátható feltételesen szabadlábra - tudta meg a Békés Megyei Nap. Rostás Sándor már a nyolcvanas évek végén többször szembe került a törvénnyel, így többször ítélték hosszabb-rövidebb idejű szabadságvesztésre. A legmagasabb honi bírói fórum elé az 1995. szeptember 4-ei és öt nappal későbbi cselekedeteiért került a vádlott, miután a Békés Megyei Bíróság a kiszabható legsúlyosabb büntetésben részesítette őt. Az elítélt esetében a társadalomra való veszélyessége miatt egyik bíróság sem látta célravezetőnek a meghatározott tartamú börtönbüntetést. Rostás Sándor bűnlajstroma 1988-tól íródik, amikor társtettesként elkövetett, halált okozó testi sértés bűntette miatt 2 év 6 hónap szabadságvesztésre ítélték, szabadulása után nem sokkal lopási ügybe keveredett, amiért 3 hónapos büntetést kapott. A Legfelsőbb Bíróság előtt az 1995 szeptemberében elkövetett tetteiért kellett felelnie a vádlottnak. Ebben az időben a terhelt belopózott egy újkígyósi házba, ahonnan gázpalackot tulajdonított el. Szeptember 9-én hajnali 3 óráig diszkóban volt, ahol meglehetősen jelentős mennyiségű italt fogyasztott el a későbbi vizsgálatok szerint közepes fokú személyiségzavarral küzdő, de beszámítóképességgel tettes elkövetésekor is rendelkező tettes. A szórakozóhelyről hazafelé menet összetalálkozott a helyi rendőr főtörzsőrmesterrel, aki kocsijában ült. Rostás Sándor arra kérte a hivatalos személyt, hogy vigye haza őt. Erre a rendőr nem volt hajlandó, ezért összevitatkoztak, majd a főtörzsőrmester gumibotjával végigvágott Rostás hátán. A későbbi vádlott ezután hazament, ahol a történtek miatt bosszút forralt, s elhatározta: felrobbantja a rendőr házát. Másfél órával később a tett helyszínén volt, ahova magával vitte a néhány nappal ezelőtt lopott gázpalackot, egy üres benzines kannát és egy drótvágót. Ezzel bejutott a kerítésen belülre, majd az udvaron álló autóból 10 liter benzint szivattyúzott a kannába, amit 11 méteren keresztül az udvartól egészen a ház ajtajáig öntött, onnan pedig a garázsig vezetette a benzincsíkot. Az üzemanyag befolyt a lakásba, s közben a gázpalackot fekvő helyzetbe tette, azt is leöntötte benzinnel és megnyitotta a csapját. Ekkor a szomszédból mozgást hallott, majd felkapcsolták ott a lámpát. A benzint így is meggyújtotta a tettes, majd elmenekült a helyszínről. A tüzet a szomszéd észlelte, aki azonnal szólt a tűzoltóknak, majd eloltották a lángokat. Az óriási szerencsének köszönhető, hogy a gázpalack nem robbant fel. Ha ez megtörtént volna, akkor a házban alvó rendőr és felesége, valamint három gyermeke közvetlen életveszélybe került volna. Emellett - a szakértő megállapítása szerint - legalább kétmillió forintos anyagi kár keletkezett volna, ez egyben közveszélyokozásnak is minősült, amely további emberéleteket is veszélybe sodort volna - áll a bíróság ítéletében. A nyomozás során, valamint az ügyészi és bírói szakban azonban más bűncselekmény is felmerült a vádlott terhére. Ezek szerint a házrobbantási kísérlet előtt öt nappal a község egyik házának udvaráról egy vascsövet lopott. Az utcán vele szembe jövő embert megszólította azzal, hogy őt meg akarják verni. A sértett nem hitt neki, s nyugtatta, senki nem bántja őt. Ekkor a támadó szemből, teljes erővel a vascsővel ütést mért a sértett fejére, az ájult embert elhurcolta az úttal szemközti árokba, ahol még legalább öt nagy erejű ütést mért a fejére. A sértett agybénulás következtében halt meg. A tettest sokáig kereste a rendőrség. A vádlott mind az elsőfokú, mind a Legfelsőbb Bíróság előtt tagadta az ellene felhozott bűncselekményeket. A legmagasab honi bírói fórum jóváhagyta a Békés Megyei Bíróság ítéletét, a tényállás feltárásával és jogi minősítővel is egyetértett. A büntetés kiszabásánál figyelembe vették, hogy az elítélt súlyos veszélyt jelent a társadalomra, s tetteit nemegyszer a düh és a bosszúvágy vezérelte. A bíróság azt is megállapította, hogy ebben az esetben a legszigorúbb büntetést kell kiszabni, a meghatározott időtartamú szabadságvesztés nem alkalmazható Rostás Sándor esetében. Bőd Tamás Mrrrrrr Buzuzo technológiai fejlesztés A svájci igazgató elnézést kért Szarvason, a Katech Rt. fehérjefeldolgozó üzeme a hatóság által követelt átalakításokat határidőre végrehajtotta, s a részvények 40 százalékát birtokló svájci Cartinec Rt. elnök-igazgatója, Ferdinand Mathis azt is mondta: a jövőben nem érzi Szarvas város lakossága az eddigi bűzt. Ferdinand Mathis - aki nyolc éve foglalkozik állati melléktermékek feldolgozásának technológiájával - részt vett a keddi hatósági vizsgálatokon, ezt követően Balázs Attila, a Katech ügyvezető igazgatója és Murányi Miklós felügyelőbizottsági elnök társaságában beszélgetett a városházán Mihaleczné Kovács Mária jegyzővel és dr. Demeter László polgármesterrel. A beszélgetésen Ferdinand Mathis elnézést kért mint a Katech Rt. részvényese, és kifejtette, hogy ő az igazgatóság ülésein vett részt csupán, az operatív munkában nem, de nemrég ügyvezetőváltás történt a cég élén, akkor tájékoztatta őt az új igazgató - Balázs Attila - a médiában is megjelent problémákról. Ekkor haladéktalanul megvizsgálta a szarvasi feldolgozó műszaki állapotát, s rövidesen döntöttek a technológiai korszerűsítésről. A Gallicoop Rt.-vel közösen végrehajtott munkák jól vizsgáztak - mondta Ferdinand Mathis -, a hatóságok a tegnap lejárt ideiglenes működési engedélyt szeptember 30-áig meghosszabbították. (Folytatás az 5. oldalon) Parlamenti munkakezdés Áder János, az Országgyűlés elnöke kedden délelőtt megnyitotta a parlament rendkívüli ülésszakának második ülését. A házelnök bejelentette, hogy a néhány, képviselők mentelmi jogának felfüggesztésére érkezett kérelmet megvitatásra átadta a mentelmi bizottságnak. A T. Háznak - határozatképtelenség miatt - csak többszöri nekifutásra sikerült elfogadnia az ülés napirendjét. A házelnök egy megjegyzésében az MSZP- és az SZDSZ-frakciót okolta, amiért nem szavazott elegendő számú képviselő. A plénum egyhangúlag - 299 igen szavazattal módosította az Országgyűlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról szóló határozatot. Erre azért volt szükség, mert június 25-én nem került sor a honvédelmi és a nemzetbiztonsági bizottság valamennyi tagjának megválasztására. (Folytatás a 8. oldalon) Dr. Varga István felszólalt Megyénk országgyűlési képviselője, dr. Varga István a tegnapi ülés vitájában felszólalt. Az alábbiakban közlünk részleteket az MDF-es képviselő beszédéből. Tisztelt Országgyűlés! Egyes közgazdászok szerint ez a Ház összes berendezésével együtt mai áron számolva kb. 100 milliárd forintot tesz ki. Amikor a gótikus Ház épült a századfordulón, egy volt képviselőtársunk interpellált az akkori miniszterelnökhöz, hogy hogyan engedhetik meg azt a luxust, hogy ilyen temérdek pénzt fordítanak az Országház építésére. Az akkori miniszterelnök így válaszolt: (Folytatás az 5. oldalon) A felnőttképzésről Mezőhegyesen Június 29-én kezdődött a Felnőttoktatás Nyári Akadémiája Mezőhegyesen a Ménesbirtok Rt. tanácskozótermében, ahová mintegy 60 pedagógus érkezett az ország különböző részéről. A meghívott vendégek valamennyien a felnőttképzés területén dolgoznak. Érdeklődésünkre dr. Kincses László, a Békés Megyei Pedagógiai Intézet igazgatója elmondta, hogy már hagyománya van megyénkben a nyári akadémiának, amelynek ezúttal Mezőhegyes adott otthont. A dél-alföldi települést azért választották, mert a szakmai tapasztalatcserén kívül a város patinás épületeivel, valamint a Ménesbirtok Rt. tevékenységével is szeretnék megismertetni a kurzus résztvevőit. - Szakmai szempontból jelenleg a felnőttoktatás jövője, illetve a művelődéspolitika változásaiból adódó kérdések foglalkoztatnak bennünket - mondotta. - De speciális témák is napirendre kerülnek majd. (Folytatás az 5. oldalon) Kitüntetett köztisztviselők A köztisztviselők napja alkalmából szerdán a Belügyminisztériumban nyugállományba vonulásuk alkalmából megosztott köztisztviselői díjat vesz át a megyei közigazgatási hivatal két alkalmazottja: dr. Ribai János és Molnár Gyula szakfőtanácsos. M. L. Eredményesebben gazdálkodik a MÁV Több utast és árut szállít a vasúti társaság Az eredményes első negyedév után sikeres májust tudhat maga mögött a MÁV. Az egyik legnagyobb honi vállalat termelékenysége 12,4 százalékkal nőtt, miközben az elmúlt év hasonló időszakához képest növekedett a vasúti társaság által szállított személyek száma és az célállomásokra eljuttatott árutömeg is - tájékoztatta lapunkat Domokos Lajos, a MÁV Rt. sajtóirodájának munkatársa. A teljesítménynövekedés mögött elsőrendűen az áruszállítás 14 százalékos növekedése húzódik meg, egyben a részvénytársaság vezetése a szigorú gazdálkodásra hívta fel újfent a figyelmet. Ez azzal függ össze, hogy a kormány szigorú követelmények teljesítéséhez kötötte a vasúti személyszállításhoz kapcsolódó, összesen 41 milliárd forint termelési ártámogatás következő részének folyósítását. (Folytatás az 5. oldalon) A békéscsabai pályaudvar éjjel. Folyamatos üzem az utasokért NYÁRI ATTILA FELVÉTELE A NAP kérdése Milyen a köztisztviselők megbecsültsége? Az Országgyűlés 1997 októberében iktatta törvénybe, hogy július elseje a köztisztviselők napja, amelyet értelemszerűen ma ünnepelnek első alkalommal. Aichweisz Ferencet, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének Békés megyei titkárát kérdeztük a szakma elismertségéről. Az érdekvédelmi vezető elmondta: alulértékelt a magyar köztisztviselők társadalmi közmegbecsültsége. - Most, a kormányváltás idején a magyar köztiszviselői karnak csak az a kis része feszeng, akiknek kinevezésében egyértelműen inkább a politika, s nem a szakma játszotta a főszerepet. Azt azonban mindenképpen hangsúlyoznom kell: jól felkészült szakapparátusra a magyar közigazgatásnak feltétlen szüksége van. Nincs két komplett köztisztviselői kar, így nem lehet az egyiket a másikkal lecserélni, ami nem is lehet senki érdeke - mondta lapunknak Richweisz Ferenc. A megyei köztisztviselők érdekvédelmi szervezetének első embere jelezte, immár 31 alapszervezetük van, s céljuk az, minél több tagjuk legyen, hogy így az érdekérvényesítés hatékonyabb legyen. A köztisztviselői fizetésekről elmondta, hogy azok reálértékét nem sikerült az elmúlt években megőrizni, hiszen az illetményalap 1992-ben 18 ezer forint volt, míg ma 26 ezer forint, s a minimálbér emelkedéséhez képest ez csekély növekedés. Ugyanakkor a közalkalmazotti alapilletmény csupán 13 500 forint - tudtuk meg. Aichweisz Ferenc fontos dolognak tartaná mások által üdvözlendőnek tartott egységes közszolgálati törvény megalkotását, amelynek eredményeként a köztisztviselői és a közalkalmazotti munkavállalók is jól járnának. - Közelgő EU-csatlakozásunk kapcsán Brüsszel is elvárja tőlünk, hogy a honi és a nyugati reálbérek közeledjenek egymáshoz. Ma egy német köztisztviselő 6-8-szor annyit keres, mint magyar kollégája - mondta a megyei titkár. Ehhez hozzátette, jól felkészült, nyelveket beszélő, számítógép-ismeretekkel rendelkező, EU-konform köztisztviselői kar fokozatos kialakítása az alapvető cél. Végül a legnagyobb gondnak Richweisz Ferenc azt nevezte, hogy a köztisztviselői karnak országos szinten nincs kizárólagos gazdája, s reményének adott hangot, hogy az újjászervezett Miniszterelnöki Hivatalon belül kialakítják ennek a rendszerét is. Bod Tamás