Békés Megyei Nap, 1998. december (5. évfolyam, 281-305. szám)
1998-12-01 / 281. szám
HA MINDENT TUDNI AKAR A MEGYÉRŐL... Százötven nap a pokolban ♦ Egy csabai szerzetes Sao Paulóból Hanbtrházát Zsaiáibai? A budapesti Gyermekétkeztetési Alapítvány nemrégiben szándéknyilatkozatot juttatott el a helyi képviselő-testületnek, amelyben ajánlatot tettek arra, hogy Zsadányban 23 ezer négyzetméter(!) területű üvegházat építenének fel, ezzel is segítve a helyi óvodások és általános iskolások étkeztetését - mondta el lapunknak Makai Sándor helyi jegyző. A zsadányi képviselő-testület legutóbbi ülésén tárgyalta meg az alapítvány szándéknyilatkozatában foglaltakat, és támogatásáról biztosította. Az önkormányzat partner az ügyben, kellő garanciák mellett - jelezte a jegyző. Németországból hoznák Zsadányba bontás után az üvegházat, amelynek energiaigényét a község melletti, a MOL Rt. tulajdonában álló 60 Celsius-fokos meleg vizes kútból biztosítanák. A Gyermekétkeztetési Alapítvány határidő-megkötés nélkül, akár azonnal hozzákezdene a kivitelezéshez. A tervek szerint az üvegház területének felén az étkeztetéshez szükséges zöldségeket termelnék, a másik felében pedig virágkertészet működne. A település kezelésbe kapná meg az alapítványtól az üvegházat, amelynek nyereségét a gyermekétkeztetésre kell fordítania. Sokat segítene a helyi munkanélkülieknek is a beruházás, hiszen előreláthatólag harminc zsadányit foglalkoztathatnának itt teljes munkaidőben. Zsadányban a munkanélküliek aránya megközelíti a 30 százalékot, ami az egyébként rossz adottságú megyében is kiugróan magasnak számít. Az észak-békési település és a Gyermekétkeztetési Alapítvány kapcsolata nem újkeletű, noha nem is túl régi. Az alapítvány az idén 3,2 millió forinttal segítette a zsadányi napközi otthonos óvodát, amelyről lapunk is beszámolt. Bod Péter A viharsarki MIÉP-esek elnökük mellett állnak A Magyar Igazság és Élet Pártja Békés megyei szervezetei még nem alakították ki álláspontjukat a napokban kitört parlamenti botránnyal kapcsolatban. A helyi pártközvélemény úgy látja, hogy a MIÉP szándékos lejáratásáról van szó. Mint a hírekből ismert, Szabó Lukács debreceni országgyűlési képviselő, felszólította Csurka István alelnököt: számoljon el a május óta a parlamenti frakcióhoz utalt pénzekkel, mégpedig egy egész napos frakcióülés keretében. Gyanúja szerint ugyanis ennek a többmilliós összegnek felhasználása nem a törvényes úton történik. (Folytatás a 3. oldalon) Teljes érdekvédelmi összefogás szükséges - mondta a battonyai gazdakörben Nagy Tamás - A kormány nem veszi figyelembe az agrár-érdekvédelmi szervezeteket, holott nagy szakértői bázis áll mögöttük, s a világon ezer főre vetítve Magyarországon a legmagasabb az agrárértelmiség aránya - jelentette ki hétfőn délelőtt Battonyán a helyi gazdakör előtt tartott előadásában Nagy Tamás, a MOSZ elnöke. Egyúttal új érdekvédelmi kerekasztal megalakítását sürgette a több mint száz résztvevő előtt. Vélekedése szerint az agrárszektor képviselőinek össze kell fogni a közalkalmazottakkal és köztisztviselőkkel, de a vasutasokkal és kereskedelmi alkalmazottakkal is. (Folytatás a 3. oldalon) Megújult a szeghalmi bíróság épülete A bírósági épületek közül minden bizonnyal messze földön a legszebb a szeghalmi bíróság épülete. Napok óta régi fényében pompázik az art-dekó építészeti stílusban épült középület. A belső boltívek a gótika jegyeit viselik, külső-belső megjelenésében újra dísze a városnak az épület. A lepusztulás aggasztó jeleit volt kénytelen elviselni néhány évig a város, valamint az épületben dolgozó és az ott megforduló népek hada. Megmosolyogtató és egyben szomorú is volt egyben, hogy a patinás épület minden helyiségében, minden termében külön „fűtési rendszer” működött olajkályha formájában. A tárgyalótermek már huzatosak voltak a falon keletkezett repedések miatt. A gyöngyöző plafon időnként jelezte, hogy odakint eső van. Mindennek a szomorú látványnak azonban vége. Ez év nyarán 22 millió forint költségvetési kerettel indult az épület felújítása. Tegnap, november 30-án dr. Jakó Károly, a Szeghalmi Városi Bíróság elnöke a kitűnő minőségi munkát végző békéscsabai Endrényi és Társa Magyar-Német Építőipari Kft.-től, mint fővállalkozótól átvette az újjávarázsolt épületet. Teljes felújítást kapott az épület kívül-belül, ezenkívül a fűtéskorszerűsítés is megtörtént. A munka tehát befejeződött. Az épület átvételekor dr. Jakó Károly elmondta, a beruházás költségei biztosításában jelentős érdemei vannak Mártonná dr. Hars Mártának, a megyei bíróság elnökének, valamint az Országos Igazságszolgáltató Tanácsnak. Oravszki Ferenc Messze földön a legszebb bírósági épület a szeghalmi FAZEKAS FERENC FELVÉTELE Emelkedik a belvíz Az sajnos ma már nem újdonság, hogy megyénk két településén, Kondoroson és Hunyán komoly gondokat okoz a belvíz és nem csak olyankor, amikor a sajtó is foglalkozik vele, hanem egy idő óta szinte mindennap. Mostanában az árvizek nyomán és a sok csapadék miatt a mindennapos rosszhoz képest is romlott a helyzet. Kondoroson a múlt héten elrendelték a másodfokú belvízvédelmi készültséget. Dr. Kondé Gábor polgármestertől megtudtuk, a település legérintettebb, mélyen fekvő területein a vízszint 30-40 centiméterrel a felszín alatt áll és jelenleg is emelkedik, ami legjobban a vízóraaknákban figyelhető meg. Hunyán se sokkal jobb a helyzet, bár ott ez idő szerint még csak első fokú a készültség. A helyzet viszont megérett arra, hogy e hét csütörtökén rendkívüli képviselő-testületi ülést tartsanak vízügyi szakemberek bevonásával. A testületi ülés célja a helyzet elemzése és a lehetséges megoldások keresése. Józsa Mihály Levágott ujjak karácsonyra Saját megbízójukat zsarolták Zsarolás bűntett alapos gyanúja miatt indított eljárást a Békési Rendőrkapitányság két helybéli fiatalember ellen, akiket őrizetbe vettek. Az ügy érdekessége, hogy M. J. és M. M. korábbi megbízóját zsarolta meg, vagyis egykori munkaadója ellen fordult. Az előzményekhez tartozik, hogy a jól menő békési vállalkozó néhány hete házasságon kívül született gyermeke édesanyját próbálta a kemény fiúk felbérelésével jobb belátásra bírni. (Az asszony ugyanis több alkalommal pénzt követelt tőle.) November 25-én aztán névtelen levelet kapott a sértett, melynek írója azzal fenyegette: amennyiben nem fizet ki 200 ezer forintot, karácsonyi ajándékként megkapja gyermeke levágott ujjait. (Folytatás a 6. oldalon) Szólótáncfesztivál előtt Békés Megye Képviselő-testülete Megyei Művelődési Központja és Kézműves Szakiskolája január 8-a és 10-e között rendezi meg hagyományos országos szólótáncfesztiválját, mely már a tizennegyedik lesz a rangos rendezvények sorában. A háromnapos fesztiválról tegnap sajtótájékoztatót tartottak a szervezők. Két elődöntőn - november 28-án Jászberényben és november 29-én Székesfehérváron - a több mint kétszáz jelentkező közül 121 táncos próbált szerencsét az előzsűrizéseken. Közülük 63 versenyző vesz majd részt az országos békéscsabai megmérettetésen: 39-üket az előzsűri ítélte indulásra alkalmasnak, 21-en pedig aranysarkantyús vagy aranygyöngyös néptáncosok. (Folytatás a 6. oldalon) A NAP kérdése Miért jó rádiózni? Hetvenhárom évvel ezelőtt, 1925. december elsején indult el az első magyar rádióadás és azóta ez a nap a magyar rádiózás ünnepe. Ebből az alkalomból kerestük meg Cseh Évát, a Magyar Rádió Békés megyei tudósítóját, akinek köztudottan szerelme, sőt élete a rádiózás. Azt kérdeztük tőle, mióta rádiózik, miért szereti annyira, mit csinálna, ha nem rádiózhatna és nem félti-e a „nagy” rádió hallgatottságát a helyi rádióktól? Én még nem rádiózom hetvenhárom éve, mert bár elég öreg rádiós vagyok, hál' istennek annál azért még fiatalabb. Hetvenkilenc július 16-án kezdtem a pályámat a Magyar Rádió Szolnoki Stúdiójában, miután fogadásból indultam egy riporter kerestetik vetélkedőn és ez lett a vesztem. Akkoriban persze nem lehetett csak úgy beülni a rádióba és megszólalni, ahhoz először mikrofonengedélyt kellett szerezni, amihez egy nagyon szigorú vizsgát kellett tenni, ahol főleg a beszédtechnikát minősítették. Nyolcvanhét április elsején kerültem Békéscsabára, bár eredetileg úgy volt, hogy az új szegedi körzeti stúdióba kerülök, de a rádió elnöke azt mondta, hogy itt nagyobb szükség van rám, az akkori elvtársak ugyanis nagyon szerettek volna rádiótudósítót. Na, aztán engem megkaptak, utána már mondták, hogy nem ilyen lovat akartak. Hogy miért szeretem? Azért, mert legyőzhetetlen műfaj, beleértve az újságokat, a televíziót, mindent. A hír így jut el leggyorsabban az emberekhez. Csak hanggal nagyon sok mindent ki lehet fejezni és nem vonja el a hallgatók figyelmét a kép. A tudósítói munkában az a csodálatos, hogy egyedül kell dolgoznom, így aztán ha bármit elszúrok, csak saját magamat hibáztathatom. Én vagyok a gépkocsivezető, a titkárnő, a gépírónő, a műsorszervező, a technikus egy személyben és mellesleg még riportokat és tudósításokat is készítek. Többnyire én döntöm el, hogy mi lesz a téma és én is járok utána. Mit csinálnék, ha nem rádiózhatnék? Sajnos erre volt már példa: egyszer fél évig, legutóbb pedig három hétig, amikor letiltottak. Belebetegedtem. A rádiózás helyett esetleg az újságírást tudnám elképzelni, de erről inkább ne is beszéljünk. A helyi rádiók csak akkor lehetnek versenyképesek a Kossuth műsoraival, ha utánajárnak a helyi híreknek és hírműsorokat is csinálnak, nem csak zenélnek. Józsa Mihály