Békés Megyei Nap, 1998. december (5. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-01 / 281. szám

HA MINDENT TUDNI AKAR A MEGYÉRŐL... Százötven nap a pokolban ♦ Egy csabai szerzetes Sao Paulóból Hanbtrh­ázát Zsaiáibai? A budapesti Gyermekétkeztetési Alapítvány nemré­giben szándéknyilatkozatot juttatott el a helyi kép­viselő-testületnek, amelyben ajánlatot tettek arra, hogy Zsadányban 23 ezer négyzetméter(!) területű üvegházat építenének fel, ezzel is segítve a helyi óvodá­sok és általános iskolások étkeztetését - mondta el la­punknak Makai Sándor helyi jegyző. A zsadányi képviselő-testület legutóbbi ülésén tárgyalta meg az alapítvány szándéknyilatkozatában foglaltakat, és tá­mogatásáról biztosította.­­ Az önkormányzat partner az ügyben, kellő garanciák mellett - jelezte a jegyző. Németországból hoznák Zsadányba bontás után az üvegházat, amelynek energiaigényét a község mellet­ti, a MOL Rt. tulajdonában álló 60 Celsius-fokos me­leg vizes kútból biztosítanák. A Gyermekétkeztetési Alapítvány határidő-megkötés nélkül, akár azonnal hozzákezdene a kivitelezéshez. A tervek szerint az üvegház területének felén az étkeztetéshez szükséges zöldségeket termelnék, a másik felében pedig virág­kertészet működne. A település kezelésbe kapná meg az alapítványtól az üvegházat, amelynek nyereségét a gyermekétkeztetésre kell fordítania. Sokat segítene a helyi munkanélkülieknek is a beruházás, hiszen előreláthatólag harminc zsadányit foglalkoztathatná­nak itt teljes munkaidőben. Zsadányban a munka­nélküliek aránya megközelíti a 30 százalékot, ami az egyébként rossz adottságú megyében is kiugróan ma­gasnak számít. Az észak-békési település és a Gyermekétkeztetési Alapítvány kapcsolata nem újkeletű, noha nem is túl régi. Az alapítvány az idén 3,2 millió forinttal segítette a zsadányi napközi otthonos óvodát, amelyről lapunk is beszámolt. Bod Péter A viharsarki MIÉP-esek elnökük mellett állnak­ ­ A Magyar Igazság és Élet Pártja Békés megyei szerve­zetei még nem alakították ki álláspontjukat a napokban kitört parlamenti botránnyal kapcsolatban. A helyi pártközvélemény úgy látja, hogy a MIÉP szándékos le­járatásáról van szó. Mint a hírekből ismert, Szabó Lukács debreceni országgyűlési képviselő, felszólította Csurka István alelnököt: számoljon el a május óta a parlamenti frakció­hoz utalt pénzekkel, mégpedig egy egész napos frakcióülés ke­retében. Gyanúja szerint ugyanis ennek a többmilliós összegnek felhasználása nem a törvényes úton történik. (Folytatás a 3. oldalon) Teljes érdekvédelmi összefogás szükséges - mondta a battonyai gazdakörben Nagy Tamás - A kormány nem veszi figye­lembe az agrár-érdekvédelmi szervezeteket, holott nagy szak­értői bázis áll mögöttük, s a vi­lágon ezer főre vetítve Magyar­­országon a legmagasabb az ag­rárértelmiség aránya - jelentette ki hétfőn délelőtt Battonyán a helyi gazdakör előtt tartott elő­adásában Nagy Tamás, a MOSZ elnöke. Egyúttal új érdekvédelmi kerekasztal megalakítását sür­gette a több mint száz résztvevő előtt. Vélekedése szerint az agrár­szektor képviselőinek össze kell fogni a közalkalmazottakkal és köztisztviselőkkel, de a vasuta­sokkal és kereskedelmi alkal­mazottakkal is. (Folytatás a 3. oldalon) Megújult a szeghalmi bíróság épülete A bírósági épületek közül min­den bizonnyal messze földön a legszebb a szeghalmi bíróság épülete. Napok óta régi fényében pompázik az art-dekó építészeti stílusban épült középület. A belső boltívek a gótika jegyeit viselik, külső-belső megjelenésében újra dísze a városnak az épület. A lepusztulás aggasztó jeleit volt kénytelen elviselni néhány évig a város, valamint az épület­ben dolgozó és az ott megforduló népek hada. Megmosolyogtató és egyben szomorú is volt egyben, hogy a patinás épület minden he­lyiségében, minden termében kü­lön „fűtési rendszer” működött olajkályha formájában. A tárgya­lótermek már huzatosak voltak a falon keletkezett repedések miatt. A gyöngyöző plafon időnként je­lezte, hogy odakint eső van. Mindennek a szomorú látvány­nak azonban vége. Ez év nyarán 22 millió forint költségvetési ke­rettel indult az épület felújítása. Tegnap, november 30-án dr. Jakó Károly, a Szeghalmi Városi Bíróság elnöke a kitűnő minősé­gi munkát végző békéscsabai Endrényi és Társa Magyar-Né­met Építőipari Kft.-től, mint fő­­vállalkozótól átvette az újjávará­zsolt épületet. Teljes felújítást kapott az épület kívül-belül, ezenkívül a fűtéskorszerűsítés is megtörtént. A munka tehát befejeződött. Az épület átvételekor dr. Jakó Károly elmondta, a beruházás költségei biztosításában jelentős érdemei vannak Mártonná dr. Hars Mártá­nak, a megyei bíróság elnökének, valamint az Országos Igazság­­szolgáltató Tanácsnak. Oravszki Ferenc Messze földön a legszebb bírósági épület a szeghalmi FAZEKAS FERENC FELVÉTELE Emelkedik a belvíz Az sajnos ma már nem újdon­ság, hogy megyénk két települé­sén, Kondoroson és Hunyán ko­moly gondokat okoz a belvíz és nem csak olyankor, amikor a sajtó is foglalkozik vele, hanem egy idő óta szinte mindennap. Mostanában az árvizek nyomán és a sok csapa­dék miatt a mindennapos rosszhoz képest is romlott a helyzet. Kon­doroson a múlt héten elrendelték a másodfokú belvízvédelmi készült­séget. Dr. Kondé Gábor polgár­­mestertől megtudtuk, a település legérintettebb, mélyen fekvő terü­letein a vízszint 30-40 centiméter­rel a felszín alatt áll és jelenleg is emelkedik, ami legjobban a vízóra­aknákban figyelhető meg. Hunyán se sokkal jobb a helyzet, bár ott ez idő szerint még csak első fokú a készültség. A helyzet viszont meg­érett arra, hogy e hét csütörtökén rendkívüli képviselő-testületi ülést tartsanak vízügyi szakemberek be­vonásával. A testületi ülés célja a helyzet elemzése és a lehetséges megoldások keresése. Józsa Mihály Levágott ujjak karácsonyra Saját megbízójukat zsarolták Zsarolás bűntett alapos gyanú­ja miatt indított eljárást a Békési Rendőrkapitányság két helybéli fiatalember ellen, akiket őrizetbe vettek. Az ügy érdekessége, hogy M. J. és M. M. korábbi megbízó­ját zsarolta meg, vagyis egykori munkaadója ellen fordult. Az előzményekhez tartozik, hogy a jól menő békési vállalko­zó néhány hete házasságon kívül született gyermeke édesanyját próbálta a kemény fiúk felbérelé­­sével jobb belátásra bírni. (Az asszony ugyanis több alkalom­mal pénzt követelt tőle.) November 25-én aztán névte­len levelet kapott a sértett, mely­nek írója azzal fenyegette: amennyiben nem fizet ki 200 ezer forintot, karácsonyi ajándék­ként megkapja gyermeke levá­gott ujjait. (Folytatás a 6. oldalon) Szólótáncfesztivál előtt Békés Megye Képviselő-testülete Megyei Művelődési Központja és Kézműves Szakiskolája január 8-a és 10-e között rendezi meg hagyományos országos szólótánc­fesztiválját, mely már a tizennegyedik lesz a rangos ren­dezvények sorában. A háromnapos fesztiválról tegnap sajtótájékoztatót tartottak a szervezők. Két elődöntőn - november 28-án Jászberényben és november 29-én Székesfehérváron - a több mint kétszáz jelentkező közül 121 tán­cos próbált szerencsét az előzsű­­rizéseken. Közülük 63 versenyző vesz majd részt az országos békés­csabai megmérettetésen: 39-üket az előzsűri ítélte indulásra alkalmas­nak, 21-en pedig aranysarkantyús vagy aranygyöngyös néptáncosok. (Folytatás a 6. oldalon) A NAP kérdése Miért jó rádiózni? Hetvenhárom évvel ezelőtt, 1925. december elsején in­dult el az első magyar rádióadás és azóta ez a nap a magyar rádiózás ünnepe. Ebből az alkalomból keres­tük meg Cseh Évát, a Magyar Rádió Békés megyei tu­dósítóját, akinek köztudottan szerelme, sőt élete a rádi­ózás. Azt kérdeztük tőle, mióta rádiózik, miért szereti annyira, mit csinálna, ha nem rádiózhatna és nem fél­ti-e a „nagy” rádió hallgatottságát a helyi rádióktól?­ ­ Én még nem rádiózom hetvenhárom éve, mert bár elég öreg rádiós vagyok, hál' istennek annál azért még fiatalabb. Hetvenki­lenc július 16-án kezdtem a pályámat a Magyar Rádió Szolnoki Stúdiójában, miután fogadásból indultam egy riporter kerestetik vetélkedőn és ez lett a vesztem. Akkoriban persze nem lehetett csak úgy beülni a rádióba és megszólalni, ahhoz először mikro­fonengedélyt kellett szerezni, amihez egy nagyon szigorú vizsgát kellett tenni, ahol főleg a beszédtechnikát minősítették. Nyolc­vanhét április elsején kerültem Békéscsabára, bár eredetileg úgy volt, hogy az új szegedi körzeti stúdióba kerülök, de a rádió elnö­ke azt mondta, hogy itt nagyobb szükség van rám, az akkori elv­társak ugyanis nagyon szerettek volna rádiótudósítót. Na, aztán engem megkaptak, utána már mondták, hogy nem ilyen lovat akartak. Hogy miért szeretem? Azért, mert legyőzhetetlen műfaj, beleértve az újságokat, a televíziót, mindent. A hír így jut el leg­gyorsabban az emberekhez. Csak hanggal nagyon sok mindent ki lehet fejezni és nem vonja el a hallgatók figyelmét a kép. A tudó­sítói munkában az a csodálatos, hogy egyedül kell dolgoznom, így aztán ha bármit elszúrok, csak saját magamat hibáztathatom. Én vagyok a gépkocsivezető, a titkárnő, a gépírónő, a műsorszer­vező, a technikus egy személyben és mellesleg még riportokat és tudósításokat is készítek. Többnyire én döntöm el, hogy mi lesz a téma és én is járok utána. Mit csinálnék, ha nem rádiózhatnék? Sajnos erre volt már példa: egyszer fél évig, legutóbb pedig há­rom hétig, amikor letiltottak. Belebetegedtem. A rádiózás helyett esetleg az újságírást tudnám elképzelni, de erről inkább ne is be­széljünk. A helyi rádiók csak akkor lehetnek versenyképesek a Kossuth műsoraival, ha utánajárnak a helyi híreknek és hírműso­rokat is csinálnak, nem csak zenélnek. Józsa Mihály

Next