Békés Megyei Nap, 1998. szeptember (5. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-01 / 204. szám

2 BÉKÉS MEGYEI NAP Kolera Pakisztánban Legalább 18 ember meghalt az elmúlt két hét során a Pakisz­tán észak-keleti részén kitört kolerajárványban - közölte vasár­nap a pakisztáni hírügynökség. A járvány az ország észak-keleti hegyvidékén, a Himalájára induló külföldi hegymászók által gyakran támaszpontul használt településeken tört ki. A helyi la­kosok panasza szerint a helybéli kórházak nem rendelkeznek a fertőzés leküzdéséhez szükséges gyógyszerekkel. Az orvosok a járvány tovaterjedésétől tartanak - idézte az AFP. Közkegyelem a király gyógyulására A szaúd-arábiai hatóságok vasárnap Fahd bin Abdel-Aziz király döntése értelmében 485 köztörvényes rabot szabadon bo­csátottak. A 80 esztendős uralkodó, akin augusztus közepén epe­kő-műtétet hajtottak végre, a kórházból való távozásakor hatá­rozta el, hogy közkegyelemben részesíti az országa börtöneiben büntetésüket töltő rabok egy részét. Az eseményről hírt adó AFP szerint a közeljövőben további foglyok nyerik vissza szabadságu­kat. Földmozgás Szlovéniában A Richter-skálán 5,1 erősségű földrengés történt hétfőn hajnal­ban Szlovéniában - közölte az AFP a szlovén rádióra hivatkozva. A rengésnek, amelynek epicentruma a fővárostól, Ljubljanától keletre volt, mélysége miatt nincsenek áldozatai, és anyagi káro­kat sem okozott. Oroszország légterében a léggömb Norvégia felől Oroszország légterébe sodródott hétfőn az a száz méter magas meteorológiai léggömb, amelyet egy héttel ko­rábban bocsátottak fel a nyugat-kanadai Saskatchewan tarto­mányban, majd kikerült az ellenőrzés alól, és azóta 8-11 ezer mé­ter magasságban lebegve zavarja a polgári légiközlekedést. Koszovó - szerb nők tüntetése kövekkel dobálta meg hétfőn Pristinában az amerikai kulturá­lis központ épületét az a csaknem kétszáz szerb és montenegrói nő, akik a koszovói események miatti tiltakozásul tüntettek a dél­szerbiai tartomány székhelyén. Helyszíni beszámolók szerint egyelőre nem tudni, hogy ki szervezte a megmozdulást, s a tün­tetők céljaira is csak az egyik résztvevő rövid megjegyzése utalt: tiltakozni kívántak „mindaz ellen, ami jelenleg Koszovóban fo­lyik”. Hargitafürdői tanácskozás „Riasztóan súlyosbodott” a román gazdaság állapota - állapí­tották meg az RMDSZ hargitafürdői gazdasági tanácskozásán. A hét végén tartott kétnapos rendezvényen a szövetségi és az ügy­vezető elnök, az RMDSZ szenátorai, képviselői, kormányzati tisztségviselői megvizsgálták a gazdaság állapotát és a kormány­­program megvalósításának helyzetét. Az első Opel Astra Gliwicéből A gliwicei autógyár futószalagjáról hétfőn legördült az első Opel Astra Classic személygépkocsi. A General Motors vado­natúj lengyelországi gyára ebből a típusból évi 70 ezer darabot kíván előállítani. A lengyel piacra és a környező országokba szánt Astrákat eddig az Opel varsói üzemében gyártották, ahol a gliwicei gyár beindultával átállnak a nagyobb Vectrák össze­szerelésére. A Shell bekebelezné a Texacót? A brit-holland Shell olajtársaság európai fúzióra készül az amerikai Texaco olajipari nagyvállalattal - értesült róla a brit saj­tó. Egyes jelentések szerint a Royal/Dutch Shell másokkal is tár­gyal egy európai olajipari cégszövetség létrehozása ügyében, ve­zetése mellett. Martonyi János Varsóban Munkalátogatásra Varsóba uta­zott hétfőn Martonyi János kül­ügyminiszter, aki lengyel kollégá­ja, Bronislaw Geremek meghívásá­nak tesz eleget. A hivatalos program kedden kezdődik. A külügyminiszteri tárgyalások mellett a magyar dip­lomácia vezetőjét fogadja Aleksander Kwasniewski állam­fő. A két külügyminiszter folytatja a miniszterelnökök által augusztus 24-én megkezdett felső szintű ma­gyar-lengyel párbeszédet a kétoldalú kap­csolatok és a nemzetközi poli­tika időszerű kérdéseiről. A tárgyalások középpontjában a kétoldalú kap­csolatokon túl várhatóan az euroat­­lanti integráció, a közép-európai és a magyar-lengyel-cseh hármas együttműködés, valamint a dél­szláv térség helyzete áll majd. Egykori kényszermunkások A 30-as és 40-es években né­met ipari cégek üzemeiben fog­lalkoztatott egykori kényszer­­munkások közös keresetet nyúj­tottak be egy New York-i bíró­ságon, kártalanítást követelve egykori munkaadóiktól - jelen­tette be müncheni sajtóértekez­letén a felperesek német ügy­védje. Szinte ezzel egyidejűleg a Volkswagen konszern elnöke megerősítette, hogy a VW kárté­rítést fog fizetni egykori kény­szermunkásainak. Michael Witti müncheni ügy­véd a per megindítását azzal in­dokolta, hogy az érintett vállala­tok - köztük olyan óriáscégek, mint a Siemens, a BMW, a Daimler-Benz, a Krupp és a MAN - érthetetlen módon vona­kodnak kifizetni egykori dolgo­zóik járandóságát, illetve az ál­taluk végzett munka ellenérté­két. A világháborús német kény­szermunka-program csúcspont­ján, 1944 nyarán 7,5 millió kény­szermunkás dolgozott a főleg hadicélokra termelő üzemekben. Óvatos becslések szerint leg­alább félmillióan vannak még életben közülük. Dollár lesz a fizetőeszköz? Steve Hanke, a baltimore-i John Hopkins Intézet professzora szerint az amerikai dollárt teljes értékű fizetőeszközzé kellene tenni Oroszországban. Az AFP jelentése szerint a professzor (is) szorgalmazta valutabizottság megalakítását Moszkvának. Steve Hanke a valutabizottsá­gok szakértője, és több országban - így Észtországban és Bulgáriá­ban - is segédkezet nyújtott ha­sonló testület létrehozásához. Az orosz kormánynak törvényes fi­zetőeszközzé kellene tennie a dollárt. Ezt egyik napról a másikra meg lehetne tenni, mivel az oro­szok 40 milliárd dollárt őriznek a matracuk alatt. Az első időben a dollárnak és a rubelnek egyen­rangúnak kellene lennie - vélte az amerikai szakember az AFP- nek nyilatkozva. Golyóálló varázsöv Selejtesnek bizonyult az a varázsöv, amelynek előállítója szavatol­ta, hogy golyóállóvá teszi az öv viselőjét. A va­rázsövet Elefánt­csontparton „találták fel”, s az első vevő az ország hadseregének egyik ezredese volt. A 49 éves tiszt magára csatolta a golyók ellen oltalmazni hivatott övét, s a csodaöv feltalálójának húszéves fiát kérte meg a tesztelés­re. Még fegyverrel is kisegítette, a saját szolgálati pisztolyát nyomta a kezébe. A fiú lőtt, az ezredes pedig a helyszínen meghalt. A fiú szö­késben van, a varázsöv készítője rács mögé került már. Egyébként az ezredes unokatestvére, és letartóztatása után is váltig állította, hogy az öv jó, a golyóállóságot biztosító erők működnek, de csak ha az öv viselője tartózkodik a nemi élettől. Az elhunyt 49 éves ezredes elektronikával foglalkozó mérnökként dolgozott a hadsereg kötelékében, s most felesége és hat gyermeke gyászolja. 1998. SZEPTEMBER 1., KEDD A duma elutasította Az orosz törvényhozás alsóháza hétfőn este elutasí­totta Viktor Csernomirgyin miniszterelnöki jelölésé­nek elfogadását, s elsöprő arányban szavazott Borisz Jelcin akarata ellen. Csernomirgyin mindössze 94 voksot kapott, míg a nem szavaztok száma 253 volt, tartózkodó voksok nélkül (105 képviselő nem vett részt a szavazáson). Az alig több mint 90 voks azt jelenti, hogy a 450 tagú alsóház­ban alig 20 százalékos támogatott­ságra számíthat jelenleg Borisz Jelcin, s még a korábban kor­mánypárti törvényhozók jó része is szembefordult az államfővel, il­letve miniszterelnök-jelöltjével. E kedvezőtlen arányon Cserno­mirgyin sem tudott változtatni, no­ha a szavazás előtt elrendelt szü­netben még több frakcióval is kon­zultációkat folytatott. Ezt követő beszédében egyértelműen elhatá­rolódott a Kirijenko-kabinet au­gusztus 17-ei, a belső államadós­ságot befagyasztó és a rubelt leér­tékelő intézkedéseitől. Azt han­goztatta, hogy ő személy szerint nem hibáztatható a jelenlegi pénz­ügyi válság kirobbanásáért, s 1998 első negyedében, miniszterelnök­sége idején 4 százalékkal nőtt az ipari termelés, s kordában tartották az inflációt. Csernomirgyin ellen szavaztak kivétel nélkül a kommu­nisták, a liberális Jabloko frakció és a Vlagyimir Zsirinovszkij vezet­te Liberális Demokrata Párt tagjai. A baloldali néphatalmi és agrár­párti frakciókból is csak öt képvi­selő támogatta a miniszterelnök­jelöltet, s a regionális és a függet­len képviselőcsoport tagjai ugyan­csak jórészt szembefordultak Csernomirgyinnel. A Wienerberger első féléve A Magyarországon is tégla­gyárral rendelkező osztrák Wienerberger építőanyagipari nagyvállalat működési profitja 1,1 milliárd schillingre nőtt az el­ső félévben, a tavalyi 877 millió schilling után. Eladásai ezen idő­szakban 7,87 milliárd schillinget értek el az egy évvel korábbi 7,20 milliárd után. A vállalat adózás előtti profitja 36 százalékkal ugyancsak 1,1 milliárd schilingre emelkedett. A világ legnagyobb téglagyártója eredményeinek ja­vulását az ipari tevékenység ked­vező alakulásának tudja be. Fő részlege, amely téglákat és tetőcserepeket gyárt, működési profitját 80 százalékkal 731 mil­lió schillingre növelte, miközben eladásai 2,8 százalékkal 4,24 milliárd schillingre emelkedtek. A működési profit adatában ben­ne van a 186 millió schillinges nyereség a betonrészleg eladásá­ból Sturm Gruppe AG-nak - írta a Dow Jones hírügynökség. A Wienerberger közleményében utalt arra, hogy továbbra is nehéz a pia­ci helyzet Németországban, amely a tégla és a cserép fő piaca. A vállalat arra számít, hogy éves működési profitja 20 száza­lékkal haladja meg a tavalyit. A Wienerberger azt is közölte, egy­szeri, 180 millió schillinges egy­szeri profitot remél az év máso­dik felében, a Wienerberger City ingatlanvállalkozásból - írta a Dow Jones hírügynökség. Boldog maffiavadász? Paolo Borsellino vizsgálóbíró, a Palermóban 1992-ben véres me­rényletben meggyilkolt legendás maffiavadász boldoggá avatását ja­vasolták Olaszországban. A hozzátartozók még korainak tartják az oltárra emelést, de a Vatikán már bekérte a hosszadalmas eljárás el­kezdéséhez szükséges dokumentumokat. Kedvező elbírálás esetén Borsellino lesz az első, aki a maffiaellenes harc mártírjából válik az egyház vértanújává. Internet felsőfokon! Már a 66-os körzetben is keresheti a Datanet Rt. kizárólagos franchise-partnerét, a FoxNet Kft.-t! őCivjon­­ és „lóghat a Hálón ” INFORMÁCIÓ: Tel.: 06 (30) 654-221. E-mail: foxnetfmail.dalanet.hu Hogyan vesztett csatát Grósz Károly? 1. 1988. augusztus 27-én, szombaton délután ma­gyar tárgyalóküldöttség indult Aradra, Nicolae Ceausescu meghívására. „Grósz Károlyt, mint a hi­vatalos közlemények szokták mondani, államfőnek kijáró pompával fogadták, annak ellenére, hogy ez nem volt hivatalos látogatás, hanem csak munka­­megbeszélés. A Magyar Televízió a vendéglátók jóvoltából lekéste a hivatalos fogadtatást. Egy ki­csit többet kocsikáztatták őket a kelleténél. De hát sebaj, úgyis megmondta nekik a főnök, hogyha esetleg puszi lesz, azt ne filmezzék. Puszi az volt, filmezés nem. Azt hiszem, hiba volt, hogy semmi­lyen előzetes egyeztetés nem történt a protokollról, így teljesen a románok elképzelése szerint alakult minden.” Szűts Pál egykori bukaresti nagykövet kö­zelmúltban megjelent könyvéből idéztünk. A „Bu­karesti napló 1985-1990” egy magyar diplomata beszámolója Ceausescu diktatúrájának utolsó évei­ről, amelyekbe, sajnos, beletartozik az a ránk vo­natkozó epizód, melyet a szerző így jelölt: A mély­pont az aradi csúcs. Szűts Pállal beszélgettünk a ta­lálkozó 10. évfordulóján.­­ Kinek volt fontos ez a találkozó, egyáltalán miért került rá sor? Grósz Károly rögtönzései­ ­ Magyarország és Románia vezetői között 1977-ben volt az utolsó találkozó. Kádár János Debrecenben fogadta a Ceausescu-vezette delegá­ciót. Számos kérdésben megállapodtak, köztük később is napirenden volt a debreceni és a kolozs­vári konzulátus megnyitója, a bukaresti Magyar Kultúra Házának ügye. A debreceni konzulátust megnyitották, majd hamarosan be is zárták, mint­egy arra ösztönözve bennünket, hogy hasonlóan cselekedjünk. Mi azonban nem tettük meg ezt a szívességet. Egyre halmozódtak a problémák a két ország között. Gazdasági téren még úgy-ahogy volt együttműködés, politikailag azonban mind fe­szültebbé vált a viszony. A falurombolásról érkező hírek, beszámolók és az ezzel együtt járó tiltako­zások, a zöld határon át Magyarországra özönlő menekültek mind több gondot okoztak a román vezetésnek, de nekünk is. Számtalan alkalommal követelték például a magyar sajtó cenzúrázását, amit mi határozottan elutasítottunk. A végső lö­kést a június 27-én tartott, 40 ezres budapesti tün­tetés adta. Azzal válaszoltak, hogy bezárták a ko­lozsvári konzulátust, a személyzetnek 48 órán be­lül Romániát is el kellett hagyni. Ilyen előzmé­nyek után egyértelmű a válasz, hogy a találkozóra Ceusescunak volt szüksége. Annál is inkább, mert nemzetközileg is egyre inkább elszigetelődött. - Grósz Károly 1988 májusában került a párt élére. Ön tudott arról, hogy az MSZMP főtitkára és egyben az ország miniszterelnöke tárgyalni kí­ván Ceausescuval? - Nem. Teljesen váratlanul ért bennünket a tár­gyalási ötlete. És nemcsak engem, aki Bukarest­ben Magyarországot képviseltem, hanem, mint ké­sőbb kiderült, az egész külügyi vezetést is meglep­te. Úgy emlékszem, egy munkásőr tanácskozáson jelentette be, hogy Romániába utazik. A közlés a román vezetésben is riadalmat keltett, nem tudták, hogy főtitkárként, vagy miniszterelnökként utazik. Meg is kérdezték, s amikor közölte, hogy kor­mányfőként kíván tárgyalni, azt válaszolták, hogy csak főtitkárként jöhet. Utánajártam és kiderült, hogy sem a Politikai Bizottságban, sem a Külügy­minisztériumban nincs nyoma a bejelentésnek, itt­hon, előzőleg senkivel sem tárgyalt. Úgy tűnik, hogy nem hitte el például a falurombolásról érke­ző jelentéseket. Amikor az Építőművészek Szö­vetségében világos választ kértek tőle ezügyben, visszakozott, elismerte, hogy lehetséges a falu­­rombolás. Ez azért érdekes, mert pontos, konkrét adatokkal rendelkezett, számszerűen is, területi el­osztásban is. Különösen meglepő, hogy később ar­ra hivatkozott, hogy nem kapott tájékoztatást! Egyébiránt, Aradra menet Szegedig az ő kocsijá­ban utaztam és ott is nagyon részletesen tájékoz­tattam a román belpolitikai helyzetről és különös hangsúllyal a falurombolásról. Úgy éreztem, hogy érti a problémát. Ezért volt megdöbbentő hallani, hogy Aradon fenntartás nélkül elfogadja, amit Ceausescu mond.­­ Grósz Károly tehát pártfőtitkárként vezette a tárgyaló küldöttséget. De vajon mivel eresztette útjára a párt legfelsőbb szerve, a Politikai Bizott­ság? Aradon csatát vesztettünk­ ­ A Politikai Bizottság készült a magyar-román kapcsolatok megtárgyalására. Egy félig kész anyag is volt, amikor Bukarestből kezdeményez­ték a tárgyalást. Itthon voltam szabadságon, ami­kor behívták az ügyvivőt és közölték vele: Ceausescu román területen találkozni kíván Grósz Károllyal. A helyszín Nagyvárad, Arad vagy Bu­karest lehet. - Ki választotta Aradot? - Mi választottuk. - Térjünk vissza a magyar fél tárgyalási céljá­hoz. Mit tartalmazott a Politikai Bizottság anyaga? - Ebben minden olyan téma szerepelt, amely a számunkra égetően fontos volt. Főbb vonalaiban: a politikai kapcsolatok hiánya, a lakossági kapcso­latok akadályozása, a menekülők problémája, a kolozsvári konzulátus bezárása és a bukaresti Ma­gyar Kultúra Házának megnyitása. (Folytatjuk) Király Ernő

Next